Uj Kelet, 1923. április (6. évfolyam, 37-58. szám)

1923-04-04 / 37. szám

Az Új Kelet olvasóihoz. Az Új Kelet homlokára a mai nappal mind­azok kedves és kötelező bizalmaként, kiknek gond­jára az új Kelet sorsát, fejlődését bízták, az én nevem került. Kötelességemmé vált tehát, hogy néhány szót mondjak­­azokról a törekvésekről, me­lyekkel a rámbizott munkának nekifogok. Újságíró vagyok, minden újságírói törekvé­sem az lesz: megbízható, frissen szerkesztett, kö­rültekintő, nevelő és vezető lapot adni az Új Ke­let olvasóinak kezébe, melyet minden sorában az igazság vezet, mely nem igazodik sem a zsidósá­gon belül, sem pedig azonkívül frakciók, pártok, osztályok érdekei szerint, de az egységes zsidóság ügyét az egyetemes haladás jegyében szolgálja. Különös gondossággal és alapossággal arra törek­szem, hogy az Új Kelet­et gazdasági életünk or­gánumává tegyem. Közgazdasági rovata ne csak tükör legyen — pontos és friss — de útjelző, iránymutató gazdaságunk mai útvesztőjében és ös­szevisszaságában . Politikájában emelkedjék túl a napok harcán, pártok tusiján: a magunk politi­kájának realitása vezesse, a zsidó kisebbségnek boldogulása, jóléte, emberi és népi jogainak meg­védése és kifejlesztése. . Az államhatalommal szem­ben őszinte, nyilt és lojális; a velünk együttélő nemzetekkel testvérien közös. Az uralkodó nemzet és a kisebbségekben társnemzetek között összekötő ura, mely Szakadékok felett ível, ormokat és par­tokat köt össze mindannyi­unk megértésére és bol­dogulására. Ebben a munkában hű és igaz társakra számíthatok az Uj Kelet kitűnő szerkesztőségére, élén dr. Marton Ernő felelős szerkesztővel, mely uj erővel/ friss kedvvel fog hozzá, hogy romok fölött új épületté emelje az Uj Keletet n • . Zsidó vagyok , s ez az ujságirót is elkötelezi. Ha csak annyi lenne az Uj Kelet, némán szenve­dőknek szava, üldözöttek jaja, biztató szó és mun­kám hivó ígéret, csak a sajtó feladatát teljesítette, bár nem volt Erdélyben és Bánságban lap, mely némaságunk idején vállalta volna ezt a minden üldözöttel, tépettel és panaszkodóval szemben kijáró kötelességet De ha az új Kelet ezen felül azzá lesz, mire rendeltetett, amiért van s minek mindétig lennie kell maga erejében, akarásában, szeretetében és hitében egyszgCS zsidóság meg­nyilatkozása ; — ennek szolgálatában álló, ezt t­akaró zsidó lap — így a zsidó ujságírás teljesítette kötelességét. És a jgidó újságírás kötelessége a Palesztina-gon­dolat állandó ébrentartása, a Palesztina-munka alátámasztása, megalapozása és terjesztése. . Idők végtelenségében egybeolvadnak napok, esztendők és századok; egyetlen korong az idők gyorsforgású kerekének mindannyi külsője, távol­ságok messzeségében az egymás mellett futó sínek egyvonalba futnak: igy olvad össze kétezer év galatjának szenvedésében minden vonal, mely eltérő zsidó felfogások útját, sugarát jelzi, így olvaszt­­össze a szenvedés, az üldöztetés minden árnyalatot, mely zsidót és zsidót különböztet. Ennek a feladatnak szolgálatában a békés, megértő és megértető, egységes és egységesítő Új Kelet­et akarjuk most kezükbe adni. Ne akarjunk­­„idők kovásza“ lenni mindig más népek kenyerében. A mi kenyerünk édes, búza* magjai elé most hasítják terhes barázdákkal az ősi Galilea földjét munkás zsidó kezek a mi kenye­rünk számára érleli a kalászokat a judeai nap, a mi nyelvünk élik hallá jókedvben és bánatban, a m­i bajunk tradicionális ereje győz Einsteinban, Bergsonban, régi rabbik tudós, kései unokáiban. Magvetők akarunk lenni mi is az I­j Kelet minden sorainál, úgy akarjuk zsidó telkekbe hul­latni az ólombetűket, önképen a palesztinéi föld­­mives magot szór a barázdák közé, szökjön ka­lásszá az Uj Kelet maidény­sora, legyen kovász és kenyér, ha magunk kovásza, magunk kenyerében. És a magvetők sorának élén az Új Kelet po­litikai irányítója, dr. Fischer Tivadar, ki törhetetlenül hitben és fáradhatatlanul man­kóban, fogja tovább szolgálni ideálját, Erdély, Bánát, Körösvidék és Máramaros zsidó egységének kiépítését. 