Uj Kelet, 1923. május (6. évfolyam, 59-80. szám)
1923-05-29 / 78. szám
Ara 3 lej SZERKESZTŐSÉG, KIÍRÓHIVATAL ÉS NYOMDA Cluj, Kolozsvár, St. Baron L. Pop (Brassai utca) 10. Telefon: Szerkesztőség és kiadóhivatal — 977 Zs. N. Sz. — — 558 A kéziratok kizárólags a szerkesztőségnek címzendők. Kéziratokat nem adunk vissza KisimniTtstiRIK Renáliában Egész évre — — 620 Félévre — — 320 Negyedévre — — 170 Egy hónapra — 60 Egy szám ára pályaudvaron és vidéken is 3 lei Csehszlovákiában Egy hónapra — 20 ck Egy szám — 1*20 ck Cluj-Kolozsvár — VI. évfolyam, 78. szám Igazgató: SZÉKELY BÉLA 5683. Szíván 14. — 1923. május 29. Kedd Egységbe forrt a Bánság zsidósága A bánsági zsidóság nagygyűlése az aggság mellett foglalt állást• Az Uj Kelet az összzsidóság tagja. A határozati javaslat (Temesvár, május 28. Az Uj Kelet kiküldött tudósítójától.) Lefolyásában és hatásaiban történelmi jelentőségű esemény volt a bánsági és aradmegyei zsidóságnak temesvári nagygyűlése, amelyen az első döntő erejű megmozdulás történt az egész erdélyi zsidóság egységének megteremtése felé. A bánsági és aradmegyei zsidóság legkiválóbb és legmarkánsabb egyéniségei gyűltek egybe a históriai felismerés igazságától hajtva, hogy hitet tegyenek az egységes zsidó gondolat mellett. A temesvári nagygyűlésnek nemcsak erkölcsi, de igen messzemenő politikai jelentősége van. A lecsatolt területek zsidóságának tekintélyes része nyilatkoztatta ki akaratát, hogy ragaszkodik emberi és népi jogaihoz és nem engedi magát — azon a címen, hogy nincs egységes képviselete s így a kormány nem tudja, melyik árnyalattal vegye fel a tárgyalásokat — kiforgatni olyan jogaiból, amelyek egyformán érintenek minden zsidót. A zsidóságnak most már meglesz az az összefogó szervezete, amely teljes felhatalmazással képviselheti minden illetékes fórum előtt az egész zsidóságot és minden egyetemes zsidó érdeket. Nem lehet kétséges, hogy a bánsági kezdeményezés ösztönző hatással lesz az erdélyi részekre is és rövidesen élő valósággá lesz a lecsatolt területek zsidóságának egységes szervezete. A nagygyűlés lefolyásáról itt következik tudósításunk. A delegátusok tegnap délután tartotta meg a bánsági zsidóság egységes nagygyűlését. Erre az alkalomra a résztvevők zsúfolásig töltötték meg a belvárosi hitközség nagytermét. Körülbelül hat-nyolcszáz hallgató szorongott a teremben, de igen sok érdeklődő szorult ki, akik az udvarról hallgatták a gyűlés szónokait. A gyűlésen Temesvár három hitközsége, a belvárosi neológ, a józsefvárosi ortodox és a gyárvárosi status quo hitközség teljes elöljáróságával képviseltette magát. Vidékről a következő delegátusok jelentek meg : Kurtics: Markovics főrabbi. Detta: dr. Klein Emil, Fischer Jakab, Neubrun Miksa. Resicabánya: Spitzer Vilmos, Weisz Mór. Nagyszentmiklós: Fried Lajos, Struhl Miksa, Ürményi, Singer Sándor, Kiss Jenő, Margitai Adolf, Dénes Izor, Lippa, OStrassmann Jakab főrabbi. Arad: dr. Schütz Henrik, Hónig Gyula, dr. Keppich Jakab, Ráskai Miksa, dr. Kuch Albert, Kalmár József, Lipkovits Gyula. Lúgos: dr. Berdach Henrik, dr. Deutsch Mór, Neumann Ede, dr. Klein Jakab, dr. Sebestyén Lipót, dr. Lenkei főrabbi. Koránsebes: dr. Déri Jenő, Radó Lipót, Székely Lipót, dr. Deutsch Ernő, Breit Adolf, Donner Jenő, Pálfi Márton, Weisz Jakab, Pető Tódor, Princ Jenő, Wiener Zsigmond. Csákova, Grosz Iván, Grosz Jenő. Pécska község sürgönyileg csatlakozott a határozati javaslathoz. A gyűlés megnyitása Fél hat órakor nyitja meg dr. Vértes Adolf a gyűlést. Az elnöki asztalnál dr. Vértes, Blum Mór és Deutsch Rezső, Temesvár három