Uj Kelet, 1924. május (7. évfolyam, 98-121. szám)

1924-05-01 / 98. szám

n­y .״ iQTE81 AKAK Romániában Egész évre Félévre — — 750 — — 380 Negyedévre— — 200 Egy hór 70 — — Egy szó­ra pályaud­varon és­­•­­1״ tenis 3 el Bukares 50־ 3 — C8e '­fiában Egy hó — 25 ck Egy ezé - 1.50 ek MfcBKEBZTÖ8EG, KIADÓ ■IVATáL 18 NYOMDA Oiaf״ Kolozsvár, SLBaron 1• Pap, (Brassai-utca) 10 Perfilon: Szerkesztőség ia kiadóhivatal — 977 ls. N. Sz. — — 558 A kéziratok kizárólag a ■Bvrkesetőségnek cint- Bwsdők, Kéziratokat nem­­ülünk vissza 1924 május 1. Csütörtök Cluj-Kolozsvár * VII. évfolyam * 98. szám 5684. Niszán 27 Egységesen szik­ síkra a zsidóság állampolgári jogaiért Az összes zsidó szervezetek és pártok közös értekezletet tartotta£~Kolozsváron. A regátbeli zsidóság felajánlja testvéri segítségét. Központi jogvédő bizottság alakult (Cluj-Kolozsvár, ápr. 30. Az Új Kelet tudósí­­tójától.) Történelmi nevezetességű eseménye zajlott ma le Erdély zsidóságának. A szükség és az idő parancsa összehozta a széthúzó erő­ket és öt esztendő számos eredménytelen kisér­­lete után végre sikerült Erdély összes zsidó szervezeteit és pártjait egy táborba hozni, hogy együttes erővel és elhatározással szálljanak síkra a zsidóság vitássá tett jogainak védelmére. Az Új Kelet mutatott rá elsőnek arra, hogy a Martescu-féle állampolgársági törvény és an­nak végrehajtási utasítása számos pontban el­lenkezik nemcsak a békeszerződés határozmá­­nyaival, de az alkotmánytörvénnyel is, melyek a csatolt területek lakosságának minden forma­litás nélkül megadták már az állampolgári jo­­got. Az­­új törvény egyes rendelkezései és végre­hajtásának módozatai azonban tág lehetőséget nyújtanak arra, hogy az állampolgárok nagy tömegeit meglévő jogaiktól elüssék és állam­polgári viszonyaikat bizonytalanná tegyék. Az első közös értekezlet Az állampolgársági törvény által teremtett, helyzet és súlyos jogbizonytalanság megbeszé­lésére Erdély zsidóságának képviselői ma ér­tekezletet tartottak Kolozsváron. Ez volt az első alkalom, amikor Erdély zsidóságának rep­rezentánsai pártállásba, való tekintet nélkül együttes tanácskozásra gyűltek össze. Az érte­kezleten megjelent Ullmann Salamon besztercei főrabbi, az Ortodox Központi Iroda elnöke, dr. Eisler Mátyás kolozsvári főrabbi, a nem ortodox hitközségek szervezetének ügyvezető elnöke, dr. Fischer József, az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség elnöke, valamint a legtöbb erdélyi és bánáti hitközség és az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség helyi csoportjainak képviselői. Azok a hitközségek és helyi csoportok, amelyek akadályoztatás és az idő rövidsége miatt nem képviseltethették magukat az értekezleten, táv­iratilag jelentették be csatlakozásukat a ho­zandó határozatokhoz. Különös jelentőséget adott a tanácskozásnak, hogy azon a regálbeli zsidóság képviselői is megjelentek, akik testvéri segítségüket jöttek felajánlani Erdély zsidóságá­nak. Részt vett az értekezleten dr. W. Fildermann, az Uniunea Evreilor Romani elnöke és Madger, az Uniunea főtitkára. Az értekezlet elnökéül egyhangúlag dr. Fischer Tivadart, az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség díszelnökét kérték fel. Védekezni kell! Dr. Klein Miksa, mint az értekezlet egybe­­hívója és előadója, hosszú beszédben ismerteti az állampolgársági törvény által teremtett hely­zetet. Erdély zsidósága, úgymond, még soha sem nézett ilyen válságos és bizonytalan na­pok elébe. Az állampolgársági törvény és an­nak végrehajtási utasítása olyan tág lehető­ségeket nyújt a legsúlyosabb jogfosztásokra, hogy azok ellen teljes erőnkből és minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel véde­­keznünkk kell. Részletesen ismerteti a törvény egyes rendelkezéseit és kifejti, hogy a leg­gyorsabb cselekvésre van szükség, mert a jog­orvoslásokra mindössze harminc nap áll a jogaikban megtámadott polgárok rendelkezé­­sére. Rámutat arra, hogy Erdély zsidósága az utóbbi évek során úgy egyéneiben, mint ösz­­szességében súlyos sérelmeket szenvedett. A kormány szűkkeblű iskolapolitikája, a hitköz­ségek vitássá tett adókivetési joga, az italmérési engedélyek sorozatos bevonása és az agrár­reform egyoldalú végrehajtása mind, mind gyö­kerében támadták meg az erdélyi zsidóság lét­érdekeit. E jelenségekkel szemben nem marad­hatunk tétlenül és egy erős jogvédő szerveze­tet kell alakítanunk, amely kellő autoritással felruházva az egyetemes erdélyi zsidóság kép­viseletében igyekezzék megakadályozni a zsidó­ság jogainak egyre nyíltabb­­megsértését és el­kobzását. Dr. Fildermann beszéde A nagy figyelemmel fogadott beszéd után dr. Fildermann, az Uniunea Evreilor Romani elnöke szólalt fel. Behatóan ismerteti a veze­tése alatt álló szervezet tevékenységét és múlt­­ját. A regátbeli zsidóság helyzete a múltban, mondotta, mindenki előtt ismeretes. Nem vol­tak polgári jogaink, nem volt szabad költözkö­­dési jogunk, a falu el volt zárva előlünk és csak a városok gettóiban lakhattunk. Múltbeli — Most azonban — folytatta — önök, akik azelőtt az összes polgári jogok teljes birtokában voltak, állanak ama veszély előtt, hogy ezeket a jogokat elveszítik. Kötelességünknek tartjuk, hogy erre figyelmeztessük önöket és testvéri szivel felajánljuk támogatásunkat.. .S venzeddem abban rejlik, hogy az állampolgári törvény végrehajt­ási utasítása szerint egy bizottságnak kötelessége összeírni az álampolgárok névsorát. A bizottság előtt a polgároknak nem kell megjelenniük, mert azt hivatalból kell összeírni. Ám ha nem írják össze, ha kifelejtik őket, akkor nem a bizottság tagjait büntetik meg, akik mulasztást követtek el, hanem azokat, akiket kihagytak a listából, mert ezek elvesztik állampolgárságukat és csak rendkí­­vül bonyodalmas bírói eljárás útján juthatnak ismét hozzá. És az állampolgárság elvesztése rettenetes jog­hátrányokkal jár. Nekünk, akik a zsidó élet front­ján vagyunk, kötelességünk ügyelni arra, hogy egyetlen olyan zsidó sem maradjon ki az állam­polgársági listából, akinek meg van a jogcíme rá, hogy oda felvétessék. Sajnos a mi népünk nagy­részét oly mértékben foglalják le a mindennapi élet gondjai, hogy igen sokan nem fognak eleget tenni a törvény által előírt formalitásoknak, ha ideje­­korán nem figyelmeztetjük őket a bekövetkezhető veszedelmekre. Ezért szükséges, hogy egy erős jog­védő szervezet alakuljon, amely minden városban ellenőrizze, hogy az állampolgársági li­stákba min­den igényjogosultat felvegyenek. Ezután behatóan foglalkozik az Uniunea jövő terveivel és annak a reményének ad kifejezést, hogy nincs messze az idő, amikor az erdélyi zsi­dóság megtalálja majd regálbeli testvéreivel a hasznos együttműködés útját. Végül arra kéri az értekezletet, vegye fontolóra, vájjon nem volna időszerű, hogy az Uniunea ez alkalommal megala­­kítsa az erdélyi szervezetét. Megalakítsák-e az Uniunea erdélyi szervezetét? Dr Fischer Tivadar az értekezlet nevében me­leg köszönetet mond dr. Fildermannak értékes felvilágosításaiért és felajánlott támogatásáért. Ez­után felteszi a kérdést, szükségesnek tartja-e az értekezlet az Uniunea erdélyi szervezetének azon­nali megalakítását. Az értekezlet egyhangúlag meg­állapítja, hogy ez a kérdés nem képezi a mai ta­nácskozás tárgyát és ezért abban nem is