Uj Kelet, 1924. szeptember (7. évfolyam, 197-221. szám)
1924-09-01 / 197. szám
SZUKERITÓRIa, KIADÓ* HIVATAL ÉS IY01DA fial-Kolozsvár, St. Baron L. Pop, (Brassai utca) 10. Telefon: Szerkesztőség és kiadóhivatal 1 977 Es. N. Sz.------558 A kéziratok kizárólag a szerkesztőséghez címírandók. Kéciratokat nem duóik vissza. 1924 szeptember 1 Hétfő ZSIDÓ POLITIKAI NAPILAP Cluj-KolozsvAr * VII. évfolyam ★ 197. szám ■si——îmi ii hm ini íTrrwriawBmaffirnrffli Archiv der Zionistischen OrgBnisatio„ W' Steche,. staJsse 8 Berlin íerevrtr Negyedévre Egy hónapra Egy szám. ' varon és ví_ Bukarestbe»^ Cse$r" í Egy hór ~ Egy szíf^N^í Történelmi szükségszerűség (s..) Aki napjaink történéseit tárgyilagos és kutató szemmel nézi, könnyen megállapíthatja, hogy a történelem kegyetlen szükségszerűségek koordinátájából tevődik össze, melyek nemcsak befolyásolják, hanem meg is határozzák az elméleteket. A haladás és a reakció emberei tulajdonképen csak e szükségszerűségek iránt tanúsított érzékenység tekintetében különböznek egymástól. A demokrácia nem feltétlenül a legjobbak és legkiválóbbak politikai felfogását jelenti az élet és az igazság dolgairól, de bizonyos, hogy mozgató erői az életet mozgató erők eredőivel párhuzamosak. Ezzel és csak ezzel lehet megmagyarázni azt, hogy az európai reakció legsötétebb lovagjai, fogcsikorgatva bár, de megszavazták a londoni egyezményt. Megszavazták, mert érezték, hogy a európai béke, a konszolidáció munkája ma már közönséges kenyérkérdéssé vált, amelyet elgáncsolni époly veszedelme a haladás ellenségeinek, mint barátainak. Ha Európa népei mereven kitartottak volna a Poincarék és Tirpitzek felfogása mellett, úgy rövidesen beállott volna a teljes összeomlás, mert demokrácia, pacifizmus ma nem jelent egyebet, mint ragaszkodást a termelés, a munka legprimitívebb feltételeihez. A londoni egyezménynek a Reichstag által való ratifikálása korántsem jelenti meg az emelkedettebb európai szellem diadalát. Ám mindenesetre jó mementó a konok és önző államférfiak számára, mert arra figyelmezteti őket, hogy az élet akaratával való szembefordulás az ő egyéni és általános pusztulásukat is jelenti. Kezdetnek ez is elég, de a továbbhaladás tempójának feltétlenül gyorsulnia kar. Gyorsulnia kell,mert a demomorák egymást megértése hozhat létre csak olyan konstellációt, melyben az egyes országok és nemzetek érdekellentétei kiegyenlítődhetnek. A londoni egyezménynek a német birodalmi gyűlés által való ratifikálása azt igazolja, hogy a kölcsönhatások nemcsak a fizikailigában bírnak érvénnyel, hanem a népek életében is. Szerencséje, vagy szerencsétlensége — ezt még nem lehet megállapítani — az európai demokráciának, hogy szükségszerű harcát ma már nem kell kimondottan jelszavak és elméletek lobogója alatt megvívnia. Sikerének lehetőségei a világ, különösen pedig az európai világ beteg gazdasági vérkeringésének felfrissüléséhez vannak kötve, mely felfrissülés hozhatja meg az erkölcsi és kulturális erők regenerálódását is. Bizonyos, hogy amint a francia forradalom gazdasági és eszmei hullámvonala nem állott meg a francia határok között, hanem túl napóleoni korszakon és szent szövetségén: a többi európai államokban is uralomra segítette a polgári osztályokat, úgy a londoni konferencia pacifisztikus eszmevilága sem fog megállani Nyugateurópa határvonalainál, hanem éreztetni fogja hatását a távoli Keleteurópában is. A történelmi szükségszerűségben való