hitközségének elnökei foglalnak helyet. Körülöttük a képviseleti hitközségek elnökei és főpapjai. Elsőnek dr. Vértes beszéde következik. Aki figyelemmel kísérte az utóbbi idők zsidó eseményeit, — mondotta — észre vette, hogy a zsidó élet az utóbbi időben felélénkült és pedig kimerülve a hitközségek kultuszéletében.. Most napi problémák szorultak előtérbe. Iskolákat, óvodákat létesített a zsidóság országszerte. Az egyetemes zsidóság érdekeit tárgyaltuk és arra törekedtünk, hogy népi jellegünket minél teljesebben domborítsuk ki. Rendszer azonban ebben nem volt, mert ellentétek voltak az ortodoxia, a neológia és a cionizmus között. Most az egység hívei összehívták az összes bánsági és aradmegyei zsidó hitközségek képviseleteit, hogy a zsidó irányzatokat a zsidó érdekek megvédése céljából összevonják és a felvetett feladatok megoldásán vállvetve dolgozzunk. Az egységesítés eleinte félve tört elő, de annál nagyobb volt örömünk, hogy testvéreink hajlottak a szóra, amennyiben közreműködtek az egységes közszellem kifejlődésében. Az eszmék világában az életerő győz. A zsidó népi összetartozás kifejlődésében kinyilatkoztatás volt az, ami kétezer esztendőn öszszetartott bennünket. A népi öntudat azonban halálosan átért volt és ebből kellett most felocsúdnia. Két hatalmas szózat ébresztette fel a zsidóságot. Az egyik a prófétai kiáltás az önálló otthon után, ami végigkísérte a zsidóságot útjában, a másik pedig a kisebbségek etnikai jogai megvédésének az eszméje. Az első tizenhétmillió zsidó szolidaritását nyilatkoztatja ki, az új élet centrumát Palesztinába helyezi, hogy ott zsidó központtá gyarapodjék. A másik pedig a zsidóságnak etnikai szervezésére törekszik. Beszéde végén ezekkel a szavakkal nyitja meg a nagygyűlést: — Áldottak legyenek azok, akik megnyitják sziveiket az egyetemes zsidóság érdekeiben. Tartsuk magasra az együvé tartozás lobogóját, csatlakozzunk alája és csoportosuljunk köréje. Ezután hódolótáviratot küldenek Ferdinánd királynak és távlatilag üdvözlik az UER Bukarestben gyülésező nagygyűlését. A zsidóság szíve egy ütemre dobban Ezután Székely Béla emelkedik szólásra. Beszédében rámutat arra, hogy a történelmi materialista ideológia szerint a zsidóságot az antiszemitizmus tartotta fenn. Idézi Deák Ferenc raon ,dását: antiszemitának lenni annyit jelent, mint kelleténél jobban gyűlölni a zsidót. — Nem hisszük, — folytatja — hogy ez a megjelölés volna az, amely a zsidóságot egységbe foglalja. Kétezer esztendő eleven ereje tartja össze a zsidóságot, nem pedig csak az üldöztetés intelme. A zsidóságnak három messiási rendeltetése van, amely a zsidóságot egységbe kovácsolja. Az egyik : a zsidóság az emberiség szíve ; a másik : minden idők kovásza ; végül : az üldöztetés népe. Minden zsidó élet egy önálló kis világ, minden zsidónak önálló világnézete van. Ezért van az, hogy olyan nagyok az ellentétek a zsidóság egyes frakciói között. Jól van ez így. Legyen a zsidó élet mennél virágzóbb, minél teljesebb és minélszélesebb körű. —A zsidóságnak mindenre irányuló világnézése gyökér legyen, a zsidóságnak ezt a gyökerét zsidó talajba kell gyökereztetni, márpedig Palesztina az a föld, ahonnan ezt a megújhodást, a zsidóság minden lélekerejét, kulturális vérkeringését meríti. Az itt élő zsidóság minden frakciójának megvan a maga rendeltetése. Ezeket a rendeltetéseket kell a közös célban összefogni. Az ortodoxia a maga konzervativizmusával olyan, mint egy dió héja. •Szükség van erre a kemény héjra, hogy a kétezer év üldöztetésében élő zsidóság magtját,gy hihetetlen szellemét megőrizze. A