Uj Kelet, 1924. június (7. évfolyam, 122-143. szám)
1924-06-02 / 122. szám
|**lSKIWCTÖ8Eh, KIADÓ JOTAYAL A8 NYOMDA ^fkjj JUhittwvfcr, St.Baron &i írn/Pr (anmai-utca) 10 JPWftîtaes I Szerkesztőség: f* fe'cdóhivatal — 977 MTh N» A*. — — 358 Ki ,Véafa*volt kizárólag a WíkítaalAségnek cTk**Ki Kfi&. Kéziratokat ne» m‘fí't'k wísiazam am W. Sächsischer strasse 8. 2gész ’élévr évre — — 750 Félévre — — 380 Negyedévre — — 200 Egy hónapra — 70 Egy szám ára pályaudvaron és vidéken is Síel Bukarestben — 3*90 Csehszlovákiába» Egy hónapra — 25 eb Egy szám — 1*50 eb 1924 junius 2 Hétfő Cluj~Kolo£evAr * VII. évfolyam * 122. Srásai J 5684. Itar 29 4 nyugtalan Németország Az európai demokrácia nem tekintett túlságos bizakodással az idei tavasz elé s a legtöbb nyugateurópai nagy államban esedékes választások esélyeit pesszimisztikusan ítélte meg. Ez a sötéten látás nem volt egészen indokolt, mert mint a bekövetkezett események mutatták, az európai emberiség mégsem akar teljesen visszahullani a középkorba. Az angol választások nyomán munkáskormány került a Brit birodalom élére és a francia választások is hatalmas lökéssel vitték balfelé a francia politikát. Ezekben az országokban tehát az európai reménykedők nagy örömére nem volt alapja a pesszimizmusnak és a világ két legnagyobb nemzete érthető módon juttatta kifejezésre óhaját, hogy végre békét és megértést akar Európában. A pesszimizmus egyedül Németországban volt indokolt, amelynek zilált belső viszonyai csakugyan nem tették lehetővé, hogy egységes és egészséges közvélemény alakuljon ki és az új parlament összetétele a legszomorúbb szétszakítottság képét nyújtja. A szélsőségek hangja megsokszorozódott, a mérsékelt pártoké elhalkult. A német birodalmi gyűlés két izben ült össze eddig és mind a két összejövetel óriási botrányba fulladt. Napról-napra bizonyosabb lesz, hogy ez a parlament nem fogja tudni elvégezni a reá váró nagy feladatokat és nem fogja tudni kihasználni azt a rendkívül kedvező alkalmat, amely éppen a baloldali pártoknak Angliában és Franciaországban való győzelme következtében kínálkozik neki. A háború befejezése óta most ülnek először a győztes nagyhatalmak kormányainak élén olyan férfiak, akiket nem a gyűlölet és elvalultság szenvedélye vezet, hanem akik igaz emberi érzéssel a szívükben vissza akarják adni az emberiségnek megbolygatott nyugalmát és igazi békéjét. Ennek a boldog állapotnak bekövetkezését azonban nagymértékben veszélyeztetik a jobboldali és baloldali német szélsőségek, amelyeknek végső pusztulását jelentené, ha Európában helyreállna a rend és a béke. A német reakciós elemeknek valósággal zsenális mesterfogása volt, hogy a német választásokat a francia választások előtt ejtették meg, mert egészen bizonyos, ha a német tömegek látták volna a francia nép nagy többségének őszinte békekészségét, nem Hitlerre és Lüdendorffra, de még az öreg admirálisra, Tirpitzre sem hallgattak volna, hanem azokat követik, akik a szomszédokkal való békés megegyezés göröngyös útjait egyengetik immár öt esztendeje hasztalanul. Ez az egy hetes időbeli előny tette csak lehetővé, hogy Hitlerék elhitessék a német tömegekkel, hogy Franciaországban továbbra is az engesztelhetetlenség politikája marad az uralkodó és éppen ezért a francia engesztelhetetlenséggel szemben ú német engesztelhetetlenséget kell állítani. És ki tudja, vájjon nem fogja ez az egyhetes elsietettség hosszú évekre kitolni az európai béke hajnalhasadását. Németország belpolitikai helyzete rendkívül elszomorító és vigasztalan képet nyújt. Hetek óta vajúdik a kormányalakítás