optimista hitünkkel nézünk Románia új politikai orientációja felé is. Hinomok kell, hogy miként Londonban külpolitikai vonatkozásokban érvényesült a béke szelleme, aként a Románia határain belül élő népek számára belpolitikai vonatkozásban fog egy békésebb korszak hajnala felderülni. Nem áltatjuk magunkat hiú ábrándokkal és korántsem hisszük, hogy a nyugateurópai szellem egy erőteljesebb fuvallatára Románia jelenlegi urai szélnek eresztik eddigi mentalitásukat s fátyolt vetve a múltra, a testvéri megértés, a vállvetett munka jegyében fogják folytatni munkájukat. Ha ez tisztára lélektani adottságokon múlna, egész bizonyosak vagyunk benne, hogy soha sem következne be. Azonban a politikai és filozófiai elméleteknek megvan az a jó tulajdonságuk, hogy tetszés szerint nyújtható és alakítható szövetből vannak készítve s igy magukra ölthetik azok is, akikneknek sem ingük, sem gallérjuk. Amiként a német nemzeti párt a történelmi szükségszerűség parancsszavára ratifikálni volt kénytelen a londoni egyezményt, úgy Románia jelenleg hatalmon lévő politikusai is — saját jól felfogott érdekükben — alkalmazkodni fognak az idők parancsszavához. A kormányok lélektana sem különbözik élesen a tömegek lélektanától, a tömegek pedig a világtengernek olyan hullámai, melyeket az egy bizonyos irányból jövő szélviharok kavarnak fel. A demokrácia áramlata Románia kapui elé (Berlin, augusztus 30. Az Új Kelet tudósítójától.) Tegnap este váratlanul mégis megszavazták a Dawes tervezettel kapcsolatos javaslatokat. Úgy látszik, hogy a birodalmi gyűlés botrányos felfüggesztése után megindult újabb tárgyalások a néppárt és a nacionalisták között az utolsó pillanatban mégis megegyezésre vezettek. Magánértesülések szerint a német nemzetiek azzal a feltétellel adták meg a szükséges kétharmad többséget, ha a Marx kormány októberben lemond. A történelmi nevezetességű ülést délután négy órakor nyitotta meg Walraff elnök és azonnal megállapította, hogy az ülésekről kizárt kmxmanantó bent tartózkodnak a teremben és azért ismét szünetet rendeltek voztak el, az elnök elrendelte a kitiltott képviselőknek rendőrökkel való kivezetését. Erre a rendőrök Epstein és Gruber képviselőket, a kommunista frakció állandó lármája mellett, erőszakkal vitték ki a teremből, Nebermayer pedig önként távozott. Ezután áttértek a Dawes-tervezettel összefüggő törvényjavaslatok fölötti szavazásra. A szavazás során a banktörvényt 259 szavazattal 172 ellenében elfogadták. . A magánjegybank felállításáról és a járadékbank felszámolásáról szóló törvényt, valamint az éremtörvényt egyszerű szavazás útján jóváhagyták. A kommunisták, nemzeti szocialisták és a német nemzeti párt a javaslat ellen szavazott. Az ipar megterheléséről szóló törvényt 260 szavazattal 176 ellenében elfogadok. A birodalmi adóügyi törvény fölött való szavazásnál a kommunisták és a nemzeti szocialisták együttesen keresztülvitték a név szerinti szavazást, amelynek során a javaslat mellett 248, ellene 174 szavazat esett. A londoni egyezménynek a német államvasutakra vonatkozó részét, amelyet a nacionalisták legjobban támadtak, 314 szóval 127 ellen, tehát kétharmad többséggel elfogadták, a kerettörvényt pedig 248 szavazattal 175 ellenében. Megszavazták 262 szóval 172 ellenében a járadékmárka likvidálásáról szóló törvényt is, miáltal a londoni konferencia valamennyi határozatának ratifikálása befejeződött. A nacionalisták hivatalos pártközleményt