1 . V * -Re feladatommá tétetett az­­is: erőssé, biz­tossá tenni az Uj Kelet exisztenciális létét. Min­den lap : vállalkozás. Minni nemesebb célokat szol­gál, annál biztosabb megalapozásúnak kell lennie üzleti létében. Nem lelkesedés és nem áldozatkész­ség ! — zsidó olvasóinknak­­lebecsülése volna, ha erre akarnék építeni a lerombolt, de poraiból Phö­nix madárként újjáéledt Új Keletet. Becsületes értéket akarunk nyújtani : jó la­pot, melyet minden zsidó olvasó, felfogásra, el­vekre való tekintésre nélkül, a maga lapjának, szó­szólójának tekinth­et. Ez a Up erkölcsi lelke, de ez anyagi alapja is. Becsületes értékért — becsületes fizettséget A barany­i az egész tornámai zsidóság vezető egyéniségének peszach első napján a temesvári izr. neológ­templomban elmondott nagyhatású beszédét itt közöljük az általános zsidó vanatm­zásu részek felhasználásával. Amikor világi ember ebben a szentelt csarnokban szokni merészkedik és az áhítatokat megszakítja, nagyjelentősé­gű okok kell erre késztessék s olyan dolgokról kell beszélnie, melyek érdemesek arra, hogy Isten házában szó essék­ azokról. És a valóságban a temesvári és az egész bánsági zsidóságnak immár elkerülhe­tetlen problémájáról van szó, arról, hogy saját otthont építs­­nk zsidó középiskoláink részére, olyan otthont, amelyben megfoganjanak ifjaink lelkében azok a a kulturenergiák, melyek népi létünk kifejlődéséhez vezetnek majd, a mi speci­fikus felvilágosodásunkhoz, de egyben védelmit szolgálnak majd az állandóan fenyegető ve­szélyekkel szemben. Felvilágosodás és védelem minden nép előrehaladásának fontos faktorai voltak, melyek két csünös hatásaikban k­i­egészítették egymást. Egyszer a felvilágosodás hat és erősíti az ellen­állását tarthatatlan állapotok elhárítására, más­kor pedig a védelem az, mely a szabadság, fel­világosodás útját szabaddá teszi. A mi törté­nelmünkben is, különösen pedig a peszachi ünnepek ideológiájában ez a­ két faktor szoro­san összenőtt. A peszach, őseink szolgasorsból való fel­szabadulásának ünnepe. Egy nép, mely hosszú rabszolgaság alatt mélyen lesülyedt és­­ meg­alázkodott, újra talpára áll,­­ hogy igáját le­rázza és kivonul szenvedéseinek országából. Vérontás nélkül megy végbe ez a híres exodus, minden erőszak nélkül vezetőinek és bölcseinek felvilágosodottsága erejé­ből. Ettől kezdve a zsidóság fejlődése a másik immár jelzett irányban halad : kiharcolt szabad­sága új hajtóerővé válik, mely felvilágosodását mélyebbé és általánosabbá teszi. Már a pusztá­ban való bolyongása alatt intenzíven kialakul az Istenségről való fogalma. Új hazájában pedig, az ígéret Földjén, extenzíven kialakul és ter­jed el a tan. Papok és leviták, bírák a prófé­ták a hirdetői e tannak, amely minden nép­réteget meghódít. Dávid és Salamon királyok , kérünk. Nem áldozatot, ha ez még oly lelkes adás­­sal volna is meg. " Hitet és bizalmat, kérünk munkánkhoz, hit és bizalom ellenében, mellyel szerény képességemet és ifjú, teljes munkakészségemet az Uj Kelet szolgá­latába és minden barátunk szolgálatára állítom. Ha sikerülni fog, nem a mi érdemünk lesz ez, de az Uj Kelet egységes zsidó táboráé, mert