határoz. Dr. Fried Ábrahám (Máramarossziget) a jog­védelem gyakorlati keresztülviteléhez tesz néhány praktikus javaslatot. Ullmann Salamon besztercei főrabbi melegen üdvözli a gondolatot, hogy az erdélyi zsidóság ve­szélyeztetett jogainak védelmében egységesen járjon el és azt javasolja, kérje fel az értekezlet az Uniunea Evreilor Românit, hogy a kormány előtt képviselje az erdélyi zsidóság érdekeit is. helyzetünkre jellemző példaként említem meg, hogy kétszáz olyan törvény volt életben, ame­lyek a zsidók jogait korlátozták. Végnélküli szenvedések és hosszas küzdelmek árán sikerült csak megszereznünk polgári jogainkat és ebben a küzdelemben az Uniunea Evreilor Romani­­nak jutott a legjelentősebb, úgyszólván döntő szerep. Bátran és megalkuvás nélkül harcoltunk a zsidóság jogaiért és az eredmény mutatja, hogy nem eredménytelenül. Behatóan ismerteti azokat a tárgyalásokat, amelyeket az Uniunea a mostani és a korábbi kormányokkal folytatott. Nehezen ment az egyenjogúsítás megszerzése, de a meg nem szűnő és meg nem alkuvó munkának végül mégis megtermett a gyümölcse. A regálbeli zsidók ma a törvények szerint egyenjogú polgárok. Dr. Fischer József kifejti, hogy az értekezlet előbbi határozata, amellyel levették napirendről az Uniunea erdélyi szervezetének megalapítását, tá­­volról sem jelent elutasítást. Ebben a kérdésben csak kellő előkészítés után lehet dönteni. Ennek az értekezletnek feladata az, hogy az állampolgár­sági törvény káros követkeményeitől megmentse az erdélyi zsidóságot. Erős jogvédő szervezetekre van szükség, csakhogy ezeket a rendelkezésre álló rövid idő alatt megteremteni nem lehet. Ép­­pen ezért az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség, amely­nek már vannak jogvédő szervezetei, felajánlja, hogy miként eddig, ez alkalommal is az egyetemes erdélyi zsidóság szolgálatába állítja azokat és a zsidóság minden pártárnyalatával kiegészítve hajlandó az állampolgársági akcióval kapcsolatos munkálato­kat végezni. Az értekezlet további folyamán dr. Fischer József javaslatát egyhangúan magáévá teszi. Az erdélyi zsidóság nem adja fel régi jogait Dr. Eisler Mátyás főrabbi, mint a nem orto­dox hitközségek szervezetének ügyvezető elnöke szintén az egységes védekezés mellett foglal állást. A gyűlés általános helyeslése közben hangoztatja, hogy az erdélyi zsidóság egy jottát sem adhat fel régi jogaiból. Dr. Rosenfeld (Szászrégen) és Schwartz Ja­kab szintén a törvény elvi rendelkezéseivel fog­lalkoznak. Rosenzweig Jakab (Dés) gyakorlati javaslatokat tesz. Engel Oszkár (Marosvásárhely) kijelenti, hogy bár hitközsége nem tartozik a Zsidó Nemzeti Szö­­vetséghez, mégis az a véleménye, hogy ebben az ügyben az idő rövidsége miatt a meglévő szerve­zeteket kell megbízni azzal, hogy az akciót lefoly­tassák. Dr. Weissburg Chaim szerint az érteztetnek két nagy zsidó szervezet, az Uniunea és a Zsidó Nemzeti Szövetség ajánlották fel segítségüket. Mind a két ajánlatot örömmel és hálás szívvel kell el­fogadni. Ezután dr. Fildermann szólal ismét fel és ki­fejti, hogy a romániai zsidók mindig hűséges és lojális polgárai voltak az államnak. — Jogos küzdelem az, — mondotta — amelyre mi készülünk. Ügyelni fogunk arra, hogy minden igényjogosult zsidó hozzájusson állampolgárságához, de őrködni fogunk azon is, hogy egyetlen zsidó se jusson hozzá jogtalanul. Elhangzott itt az a kérdés is, hogy honnan fogjuk előteremteni az akcióhoz szükséges anyagi eszközöket. Nem kétel­­kedem benne, hogy az erdélyi zsidóság e komoly időkben megteszi a maga kötelességét és mi is szívesen leszünk segítségére. Veszélyben az állampolgársági jog

Next