Uj Kelet, 1923. május (6. évfolyam, 59-80. szám)

1923-05-29 / 78. szám

Ara 3 lej SZERKESZTŐSÉG, KIÍRÓ­­HIVATAL ÉS NYOMDA Cluj, Kolozsvár, St. Baron L. Pop (Brassai­ utca) 10. Telefon: Szerkesztőség és kiadóhivatal — 977 Zs. N. Sz. — — 558 A kéziratok kizárólags a szerkesztőségnek cím­­­zendők. Kéziratokat nem adunk vissza KisimniTtst­iRIK Renáliában Egész évre — — 620 Félévre — — 320 Negyedévre — — 170 Egy hónapra — 60 Egy szám ára pályaud­varon és vidéken is 3 lei Csehszlovákiában Egy hónapra — 20 ck Egy szám — 1*20 ck Cluj-Kolozsvár — VI. évfolyam, 78. szám Igazgató: SZÉKELY BÉLA 5683. Szíván 14. — 1923. május 29. Kedd E­gységbe forrt a Bánság zsidósága A bánsági zsidóság nagygyűlése az agg­ság mellett foglalt állást• Az Uj Kelet az összzsidóság tagja. A határozati javaslat (Temesvár, május 28. Az Uj Kelet kiküldött tudósítójától.) Lefolyásában és hatásaiban törté­nelmi jelentőségű esemény volt a bánsági és arad­megyei zsidóságnak temesvári nagygyűlése, amelyen az első döntő erejű megmozdulás tör­tént az egész erdélyi zsidóság egységének meg­teremtése felé. A bánsági és aradmegyei zsidó­ság legkiválóbb és legmarkánsabb egyéniségei gyűltek egybe a históriai felismerés igazságától hajtva, hogy hitet tegyenek az egységes zsidó gondolat mellett. A temesvári nagygyűlésnek nemcsak erkölcsi, de igen messzemenő politikai jelentősége van. A lecsatolt területek zsidósá­gának tekintélyes része nyilatkoztatta ki akara­tát, hogy ragaszkodik emberi és népi jogaihoz és nem engedi magát — azon a címen, hogy nincs egységes képviselete s így a kormány nem tudja, melyik árnyalattal vegye fel a tárgyalásokat — kiforgatni olyan jogaiból, amelyek egyformán érintenek minden zsidót. A zsidóságnak most már meglesz az az össze­fogó szervezete, amely teljes felhatalmazással képviselheti minden illetékes fórum előtt az egész zsidóságot és minden egyetemes zsidó érdeket. Nem lehet kétséges, hogy a bánsági kezdeményezés ösztönző hatással lesz az erdélyi részekre is és rövidesen élő valósággá lesz a lecsatolt területek zsidóságának egységes szervezete. A nagygyűlés lefolyásáról itt következik tudósításunk. A delegátusok tegnap délután tartotta meg a bánsági zsidóság egységes nagygyűlését. Erre az alka­lomra a résztvevők zsúfolásig töltötték meg a belvárosi hitközség nagytermét. Körülbelül hat-nyolcszáz hallgató szorongott a teremben, de igen sok érdeklődő szorult ki, akik az udvarról hallgatták a gyűlés szónokait. A gyűlésen Temesvár három hitközsége, a belvárosi neológ, a józsefvárosi ortodox és a gyárvárosi status quo hitközség teljes elöljáró­ságával képviseltette magát. Vidékről a követ­kező delegátusok jelentek meg : Kurtics: Mar­­kovics főrabbi. Detta: dr. Klein Emil, Fischer Jakab, Neubrun Miksa. Resicabánya: Spitzer Vilmos, Weisz Mór. Nagy­szent­mikló­s: Fried Lajos, Struhl Miksa, Ürményi, Singer Sándor, Kiss Jenő, Margitai Adolf, Dénes Izor, Lippa, OStrassmann Jakab főrabbi. Arad: dr. Schütz Henrik, Hónig Gyula, dr. Keppich Jakab, Ráskai Miksa, dr. Kuch Albert, Kalmár József, Lipkovits Gyula. Lúgos: dr. Berdach Henrik, dr. Deutsch Mór, Neumann Ede, dr. Klein Jakab, dr. Sebestyén Lipót, dr. Lenkei fő­rabbi. Koránsebes: dr. Déri Jenő, Radó Lipót, Székely Lipót, dr. Deutsch Ernő, Breit Adolf, Donner Jenő, Pálfi Márton, Weisz Jakab, Pető Tódor, Princ Jenő, Wiener Zsigmond. Csákova, Grosz Iván, Grosz Jenő. Pécska köz­ség sürgönyileg csatlakozott a határozati ja­vaslathoz. A gyűlés megnyitása Fél hat órakor nyitja meg dr. Vértes Adolf a gyűlést. Az elnöki asztalnál dr. Vértes, Blum Mór és Deutsch Rezső, Temesvár három hitközsé­gének