Uj Kelet, 1924. szeptember (7. évfolyam, 197-221. szám)

1924-09-01 / 197. szám

SZUKERITÓRIa, KIADÓ* HIVATAL ÉS IY01DA fial-Kolozsvár, St. Baron L. Pop, (Brassai­ utca) 10. Telefon: Szerkesztőség és kiadóhivatal 1 977 Es. N. Sz.------558 A kéziratok kizárólag a szerkesztőséghez cím­­írandók. Ké­ciratokat nem­­ duóik vissza. 1924 szeptember 1 Hétfő ZSIDÓ POLITIKAI NAPILAP Cluj-KolozsvAr * VII. évfolyam ★ 197. szám ■si——îmi ii hm ini íTrrwriawBmaffirnrffli Archiv der Zionistischen OrgBnisatio„ W' Steche,. staJsse 8 Berlin íerevrtr Negyedévre Egy hónapra Egy szám. ' varon és ví_ Bukarestbe»^ Cse$r" í Egy hór ~ Egy szíf^N^í Történelmi szükségszerűség (s.­­.) Aki napjaink történéseit tárgyilagos és kutató szemmel nézi, könnyen megállapít­hatja, hogy a történelem kegyetlen szükség­szerűségek koordinátájából tevődik össze, me­lyek nemcsak befolyásolják, hanem meg is határozzák az elméleteket. A haladás és a re­akció emberei tulajdonképen csak e szükség­szerűségek iránt tanúsított érzékenység tekin­tetében különböznek egymástól. A demokrácia nem feltétlenül a legjobbak és legkiválóbbak politikai felfogását jelenti az élet és az igaz­ság dolgairól, de bizonyos, hogy mozgató erői az életet mozgató erők eredőivel pár­huzamosak. Ezzel és csak ezzel lehet megmagyarázni azt, hogy az európai reakció legsötétebb lovag­jai, fogcsikorgatva bár, de megszavazták a lon­doni egyezményt. Megszavazták, mert érezték, hogy a európai béke, a konszolidáció munkája ma már közönséges kenyérkérdéssé vált, ame­lyet elgáncsolni époly veszedelme a haladás ellenségeinek, mint barátainak. Ha Európa népei mereven kitartottak volna a Poincarék és Tirpitzek felfogása mellett, úgy rövidesen beállott volna a teljes összeomlás, mert de­mokrácia, pacifizmus ma nem jelent egyebet, mint ragaszkodást a termelés, a munka leg­primitívebb feltételeihez. A londoni egyezménynek a Reichstag ál­tal való ratifikálása korántsem jelenti meg az emelkedettebb európai szellem diadalát. Ám mindenesetre jó mementó a konok és önző államférfiak számára, mert arra figyelmezteti őket, hogy az élet akaratával való szembefor­dulás az ő egyéni és általános pusztulásukat is jelenti. Kezdetnek ez is elég, de a tovább­haladás tempójának feltétlenül gyorsulnia kar. Gyorsulnia kell,mert a demomorák egymást megértése hozhat létre csak olyan konstellációt, melyben az egyes országok és nemzetek ér­dekellentétei kiegyenlítődhetnek. A londoni egyezménynek a német birodalmi gyűlés által való ratifikálása azt igazolja, hogy a kölcsönhatások nemcsak a fizika­iligában bírnak érvénnyel, hanem a népek életében is. Szerencséje, vagy szerencsétlensége — ezt még nem lehet megállapítani — az európai demok­ráciának, hogy szükségszerű harcát ma már nem kell kimondottan jelszavak és elméletek lobogója alatt megvívnia. Sikerének lehetőségei a világ, különösen pedig az európai világ be­teg gazdasági vérkeringésének felfrissüléséhez vannak kötve, mely felfrissülés hozhatja meg az erkölcsi és kulturális erők regenerálódását is. Bizonyos, hogy amint a francia forradalom gazdasági és eszmei hullámvonala nem állott meg a francia határok között, hanem túl napó­leoni korszakon és szent­ szö­vetségén: a többi európai államokban is uralomra segítette a pol­gári osztályokat, úgy a londoni konferencia pacifisztikus eszmevilága sem fog megállani Nyugateurópa határvonalainál, hanem éreztetni fogja hatását a távoli Keleteurópában is. A történelmi szükségszerűségben való