Uj Kelet, 1923. március (6. évfolyam, 10-36. szám)
1923-03-22 / 28. szám
lEESmZTdStS, KEZD#» HIVATALOS NYOMDA Cluj, Kolozsvár, St Boros L. Pop (Brassai utca) 10. Az „DJ KELET“ telefjal Szerkesztőség és kiadóhivatal ~ ~ _ 977 Zs. N. Sz. — — 556 A kéziratok kizárólag a szerkesztőségnek címtendők. Kéziratokat ne« adunk vissza ■,'l. évfolyam, 28. szám 2287 Lejár T'P- Kere"ftSeuCe",ratt Sächsische sir. 8mMan" ureat Berlin Egy hónapra Egy szám ára 'udvaron és vidéke. Cseknk Egy hóftr Egy szám Cluj — Kolozsvár, 5683. Niszán 5. 1923. március 22. CsQt Morris Rosenfeld Most hatvan éve, hogy egy lengyelországi városkában, a Visztula partján egy szegény zsidó halász házában meglátta a napvilágot. És sok-sok esztendeje, hogy nem látja többé a napvilágot. Mert Morris .Rosenfeld, aki a szenvedő és szenvedések költője, aki mint maga írja, egyik csodabús versében, maga a Könnymilliomos, agyondolgozta és agyonsirta a szeme világát az időnap előtt megvakult. S hogy ma feléje fordul Amerika zsidóinak és az egész világ zsidóságának ünneplése, ő ezt nem látja, csak a költő nagy-nagy érzékenységével érzékeli. A gettó-énekek világhíres dalolója, aki valaha nyomorult béren tengődő szabólegény volt s aki, hogy magát és családját eltartsa, esténként kocsmák gőzében mondotta el verseit, az újjászülető jiddis irodalom e harmatos gyöngyeit, forrón gördülő sírással énekli egy apa tragédiáját, aki sohase láthatja ébren a kisfiát, mert ha elmegy hazulról még alszik s mire hazatér, már alszik a gyermek. S mire a költő hírhez jut, és már láthatná testének s lelkének szép hajtású gyömölcseit, jön az újabb szerencsétlenség s a látása elhomályosul. Egy sírva éneklő, még templomi dalaiban is jajgató nép költője Morris Rosenfeld. Jelinda Halévy óta nem sirt olyan szépen, oly ’nemesen zengő férfisirással költő mint ő. Lírikus, aki a maga életében éli az egész népet. S ha magát siratja, sir az egész népért. Könnymilliomos aki sir a milliókért. A szenvedők minden bánata,az övé s az ő minden fájdalma a szenvedőké. Ő a szegények és az üldözöttek költője. A kihasználtad s a gettó agyonhajszált földönfutóinak költője. Nem egyetlen húron játszik, a szelídbúbánattól a mardosó és ökölrázó fájdalomig - végig az egész skálán. Vannak bánatos éhségdalai, sötét proletárdalai, haragos és átkozódó dalai. Milyen süvöltő, milyen megrázó, mennyi nyers itéleterő van az ő „Plevnai katonaijában, aki éjnek éjvadján felkel a tömegsírból s maga köré gyűjti orosz bajtársait, akik vele együtt estek el, tanúságot tétet hazafisága és katonai becsülete mellett. Aztán átkot mond, súlyosat a cárizmusra, amelynek ő hiába áldozta fel életét, mert továbbra is csak üldözik atyját, gyermekeit, hitvesét, akiket hát nem váltottak meg a hősi halottak, mert ime pogrom elöl kell világgá futniuk. Idestova negyedszázada, hogy Morris Rosenfeld világhírű költő, Leo Wiener, az amerikai Hanvard-egyetem tanára vette őt észre, amikor még kocsmáról-kocsmára hordozta lelkének nemes termését. Egy-két Rosenfeld-vers került a kezébe s a tudós esztétikus úgy érezte, hogy egy döbbenetes krikis költészete üti meg, izgalmas sietséggel fordítja angolra, beléjük néhány sort , és Amerika meghajol a jövevény poéta előtt. És rövidesen tudomást vesz róla az egész világ. Oroszra nem kisebb valaki fordítja le, mint Maxim