Uj Kelet, 1923. április (6. évfolyam, 37-58. szám)

1923-04-04 / 37. szám

2 oldal son. A győzelmében megmámorosodott többség , túlhajtásai, nem kevésbé a zsidóság ellenségei­nek tanuló ifjúságunk elleni nyilván céltudatos akciója, minden kétségünket eloszlatja, hogy bizony a mi egyenlő jogosságunk és kultursza­­badságunk iránt nem viseltetnek a legjobb szándékkal. Felvilágosodás és védelem őseink életének jelentős faktorai voltak s ennek köszönhetjük, hogy három és fél ezredéves történelmi múltra visszatekintő zsidóság — mely alatt annyi törzs, faj és nép tűnt el a történelem színhelyé­ről, dacára a véget nem szakadó, annyiszor és oly sok helyen szinte a zsidóság teljes kiirtásáig vezető üldözéseknek — mégis életerősen áll a népek sorai között. Mint bármelyik más nép­nek, nekünk is megvannak hibáink, gyenge­ségeink, melyekkel többnyire a gettó bélyeg­zett meg bennünket, de vannak értékein­k is, kiváló polgári erényeink, melyeket senki tőlünk­­ nem vitathat. Tudatában vagyunk ezeknek és éppen e tudatosság következménye az, hogy meg nem érdemelt elnyomatásunkat, emberi jogaink megcsúfolását oly nehéz szívvel fo­gadjuk és ebbe beletörődni nem fogunk soha. Felvilágosodás és védelem legyen tehát kisebbségi élettevékenységünk irányítója, ha nem akarjuk azt, hogy elnyomjanak és fel­morzsoljanak bennünket. Annak a népnek, amely a maga életét és utódai számára ember­hez méltó életsor feltételeit az élet ártalmas alakulatai közepette biztosítani akarja, úgy kell védekezni tudnia, mint ahogy szüleink és őseink tudtak, akik a mi boldogulásunkra és üdvös­ségünkre szenvedtek el annyi üldöztetést és martirom­ságot. Kötelességünk tehát — és ezt teljesíteni fogjuk, — hogy minden olyan kísér­let­ ellen, mely iskoláink méltóságát akarja le­nyomni, mely tanulási lehetőségeinket kívánja megvonni, mely el akarja űzni ifjúságunkat a tanulmányoktól, s minden megengedett esz­közzel a legerőteljesebben védekezzünk. Talán lesznek soraunk között olyanok, egyesek, kislelkűek és szaklátókörűek és más gyengeséggel megvertek, akik, hogy gyermekeik iskoláztatását megkönnyítsék, felekezetükből való kitéréssel akarnak magukon segíteni, a mi tegyék. Az olyanok, akik, Heine szavaival, emberi voltukat azzal akarják kifejezni, hogy filn­yosan hordják a fejüket, de e magasan hor­dott­ fejben a gondolatok alacsonyan kúsznak, nem jelentenek számunkra veszteséget. A mi közösségünk számára sokkal veszedelmesebb ennél olyan hitrokonaink n­emtörődése, akik zsidó szüleiktől és őseiktől örökölt szellemi képességeikkel tekintélyt és jó helyzetet szerez­tek magunknak, ámde most szégyenkeznek afelett, hogy zsidók, vagy pedig nincs se érzé­kük, együttérzésük, faj és hitrokonaik élet­céljaival Ezek annál veszedelmesebbek, mert példájuk és befolyásuk talán szélesebb körökre is gyakran demoralizálóan hat. Bennünket a mai peszachi ünnep ideoló­giája ahhoz a meggyőződéshez, annak belátására vezetett, hogy a legerőteljesebb védelmünk minden életakadállyal szemben szellemi és er­kölcsi energiáink összefogása és felfokozása, a minél áthatóbb és általánosabb felvilágosodás. Őseink vezetőinek és bölcseinek népeket és időket túlélő felvilágosodottsága volt az, mely a zsidóságot örökéletűvé tette. A felvilágosodás pedig nem jelent mást, mint­ magát az elmúlhatatlan világ­kifejlődést, ennek lelkünkben való visszatükrözését, koz­­mikusan ható