Uj Kelet, 1923. április (6. évfolyam, 37-58. szám)
1923-04-04 / 37. szám
2 oldal son. A győzelmében megmámorosodott többség , túlhajtásai, nem kevésbé a zsidóság ellenségeinek tanuló ifjúságunk elleni nyilván céltudatos akciója, minden kétségünket eloszlatja, hogy bizony a mi egyenlő jogosságunk és kulturszabadságunk iránt nem viseltetnek a legjobb szándékkal. Felvilágosodás és védelem őseink életének jelentős faktorai voltak s ennek köszönhetjük, hogy három és fél ezredéves történelmi múltra visszatekintő zsidóság — mely alatt annyi törzs, faj és nép tűnt el a történelem színhelyéről, dacára a véget nem szakadó, annyiszor és oly sok helyen szinte a zsidóság teljes kiirtásáig vezető üldözéseknek — mégis életerősen áll a népek sorai között. Mint bármelyik más népnek, nekünk is megvannak hibáink, gyengeségeink, melyekkel többnyire a gettó bélyegzett meg bennünket, de vannak értékeink is, kiváló polgári erényeink, melyeket senki tőlünk nem vitathat. Tudatában vagyunk ezeknek és éppen e tudatosság következménye az, hogy meg nem érdemelt elnyomatásunkat, emberi jogaink megcsúfolását oly nehéz szívvel fogadjuk és ebbe beletörődni nem fogunk soha. Felvilágosodás és védelem legyen tehát kisebbségi élettevékenységünk irányítója, ha nem akarjuk azt, hogy elnyomjanak és felmorzsoljanak bennünket. Annak a népnek, amely a maga életét és utódai számára emberhez méltó életsor feltételeit az élet ártalmas alakulatai közepette biztosítani akarja, úgy kell védekezni tudnia, mint ahogy szüleink és őseink tudtak, akik a mi boldogulásunkra és üdvösségünkre szenvedtek el annyi üldöztetést és martiromságot. Kötelességünk tehát — és ezt teljesíteni fogjuk, — hogy minden olyan kísérlet ellen, mely iskoláink méltóságát akarja lenyomni, mely tanulási lehetőségeinket kívánja megvonni, mely el akarja űzni ifjúságunkat a tanulmányoktól, s minden megengedett eszközzel a legerőteljesebben védekezzünk. Talán lesznek soraunk között olyanok, egyesek, kislelkűek és szaklátókörűek és más gyengeséggel megvertek, akik, hogy gyermekeik iskoláztatását megkönnyítsék, felekezetükből való kitéréssel akarnak magukon segíteni, a mi tegyék. Az olyanok, akik, Heine szavaival, emberi voltukat azzal akarják kifejezni, hogy filnyosan hordják a fejüket, de e magasan hordott fejben a gondolatok alacsonyan kúsznak, nem jelentenek számunkra veszteséget. A mi közösségünk számára sokkal veszedelmesebb ennél olyan hitrokonaink nemtörődése, akik zsidó szüleiktől és őseiktől örökölt szellemi képességeikkel tekintélyt és jó helyzetet szereztek magunknak, ámde most szégyenkeznek afelett, hogy zsidók, vagy pedig nincs se érzékük, együttérzésük, faj és hitrokonaik életcéljaival Ezek annál veszedelmesebbek, mert példájuk és befolyásuk talán szélesebb körökre is gyakran demoralizálóan hat. Bennünket a mai peszachi ünnep ideológiája ahhoz a meggyőződéshez, annak belátására vezetett, hogy a legerőteljesebb védelmünk minden életakadállyal szemben szellemi és erkölcsi energiáink összefogása és felfokozása, a minél áthatóbb és általánosabb felvilágosodás. Őseink vezetőinek és bölcseinek népeket és időket túlélő felvilágosodottsága volt az, mely a zsidóságot örökéletűvé tette. A felvilágosodás pedig nem jelent mást, mint magát az elmúlhatatlan világkifejlődést, ennek lelkünkben való visszatükrözését, kozmikusan