Gorkij, akit Ugyanúgy kezdte s ugyanazokkal a szenvedésekkel rótta végig az utat, amig a senyvedő orosz milliók legnagyobb írójává vált. És fordítják a világ minden kulturnyelvére és tódulnak köréje hódolói, zsidók és nemzsidók. Legnagyobb méltatója és leglelkesebb bámulója, az exponáltan katolikus León Bloy, aki azt mondja róla, hogy a legnagyobb zsidó poéta. Amiben Bloynak igaza is van. Morris Rosenfeld talán az elsők elseje, aki a vad és exotikus, a furcsa és kevert, a lenézett és félretaposott jiddis nyelvet felemelte, felvirágoztatta, zengévé, dússá, meleggé és költőivé tette. Az ő költés?. -:ry,.-:de» a nyelv olajosan csurgó szelídség, csupa lágyság és erő, csupa dünynyögés és sirás, csupa biblikus balzsam, mintha nem is az üldözésből vitte volna magával a zsidóság, hanem valahonnan a Jezreel, vagy a Kidron- völgyéből, Basán hegyeiről vagy Gileáddalteli völgyeiből. Morris Rosenfelmost hatvan éves, de versei olyan fiatalok és olyan ősiek, mint maga a zsidó nép s min maga a fájdalom, amely a zsidó nép öröké öröksége. • A hatodik szakasz a kamarában A kisebbségi nyelvek használatát a közigazgatásban a többség privilégiumnak tartja. A pénzügyminiszter expozéja ~ Az Új Kelet tudósítójától -Az alkotmányt a törvényhozás mindkét háza általánosságban, a kétharmad többségen felül, megszavazta. A részletes vita is lényegesen előrehalad. Az ellenzék az első szavazás után újból szükségesnek tartotta, hogy parlamenti deklarációval tiltakozzon az új alkotmány ellen. Ezzel a revízió követelésének formális jogi alapjait akarja megteremteni. Az egyesült ellenzék újabb tiltakozása A kamara, ülésén tegnap Vajda Sándor olvasta fel a nemzeti párt és a parasztpárt tiltakozását. — Általánosságban megszavazták az alkotmányreformot, — mondotta Vajda — de ennek a parlamentnek nincsen joga se tárgyalni se szavazni és főleg nincsen joga az alkotmány nagyfontosan, kérdésében határozatot hozni. Az ellenzék vezérei a parlamentenkívüli politikusok, a kisebbségek és a liberálisok egy része is visszautasítja ezt az alkotmányt. A szuronyok ezrei, amelyek a főváros utcáit ellepik, bizonyítják, hogy ez a kormány egyedül a nyers erőre támaszkodik. Az erőszakos intézkedések, amelyeket a polgárság tüntetésének megakadályozására tett, igazolják, hogy ez a kormány önmaga fölött sem tud uralkodni. Ami itt most történik, szomorú, paródia, minden komolyság híjján. Ilyen körülmények között az egyesült ellenzék megismétli tiltakozását és kijelenti, hogy az ilymódon megszavazott alkotmánynak nincsen törvényes alapja és azt soha senkire kötelezőnek elismerni nem fogja. . A szászok és az ellenzék Vajda után Hans Otto Roth és Brandsch Rudolf a szászok nevében utasította vissza a megszavazott alkotmányt, amely szerintük nem tartalmazza a kisebbségek jogos követeléseit. Kijelentették, hogy az ellenzék munkáját rokonszenvvel kisérik és az ellenzék irányában barátságos magatartást fognak tanúsítani. Az ellenzék kommünikéje Bukarest, márc. 21. Az ellenzéki képviselők ma a következő kommünikét adták ki : A román nemzeti párt és a parasztpárt a nemzet akaratának megfelelve, minden törvényes eszközzel meg akarták akadályozni a liberális alkotmányjavaslat részletes vitáját. Azonban az egyesült ellenzék és a közvélemény tiltakozása ellenére a kormány általánosságban