Uj Kelet, 1924. március (7. évfolyam, 50-74. szám)

1924-03-01 / 50. szám

8 vagy 9 A német birodalmi gyűlésen arról vitat­koztak, hogyan fizesse Németország a jóváté­telt és főleg miből. Marx kancellár expozéjá­ban, amely e vita­csatának előfutárja volt, a világ népeinek értelméhez appellált és kinyilat­koztatta, hogy az értelem és az ész­ az emberi összefogás mentheti meg csupán az emberisé­get. Okos szó volt, el lehetne várni, hogy okos síhatározások követik. Elsősorban onnan kellene érkeznie a józan cselekedetnek, ahonnan a jó­zan beszéd elhangzott. Az expozét követő vita kijózanító: az emberségesnek látszó politikai szólam mögött még mindig ott lappang a régi világ árnya. Mert Brauns közmunkaügyi minisz­ter, aki a magas ideálok fellengzőségéből le­szállóit cx'il a oíi Lu­ke tömb­, vnagusuuban lue­szél, mint Marx kancellár. A felhatalmazási törvény meghosszabbítá­sáról folyt a vita. A kormány akarta, a szo­ciáldemokrata ellenzék ellenezte. Fölöslegesnek tartja és alkotmányellenesnek, mint ahogyan a szolidaritással is ellenkezik, hogy a jóvátétel terhe alatt a megszállott területek lakói nyög­jenek csupán és azok, akik egyszer szerencsé­sek, mert elkerülte őket a megszállás, duplán ezek b­ucsések legyenek azzal, hogy a jóvátételért se kelljen teljesíteniök semmit. Ezt Mü­ller- Francken szociáldemokrata képviselő mondotta és Brans közmunkaügyi miniszter sietett a fe­lelettel. Helyes, vegye ki a részét egész Német­ország a jóvátételből, de ha így van, még egy nyomás ok a kivételes állapot fentartására, mert a munkaidő meghosszabbításával lehet csu­pán a teljesítménynek azt a többletét elérni, amire szükség van. Brauns tehát szögesen szembe­­illett Marx kancellárral, aki a megértést har­­sonázza a határon túlra, míg bent, a határon bevül, a közmunkaügyi miniszter szégyenkezés nélkül minden terhet azokra akar tolni, akik robottal dolgoznak magukért és az országért. Világos c. beszéd: Marxé is, Braunsé 13. Marx az ál­politikájára hivatkozik, Brauns a könyör­telen kényszerére. Marx éppen a könyörtelen kényszer diktatúrája elöl kiált az emberi józan­ság kissé bedugult fülébe, Brauns egészen hal­­­kan, de annál kíméletlenebbül appellál a kény­szerítő parancsra. A jóvátételt fizetni kell in egy pillanatig sem gondol arra a német közmunkaügyi miniszter, hogy ebből a teher­­ből az ország minden lakója kivegye a részét. A megszállott területek terhén hajlandó köny­­nyíteni, de az egész terhet a német munkásság vállára igyekszik ráhelyezni. A német munkás nyolc óra helyett kilenc órát dolgozzon, ezt kívánja a német munkaügyi miniszter, de ami­kor ezt kívánja, olyan precedenst állíthat egész Európa dolgozói elé, amivel csak újabb évtize­dekre menő gazdasági harc tud megint meg­birkózni. A munkásság az elmúlt évtizedekben a nyolc órai munkaidő jegyében lépett sorom­póba és nemzetközi törvény lett minden dol­gozó kategóriára a maximálisan nyolc órás munkanap. Ezt a nemzetközivé és vérrévált törvényt akarja sarkából kiforgatni annak a kancellárnak a minisztere, aki a kétségbeesés kísérteties óráin az emberi ész szentségére appelált. Edison arról ábrándozik kísérleti mű­helyében, hogy az emberi munkát, ha lehet, napi négy órára redukálja. (3 reális ábrándozó, aki szellemi erejével és napi tizen­­k­étórás agymunkájával ad pecsétet erre az ábrándra. A német munkaügyi miniszter kilenc órát kíván a német munkástól és ezzel fel­idézi talán az egész világon újra a nyolc és kilenc harcát. ScociaMa kormány következik Belgiumban Brüsszel, február 29. Vandervelde, a belga szoci­ál­demokrata párt­ vezére, tegnap beszédet mon­dott, amelyben