Uj Kelet, 1924. február (7. évfolyam, 25-49. szám)
1924-02-01 / 25. szám
Mai számunk ára az Uj Kelet Hetilapjj , — 620 — 320 negyedévfi— — 170 Egy hór tra 80 Egy sz / ára pályaudvaron / -léken is 3 fej Bukr /iltben — 3*50 X J* ihszlovákiban — 25 Ck - 1*50 ek Egy hón Egy 8. MARKEK&'lCSKti, KIADÓ HIVATAL ÉS NYOMDA Cluj-Kolozsvár, St.Baron l. Pop, (Brassai-utca) IP Telefon: Szerkesztősig 6x kiadóhivatal — 977 Za. N. Sz. — — 558 & kéziratok kizárólag a .kertvesztöségnek cimeandők. Kéziratokat nem adunk vissza Cuj-Kolozsvár * VII. évfolyam ★ 25. szám Igazgató* SZÉKELY BÉLA 5684. Sebath 26 ★ 1924 február 1 Péntek Archlyder Zied!?tisehet st assn Misztifikáció vagy rotíválás? Egy budapesti újságíró kihallgatáson járt Hainisch osztrák köztársasági elnöknél, beszélgetett több aktuális problémáról a demokrata köztársaság államfőjével, szóba hozta a fajvédelem kérdését is és meghallgatta a köztársasági elnök erre vonatkozó véleményét. Ez a beszélgetés megjelent az újságíró lapjában, a „Pester Lloydsban, amely komoly, európai hitelű újság, a „Pester Lloydsból belekerült a bécsi „Morgenzeitung“-ba és a „Morgenzeitung“-on keresztül viharos és szenvedélyes felszólalásban eljutott az osztrák nemzetgyűlés háza elé. Az egyik osztrák prononszírozott antiszemita vezér szemére lobbantotta flamnischnak, hogy nyilatkozni merészelt, ugyanaz az antiszemita vezér, aki nemrégen azelőtt egyáltalában nem aprehendált Hainischra egy olyan nyilatkozatáért, amely kissé élesen bírálta az osztrák szocialisták tevékenységét. Igen ám, de akkor a köztársasági elnök a fölszólaló vezér szájaize szerint beszélt, akkor tehát joga volt véleményt mondani, most azonban, mivel egy kissé kivégezte azt az egész hazug elméletet, amelyen a felszólaló antiszemita úriember pártja ingatagon áll, nosza neki, dühbe gurult a képviselő, ráütött az alkotmányra és hevesen tiltakozott. Az egész ügyben nem is ez az érdekes. A politika furcsa morálja süvölt ki Jerzabek képviselő parlamenti támadásából, a féktelen agitátor és demagóg sem maradt adósa benne magának. Nem ez az érdekes, nem ez az új, érdekes és szóra kívánkozik az újságíró, aki interjúvolni megy, aki egy vezetőember véleményét kéri valamilyen kérdésről és a vezetőember, a meginterjúvolt egymáshoz való szerepe. Mindenki tudja, ha az újságíró felkeres valakit, ha csak véletlenül nem vacsorára hivatalos, nem csendes eszmecseréért teszi, hivatása küldi, az a hivatás, amely őt az események és a közvélemény közé állítja. A pesti újságíró sem azért ment Hainisch elnökhöz, hogy egyszerűen udvariassági vizitet adjon le nála, ezt nyilvánvalóan tudta Hainisch is és minden szó, ami ott elhangzott és átrezdült az újságíró dobhártyáján, nem egyetlen embernek volt adresszálva, hanem az egész nyilvánosságnak. Mégis ennél az interjúnál Seipel miniszterelnök válaszából kiderül : felmerült az a gondolat, hogy talán nem a nyilvánosság részére hangzottak el a szavak, semmiesetre sem szigorú kérdések és szigorú feleletek alakjában. Az elnök beszélt, de nem nyilatkozott. Ennél a pontnál szigorú disztinkciót szeret a politika. Mert megtörténik nemcsak Bécsben, Keleten és Nyugaton mindenütt, ahol újságot csinálcsinálnak, újságírók információért és interjúért mennek, hogy a kérdezett szívesen beszél, néha túlságosan fontoskodva, de azonnal elhallgatt, mihelyt a nyomtatott sor tiszta visszhangján át a nyilvánosság ítéletével kell szemben találnia magát. Világosabbak is leszünk. Információt is szívesen ad a politikus, hogy a maga pártnézetét a sajtó szaván keresztül