Uj Kelet, 1924. szeptember (7. évfolyam, 197-221. szám)
1924-09-01 / 197. szám
Heves támadások a báró Hirsch-féle kolonizáció ellen Általános vita az emigrációról (Karlsbad, aug. BO. Az Új Kelet tudósítójától.) A Welthilfs-konferenciának az emigrációs kérdést tárgyaló általános vitája során Mr. Benjamin sötét színekkel ecsetelte az európai kikötővárosokban veszteglő zsidó emigránsok sorsát. A zsidóság feladata, hogy ezek közül a munkaképes elemeket olyan országokba vigyék, ahol ezidőszerint még van bevándorlási lehetőség, az asszonyok, öregek és gyermekek tápolására azonban helyi bizottságok gondoskodjanak. A cionisták feladata, hogy a munkáselemek Palesztinába vizessenek, ahol az újjáépítés körül kellene őket felhasználni. Csasanovits az IGA munkásságát éles kritika tárgyává teszi. Rámutat a báró Hirsch-féle argentínai kolonizáció hibáira és kifejti, hogy az egész rendszer nem egyéb, mint emberbaráti feudalizmus, azonfelül az ICA a bevándorolt zsidó parasztokat kereskedőkké minősítette át és az argentínai közvélemény is ellenszenvesen fogadta ezt a rendszert. 1916-ban Calderon, az akkori argentínai földmivelésügyi miniszter egy kongresszuson kijelentette, hogy célszerűnek tartaná az ICA beszüntetését, mert működése ellenkezik a köztársaság alaptörvényeivel, amennyiben a rabszolgaság egy bizonyos fajtáját honosította meg. A háborúban és a háború után is régi kolonistákat eltávolították, másokat pedig más módon fosztották meg földjeiktől. A zsidó nyilvánosságnak tiltakoznia kell az ilyen gazdálkodás ellen. Követeli egy erre a célra kiküldendő bizottság megalakulását. A következő ülésen a Palesztina-kérdést tárgyalták. Az első felszólaló Rachel (Berlin) tiltakozik a kivándorlásra csábító hajóstársaságok üzelmei ellen és követeli egy zsidó emigrációs társulat megszervezését. Dávid Yellin héber nyelven fejti ki, hogy az emigrációs munkának ma nem lehet más feladata, mint a zsidókat kiemelni a keleti pokolból. E tekintetben pedig elsősorban Palesztinára, mint a bevándorlás országára kell tekinteni, azonban nem lehet elhanyagolni a többieket sem, minthogy Palesztina egymagában ma még nem veheti fel a kivándorlók nagy tömegeit. Béri Locker felhívja a konferencia figyelmét Palesztina mezőgazdaságára és örvendetesen állapítja meg, hogy az ország a tétlen embereket dolgozó és lelkes munkásokká változtatta át. A naittfraáMáms£víT” dolgoznak itt, úgyhogy aki az emigrációt tanulmányozza, nem mulaszthatja el azt sem, hogy megismerje Palesztinát. B . Gurion és Princzák (Jeruzsálem) hasonló nyilatkozatot tesznek. Kifogásolják, hogy Palesztina iránt még nincs meg a zsidó tőke részéről az az érdeklődés, amely nélkül hiábavaló minden jóakarat és minden lelkesedés. Uschischkin a Palesztinai bevándorlás fokozását követeli. " Az ülés Latzki beszédével végződött, aki diícsérte a zsidó Nemzeti Alap munkáját és egyben kijelentette, hogy a zsidó segély-ügyet csak akkor lehet betetőzni, ha az újjáépítéshez pénzbeli áldo- zatokkal járul a zsidóság. •«« I Megnyílt a népszövetségi tanács harmincadik ülésszaka _ Genf, aug. 30. A népszövetségi tanács har-mincadik ülésszaka megnyílt. A megnyitó ülésen Hymans belga külügyminiszter elnökölt, amely megállapította a tanácskozások napirendjét. Délután a nyilvános ülés volt, amelyen a rabszolgakereskede- Ilem leküzdésével és az ópium elleni akcióval foglalkoztak. A szovjetbiróság halálraítélte Ke-renszky volt hadügyminiszterét J Stokholm, aug. 30.J Savinkovot, a Kerenszky- I kormány volt