neológia a haladás útjába kapcsolja be a zsidóságot és a liberalizmus útján akarja biztosítani a jogait. A neológia útja azonban csak akkor teljes, ha a zsidóságát megőrzi. A cionizmus adja azt a gárdát, mely a zsidóságért dolgozik és a nemzeti ideál megvalósítását teljes életmunkájával jutatja előre. Az egyik bukaresti egyetemi tanár azt mondja, hogy a zsidók vérsejtjei mások, mint az árjáké. Ha el is fogadjuk ezt a humorosan tudományos elméletet, nekünk nincs szükségünk mikroszkópra, hogy megállapítsuk, hogy a mi vérünkben ötezer év kultúrája sűrűsödött össze és kétezer év góluszának tanulságai halmozódtak fel. Azt mondják, nincs két óra, mely egyformán jár, a mi zsidó szivünk a világ négy tájékában egyazon ütemre dobban. Mert a zsidó érzés tizenhét millió embernek egyetemes szívdobbanása és lehet a mi hangunk akármilyen gyenge, ez adja meg erejét és ez adja meg az egyesülés erejét is, hogy bár a hang kicsi, de tizenhétmillió szól ebből a világ népeihez. Am Jiszrael baj. Az egységes szervezet közös ügyekkel foglalkozik Ezután dr. Schütz Henrik elmondja, hogy az aradi zsidóság, bár elutasított minden kezdeményezést, mely az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetségtől jön, mégis az egységesítés érdekében az egységesítés eszméjét magáévá tette és azon lesz minden igyekezetével, hogy ezt tetté is váltsa. Hogy azonban ezt megtehesse, szükséges, hogy minden párt tisztelje a másik meggyőződését és teljes jóhiszeműséggel és megértéssel közeledjen egymáshoz. Talán későn jöttünk ennek a belátására, de a jó ügynek időre van szüksége, hogy megérjen. Az eddigi bajokon kívül új bajok jöttek, melyek az egységet ránk kényszerítették és rászorítottak a védekezésre. Meg kell a közös orgánumot teremteni, minden akadállyal szemben, más meggyőződésének a tiszteletben tartásával. Csak közös dolgokkal foglalkozzunk a közös szervben és ha ezt a paktumot megtartjuk, a közös szervezetben a munka eredményes lesz, különben szétrobban az emberiség és a zsidóság kárára. Ezekben a dolgokban közöttünk eltérések nem lesznek. Ezután a cionizmussal foglalkozik. Kijelenti, hogy bár legteljesebb tiszteletben tartja meggyőződésüket, ki kell jelentenie, hogy a cionizmus az aszimilációval szemben nem kapcsolja be a zsidóságot az általános kultúrába és nemzeti megkülönböztetésével új gettót akar teremteni. Cionizmus és egységes zsidóság Ezután dr. Klein Miksa beszél. Másfél órás beszédében a cionizmus politikájával foglalkozik, anélkül, hogy vitába akarna bocsátkozni dr. Schützzel, kijelenti, hogy a cionizmussal szemben a legfőbb érv az, hogy akkor kezdette meg nemzeti munkáját, mikor a nagy kataklizma történt, ez természetesen fájdalmas volt a magyarsággal már aszimilálódott zsidóságra. Le kell szögeznem, hogy mi magyar kultúrában nevelkedtünk és a legnagyobb tisztelettel és becsüléssel vagyunk a kisebbségben nemzetiségi testvéreinkkel szemben és mindent el fogunk követni, hogy kulturális fejlődésükben bántalom ne érhesse őket, mint ahogyan minden népi kisebbségnek becsületesen kezet akarunk nyújtani. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a magunk népisége számára ne akarjuk a kisebbségi jogokat kivívni azzal a kötelezettséggel és kikötéssel, hogy amit megszereztünk a magunk számára, itt minden más kisebbséggel meg akarjuk osztani, mint ahogyan lojális polgárai akarunk lenni az országnak, anélkül, hogy a számunkra biztosított kisebbségi jogokból bármit is feladjunk, hiszen ugyitt csak minimumról van szó. Ezután a héber nyelvről beszél. Csodálatos az a regeneráció, mely