ezé e lap , ha kell zászló, mely örömet és gyászt jelez, uj életünk ormán és végtelen menetek, időt­len idők élén ; tudja ha kell fáradtak támasztéka göröngyös útőn, magasba ha tör, lejtőn ha tartja magát, ám ha kell fegyver lészen , a világosság, jog és igazság védekezése a sötétség, jogfosztás és emberi, nemzeti létünk sárbatiprása megfosztani akar­ás ellen. E peszachi ünnep ősi szokása ajtót nyit a szederesten Elijahu prófétának, kit teli kehely vár a díszes lakoma asztalán. Az ajtó minden zsidó szivének pitvarában nyitva Elijahu szelleme előtt. Miénk a jog, és miénk a kötelesség, hogy az Uj Kelet minden zsidó házába, a próféta szellemének jegyében irae betérjen, lelkek megbékítésére és örök vendégségére. Székely Béla alatt olyan virágzást ér el, melynek méltó szimbóluma a jeruzsálemi templom. Ez a tem­plom olyan éltető meleget, olyan mindent meg­világító fényt sugároz ki, mely Zsidóország léte alatt egész állami létét áthatotta. De a későbbi évszázadok során, amikor a templom lerombolása után a zsidóság a vi­lág négy tája felé szóródott szét, a tan tovább hajtotta élő ágait. És azután elkövetkezett a véget nem érőnek látszó erkölcsi elnyomatás ideje, mely még az egyiptominál is keserűbb volt. Ezt a szenvedést kellett keresztül szen­vednie, megvetve, kitaszítva a társadalomból, az emberiesség szolidaritásából. Minden élet­erejét a védelemre kellett szorítania, élete és szabadsága, becsülete és emberi méltósága el­leni támadások ellen és hogy mégis szomorú létét szívós életakarattal tovább tudta tengetni, egyedül annak köszönheti, hogy eredeti fel­világosodásának szimbólumához, a templomhoz ragaszkodott. A­ galut zsidósága számára a templom istenfélelmének, hitének az együvé tartozás érzésének vigasztaló, bátorító, kitar­tást és életbölcsességet adó egyetlen forrása volt. És a templom iskolává lett, mint ahogy ma is sokan nevezik és pedig nemcsak az egy­házi tudományok, de világi magatartásunk számára is. És így következett a zsidóság számára az emberi jogok és a liberálisabb életfelfogások boldogabb korszaka. Az egyenjogúság mámorá­ban tömegesen és éhesen vetettük magunkat rá a könnyen hozzáférhető állami iskolák út­ján, az előlünk addig elzárt kultúrákra, hogy évszázadoknak mulasztását pótolni tudjuk. Azután a világháború következett el. Országokat, bontottak szét, új alakulatok kelet­keztek, szétszórtak népeket és új országok kereteiben fogták össze. Az új világrend, mely a kaotikus zavarból most alakul ki, az utód­államok mindegyikében új életszabályokat igyekszik kijegecesíteni, alapvető elve, hogy kulturális tekintetben a népek önrendelkezési joga a kisebbségekre is vonatkozzék. Ez az elv elvitathatatlanul alkalmas és hivatott arra, hogy bennünket, zsidókat a P­alesztina-probléma jegye alatt a népi cs­setartin­ás gondolatában egyesit­­l­een és számukra elviselhető életfomát nyujt­ w ^ ^ ^ — — — — — - - -Felvilégosot­és és védelom írta Vértes Adolf dr., a temesvári izr. neológ hitközség elnöke 1 jCLőf iz^rí^i K9«áBrá1)BB y› Egész évre —* •~«$ 450 Félévre -7­­*4/ 240 Negyedévre ~11- 130 Egy hónapról*- 45 Egy szám ára pályaud­varon és vidéken is 2 lei Csehszlovákiában Egy hónapra — 12 ck Egy szám — 1 ck SZERKESZTŐSÉG, KIADÓ­HIVATAL ÉS NYOMDA CK­H, Kolozsvár, St Báron L. Pop (Brassai­ utca) 10. Telefon: Szerkesztőség és kiadóhivatal 1­977 Zs. N. Sz. - - 55? A kéziratok kizárólag a szerkesztőségnek cím­­­zendők. Kéziratokat nem adunk vissza Cluj-Kolozsvár - VI. évfolyam, 37. szám Igazgató: SZÉKELY BÉLA 1­5683. Niszán 18. - 1923. április 4. Szerda *RAK

Next