hadügyminiszterét a szovjetbiróság i I halálraítélte. Savinkov beismerte, hogy Lenin,51 Trockij és Csicserin ellen Berlinben merényletet is tervezett. Védekezésében előadta, hogy ő régi terrerorista, aki a cári miniszterek ellen tízszer kiséerelt meg merényletet. ( A Ezzel szemben a kimutatásban igen sok olyan helység szerepel, mely a múlt évben egyetlen iránival sem járult hozzá Palesztina felépítéséhez, ebben az esztendőben pedig már igen jelentős munkát végzett. Ezek élén Maroshéviz és Nagyszalonta áll, előbbi 29.235, utóbbi pedig 7283 lej összeggel. Ebben az évben kapcsolódtak be Palesztina munkába: Szilágysomlyó, Borszék, Tölgyes, Nagyfalu, Rizosnya, Marosújvár, Garabonc, Borgóprund, Tövis, Torda, Kisjenő, Kraszna, Róna, Cerbu, Alsóváca stb. De biztató fejlődést látunk ott is, ahol a jöva fő évben folyt ugyan munka, de nem kielé- sgítően. Példa erre Oradea-Mare-Nagyvárad, mely a múlt évi 8969 lejjel szemben ebben az évben l “M' 89.226 lejt hozott fel, vagy Oransebes és ? Dés, ahol az emelkedés szinte ezerszeres. A Nemzeti Alap főirodája két nagy kimutatást készített. Az első az összegek nagysága szerint állítja össze a városok munkájának sorrrendjét. E kimutatás élén az idén is Timisiara-Temesvár áll 102.390 lej 96 bani összeggel. A második hely Olaj Kolozsváré (L 92.682), a harmadik Oradea- Mare Nagyváradé. Az első tíz helyen még a következő városok állanak: Marosvásárhely, Dis, Arad, Lugos, Karánsebes, Toplica és Resica. Egy másik kimutatás igazságosabb, amennyiben a zsidóság lélekszámához arányim álla- | — ___________ Igen biztató momentum az ifjúságnak, különösen az Aviva lányoknak részvétele ebben a nagy és nemes munkában. Az erdélyrészi főiroda most nagyarányú roshasana akciót készít elő, mely próbája lesz annak, hogy a kimutatás biztató adatai valóban megfelelnek- e annak a belső fejlődésnek, mely az erdélyi zsidóság teljességét Palesztina felépítésének értékes részesévé teszik. A nagyváradi konferencia mindenesetre értékes továbbvivője lesz a megindult munkának, s feladata lesz, új, eddig távolálló rétegeknek, s elsősorban a zsidó asszonyoknak bevonása a további gyűjtésbe. Értesülésünk szerint ugyanis a konferencia fogja megindítani az erdélyi és bánsági zsidóasszonyok Pro Palesztina Jógájának szervezését. I ----- Bitja meg a munka érték-sorrendjét. Talán több a vétlenségnél, hogy a lista élén az a Josasel áll, melynek temploma ellen gonosz kezek merényletet követtek el. E kis község minden zsidó lelkére 134.53 lej adomány esik. Utána Odorhei Székelyudvarhely következik 74.93, majd Topista 69.61 lejjel telkekként. A további sorrend az első tíz helyen : Karansebes, Risica, Ajtón, Borszék, Gurahonc, Orsova és Balázsfalva. Az egyes akciók szerint a purimi gyűjtés egymaga 20.5 000 lejt hozott C raig Rotschild Edmond bíró és Sir Herbert Samuel aranykönyvi bevezetésére 49.000 lejt fizettek be. A Herzl-akcióból eddig 45.000 lej folyt le. A perselygyűjtés , 4431 persely eredményéről számolbe. Összege 235.347 64 lej, úgyhogy egy perselyre 5311 lej esik, ami egyáltalán nem kielégítő. Míg a múltban mindössze 4000 persely volt künn, ebben az évben már háromezernél több perselyt helyezett ki a főiroda. . lu.