kijelentette, hogy hajlandó a Thewnis-kormányt egy munkáskabinettel felcserélni. O. Y­, í(i^O BLOFIZ­ETÉSI ÁRAK Romániában Egész évre —* — 620 Félévre — — 320 Megyenévre — — 170 Egy­ hónapra •— 60 Egy szám ára pályaud­varon és vidéken (s 3 lej Bukarestben — 3*50 Csehszlovákiában Egy hónapra — 25 ck Egy szám­­ 1*50 ck tZLEKMZTÖSÉK, KUDO RIVATAL ÉS JIYOMOA Cftrí-Kolozsvár, St. Baron L. '(“op, (Brassai-otca) 10 fferefon. Szerkesztőség és kiadóhivatal — 9Tv Zrt. N, S*. ~ — 558 A kéziratok kizárólag a satwkész­tőségnek cím­kendők. Kéziratokat nem adunk vissza 1924 március 1 Szombat Cluj-Kolozsvár * VII. évfolyam ★ 50. szám 5684. Ádár r­son 25 Ausztria és Oroszország között helyreállott a diplomáciai viszony A szovjet tudomásul vette de iure elismerését. Kik képviselik Oroszorszá­got a bécsi tárgyalásokon ? Likvidálják a román-osztrák vitás ügyeket Bukarest, február 29. Március tizedikén kezdődnek meg Bécsben a román-osztrák tár­gyalások a békeszerződésből származó még fen­­maradt vitás kérdések elintézésére. A román delegáció vezetője Nistor bukovinai miniszter lesz, akit több szakértő fog Bécsbe elkísérni. Bécsi lapok jelentése szerint az orosz­román konferencián Manuiliski ukrán népbiztos, továbbá Oroszország bécsi meghatalmazottja Levitzki, Lerens­kovnói orosz követ és Serbe ■wV­­ov kispisivi osztályfőnök fogják képviseln Oroszországot. Bécs, február 29. Hivatalosan közük, hogy a kormány felszólítására Ausztria moszkva teljhatalmú képviselője február huszonötödikén jegyzéket adott át Litwinow népbiztosnak, amelyben az osztrák kormány hajlandónak nyi­latkozik a rendes diplomáciai és konzuli össze­köttetést felvenni a szocialista szovjetköztársa­ságok szövetségével. Ezt a nyilatkozatot a moszkvai kormány tudomásul vette s így a két állam között helyreállott a szabályszerű népjogi viszony, amivel a szovjet államszövet­­ség jogi elismerése is megtörtént. Az eddigi teljhatalmú osztrák képviseletet rövidesen ren­des követséggé alakítják át, amelynek vezeté­sére Pohl eddigi meghatalmazott kap megbí­zást egyelőre ügyvivői minőségben. A parasztpárt politikai manővere a parlamentben és a sajtóban „Egy román mérnök“ cikke az „Universul*"-ban. Liberális Interpelláció — egy liberális brosúra ellen• Amit két ével­ezelőtt tehetett (Bucuresti-Bukarest, február 29. Az Uj Kelet tudósítójától.) A főváros belpolitikai köreiben szokatlanul izgalmas politikai eseményt tárgyal­nak. Ma még nehéz a kulisszák mögé látni, a politikai manővernek még sok­­részlete homályos. A jelek azonban arra mutatnak, hogy a nem min­dennapi színjátékot a parasztpárt komponálta és rendezte. Az előadás — drámai szempontból — hibátlanul pergett le, a politikai szempontból még nem lehet átlátni a következő éveit. A rendező minden részletre kiterjedő gondossággal tervezte meg az előadást, amelyben a kormánypárt, a füg­getlen sajtó és a kormány hivatalos lapja öntudat­lanul is szerepet játszott és anélkül, hogy sejtelme lett volna mi készül, híven követte mindenben a rendező intencióját.« Az első felvonás a sajtóban játszódott le. A pártoktól független „Universul“ című bukaresti napilapban ,Egy román mérnök­ aláírásával né­hány nap előtt cikk jelent meg, amelyben a cikk írója elmondja, hogy fontos államgazdasági ügyek­ben tárgyalásokat folytatott Párisban. Ezek a tár­gyalások azonban nem vezettek eredményre, mert egyik bukaresti bank francia nyelvű röpiratokat terjeszt Párisban, amelyben az ország közgazda­sági és politikai kormányzását súlyosan kompro­­mitálja. Ezek a röpiratok — írja a cikk — bizalmat­lanná tették Franciaországot Romániával szemben és így