megszavaztatta az alkotmányt. Az ellenzéki képviselők és szenátorok e tény által a felelősséget magukról elhárítva, újból tiltakozásukat fejezik ki és elhatározták, hogy az alkotmányreform részletes vitájának idején távolmaradnak a parlament üléseiről, azonban az interpellációkra szánt üléseken meg fognak ott jelenni. A parlamenten kívüli harcot az egész, országban a megállapított terv alapján folytatni fogják. A parlamenten kívül Az egyesült ellenzék tovább folytatja alkotmányreform-ellenes küzdelmét a parlamenten kívü és lázasan készül a vidéki népgyűlésekre. A legnagyobb érdeklődés a gyulafehérvári kongresszus iránt mutatkozik, amelyet, mint tegnap jelentettük, tíz tizennégy nap múlva tartanak meg. A néppárt kolozsvári értekezletének határozat szerint az erdélyi averescanusok is fokozottanaktivitásba lépnek és több propaganda turnét tartanak a legközelebbi napokban. Ezzel egyidejűleg a regátban is élénkebb parlamenten kívüli akció kezd a néppárt, amely azonban távolról sem les olyan harcias, mint az egyesült ellenzéki pártok. A kormányhivatalos „Viitorul“ a parlamenten kívüli akcióról ezeket írja: A caracista-nacionalista ellenzék a parlamenten kívül olyan nem-elegáns és nevetséges modorban harcol a kormány ellen, amely végleg lejáratja ezt az ellenzéket. A „nép“ amely Bakaton utcáin felvonult nem nép, hanem „szedett-vedett nép”t és ha valakinek kedve lett volna meggyőződnie róla, kiderült volna, hogy az ezrek közöttt nem volt száz, aki tudta volna, miért tüntet. A vezetők terve, hogy zavargásokat idézzenek elő meghiúsult a kormány higgadt, de határozott magatartásán. A fenyegetések nem riasztják el a kormányt, amely végig viszi a harcot és amelynek meg vannak az eszközei arra, hogy a zavargásokat elnyomja és az alkotmányt a haza érdekében elkészítse. . A bűzbombák Bukarest, márc. 21.sAz „Aurora“ mai vezércikkében beismeri, hogy az ellenzék tegnap bűzbombákat dobott el a kamarában, ami — a lap szerint — az egyetlen megfelelő válasz a kormány eljárására. Bukarest, márc. 21. A kamara fegyelmi bizottsága azt javasolta a mai ülésen, hogy Draghics lelkészt, akit azzal vádolnak, hogy ő helyezte el a kamara üléstermében a bűzbombákat, 30 napra zárják ki a kamara üléseiről. Egyúttal elhatározta, hogy indítványozni fogja Draghics mentelmi jogának felfüggesztését, hogy a bíróság eljárást indíthasson ellene közegészség ellen elkövetett merénylet miatt. A részletes vita A kedd esti ülésen a bűzbomba-botrányt követő szünet után Leonte Moldoveanu hevesen támadta az ellenzék magatartását, majd a fegyelmi bizottság terjeszti be jelentését, amelynek értelmében Bocu Severt, Ciorneit és Juniánt tíz-tizenöt, illetve husz ülésről kizárják. Ezután megkezdték az alkotmányreform részletes vitáját és a javaslat 1—6. szakaszait megszavazták. Nagyobb vita folyt az 5-ik paragrafusnál a nők szavazati jogáról, azonban a benyújtott módosításokat elvetették. Néhány kisebb javaslat megszavazásával az ülés végetért. • • A szenátus ülésén megszavazták az alkotmányreform 16—24. szakaszait. A kamara és a szenátus szerdai ülése A kamara ülését délután háromkor nyitotta meg Orbeanu elnök. Folytatták az alkotmány részletes vitáját, amelyen az ellenzék nem vett részt. Filimon Montescu liberális és Zecu Jorgapárti a 7. szakasznál a régi alkotmányintézkedés