elnökei foglalnak helyet. Körülöttük a kép­viseleti hitközségek elnökei és főpapjai. Elsőnek dr. V­értes beszéde következik. Aki figyelemmel kísérte az utóbbi idők zsidó eseményeit, —­ mondotta — észre vette, hogy a zsidó élet az utóbbi időben felélénkült és pedig kimerülve a hitközségek kultuszéletében.. Most napi problémák szorultak előtérbe. Iskolákat, óvodákat létesített a zsidóság országszerte. Az egyetemes zsidóság érdekeit tárgyaltuk és arra törekedtünk, hogy népi jellegünket minél teljesebben domborít­suk ki. Rendszer azonban ebben nem volt, mert ellentétek voltak az ortodoxia, a neológia és a cio­nizmus között. Most az egység hívei összehívták az összes bánsági és aradmegyei zsidó hitközségek képviseleteit, hogy a zsidó irányzatokat a zsidó ér­dekek megvédése céljából összevonják és a felve­tett feladatok megoldásán vállvetve dolgozzunk. Az egységesítés eleinte félve tört elő, de annál nagyobb volt örömünk, hogy testvéreink hajlottak a szóra, amennyiben közreműködtek az egységes közszellem kifejlődésében. Az eszmék világában az életerő győz. A zsidó népi összetartozás kifejlődésében ki­nyilatkoztatás volt az, ami kétezer esztendőn ösz­­szetartott bennünket. A népi öntudat azonban ha­lálosan átért volt és ebből kellett most felocsúdnia. Két hatalmas szózat ébresztette fel a zsidóságot. Az egyik a prófétai kiáltás az önálló otthon után, ami végigkísérte a zsidóságot útjában, a másik pedig a kisebbségek etnikai jogai megvédésének az eszméje. Az első tizenhétm­illió zsidó szolidari­tását nyilatkoztatja ki, az új élet centrumát Pa­lesztinába helyezi, hogy ott zsidó központtá gya­rapodjék. A másik pedig a zsidóságnak etnikai szervezésére törekszik. Beszéde végén ezekkel a szavakkal nyitja meg a nagygyűlést: — Áldottak legyenek azok, akik megnyitják sziveiket az egyetemes zsidóság érdekeiben. Tartsuk magasra az együvé tartozás lobogóját, csatlakozzunk alája és csoportosuljunk köréje. Ezután hódoló­­táviratot küldenek Ferdinánd királynak és távla­­tilag üdvözlik az UER­ Bukarestben gyülésező nagygyűlését. A zsidóság szíve egy ütemre dobban Ezután Székely Béla emelkedik szólásra. Be­szédében rámutat arra, hogy a történelmi mate­­­­rialista ideológia szerint a zsidóságot az antisze­­­­mitizmus tartotta fenn. Idézi Deák Ferenc raon­ ,­dását: antiszemitának lenni annyit jelent, mint kelleténél jobban gyűlölni a zsidót. — Nem hisszük, — folytatja — hogy ez a megjelölés volna az, amely a zsidóságot egységbe foglalja. Kétezer esztendő eleven ereje tartja össze a zsidóságot, nem pedig csak az üldöztetés in­telme. A zsidóságnak három messiási rendeltetése van, amely a zsidóságot egységbe kovácsolja. Az egyik : a zsidóság az emberiség szíve ; a másik : minden idők kovásza ; végül : az üldöztetés népe. Minden zsidó élet egy önálló kis világ, minden zsidónak önálló világnézete van. Ezért van az, hogy olyan nagyok az ellentétek a zsidóság egyes frakciói között. Jól van ez így. Legyen a zsidó élet mennél virágzóbb, minél teljesebb és minél­­szélesebb körű. —A zsidóságnak mindenre irányuló világnézése gyökér legyen, a zsidóságnak ezt a gyökerét zsidó talajba kell gyökereztetni, már­pedig Palesztina az a föld, ahonnan ezt a megújhodást, a zsidóság minden­­ lélekerejét, kulturális vérkeringését meríti. Az itt élő zsidóság minden frakciójának meg­van a maga rendeltetése. Ezeket a rendeltetéseket kell a közös célban összefogni. Az ortodoxia a maga konzervativizmusával olyan, mint egy dió héja. •Szükség van erre a kemény héjra, hogy a kétezer év üldöztetésében élő zsidóság magtját,­gy hihetet­­len szellemét megőrizze. A