^.nnn:^ _iottAtjékaz&non felül és teljes elismerésünkre méltó ez ez eredmény, kétségtelen, hogy korántsem áll arányban az erdélyi zsidó- ság nagyságával és teljesítőképességével Bízunk azonban abban, hogy fokozott szervező munkával sikerülni fog az erdélyi zsidóságnak újabb és újabb tömegeit belevonni az építő munkába, annál is inkább, mert a zsidóság frakcióra való tekintet nélkül felismerte, hogy egységesen kell kivenni a részét a Palesztina munkából. ( Klul-Kolozsvár, aug. 30 Az UJ Kelet tudósítójától.) Az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség nagyváradi ötödik konferenciája elé a Keren Kejemet erdélyrészi főirodája részletes jelentést terjeszt be. E kimutatásnak adatai örvendetes fejlődésről számolnak be. A Nemzeti Alap gyűjtése ebben a konferenciái is évben elérte az egy milliót, ami annál örvendetesebb, mert a tulajdonképeni intenzív munka csak február hóban indult meg, s az előbbi négy év gyűjtése összesen sem éri el egy hónapnak mai átlagát. Bizonyos tehát, hogy még ebben a polgári évben hátralevő négy hónapban, különösen intenzív roshasana akcióval a Nemzeti Alap átéri a kötelezően vállalt kétmillió lejt. Ha a múlt konferenciális év adataival öszszehasonlítjuk ennek az évnek adatait, a fejlődés még szembeszököbb. Míg ugyanis a mult év teljes jövedelme 266 512 lejt 22 bánit tesz ki, addig augusztus 15 ig ebben a konferenciális évben 968.767 lej 74 báni gyűlt össze. (Augusztus 15-ike óta elérte a multot.) Ez a névfikpdAaJljnijlCivLeredfkényhez Az egész országban mindössze három olyan helység van, melynek KKL munkája visszafejlődést mutat. E három hely Borosjenő, Élesd és Erdőhát. ! Szeptember 1-től kezdve az előadások minden moziban és minden nap pontosan d. u.3-kor kezdődnek! ÚJ KELET Hétfő 1024 szeptember 1 Ljubljanában megszilárdult a kisantant Elvben rendezték a román jugoszláv vitás kérdéseket (Belgrád, augusztus 30. Az Új Kelet tudósítójától.) Marinkovics külügyminiszter a „Pravdádnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a kisantantállamok között az összeköttetés ma sokkal szívélyesebb, mint valaha. Sínessel való találkozásakor minden kérdésben a legteljesebb megegyezés jött létra s reméli, hogy Dacáva való találkozása hasonló eredménnyél fog járn Bukarest, augusztus 30 . szerint Duci és Marinkovics találkozott Ljubljanában. A találkozáson megvitatták azt a sok függő kérdést, melyet a Pasiai-kormánnyal nem sikerült elintézni. A találkozás alapján remény van arra, hogy a Szerbiában lakó románok kérdése, a határrendezésből származó függőügyek és a régóta húzódó iskolakérdés is elintézést nyer. •** ***«‡*««»»»a«,*›’*,ο*‚***^♦«♦♦♦♦♦♦♦♦♦ A differenciák eliminálásával a két ország között a szövetség kimélyül. * Belgrád, augusztus 30. Duca és Marinkovics találkozása három óra hosszat tartott. Hivatalos kommünikét adtak ki a tanláskozásról, mely szerint a külügyminiszter az összes napirenden levő és a két állam között fennálló Ügyő kérdésekben a legteljesebb megegyezésre jutott. A tanácskozáson az az általános vélemény alakult ki mindkét részről, hogy semmi ok sincsen arra, hogy a két állam között eddig fennállott szövetséges viszonyban változás álljon be. Szóba került a barátság kimélyítése is a kisantant államai között s leszögezték, hogy a genfi tárgyalások során a kisantant delegátusai minden problémánál egyöntetűen járnak el. Egy év egy millió lej A Nemzeti Alap egy éves statisztikája. A kimutatás élén Josasel vezet, legnagyobb összeggel Temesvár szerepel Négyes demars a kínai kormányhoz Peking, aug. 30. Kínában még mindig vannak belső zavargások. A kritikus helyzet arra késztette a francia, japán, amerikai és angol kormányokat, hogy kollektív jegyzékben vonják felelősségre a központi kormányt a harcokban esetleg áldozatul eső idegen alattvalók életéért.