adtak ki, melyben rámutatnak, hogy a párt képviselőinek egy része azért szavazta meg a Dawes törvényeket, hogy a válságot elkerüljék. A nemzeti párt részt fog venni a kormányban, hogy befolyást gyakorolhasson a londoni megállapodások végrehajtására is megérkezett. Mindazok, akik tudatában vannak a történelem elodázhatatlan szükségességeinek, ezt az áramlatot örömmel üdvözlik. A demokrácia Románia népi többségeinek a maga fölött való rendelkezési jogot hozza meg és lehetőséget ad nekik arra, hogy a mai politika boszorkányüstjének füstje mögött meglássák a gazdasági, kulturális és politikai fejlődés tiszta perspektíváját. Csak egy, az oligarchikus kormányzati rendszer alól felszabadult román népi fejlődés hozhatja meg a kisebbségek számára is a boldogulás és a feltétlen jogbiztonság előnyeit, így tehát London szellemének győzelme a német reakció fölött, egy kicsit a mi diadalunk és a mi reménységünk is. Marx kancellár nyilatkozott a Reichstag döntéséről. A kancellár szerint a döntés borzalmas terhektől mentesíti a megszállott területeket, a Dawes-terv elvetése tehát katasztrófás lett volna. Különösen hangsúlyozta Marx, hogy a háborús felelősség kérdésének felvetése nemcsak a nacionalisták kívánsága, hanem az egész német nép akaratából történt. A németek Londonban is hangoztatatták, hogy a németségnek meg kell szabadulnia a Versaillesben rákényszerített bűn beismeréstől. Curtius néppárti képviselő levelet intézett a nemzetiekhez, amelyben annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy szükségesnek tartja a nacionalistákkal és BZCiernianH »«ufltfaiflliSrfAittiek méltó képviselethez jussanak: a Korunus^«. A berlini lapok egyhangúlag üdvözlik a Dawes-terv elfogadását. Dicsérik a nemzeti párt elhatározását, amellyel követelik a kormánytól, hogy a leghatározottabban irtsa ki a legcsúfosabb szégyenfoltot, amely 1919 óta a német becsületet beszennyezte. Dicséri a sajtó a kormányt is azért a nyilatkozatáért amelyben tiltakozik a háborús bűnösség vádja ellen. Páris, augusztus 30. A német birodalmi gyűlés döntésével kapcsolatban az „Ere Nouvelle” megállapítja, hogy Marx kancellár uralja a helyzetet, mert a londoni politikát Németországban is szentesítették. A baloldali radikális „Quotidien“ szerint Berlinben a bölcs belátás aratott győzelmet. Ezzel szemben a francia nacionalista lapok csökkenteni iparkodnak a berlini szavazás fontosságát, megalkuvásról és komédiáról beszélnek. Newyork, augusztus 30. Coolidge elnök és Hughes külügyi államtitkár nyilatkoztak a Reichstag szavazásának eredményéről. Nyilatkozatukban örömteljes megelégedésüknek adnak kifejezést a berlini döntés fölött Az amerikai lapok külön kiadásokban közölték és rádióállomások továbbitattották a hírt, hogy a Reichstag megszavazta a Dawes-tervet, úgy politikai, mint pénzügyi körök Amerikában biztosra veszik, hogy rövidesen megindulhat a német kölcsön jegyzése. llllimMIMMMMMMMttttt »»•♦♦«♦♦♦♦♦« ♦—♦♦♦ ♦♦♦ Németország ratifikálta a londoni egyezményeket A német nemzeteik egy része is a Dawes törvények mellett szavazott. A nacionalisták belépnek a Marx-kormányba A döntés hatása Párisban és Amerikában Nagy hóesés Fogarasban Az általános európai hideghullám következményeképen tegnap éjjel nagy hóesés volt a fogarasi hegyekben. Különösen erős volt a hóvihar a Negoi alján, ahol öt centiméteres hó esett. A környék legidősebb emberei nem emlékeznek arra, hogy augusztusban hó lett volna.