Uj Kelet, 1924. május (7. évfolyam, 98-121. szám)
1924-05-01 / 98. szám
ny .״ iQTE81 AKAK Romániában Egész évre Félévre — — 750 — — 380 Negyedévre— — 200 Egy hór 70 — — Egy szóra pályaudvaron és•1״ tenis 3 el Bukares 50־ 3 — C8e 'fiában Egy hó — 25 ck Egy ezé - 1.50 ek MfcBKEBZTÖ8EG, KIADÓ ■IVATáL 18 NYOMDA Oiaf״ Kolozsvár, SLBaron 1• Pap, (Brassai-utca) 10 Perfilon: Szerkesztőség ia kiadóhivatal — 977 ls. N. Sz. — — 558 A kéziratok kizárólag a ■Bvrkesetőségnek cint- Bwsdők, Kéziratokat nemülünk vissza 1924 május 1. Csütörtök Cluj-Kolozsvár * VII. évfolyam * 98. szám 5684. Niszán 27 Egységesen szik síkra a zsidóság állampolgári jogaiért Az összes zsidó szervezetek és pártok közös értekezletet tartotta£~Kolozsváron. A regátbeli zsidóság felajánlja testvéri segítségét. Központi jogvédő bizottság alakult (Cluj-Kolozsvár, ápr. 30. Az Új Kelet tudósítójától.) Történelmi nevezetességű eseménye zajlott ma le Erdély zsidóságának. A szükség és az idő parancsa összehozta a széthúzó erőket és öt esztendő számos eredménytelen kisérlete után végre sikerült Erdély összes zsidó szervezeteit és pártjait egy táborba hozni, hogy együttes erővel és elhatározással szálljanak síkra a zsidóság vitássá tett jogainak védelmére. Az Új Kelet mutatott rá elsőnek arra, hogy a Martescu-féle állampolgársági törvény és annak végrehajtási utasítása számos pontban ellenkezik nemcsak a békeszerződés határozmányaival, de az alkotmánytörvénnyel is, melyek a csatolt területek lakosságának minden formalitás nélkül megadták már az állampolgári jogot. Azúj törvény egyes rendelkezései és végrehajtásának módozatai azonban tág lehetőséget nyújtanak arra, hogy az állampolgárok nagy tömegeit meglévő jogaiktól elüssék és állampolgári viszonyaikat bizonytalanná tegyék. Az első közös értekezlet Az állampolgársági törvény által teremtett, helyzet és súlyos jogbizonytalanság megbeszélésére Erdély zsidóságának képviselői ma értekezletet tartottak Kolozsváron. Ez volt az első alkalom, amikor Erdély zsidóságának reprezentánsai pártállásba, való tekintet nélkül együttes tanácskozásra gyűltek össze. Az értekezleten megjelent Ullmann Salamon besztercei főrabbi, az Ortodox Központi Iroda elnöke, dr. Eisler Mátyás kolozsvári főrabbi, a nem ortodox hitközségek szervezetének ügyvezető elnöke, dr. Fischer József, az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség elnöke, valamint a legtöbb erdélyi és bánáti hitközség és az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség helyi csoportjainak képviselői. Azok a hitközségek és helyi csoportok, amelyek akadályoztatás és az idő rövidsége miatt nem képviseltethették magukat az értekezleten, táviratilag jelentették be csatlakozásukat a hozandó határozatokhoz. Különös jelentőséget adott a tanácskozásnak, hogy azon a regálbeli zsidóság képviselői is megjelentek, akik testvéri segítségüket jöttek felajánlani Erdély zsidóságának. Részt vett az értekezleten dr. W. Fildermann, az Uniunea Evreilor Romani elnöke és Madger, az Uniunea főtitkára. Az értekezlet elnökéül egyhangúlag dr. Fischer Tivadart, az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség díszelnökét kérték fel. Védekezni kell! Dr. Klein Miksa, mint az értekezlet egybehívója és előadója, hosszú beszédben ismerteti az állampolgársági törvény által teremtett helyzetet. Erdély zsidósága, úgymond, még soha sem nézett ilyen válságos és bizonytalan napok elébe. Az állampolgársági törvény és annak végrehajtási utasítása olyan tág lehetőségeket nyújt a legsúlyosabb jogfosztásokra, hogy azok ellen teljes erőnkből és minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel védekeznünkk kell. Részletesen ismerteti a törvény egyes rendelkezéseit és kifejti, hogy a leggyorsabb cselekvésre van szükség, mert a jogorvoslásokra mindössze harminc nap áll a jogaikban megtámadott polgárok rendelkezésére. Rámutat arra, hogy Erdély zsidósága az utóbbi évek során úgy egyéneiben, mint öszszességében súlyos sérelmeket szenvedett. A kormány szűkkeblű iskolapolitikája, a hitközségek vitássá tett adókivetési joga, az italmérési engedélyek sorozatos bevonása és az agrárreform egyoldalú végrehajtása mind, mind gyökerében támadták meg az erdélyi zsidóság létérdekeit. E jelenségekkel szemben nem maradhatunk tétlenül és egy erős jogvédő szervezetet kell alakítanunk, amely kellő autoritással felruházva az egyetemes erdélyi zsidóság képviseletében igyekezzék megakadályozni a zsidóság jogainak egyre nyíltabbmegsértését és elkobzását. Dr. Fildermann beszéde A nagy figyelemmel fogadott beszéd után dr. Fildermann, az Uniunea Evreilor Romani elnöke szólalt fel. Behatóan ismerteti a vezetése alatt álló szervezet tevékenységét és múltját. A regátbeli zsidóság helyzete a múltban, mondotta, mindenki előtt ismeretes. Nem voltak polgári jogaink, nem volt szabad költözködési jogunk, a falu el volt zárva előlünk és csak a városok gettóiban lakhattunk. Múltbeli — Most azonban — folytatta — önök, akik azelőtt az összes polgári jogok teljes birtokában voltak, állanak ama veszély előtt, hogy ezeket a jogokat elveszítik. Kötelességünknek tartjuk, hogy erre figyelmeztessük önöket és testvéri szivel felajánljuk támogatásunkat.. .S venzeddem abban rejlik, hogy az állampolgári törvény végrehajtási utasítása szerint egy bizottságnak kötelessége összeírni az álampolgárok névsorát. A bizottság előtt a polgároknak nem kell megjelenniük, mert azt hivatalból kell összeírni. Ám ha nem írják össze, ha kifelejtik őket, akkor nem a bizottság tagjait büntetik meg, akik mulasztást követtek el, hanem azokat, akiket kihagytak a listából, mert ezek elvesztik állampolgárságukat és csak rendkívül bonyodalmas bírói eljárás útján juthatnak ismét hozzá. És az állampolgárság elvesztése rettenetes joghátrányokkal jár. Nekünk, akik a zsidó élet frontján vagyunk, kötelességünk ügyelni arra, hogy egyetlen olyan zsidó sem maradjon ki az állampolgársági listából, akinek meg van a jogcíme rá, hogy oda felvétessék. Sajnos a mi népünk nagyrészét oly mértékben foglalják le a mindennapi élet gondjai, hogy igen sokan nem fognak eleget tenni a törvény által előírt formalitásoknak, ha idejekorán nem figyelmeztetjük őket a bekövetkezhető veszedelmekre. Ezért szükséges, hogy egy erős jogvédő szervezet alakuljon, amely minden városban ellenőrizze, hogy az állampolgársági listákba minden igényjogosultat felvegyenek. Ezután behatóan foglalkozik az Uniunea jövő terveivel és annak a reményének ad kifejezést, hogy nincs messze az idő, amikor az erdélyi zsidóság megtalálja majd regálbeli testvéreivel a hasznos együttműködés útját. Végül arra kéri az értekezletet, vegye fontolóra, vájjon nem volna időszerű, hogy az Uniunea ez alkalommal megalakítsa az erdélyi szervezetét. Megalakítsák-e az Uniunea erdélyi szervezetét? Dr Fischer Tivadar az értekezlet nevében meleg köszönetet mond dr. Fildermannak értékes felvilágosításaiért és felajánlott támogatásáért. Ezután felteszi a kérdést, szükségesnek tartja-e az értekezlet az Uniunea erdélyi szervezetének azonnali megalakítását. Az értekezlet egyhangúlag megállapítja, hogy ez a kérdés nem képezi a mai tanácskozás tárgyát és ezért abban nem is határoz. Dr. Fried Ábrahám (Máramarossziget) a jogvédelem gyakorlati keresztülviteléhez tesz néhány praktikus javaslatot. Ullmann Salamon besztercei főrabbi melegen üdvözli a gondolatot, hogy az erdélyi zsidóság veszélyeztetett jogainak védelmében egységesen járjon el és azt javasolja, kérje fel az értekezlet az Uniunea Evreilor Românit, hogy a kormány előtt képviselje az erdélyi zsidóság érdekeit is. helyzetünkre jellemző példaként említem meg, hogy kétszáz olyan törvény volt életben, amelyek a zsidók jogait korlátozták. Végnélküli szenvedések és hosszas küzdelmek árán sikerült csak megszereznünk polgári jogainkat és ebben a küzdelemben az Uniunea Evreilor Romaninak jutott a legjelentősebb, úgyszólván döntő szerep. Bátran és megalkuvás nélkül harcoltunk a zsidóság jogaiért és az eredmény mutatja, hogy nem eredménytelenül. Behatóan ismerteti azokat a tárgyalásokat, amelyeket az Uniunea a mostani és a korábbi kormányokkal folytatott. Nehezen ment az egyenjogúsítás megszerzése, de a meg nem szűnő és meg nem alkuvó munkának végül mégis megtermett a gyümölcse. A regálbeli zsidók ma a törvények szerint egyenjogú polgárok. Dr. Fischer József kifejti, hogy az értekezlet előbbi határozata, amellyel levették napirendről az Uniunea erdélyi szervezetének megalapítását, távolról sem jelent elutasítást. Ebben a kérdésben csak kellő előkészítés után lehet dönteni. Ennek az értekezletnek feladata az, hogy az állampolgársági törvény káros követkeményeitől megmentse az erdélyi zsidóságot. Erős jogvédő szervezetekre van szükség, csakhogy ezeket a rendelkezésre álló rövid idő alatt megteremteni nem lehet. Éppen ezért az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség, amelynek már vannak jogvédő szervezetei, felajánlja, hogy miként eddig, ez alkalommal is az egyetemes erdélyi zsidóság szolgálatába állítja azokat és a zsidóság minden pártárnyalatával kiegészítve hajlandó az állampolgársági akcióval kapcsolatos munkálatokat végezni. Az értekezlet további folyamán dr. Fischer József javaslatát egyhangúan magáévá teszi. Az erdélyi zsidóság nem adja fel régi jogait Dr. Eisler Mátyás főrabbi, mint a nem ortodox hitközségek szervezetének ügyvezető elnöke szintén az egységes védekezés mellett foglal állást. A gyűlés általános helyeslése közben hangoztatja, hogy az erdélyi zsidóság egy jottát sem adhat fel régi jogaiból. Dr. Rosenfeld (Szászrégen) és Schwartz Jakab szintén a törvény elvi rendelkezéseivel foglalkoznak. Rosenzweig Jakab (Dés) gyakorlati javaslatokat tesz. Engel Oszkár (Marosvásárhely) kijelenti, hogy bár hitközsége nem tartozik a Zsidó Nemzeti Szövetséghez, mégis az a véleménye, hogy ebben az ügyben az idő rövidsége miatt a meglévő szervezeteket kell megbízni azzal, hogy az akciót lefolytassák. Dr. Weissburg Chaim szerint az érteztetnek két nagy zsidó szervezet, az Uniunea és a Zsidó Nemzeti Szövetség ajánlották fel segítségüket. Mind a két ajánlatot örömmel és hálás szívvel kell elfogadni. Ezután dr. Fildermann szólal ismét fel és kifejti, hogy a romániai zsidók mindig hűséges és lojális polgárai voltak az államnak. — Jogos küzdelem az, — mondotta — amelyre mi készülünk. Ügyelni fogunk arra, hogy minden igényjogosult zsidó hozzájusson állampolgárságához, de őrködni fogunk azon is, hogy egyetlen zsidó se jusson hozzá jogtalanul. Elhangzott itt az a kérdés is, hogy honnan fogjuk előteremteni az akcióhoz szükséges anyagi eszközöket. Nem kételkedem benne, hogy az erdélyi zsidóság e komoly időkben megteszi a maga kötelességét és mi is szívesen leszünk segítségére. Veszélyben az állampolgársági jog