ható világenergiáknak lényünkben, gondolkozásunkban és érzéseinkben való beleplántálását. Hogy ezek az energiák ifjuságunk lelkében kivirágozzanak és népi létünknek teljes megértésére bontakozzanak ki iskolákra van szükségünk. Nem abban áll a középiskolák resszsziója, hogy az alapismeretek megadásával előkészítik az egyetemi tanulmányokat és ezáltal a polgári pályákra, — mert hiszen ezzel csupán egyéni érdekeket szolgálnak, — de missziója az, hogy a nép múltja és jövendő élete között összekötő híd legyen, hogy népi ősenergiánkat gyermekeink gyengéd lelkében beleoltsa és ezzel népünk, fajunk örökkévalóságát biztosítsa. Akié az iskola, azé a jövő. És így életfeltétel számunkra az, hogy felépítsük az iskolánkat. Miképen a templom iskola volt a régi időkben, legyen most templommá az iskola, szimbólummá, mely életakaratunkat hirdeti, tradícióinkhoz való törhetetlen ragaszkodásunkat. A mi iskolánk, a zsidó felvilágosodásnak, kultúrának otthona, amely az igazságra és emberiességre törekszik, a leghatalmasabb védelmünk lesz abban a harcban, amelyet életünkért és szabadságunkért, becsületünkért és emberméltóságunkért folytatunk. Nővéreink és testvéreink ! Szívben és lélekben zsidók ! Hozzátok kiáltunk a szükségben , építsétek fel a zsidó iskolákat. Építsétek fel zsidó szivetek minden lelkességével, a zsidóság üdvére. A nagy munka nemes sziveteket és gondolkodásotokat fogja dicsérni, az áldás pedig jöjjön az égből! ■ ÚJ KELET Szerda, 1923 április 4- Csehszlovákia: nem tűr antiszemita izgatást Bechine közoktatásügyi miniszter nyilatkozata a Steinherz-afférről — Az Új Kelet tudósítójától — Hetekkel ezelőtt jelentette az Új Kelet, hogy a prágai német egyetem zsidó rektora, Steinherz professzor, az egyetemen folyó antiszemita agitáció miatt beadta lemondását. A lemondást a közoktatásügyi miniszter nem fogadta el. A prágai „Wahrheit“ munkatársa a napokban beszélgetést folytatott a Steinherz affer ügyében Bechile cseh közoktatásügyi miniszterrel, aki a következőket mondotta . — Az én álláspontom a Steinherz-ügyben azonnal adva volt, mihelyt megtudtam, hogy a lemondás nem a rektor egészségi állapota, hanem a viszonyok nyomásamiatt következett be, amelyek ma a prágai német egyetemen uralkodnak. Megállapítom, hogy a rektor a terrorisztikus agitáció elől akart kitérni és természetesen semilyen körülmények között sem engedhető meg, hogy egy állami tisztviselőt olyan okok miatt mentsünk fel állásától, amelyek valósággal arculcsapják az alkotmányban biztosított előjogokat." A német egyetemen uralkodó hangulatot jól ismerem. Sajnálattal látom, hogy ez az egyetem lassanként a reakció védvárává válik. Ez az irányzat egyáltalán nem felel meg a csehszlovák köztársaság mentalitásának. Gondolja csak meg, hogy nemzetgyűlésünk négyéves működése alatt egyetlen antiszemita vita sem volt és nincsen egyetlen politikai párt sem, amely programszerűen Antiszemita volna. A Hils-per-afférral az antiszemita küzdelmet végleg leszereltük. Ezt állapítottam meg magamban ha az egyetemeken lábrakapó reakció ellen küzdeni lehet, csak Prága küzdhet ellene. Mint közoktatásügyi miniszter mindenesetre szégyellem magam, hogy ilyesmi nálunk egyáltalán előfordulhat. Az ügy végleges megoldásáról ma még nem nyilatkozhatom. Csak annyit mondok, amíg más, nemmás okok közbe nem lépnek, szilárd