opti­mista hitünkkel nézünk Románia új politikai orientációja felé is. Hinomok kell, hogy miként Londonban külpolitikai vonatkozásokban érvé­nyesült a béke szelleme, aként a Románia ha­tárain belül élő népek számára belpolitikai vo­n­atkozásban fog egy békésebb korszak hajnala felderülni. Nem áltatjuk magunkat hiú ábrán­dokkal és korántsem hisszük, hogy a nyugat­európai szellem egy erőteljesebb fuvallatára Románia jelenlegi urai szélnek eresztik eddigi mentalitásukat s fátyolt vetve a múltra, a test­véri megértés, a vállvetett munka jegyében fogják folytatni munkájukat. Ha ez tisztára lélektani adottságokon múlna, egész bizonyosak vagyunk benne, hogy soha sem következne be. Azonban a politikai és filozófiai elméleteknek megvan az a jó tulajdonságuk, hogy tetszés szerint nyújtható és alakítható szövetből van­nak készítve s igy magukra ölthetik azok is, akikneknek sem ingük, sem gallérjuk. Amiként a német nemzeti párt a történelmi szükségsze­rűség parancsszavára ratifikálni volt kénytelen a londoni egyezményt, úgy Románia jelenleg hatalmon lévő politikusai is — saját jól fel­fogott érdekükben — alkalmazkodni fognak az idők parancsszavához. A kormányok lélektana sem különbözik élesen a tömegek lélektanától, a tömegek pedig a világtengernek olyan hul­lámai, melyeket az egy bizonyos irányból jövő szélviharok kavarnak fel. A demokrácia áramlata Románia kapui elé (Berlin, augusztus 30. Az Új Kelet tudó­sítójától.) Tegnap este váratlanul mégis meg­szavazták a Dawes tervezettel kapcsolatos javas­latokat. Úgy látszik, hogy a birodalmi gyűlés botrányos felfüggesztése után megindult újabb tárgyalások a néppárt és a nacionalisták kö­zött az utolsó pillanatban mégis megegyezésre vezettek. Magán­értesülések szerint a német nemzetiek azzal a feltétellel adták meg a szük­séges kétharmad többséget, ha a Marx kormány októberben lemond. A történelmi nevezetességű ülést délután négy órakor nyitotta meg Walraff elnök és azonnal megállapította, hogy az ülésekről ki­zárt kmxm­anantó bent tartózkodnak a teremben és azért ismét szünetet rendelt­ek voztak el, az elnök elrendelte a kitiltott kép­­­viselőknek rendőrökkel való kivezetését. Erre a rendőrök Epstein és Gruber kép­viselőket, a kommunista frakció állandó lármája mellett, erőszakkal vitték ki a teremből, Nebermayer pedig önként tá­vozott. Ezután áttértek a Dawes-tervezettel össze­függő törvényjavaslatok fölötti szavazásra. A szavazás során a banktörvényt 259 szavazattal 172 ellenében elfogadták. . A magánjegybank felállításáról és a járadék­bank felszámolásáról szóló törvényt, valamint az érem­törvényt egyszerű szavazás útján jóvá­hagyták. A kommunisták, nemzeti szocialisták és a német nemzeti párt a javaslat ellen sza­vazott. Az ipar megterheléséről szóló törvényt 260 szavazattal 176 ellenében elfogadok. A birodalmi adóügyi törvény fölött való sza­vazásnál a kommunisták és a nemzeti szocialisták együttesen keresztülvitték a név szerinti szavazást, amelynek során a javaslat mellett 248, ellene 174 szavazat esett. A londoni egyezménynek a német államvasutakra vonatkozó részét, ame­lyet a nacionalisták legjobban támadtak, 314 szóval 127 ellen, tehát kétharmad többséggel elfogadták, a kerettörvényt pedig 248 szava­zattal 175 ellenében. Megszavazták 262 szóval 172 ellenében a járadékmárka likvidálásáról szóló törvényt is, miáltal a londoni konferencia valamennyi hatá­rozatának ratifikálása befejeződött. A nacionalisták hivatalos pártközleményt