világenergiáknak lényünkben, gondolkozásunkban és érzéseinkben való bele­­plántálását. Hogy ezek az energiák ifjuságunk lelkében kivirágozzanak és népi létünknek teljes meg­értésére bontakozzanak ki iskolákra van szük­­ségünk. Nem abban áll a középiskolák ressz­­sziója, hogy az alapismeretek megadásával elő­­készítik az egyetemi tanulmányokat és ezáltal a polgári pályákra, — mert hiszen ezzel csu­pán egyéni érdekeket szolgálnak, — de miss­ziója az, hogy a nép múltja és jövendő élete között összekötő híd legyen, hogy népi ős­­energiánkat gyermekeink gyengéd lelkében beleoltsa és ezzel népünk, fajunk örökkévaló­ságát biztosítsa. Akié az iskola, azé a jövő. És így életfeltétel számunkra az, hogy felépítsük az iskolánkat. Miképen a templom iskola volt a régi időkben, legyen most templommá az iskola, szimbólummá, mely életakaratunkat hir­deti, tradícióinkhoz való törhetetlen ragasz­kodásunkat. A mi iskolánk, a zsidó felvilágo­sodásnak, kultúrának otthona, amely az igaz­ságra és emberiességre törekszik, a leghatal­masabb védelmünk lesz abban a harcban, amelyet életünkért és szabadságunkért, becsü­letünkért és emberméltóságunkért folytatunk. Nővéreink és testvéreink ! Szívben és lé­lekben zsidók ! Hozzátok kiáltunk a szükség­ben , építsétek fel a zsidó iskolákat. Építsétek fel zsidó szivetek minden lelkességével, a zsidó­ság üdvére. A nagy munka nemes sziveteket és gondolkodásotokat fogja dicsérni, az áldás pedig jöjjön az égből! ■ ÚJ KELET Szerda, 1923 április 4- Csehszlovákia: nem tűr antiszemita izgatást Bechine közoktatásügyi miniszter nyilatkozata a Steinherz-afférről — Az Új Kelet tudósítójától — Hetekkel ezelőtt jelentette az Új Kelet, hogy a prágai német egyetem zsidó rektora, Steinherz professzor, az egyetemen folyó antiszemita agitáció miatt beadta lemondását. A lemondást a közokta­tásügyi miniszter nem fogadta el. A prágai „Wahr­heit“ munkatársa a napokban beszélgetést folyta­tott a Steinherz­ affer ügyében Bechil­e cseh köz­oktatásügyi miniszterrel, aki a következőket mon­dotta . — Az én álláspontom a Steinherz-ügyben azonnal adva volt, mihelyt megtudtam, hogy a lemondás nem a rektor egészségi állapota, hanem a viszonyok nyomása­­miatt következett be, ame­lyek ma a prágai német egyetemen uralkodnak. Megállapítom, hogy a rektor a terrorisztikus agi­táció elől akart kitérni és természetesen semilyen körülmények között sem engedhető meg, hogy egy állami tisztviselőt olyan okok miatt mentsünk fel állásától, amelyek valósággal arculcsapják az al­kotmányban biztosított előjogokat." A német egye­temen uralkodó hangulatot jól ismerem. Sajnálat­tal látom, hogy ez az egyetem lassanként a re­akció védvárává válik. Ez az irányzat egyáltalán nem felel meg a csehszlovák köztársaság mentali­tásának. Gondolja csak meg, hogy nemzetgyűlésünk négyéves működése alatt egyetlen antiszemita vita sem volt és nincsen egyetlen politikai párt sem, amely programszerűen Antiszemita volna. A Hils-per-afférral az antiszemita küzdelmet végleg lesze­reltük. Ezt állapítottam meg magamban ha az egyetemeken lábrakapó reakció ellen küzdeni le­het, csak Prága küzdhet ellene. Mint közoktatásügyi miniszter mindenesetre szégyellem magam, hogy ilyesmi nálunk egyáltalán előfordulhat. Az ügy végleges megoldásáról ma még nem nyilatkozhatom. Csak annyit mondok, amíg más, nemmás okok közbe nem lépnek, szilárd