elhatározásom, hogy álláspontomon nem változtatok. Az utóbbi napokban fenjártak ugyan a minisztériumban az egyetemi szenátus egyes tagjai és végleges határozatot követeltek, megjegyezvén, hogy ha ez rövidesen nem történik meg, a szenátus maga fog határozni. Az uraknak azt a választ adtam, hogy most már egyáltalán nem az egyetemi szenátus ügyéről van szó, hanem olyan ügyről, amely csakis a közoktatásügyi miniszterre és a rektorra tartozik. Még egyszer legmélyebb sajnálatomnak kell kifejezést adnom, hogy egy magas kultúrintézményben ilyen jelenségek lábrakaphattak, olyan kultúrintézményben, ahol tudomásom szerint zsidó profeszszorok működtek és működnek, akik mindig dicsőséget hoztak az egyetemre. Remélnem kell, hogy a német diákság még az utolsó órában jobb belátásra tér és felismeri, hogy taktikája sem a német tudománynak, sem a németség helyzetének nem használ. 10FCHI Élj rá a szért DaniilESZ ?Dkillin Beszélgetés Ionescu vezérigazgatóval — Az Új Kelet tudósítójától — frankkörökben és olyan kereskedelmi és ipari, érdekeltségek között, akik a devizaátutalást egy napra sem nélkülözhetik anélkül, hogy üzemük ezt meg nem érezné, kiváncsian várták a devizaátutalásra autorizált bankok sorsát. Szó volt ugyanis arról, — minthogy a kormány az autorizációt csak ideiglenes minőségben, adta —hogy az autorizációt néhány banktól meg fogják vonni Munkatársunk ma ebben az ügyben felkereste S. P .Tonescut, a Banca Nationale kolozsvári vezérigazgatóját, aki kijelentette, hogy ezideig ilyen irányú beszüntető intézkedés a kormány részéről nem érkezett le és az autorizációk megvonását nem is tartja valószínűnek. A bankok, akik hozzáfordultak és véleményét kérték, vajjon továbbra is folytathatják az átutalásokat, egyöntetűen azt a választ kapták tőle, hogy a devizaát- utalást nyugodtan folytathatják, engedélymegvonásról nincs szó, jóllehet a rendelet csak proviza- trikus engedélyek megadásáról emlékezik meg. Munkatársunk érdeklődött, várjon Kolozsváron újabb autorizációkat nem fognak-e kiadni, a vezérigazgató a következőket mondotta: — Mindenütt rendben találtam a dolgokat, ami természetes is. Hiszen csupa olyan bank kapott autorizációt, amelynek kitűnő szervezettsége garancia arra, hogy az ügyek annak rendje és módja szerint bonyolódjanak le Azok a bankok, amelyek nem kaptak autorizációt, ügyleteik végleges lebonyolítása céljából május elsejéig kaptak erre haladékot. Értesülésünk szerint a kormány a Creditul Industrial ipartámogató bankok megszervezését már megkezdte és a közeljövőben Kolozsvárott is fölállít egy ilyen intézetet. A Banca Nationals egyébként Lugoson is fiókot nyit, amely május elsején már megkezdi működését. Információm szerint nemcsak a hét autorizált bank fog működhetni Kolozsváron, hanem újabb három kap majd engedélyt, úgy hogy Erdély fővárosában együttvéve tiz bank fog devizaátutalással foglalkozni. — Vezérigazgató ur felügyeleti jogánál fogva végiglátogatta az autorizált bankokat. Szíveskedjen tapasztalatairól álltalánosságban nyilatkozni VÁSÁROLJON A TERMELŐNÉL! GYMPJtiiPMRR.~T. SAJÁT GYÁRTMÁNYÚ GYAPJÚSZÖVETEK. KOSSUTH LAJOS UTCA 24 wwWBMWiwiitwiinw»! i ■ ummp «yriuimrMtt», wnecagt. MEassnaa Reiter Timisoara, cudiertér 2. Telefon 807 EREDETI GYÁRI ÁRAK! Ejoyd 1211 140! Április hónap: sékel hónap. India igaz zsidó fizesse le a sékelét ! i