adtak ki, melyben rámutatnak, hogy a párt képviselőinek egy része azért szavazta meg a Dawes törvényeket, hogy a válságot elkerüljék. A nemzeti párt részt fog venni a kormányban, hogy befolyást gyakorolhasson a londoni meg­állapodások végrehajtására­ is megérkezett. Mindazok, akik tudatában van­nak a történelem elodázhatatlan szükségessé­geinek, ezt az áramlatot örömmel üdvözlik. A demokrácia Románia népi többségeinek a maga fölött való rendelkezési jogot hozza meg és lehetőséget ad nekik arra, hogy a mai politika boszorkányüstjének füstje mögött meglássák a gazdasági, kulturális és politikai fejlődés tiszta perspektíváját. Csak egy, az oligarchikus kor­mányzati rendszer alól felszabadult román népi fejlődés hozhatja meg a kisebbségek számára is a boldogulás és a feltétlen jogbiztonság elő­nyeit, így tehát London szellemének győzelme a német reakció fölött, egy kicsit a mi diada­lunk és a mi reménységünk is. Marx kancellár nyilatkozott a Reichstag döntéséről. A kancellár szerint a döntés borzalmas terhektől mentesíti a megszállott területeket, a Dawes-terv elvetése tehát katasztrófás lett volna. Különösen hangsúlyozta Marx, hogy a háborús felelősség kérdésének felvetése nem­csak a nacionalisták kívánsága, hanem az egész német nép akaratából történt. A németek Lon­donban is hangoztatatták, hogy a németségnek meg kell szabadulnia a Versaillesben rákénysze­­rített bű­n beismeréstől. Curtius néppárti képviselő levelet intézett a nemzetiekhez, amelyben annak a meggyőző­désének ad kifejezést, hogy szükségesnek tartja a nacionalistákkal és BZCie­rnianH »«ufltfaiflliSrfAit­tiek méltó képviselethez jussanak: a Kor­unus^«­. A berlini lapok egyhangúlag üdvözlik a Dawes-terv elfogadását. Dicsérik a nemzeti párt elhatározását, amellyel követelik a kor­mánytól, hogy a leghatározottabban irtsa ki a legcsúfosabb szégyenfoltot, amely 1919 óta a német becsületet beszennyezte. Dicséri a sajtó a kormányt is azért a nyilatkozatáért amelyben tiltakozik a háborús bűnösség vádja ellen. Páris, augusztus 30. A német birodalmi gyűlés döntésével kapcsolatban az „Ere Nou­­velle” megállapítja, hogy Marx kancellár uralja a helyzetet, mert a londoni politikát Német­országban is szentesítették. A baloldali radi­kális „Quotidien“ szerint Berlinben a bölcs belátás aratott győzelmet. Ezzel szemben a francia nacionalista lapok csökkenteni iparkodnak a berlini szavazás fontos­ságát, megalkuvásról és komédiáról beszélnek. Newyork, augusztus 30. Coolidge elnök és Hughes külügyi államtitkár nyilatkoztak a Reichstag szavazásának eredményéről. Nyilat­kozatukban örömteljes megelégedésüknek ad­nak kifejezést a berlini döntés fölött Az amerikai lapok külön kiadásokban közölték és rádióállomások továbbitat­­tották a hírt, hogy a Reichstag meg­szavazta a Dawes-tervet, úgy politikai, mint pénzügyi körök Ameriká­ban biztosra veszik, hogy rövidesen megin­dulhat a német kölcsön jegyzése. llllimMIMMMMMMMttttt »»•♦♦«♦♦♦♦♦« ♦—♦♦♦ ♦♦♦ Németország ratifikálta a londoni egyezményeket A német nemzeteik egy része is a Dawes törvények mellett szavazott. A nacionalisták belépnek a Marx-kormányba A döntés hatása Párisban és Amerikában Nagy hóesés Fogarasban Az általános európai hideghullám következmé­­nyeképen tegnap éjjel nagy hóesés volt a foga­­rasi hegyekben. Különösen erős volt a hóvihar a Negoi alján, ahol öt centiméteres hó esett. A kör­nyék legidősebb emberei nem emlékeznek arra, hogy augusztusban hó lett volna.

Next