neológia a haladás út­­­­jába kapcsolja be a zsidóságot és a liberalizmus útján akarja biztosítani a jogait. A neológia útja azonban csak akkor teljes, ha a zsidóságát meg­őrzi. A cionizmus adja azt a gárdát, mely a zsidó­ságért dolgozik és a nemzeti ideál megvalósítását teljes életmunkájával jutatja előre. Az egyik buka­resti egyetemi tanár azt mondja, hogy a zsidók vérsejtjei mások, mint az árjáké. Ha el is fogad­juk ezt a humorosan tudományos elméletet, ne­künk nincs szükségünk mikroszkópra, hogy meg­állapítsuk, hogy a mi vérünkben ötezer év kultú­rája sűrűsödött össze és kétezer év góluszának ta­nulságai halmozódtak fel. Azt mondják, nincs két óra, mely egyformán jár, a mi zsidó szivünk a világ négy tájékában egyazon ütemre dobban. Mert a zsidó érzés tizenhét millió embernek egye­temes szívdobbanása és lehet a mi hangunk akár­milyen gyenge, ez adja meg erejét és ez adja meg az egyesülés erejét is, hogy bár a hang kicsi, de tizenhétmillió szól ebből a világ népeihez. Am Jiszrael b­aj. Az egységes szervezet közös ügyekkel foglalkozik Ezután dr. Schütz Henrik elmondja, hogy az aradi zsidóság, bár elutasított minden kezdemé­nyezést, mely az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövet­ségtől jön, mégis az egységesítés érdekében az egységesítés eszméjét magáévá tette és azon lesz minden igyekezetével, hogy ezt tetté is váltsa. Hogy azonban ezt megtehesse, szükséges, hogy minden párt tisztelje a másik meggyőződését és teljes jóhiszeműséggel és megértéssel közeledjen egymáshoz. Talán későn jöttünk ennek a belátására, de a jó ügynek időre van szüksége, hogy meg­érjen. Az eddigi bajokon kívül új bajok jöttek, melyek az egységet ránk kényszerítették és rá­szorítottak a védekezésre. Meg kell a közös orgá­numot teremteni, minden akadállyal szemben, más meggyőződésének a tiszteletben tartásával. Csak közös dolgokkal foglalkozzunk a közös szervben és ha ezt a paktumot megtartjuk, a közös szervezetben a munka eredményes lesz, különben szétrobban az emberiség és a zsidóság kárára. Ezekben a dolgok­ban közöttünk eltérések nem lesznek. Ezután a cionizmussal foglalkozik. Kijelenti, hogy bár leg­teljesebb tiszteletben tartja meggyőződésüket, ki kell jelentenie, hogy a cionizmus az aszimilációval szemben nem kapcsolja be a zsidóságot az általános kultúrába és nemzeti megkülönböztetésével új gettót akar teremteni. Cionizmus és egységes zsidóság Ezután dr. Klein Miksa beszél. Másfél órás beszédében a cionizmus politikájával foglalkozik, anélkül, hogy vitába akarna bocsátkozni dr. Schütz­­zel, kijelenti, hogy a cionizmussal szemben a leg­főbb érv az, hogy akkor kezdette meg nemzeti munkáját, mikor a nagy kataklizma történt, ez természetesen fájdalmas volt a magyarsággal már aszimilálódott zsidóságra. Le kell szögeznem, hogy mi magyar kultúrában nevelkedtünk és a legna­gyobb tisztelettel és becsüléssel vagyunk a kisebb­ségben nemzetiségi testvéreinkkel szemben és mindent el fogunk követni, hogy kulturális fejlő­désükben bántalom ne érhesse őket, mint ahogyan minden népi kisebbségnek becsületesen kezet aka­runk nyújtani. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a magunk népisége számára ne akarjuk a kisebbségi jogokat kivívni azzal a kötelezettséggel és kikötéssel, hogy amit megszereztünk a magunk számára, itt minden más kisebbséggel meg akarjuk osztani, mint ahogyan lojális polgárai akarunk lenni az országnak, anélkül, hogy a számunkra biztosí­tott kisebbségi jogokból bármit is feladjunk, hiszen ugyitt csak minimumról van szó. Ezután a héber nyelvről beszél. Csodálatos az a regeneráció, mely

Next