elvigye a közönség széles rétegeibe, de sokszor inkognitóját akarja megtartani, — miért, maga tudja legjobban, — és nem óhajtja nevével fedni és állni szavait. Itt kell visszatérnünk Hainisch elnökhöz. Hainisch elnök tudta, hogy az újságíró, ha felkeresi, nevének eltitkolása nélkül közölni fogja mindazt, amit tőle hallott. Meg sem tilthatta az újságírónak, hogy nevét homályban tartsa, mert hiszen azok a jelentős hangok, amelyek ajkáról többek között az antiszemitizmus ellen elhangzottak, értékes hangok akkor is, ha véletlenül nem az ország közgazdasági elnöke mondja, de ezerszerte értékesebb, ha véletlenül éppen a köztársaság elnöke hangoztatja. Sőt ez esetben csakis így érdekes, mert ha mindjárt egyéni vélemény is, amit Hainisch mond arról a magas helyről, ahonnan éppen beszélni tud, egy egész ország közvéleményének a hangulatát tükrözi vissza. Nem kért tehát, nem is kérhetett diszkréciót, mert ha diszkréciót kért volna, — mi tudjuk az újságíró kötelességét a cikk meg sem jelent volna a „Pester Lloyd“ban. Nem interjút adott, de beszélgetést és ezt a beszélgetést teljes felelősséggel adta tovább a hivatását teljesítő újságírónak. Mégis az osztrák köztársaság miniszterelnöke nyilatkozatával, melyet a nemzetgyűlés előtt tett, misztifikációt sejttet. Ezzel pedig elárulta a nyilvánosságnak azt a titkot, ami eddig a politikus és újságíró (Bécs, január 31. Az Új Kelet tudósítójától) Tegnapelőtti számunkban részletesen beszámoltunk arról a beszélgetésről, amely Hainisch, az osztrák köztáraság elnöke és a „Pester Lloyd“ bécsi munkatársa között folyt le. A beszélgetés során a köztársaság elnöke többek között ezeket mondotta: „Az osztrák antiszemiták nem olyan bornirtak.. . A fajvédő teória tudományosan époly hamis, mint amilyen ostoba a praktikus életben. Az egész fajvédelmi mozgalomban nem látok egyebet, mint antiszemita lázítást, ez pedig kulturállamban abszurd és káros. A zsidókat, akik őszintén dolgoznak és helyüket a gazdasági és szellemi élet terén tisztességesen betöltik, nem lehet másodosztályú polgárokká sülyeszteni. Ausztriában is vannak antiszemiták, de ezek nem olyan bornírtak, hogy fel ne ismernék a zsidók képességeit. Ezek soha nem fogják elvitatni a zsidóknak politikai és kereskedelmi életre való rátermettségét. Megemlíthetem, hogy én magam zsidó embert akartam pénzügyminiszterré kinevezni és amikor ez nem sikerült, akkor bevontam őt a minisztériumban való közreműködésre. A köztársasági elnök nyilatkozata a „Fester Lloydsban látott napvilágot. A bécsi közönség Hainisch nyilatkozatáról a „Wiener Morgenzeitung“-ból értesült, amely leközölte a „Pester Lloyd“ cikkét. A „Wiener Morgenzeitung“ cikke ónási visszhangot keltett Ausztriában. Bécs demokrata körei elégtétellel regisztrálták a köztársasági elnök kijelentéseit, a hivatalos fajvédők azonban aprehendáltak a nyilatkozat hallatára, holott Hainisch hízelgően emlékezett meg róluk. Parlamenti támadás Seipel ellen A fajvédők elégedetlensége a nemzetgyűlésen robbant ki. A költségvetési bizottság ülésén dr. Jerzabek képviselő heves beszédben támadta az elnököt nyilatkozatáért. Jerzabek szavaira Seipel kancellár válaszolt, aki védelmébe vette az alaptalanul megtámadott elnököt. A ' .