kérdése, de eddig minden kísérlet hajótörést szenvedett. Marx kancellár az összes polgári pártokat szerette volna tömöríteni, mert ezzel gondolta a legnagyobb hatást kiválthatni kifelé és befelé egyaránt, ez azonban a német nemzetiek túlzott követelései miatt meghiúsult. Marx most a főözéppártokból, az úgynevezett kis koalícióból szeretné összeállítani kormányát, ami valószínűleg sikerülni is fog, de annál kérdésesebb, vájjon ez a kormány képes lesz-e megállni a helyét a parlamentben, minthogy nem lesz többsége. A német alkotmány és parlamenti gyakorlat nem nyújtja azt a lehetőséget, amit például az angol, hogy a kormány akkor is helyén maradhat, ha a parlamentben leszavaz- szák. Marxnak tehát számolnia kell azzal, hogy ha egyedül a középpártokból alakítja meg a kormányt, a legelső alkalommal kisebbségben marad a parlamentben. Nincsen kizárva, hogy Marx csakugyan számol ezzel a lehetőséggel, de ugyanakkor nyilván azt tervezi, hogy ezt a parlamentet, minthogy munkaképes kormány népi alakítható ki belőle, fel kell oszlatni. Németországban és a külföldön is egyre erősödik a felfogás, hogy a legutóbbi német választások eredménye nem hű kifejezője a német nép akaratának és különösen most, a francia politikai helyzet tisztázódása után vált sürgetően időszerűvé, hogy még egyszer megkérdezzék a német népet, akarja-e A hazafias bukaresti sajtó A két párt vezéreinek gyakori fúziós tárgyalásaihoz a bukaresti lapok szokatlanul érdekes koncertet szolgáltattak. A főváros nagy lapjai jólértesültségükben szinte minden második nap önmagukat cáfolták meg. Egyik napon hasábos tudósításokat közöltek arról, hogy a fúzió véglegesen létrejött, másnap pedig szenzációs riportokban számoltak be azokról a leküzdhetetlen akadályokról, amelyek a két párt fúziójának örökre útját állják. A bukaresti sajtónak ez a teljesen konfuzus magatartása elhomályosította a dolgokat távolabbról szemlélő tisztánlátását és éppen ezért mi mindig bizonyos tartózkodással kezeltük a bukaresti sajtó nyomán a fúzióról felbukkanó megbízhatatlan híreket. Az utóbbi napokban azonban úgy látszik a fúzió mégis komoly stádiumba jutott. Ezúttal a nemzeti párt kolozsvári hivatalos lapja, a „Patria“ vezető helyen hivatalos nyilatkozatot közöl a fúziós tárgyalásokról, amely nyilatkozatban foglaltak valódiságát semmi okunk sincs kétségbevonni. E nyilatkozat így szól: Hivatalos kommüniké a fúzióról „A nemzeti párt végrehajtó bizottsága a párt parlamenti képviselőivel együtt május 29 én és 3- án Bukarestben ülést tartott. Az ülés a párt elnökének Maniu Gyulának jelentése alapján alapos vita után, amelynek során egyhangúlag megállapították a nemzeti párt és a parasztpárt fúziójának politikai fontosságát, hozzájárult a két párt vezéreinek magánbeszélgetések során lefektetett elveihez, amelyek alapját fogják képezni a két párt fúziójának. Ennek következtében elhatározták, hogy a két párt között hivatalos kontaktust teremtenek a fúzió végleges feltételeinek leszögezése érdekében. A nemzeti párt irodája megbízást kapott arra, hogy ebből a célból azonnal keressen kontaktust a parasztpárt vezetőivel, hívja össze a párt központi és vidéki vezetőségeit, hogy határozzanak ebben a kérdésben azzal a fentartásal, hogy a végső szó a párt kongresszusát illeti, amelyet a maga idejében össze fognak hívni. A parasztpárt delegáció hasonló határozatot hozott:“a békét, vagy sem. A mai parlament csak arra lenne jó, hogy még jobban kimélyítse az ellentéteket Németország és szomszédai között és még fenyegetőbben állítsa szembe egymással a küzdő német pártokat. A mai német parlament valóságos veszedelmet jelent Európára, mert az ellenségeskedés és gyűlölet bacilusait leheli magából. Bíznunk kell benne, hogy nem lesz hosszú életű s a német népnek rövidesen alkalma nyílik ismét arra, hogy akaratát higgadtan és szenvedélyektől mentesen juttassa kifejezésre és hogy belekapcsolódjék abba a nagyszabású demokratizálódási folyamatba, mely a többi nyugati államokban és főként Franciaországban oly örvendetes módon megindult. ♦♦♦ A nemzeti párt nyilatkozatával a liberális párt hivatalos kolozsvári lapja, az „Infratirea“ is részletesen foglalkozik. A nyilatkozat ismertetése után a lap megjegyzi, hogy Maniu Gyula környezetéről szerzett információja szerint a nemzeti párttal már korábban fuzionált takisták a parasztpárttal való megegyezés miatt ki fognak lépni a pártból. Egyelőre Stelian Popescu, az „Universul“ igazgatója adta be lemondását, de az ő lemondását követni fogja Xeni és Derussi képviselők kiválása is. A fuzionált párt új hívei Bukaresti távirati jelentés szerint a nemzeti párt Bukarestben is hivatalos kommünikét tett közzé a fúziós tárgyalásokról. A bukaresti lapok még azt is megjegyzik, hogy a takistáknak a nemzeti pártból való kilépése koholt hír. Az erre vonatkozó táviratainkat egyébként itt adjuk. Bukarest, május 31. (Rador.) Ma publikálták a parasztpárt és nemzeti párt hivatalos kommünikéit a fúzióra vonatkozólag. Mindkét kommüniké azonos szövegű és közli, hogy a két párt elvileg megállapodásra jutott és a megegyezés alapjait létrehozták. A végrehajtó bizottságok meggyőződése, hogy a fúzió a két párt tagjainak egyetértésével találkozik. A párt szervezésének részleteit később fogják megállapítani. A „Dimineaţa“ úgy értesül, hogy az új párthoz, amelynek neve nemzeti parasztpárt lesz, újabb csatlakozások is lesznek úgy a regátból, mint Erdélyből. A regátbeli ismertebb politikusok közül Istrate Micescu és Antonescu Emanuel fognak csatlakozni a párthoz. Nem igaz ellenben az a tendenciózus hír, hogy a volt takisták kilépnek az egyesült pártból. Mindkét párt végrehajtó bizottságát a jövő hétre a fővárosba értekezletre hívták össze. Maniu Gyula Kolozsvárra utazott, ahonnan vasárnap tér vissza a fővárosba. Bukarest, május 31. (Rador.) A „Lupta“ azt állítja, hogy a nemzeti párt végrehajtó bizottságának a fúziót kimondó ülésén Stere Constantini árulással vádoltak. A „Romania“, a nemzeti párt hivatalos lapja kijelenti, hogy a „Lupi!“ jelentése teljesen fantasztikus és tudósítása felelősség nélküli, mert ez az újság nem képviseli hivatalosan a nemzeti párt nézeteit. A nemzeti párt hivatalos kommünikében jelentette be a fúziót A párt végrehajtó bizottsága ratifikálta az előzetes megállapodásokat. A párt kongresszusát sibamax utolta axo. Ellentétes hírek a takisták álláspontjáról. Steve Constantini nem nevezték áruiónak a nemzeti párt Másén. Megalakult a nemzeti paraaztpárt (Cluj-Kolozsvár, május 31. Az Új Kelet tudósítójától.) Hosszú hónapok óta vajúdik a parasztpárt és a nemzeti párt fúziójának a kérdése. Mind a két párt vezérei már számtalan esetben ültek össze, hogy a fúzió feltételeit megvitassák, ezek a megbeszélések azonban mindannyiszor féleredménnyel értek véget és döntő elhatározásra soha sem került sor. Rakovszki orosz népbiztos Párisba utazik London, május 31. A „Daily Mail“ értesülése szerint Litvinov népbiztos rövidesen Londonba utazik, hogy az angol orosz tárgyaláson átvegye a szovjetküldöttség vezetését. Rakovszki népbiztos pedig Párisba utazik, hogy puhatolózzék az új francia kormánynál az Oroszország iránt való közeledésről.