leküzdhetetlen akadályok tornyosultak a román-francia gazdasági tárgyalások elé. Az „Universul“-ban megjelent cikk bomba erejével hatott. A lapról köztudomású, hogy kü­lönösen közgazdasági téren enyhe antiszemita programot követ, így mindenki következtetni tu­dott rá, hogy melyik bank az, amelyre a cikkíró céloz. A kormány hivatalos lapja a „Viitorul“ fulmináns cikket írt az „anumita finante“ ellen, amely rágalmazó röpiratokat terjeszt a külföldön. A „Viitorul“ támadó cikkében a kormány részé­ről szigorú vizsgálatot és még szigorúbb meg­torlást ígér. • A bomba Mandrescu liberális képviselő elolvasta az „Universul“-t és a „Viitorul“-t is. Rögtön rájött arra, hogy az ország rágalmazói csak a liberális párt ellenségei lehetnek, akik ellen minden libe­rálisnak küzdenie kell. Parlamenti interpellációban követelte az ország rágalmazóinak kinyomozását és törvény elé való állítását. A liberális képviselők helyeslőleg bólongattak, az ellenzék, különösen a parasztpárt feltűnően passzív magatartást tanúsított. A kamara tegnapi ülésén meglepő dolog tör­tént. Madgearu Virgil parasztpárti vezér, amit eddig sohasem tett, kijelentette, hogy a paraszt­párt azonosítja magát a liberális képviselő fel­szólalásával és szintén­ eljárást követel az ellen a román bank ellen, amely románellenes propagan­dát fejtett ki külföldön. — A kormány hivatalos lapjai is — mon­dotta Madgearu — megbélyegzik ennek a bank­nak az eljárást, amely francia nyelven irt brosúrát terjeszt az ország megrág­almazásával és jelentet­ték, hogy a kormány azonnal szigorú rendszabá­lyokat léptet életbe a szóbanforgó intézetnek ve­zetői ellen, mihelyt tudomására jut, melyik az a bank. Drámai fordulat — Ez a bank — folytatja Madgearu — nem más, mint a Banca Romaneasca, a­­kormány­párt bankja. A Madgeaiu leleplezésére leírhatatlan zavar tá­madt a parlamentben. A parasztpárti vezér állítá­sainak bizonyítására felolvassa az inkriminált bro­súra több részletét, amiből kiderül, hogy az nem más, mint a Banca Romaneasca évi jelentése fran­cia nyelven és aláíró Bratianu Vintila és Duca miniszterek. Reméli, hogy a kormány, most hogy tudja a bűnösök nevét, el is fog ellenük járni. A kormánypárt tagjait teljesen megzavarták Madgearu szavai, nem tudták: a röpiratot, az anu­mita finantet, vagy a parasztpártot támadják-e. Végül is a pénzügyminiszter szólalt fel,és kijelen­tette, hogy a brosúra két évvel ezelőtt kelt, ami­kor az averescánusok voltak uralmon. Rámutat arra, hogy Madgearu ezzel az üggyel bizonyos pénzinté­zet románellenes propagandájáról akarja a figyel­met elhárítani. Madgearu visszautasítja a miniszter vádjait és megállapítja, hogy a liberálisok ellenzéki minőség­ben olyan eszközökhöz fordulnak, amelyeket — ha kormányon vannak — hazafiatlannak deklarálnak. Bratianu Vintila csak annyit kíván vála­szolni : Mi támadtuk az Averescu-kormányt és sikerült is megbuktatnunk. Önök is ilyen céllal támadnak, de siker nélkül. A parlamenti ülés lefolyása után rögtön sej­tette mindenki, hogy a kormánypárt sajtójával együtt egy megtervezett manővernek ugrott be. Az „Universul“ mai száma már közli is a meg­oldást. A lap szerint az „Egy román mérnök“ alá­ír­ása cikket Staimescu ismert parasztpárti vezér küldte be közlésre az „Universul“-nak sával Ausztria pénzügyi helyzete Páris, február 29. A szakértőbizottság Dawes elnökletével tartott ülésén meghallgatta a népszö­vetség gazdasági osztályvezetőjének, Asaltarenak jelentését Ausztria pénzügyi helyzete javulásáról. Asaltare kijelentette, hogy ha Németországban ugyanilyen módon járnak el, úgy hasonló üdvös eredményeket fognak elérni.

Next