Uj Kelet, 1925. március (8. évfolyam, 50-75. szám)
1925-03-02 / 50. szám
Diáksztrájk után A közvélemény bizonyára megkönnyebbüléssel veszi tudomásul, hogy a több, mint nyolc napja tartó diáksztrájk a Bukarestből érkező jelentések szerint a mai napon megszűnt. Nem lehet tagadni, hogy ezt a szokatlan és figyelemreméltó munkabeszüntetést az ország egész lakossága osztatlan figyelemmel kísérte, ami érthető is, hiszen a diáksztrájk egyet jelentett azzal, hogy nyolc napig megszűnt az országban a tudományos munka, a komoly stúdium, az emberiség javáért fáradozó tudományos kutatás. Kár volna ma vitába bocsátkozni afölött, hogy ebből a sztrájkból melyik " fél kerül" ki győztesen. A kormány bizonyára azt fogjamondani, hogy ő győzött, a diákok viszont époly hevesen fogják maguknak vindikálni a győzelem pálmáját. És mindkét félnek egyformán van igaza. Mert ebben a sztrájkban végeredményben — hosszú idő óta most először — a józan belátás győzött, amely fölött mindenkinek egyformán kell örvendezni. A diákság követelései a sztrájk nyolc napja alatt jelentős változásokon mentek keresztül. Mondhatnánk tartalmasabbak, súlyosabbak lettek ezek a követelések, mert lassan kint kimaradt belőlük a politika, amelynek diákkövetelések között csakugyan vajmi kevés helye van. Akövetelések változásával párhuzamosan az ország közvéleménye is fokozatosan átalakult. Az utóbbi napokban úgyszólván bizonyos szimpátia keletkezett a diákság ügye iránt és bennünk van elegendő objektivitás annak megállapításához, hogy a diákság utolsó memorandumában foglalt követelések, — az egy hullaügy kivételével, amelyet igazságtalannak és méltatlannak tartunk és amely ellen alkotmányos eszközökkel továbbra is küzdeni fogunk — mind olyan természetűek, amelyeknek teljesítése nemcsak, hogy nem ártalmas, de egyenesen a kulturális haladás érdekében áll. Ennek a most lezajlott diáksztrájknak nagyon fontos tanulságai vannak, amelyeket ha mindenki megszívlel, remélhető, hogy véget érnek azok az áldatlan zavargások, melyek annyi bajt és gondot okoztak az utolsó esztendőkben. Az első és legfontosabb tanulság az, hogy abban a pillanatban, mihelyt a diákság nem lép fel politikai követelésekkel és speciális diákproblémái ügyében emel szót, az egész ország közvéleménye mellettük van. És ez nagyon természetes, ennek így kell lennie. A tanuló diákság minden nemzetnek legféltve őrzöttebb kincse, mert hiszen a jövő titkát és minden ígéretét hordja magában. Nincs olyan követelés, amelyet a diákság azért emel, hogy tanulmányait minél eredményesebben és gondtalanabbul folytathassa, minden haladásért küzdő jó állampolgár ne a legőszintébb szívvel támogatna. Mi zsidók mindig az első helyen voltunk, akik az ilyen irányú törekvéseket a legnagyobb megértéssel fogadtuk és áldozatkészséggel támogattuk. A nyugati demokratikus államok példája mutatja, hogy milyen nagyot és milyen sokat alkotott a zsidóság ezen a téren. Sajnos, az utóbbi években a zsidóságnak ezt a harmonikus együttműködését a többségi nemzettel sok helyen zavarta meg a faji gyűlölködés romboló agitációja. Különbséget akartak tenni a művelődés hajlékaiban, a tanulni vágyó ifjúság soraiban zsidó és nemzsidó között s a zsidó ifjúságot el akarták zárni a tudás és műveltség áldásai elől. