Uj Kelet, 1924. június (7. évfolyam, 122-143. szám)

1924-06-02 / 122. szám

|**lSKIWCTÖ8Eh, KIADÓ JOTAYAL A8 NYOMDA ^fkjj­ JUhittwvfcr, St.Baron &i írn/Pr (anmai-utca) 10 JPWftîtaes I Szerkesztőség: f* fe'cdóhivatal — 977 MTh N» A*. — — 358 Ki ,Véafa*volt kizárólag a WíkítaalAségnek cTk­­**Ki Kfi&. Kéziratokat ne» m‘fí't'k wísiazam am W. Sächsischer strasse 8. 2gész ’élévr évre — — 750 Félévre — — 380 Negyedévre — — 200 Egy hónapra — 70 Egy szám ára pályaud­varon és vidéken is Síel Bukarestben — 3*90 Csehszlovákiába» Egy hónapra — 25 eb Egy szám — 1*50 eb 1924 junius 2 Hétfő Cluj~Kolo£evAr * VII. évfolyam * 122. Srásai J 5684. Itar 29 4 nyugtalan Németország Az európai demokrácia nem tekintett túl­ságos bizakodással az idei tavasz elé s a leg­több nyugateurópai nagy államban esedékes vá­lasztások esélyeit pesszimisztikusan ítélte meg. Ez a sötéten látás nem volt egészen indokolt, mert mint a bekövetkezett események mutat­ták, az európai emberiség még­sem akar telje­sen visszahullani a középkorba. Az angol vá­lasztások nyomán munkáskormány került a Brit birodalom élére és a francia választások is hatalmas lökéssel vitték balfelé a francia po­litikát. Ezekben az országokban tehát az európai reménykedők nagy örömére nem volt alapja a pesszimizmusnak és a világ két legnagyobb nemzete érthető módon juttatta kifejezésre óha­ját, hogy végre békét és megértést akar Euró­pában. A pesszimizmus egyedül Németország­ban volt indokolt, amelynek zilált belső viszo­nyai csakugyan nem tették lehetővé, hogy egy­séges és egészséges közvélemény alakuljon ki és az új parlament összetétele a legszomorúbb szétszakítottság képét nyújtja. A szélsőségek hangja megsokszorozódott, a mérsékelt pártoké elhalkult. A német birodalmi gyűlés két izben ült össze eddig és mind a két összejövetel óriási botrányba fulladt. Napról-napra bizonyo­sabb lesz, hogy ez a parlament nem fogja tudni elvégezni a reá váró nagy feladatokat és nem fogja tudni kihasználni azt a rendkívül kedvező alkalmat, amely éppen a baloldali pártoknak Angliában és Franciaországban való győzelme következtében kínálkozik neki. A háború be­­fejezése óta most ülnek először a győztes nagy­hatalmak kormányainak élén olyan férfiak, aki­ket nem a gyűlölet és elval­ultság szenvedélye vezet, hanem akik igaz emberi érzéssel a szí­vükben vissza akarják adni az emberiségnek megbolygatott nyugalmát és igazi békéjét. Ennek a boldog állapotnak bekövetkezését azonban nagymértékben veszélyeztetik a jobb­oldali és baloldali német szélsőségek, amelyek­nek végső pusztulását jelentené, ha Európában helyreállna a rend és a béke. A német reak­ciós elemeknek valósággal zsenális mesterfogása volt, hogy a német választásokat a francia választások előtt ejtették meg, mert egészen bizonyos, ha a német tömegek látták volna a francia nép nagy többségének őszinte béke­készségét, nem Hitlerre és Lüdendorffra, de még az öreg admirálisra, Tirpitzre sem hall­gattak volna, hanem azokat követik, akik a szomszédokkal való békés megegyezés görön­gyös útjait egyengetik immár öt esztendeje hasztalanul. Ez az egy hetes időbeli előny tette csak lehetővé, hogy Hitlerék elhitessék a né­met tömegekkel, hogy Franciaországban to­vábbra is az engesztelhetetlenség politikája marad az uralkodó és éppen ezért a francia engesztelhetetlenséggel szemben ú­ német en­gesztelhetetlenséget kell állítani. És ki tudja, vájjon nem fogja ez az egyhetes elsietettség hosszú évekre kitolni az európai béke hajnal­hasadását. Németország belpolitikai helyzete rendkívül elszomorító és vigasztalan képet nyújt. Hetek óta vajúdik a kormányalakítás kérdése, de eddig minden kísérlet hajótörést szenvedett. Marx kancellár az összes polgári pártokat sze­rette volna tömöríteni, mert ezzel gondolta a legnagyobb hatást kiválthatni kifelé és befelé egyaránt, ez azonban a német nemzetiek túlzott követelései miatt meghiúsult. Marx most a főözéppártokból, az úgynevezett kis koalícióból szeretné összeállítani kormányát, ami valószí­­nűleg sikerülni is fog, de annál kérdésesebb, vájjon ez a kormány képes lesz-e megállni a helyét a parlamentben, minthogy nem lesz többsége. A német alkotmány és parlamenti gyakorlat nem nyújtja azt a lehetőséget, amit például az angol, hogy a kormány akkor is­­ helyén maradhat, ha a parlamentben leszavaz- s­zák. Marxnak tehát számolnia kell azzal, hogy ha egyedül a középpártokból alakítja meg a kormányt, a legelső alkalommal kisebb­ségben marad a parlamentben. Nincsen ki­zárva, hogy Marx csakugyan számol ezzel a lehetőséggel, de ugyanakkor nyilván azt tervezi, hogy ezt a parlamentet, minthogy munkaképes kormány népi alakítható ki belőle, fel kell oszlatni. Németországban és a külföldön is egyre erősödik a felfogás, hogy a legutóbbi német választások eredménye nem hű kifejezője a német nép akaratának és külö­nösen most, a francia politikai helyzet tisztázó­dása után vált sürgetően időszerűvé, hogy még egyszer megkérdezzék a német népet, akarja-e A hazafias bukaresti sajtó A két­ párt vezéreinek gyakori fúziós tár­gyalásaihoz a­ bukaresti lapok szokatlanul érde­kes koncertet szolgáltattak. A főváros nagy lapjai jólértesültségükben szinte minden máso­dik nap önmagukat cáfolták meg. Egyik napon hasábos tudósításokat közöltek arról, hogy a fúzió véglegesen létrejött, másnap pedig szen­zációs­ riportokban számoltak be azokról a le­küzdhetetlen akadályokról, amelyek a két párt fúziójának örökre útját állják. A bukaresti sajtónak ez a teljesen konfuzus magatartása elhomályosította a dolgokat távo­labbról szemlélő tisztánlátását és éppen ezért mi mindig bizonyos tartózkodással kezeltük a bukaresti sajtó nyomán a fúzióról felbukkanó megbízhatatlan híreket. Az utóbbi napokban azonban úgy látszik a fúzió mégis komoly stádiumba jutott. Ezúttal a nemzeti párt kolozsvári hivatalos lapja, a „Patria“ vezető helyen hivatalos nyilatkozatot közöl a fúziós tárgyalásokról, amely nyilatko­zatban foglaltak valódiságát semmi okunk sincs kétségbevonni. E nyilatkozat így szól: Hivatalos kommüniké a fúzióról „A nemzeti párt végrehajtó bizottsága a párt parlamenti képviselőivel együtt május 29 én és 3- án Bukarestben ülést tartott. Az ülés a párt elnökének Maniu Gyulának je­lentése alapján alapos vita után, amelynek során egyhangúlag megállapították a nemzeti párt­­ és a parasztpárt fúziójának politikai fontosságát, hozzájárult a két párt vezérei­nek magánbeszélgetések során lefektetett el­veihez, amelyek alapját fogják képezni a két párt fúziójának. Ennek következtében elha­tározták, hogy a két párt között hivatalos kontaktust teremtenek a fúzió végleges fel­tételeinek leszögezése érdekében. A nemzeti párt irodája megbízást kapott arra, hogy ebből a célból azonnal keressen kontaktust a parasztpárt vezetőivel, hívja össze a párt központi és vidéki vezetőségeit, hogy határozzanak ebben a kérdésben azzal a fentartás­al, hogy a végső szó a párt kon­gresszusát illeti, amelyet a maga idejében össze fognak hívni. A parasztpárt delegáció hasonló határo­zatot hozott:“­a békét, vagy sem. A mai parlament csak arra lenne jó, hogy még jobban kimélyítse az ellen­téteket Németország és szomszédai között és még fenyegetőbben állítsa szembe egymással a küzdő német pártokat. A mai német parlament valóságos veszedelmet jelent Európára, mert az ellenségeskedés és gyűlölet bacil­usait leheli magából. Bíznunk kell benne, hogy nem lesz hosszú életű s a német népnek rövidesen al­kalma nyílik ismét arra, hogy akaratát higgad­tan és szenvedélyektől mentesen juttassa kife­jezésre és hogy belekapcsolódjék abba a nagy­szabású demokratizálódási folyamatba, mely a többi nyugati államokban és főként Francia­országban oly örvendetes módon megindult. ♦♦♦ A nemzeti párt nyilatkozatával a liberális párt hivatalos kolozsvári lapja, az „Infratirea“ is részletesen foglalkozik. A nyilatkozat ismer­tetése után a lap megjegyzi, hogy Maniu Gyula környezetéről szerzett információja szerint a nemzeti párttal már korábban fuzionált takis­­ták a parasztpárttal való megegyezés miatt ki fognak lépni a pártból. Egyelőre Stelian Po­­pescu, az „Universul“ igazgatója adta be le­mondását, de az ő lemondását követni fogja Xeni és Derussi képviselők kiválása is. A fuzionált párt új hívei Bukaresti távirati jelentés szerint a nemzeti párt Bukarestben is hivatalos kommünikét tett közzé a fúziós tárgyalásokról. A bukaresti la­pok még azt is megjegyzik, hogy a takisták­­nak a nemzeti pártból való kilépése koholt hír. Az erre vonatkozó táviratainkat egyébként itt adjuk. Bukarest, május 31. (Rador.) Ma publikálták a parasztpárt és nemzeti párt hivatalos kom­münikéit a fúzióra vonatkozólag. Mindkét kommüniké azonos szövegű és közli, hogy a két párt elvileg megállapodásra jutott és a megegyezés alapjait létrehozták. A végrehajtó bizottságok meggyőződése, hogy a fúzió a két párt tagjainak egyetértésével találkozik. A párt szervezésének részleteit később fogják megállapítani. A „Dimineaţa“ úgy értesül, hogy az új párthoz, amelynek neve nemzeti parasztpárt lesz, újabb csatlakozások is lesznek úgy a re­­gátból, mint Erdélyből. A regátbeli ismertebb politikusok közül Istrate Micescu és Antonescu Emanuel fognak csatlakozni a párthoz. Nem igaz ellenben az a tendenciózus hír, hogy a volt takisták kilépnek az egyesült pártból. Mind­két párt végrehajtó bizottságát a jövő hétre a fővárosba értekezletre hívták össze. Maniu Gyula Kolozsvárra utazott, ahonnan vasárnap tér vissza a fővárosba. Bukarest, május 31. (Rador.) A „Lupta“ azt állítja, hogy a nemzeti párt végrehajtó bi­zottságának a fúziót kimondó ülésén Stere Constantini árulással vádoltak. A „Romania“, a nemzeti párt hivatalos lapja kijelenti, hogy a „Lupi!­“ jelentése teljesen fantasztikus és tudósít­ása felelősség nélküli, mert ez az újság nem képviseli hivatalosan a nemzeti párt nézeteit. A nemzeti párt hivatalos kommünikében jelentette be a fúziót A párt végrehajtó bizottsága ratifikálta az előzetes megállapodásokat. A párt kongresszusát sib­am­ax utolta axo. Ellentétes hírek a takisták álláspontjáról. Steve Constantini nem nevezték áruiónak a nemzeti párt Másén. Megalakult a nemzeti paraaztpárt (Cluj-Kolozsvár, május 31. Az Új Kelet tu­dósítójától.) Hosszú hónapok óta vajúdik a pa­rasztpárt és a nemzeti párt fúziójának a kér­dése. Mind a két párt vezérei már számtalan esetben ültek össze, hogy a fúzió feltételeit megvitassák, ezek a megbeszélések azonban mindannyiszor féleredménnyel értek véget és döntő elhatározásra soha sem került sor. Rakovszki orosz népbiztos Párisba utazik London, május 31. A „Daily Mail“ értesülése szerint Litvinov népbiztos rövidesen Londonba uta­zik, hogy az angol orosz tárgyaláson átvegye a szovjetküldöttség vezetését. Rakovszki népbiztos pedig Párisba utazik, hogy puhatolózzék az új francia kormánynál az Oroszország iránt való közeledésről.

Next