■ ~ • . \ titka volt. Elárulta, hogy ezerszer és egyszer megtörténik, — mert a politika vizei zavarosak — hogy a politikus beszél, de ha a legkisebb kavarodás támad szavaiból, minden ódiumot az újságíróra hárít. Ha véletlenül nem üt ki balul a politikus és az újságíró találkozásának a következménye, csöndesen élvezik a siker babérjait. Ha balul üt ki, még mindig van egy kint: az újságíró indiszkréciót követett el. Ezen a törvénnyé vált rendszeren változtatni nem lehet. Az újságírói hivatás természete, hogy minden harcok öklének a csapása elé a maga vállát kell odatartania. Lehet-e véleménye a köztársaság Vihar az osztrák n&M* «Honikeit Hannisoh fajvédő-alionna nyilatkozata miatt* Jerzabek képviselő protestál* Seipel kancellár elismeri a köztársasági elnök szabad véleménynyilvánítási jogát parlamenti vitát az összes bécsi lapok bő részletességgel kommentálják és valamennyi lap Seipelnek tapsol és elitéli Jerzabek eljárását. A nemzetgyűlés ülésén egyébként Jerzabek ezeket mondotta: " A köztársasági elnök néhány nappal ezelőtt olyan nyilatkozatot adott a „Pester Lloyd“ egyik munkatársának, amely mellett nem lehet szó nélkül elhaladni. Nyilatkozatában az osztrák zsidókérdésről is beszélt, amelynek során élesen elítélte az antiszemitizmust és a fajvédő teóriát ostobának bélyegezte. Lehet-e véleménye a köztársaság elnökének ? — Ez a megállapítás — folytatta Jerzabek — lehet a köztársaság elnökének magánvéleménye, ez esetben azonban le kellett volna szögeznie, hogy nyilatkozata csak magánvéleményét fedi. A köztársaság elnöke eddig politikailag semleges magatartást tanúsított, éppen ezért szemeltük ki erre a tisztségre. Az alkotmány szerint az ő állása reprezentatív természetű, errőlz azonban a nagy nyilvánosság nem tud. Ha a köztársaság elnökének szájából elitélő szavak hangzanak el az ausztriai antiszemita mozgalom ellen, akkor könnyen az a színezete lehet a dolognak, hogy nálunk az antiszemita mozgalom büntetendő cselekmény. Ez a kijelentés elítéli azokat a pártokat, amelyek az antiszemitizmust programjukba iktatták, ezek pedig azok a pártok, amelyek a kormányt alkotják. A köztársasági elnök nyilatkozatában nem csupán az antiszemitizmus kilengéseiről beszélt. Az osztrák antiszemita mozgalom nem gondol arra, hogy az ország autochton zsidó lakosságának jogait csorbítsa, csak az ellen védekezik, hogy ez a nemzet különleges jogokat vindikáljon magának. A kancellár válasza Jerzabek felszólalására Seipel kancellár válaszolt: , ., ,, — A képviselő úr — mondotta — felszólalását egy bécsi lap cikkére alapítja, amely Csicserin lesz Lenin utóda inaintkult a küzdelem Oroszország elnökségéért. Az anggol bizottság Moszkvába Görögország is felveszi a kereskedelmi összeköttetést az oroszokkal Londoni jelentés szerint az angol kormány James O’Grady dezignált oroszországi angol nagykövet elnöklete alatt bizottságot küldött ki Moszkvába, ahol többek között az orosz adósságok, Beszarábia és az orosz-lengyel határ problémáit fogja megvizsgálni. A bizottság elhatározta, hogy az orosz államadósság kérdésének elintézését a szövetségesek egymásközti adósságainak rendezésével hozza kapcsolatba. . A görög kormány is megbízta németországi követét, kezdje meg haladéktalanul a tárgyalásokat a görög-orosz kereskedelmi kapcsolatok újrafelvételére. (Berlin, január 31. Az Új Kelet tudósítójától.) Lenin halálával erős versengés indult meg a népbiztosok tanácsának elnöki tisztsége körül. A leghevesebb agitáció Csicserin külügyi népbiztos érdekében folyik, aki a mérsékelt irányokat képviseli. Csicserin javára hangoztatják a génuai konferencián elért kiváló külpolitikai sikereit. Génuában tört meg ugyanis Európa zárt bizottsága az orosz tanácsköztársasággal szemben és főleg Csicserin érdeme, hogy az egyes államok egymásután siettek újra felvenni Oroszországgal a összeköttetést.