elha­tározásom, hogy álláspontomon nem változtatok. Az utóbbi napokban fenjártak ugyan a minisztérium­ban az egyetemi szenátus egyes tagjai és végleges határozatot követeltek, megjegyezvén, hogy ha ez rövidesen nem történik meg, a szenátus maga fog határozni. Az uraknak azt a választ adtam, hogy most már egyáltalán nem az egyetemi szenátus ügyéről van szó, hanem olyan ügyről, amely csakis a közoktatásügyi miniszterre és a rektorra tartozik. Még egyszer legmélyebb sajnálatomnak kell kifejezést adnom, hogy egy magas kultúrintézmény­ben ilyen jelenségek lábrakaphattak, olyan kultúr­intézményben, ahol tudomásom szerint zsidó profesz­­szorok működtek és működnek, akik mindig dicső­séget hoztak az egyetemre. Remélnem kell, hogy a német diákság még­ az utolsó órában jobb belátásra tér és felismeri, hogy taktikája sem a ném­et tudo­mánynak, sem a németség helyzetének nem használ. 10FCHI Élj rá a szért DaniilESZ ?Dkillin Beszélgetés Ionescu vezérigazgatóval — Az Új Kelet tudósítójától — frankkörökben és olyan kereskedelmi és ipari, érdekeltségek között, akik a devizaátutalást egy napra sem nélkülözhetik anélkül, hogy üzemük ezt meg nem érezné, kiváncsian várták a devizaátuta­lásra autorizált bankok sorsát. Szó volt ugyanis arról, — minthogy a kormány az autorizációt csak­­ ideiglenes minőségben, adta —­hogy az autorizációt­­ néhány banktól meg fogják vonni Munkatársunk ma ebben az ügyben felke­reste S. P .Tonescut, a Banca Nationale kolozs­vári vezérigazgatóját, aki kijelentette, hogy­ ezideig ilyen irányú beszüntető intézkedés a kormány ré­széről nem érkezett le és az autorizációk megvo­nását nem is tartja valószínűnek. A bankok, akik hozzáfordultak és véleményét kérték, vajjon to­vábbra is folytathatják az átutalásokat, egyönte­­­­tűen azt a választ kapták tőle, hogy a devizaát-­­ utalást nyugodtan folytathatják, engedélymegvo­násról nincs szó, jóllehet a rendelet csak­ proviza- t­rikus engedélyek megadásáról emlékezik meg. Mun­­­­katársunk érdeklődött, várjon Kolozsváron újabb autorizációkat nem fognak-e kiadni, a vezérigazgató a következőket mondotta: — Mindenütt rendben találtam a dolgokat, ami természetes is. Hiszen csupa olyan bank ka­pott autorizációt, amelynek kitűnő szervezettsége garancia arra, hogy az ügyek annak rendje és módja szerint bonyolódjanak le Azok a bankok, amelyek nem kaptak autorizációt, ügyleteik végleges lebonyolítása céljából május elsejéig kaptak erre haladékot. Értesülésünk szerint a kormány a Creditul Industrial ipartámogató bankok megszervezését már megkezdte és a közeljövőben Kolozsvárott is fölál­lít egy ilyen intézetet. A Banca Nationals egyéb­ként Lugoson is fiókot nyit, amely május elsején már megkezdi működését.­­ Információm szerint nemcsak a hét autorizált bank fog működhetni Kolozsváron, hanem újabb három kap majd engedélyt, úgy hogy Erdély fővárosában együttvéve tiz bank fog devizaátutalással foglalkozni. — Vezérigazgató ur felügyeleti jogánál fogva végiglátogatta az autorizált bankokat. Szíveskedjen tapasztalatairól álltalánosságban nyilatkozni VÁSÁROLJON A TERMELŐNÉL! G­YMPJtiiPMRR.~T. SAJÁT GYÁRTMÁNYÚ GYAPJÚSZÖVETEK. KOSSUTH LAJOS­ UTCA 24 wwWBMWiwiitwiinw»! i ■ ummp «yriui­mrMtt», wnecagt. MEassnaa Reiter Timisoara, cudiertér 2. Telefon 807 EREDETI GYÁRI ÁRAK! Ejoyd 1211 140! Április hónap: sékel hónap. India igaz zsidó fizesse le a sékelét ! i

Next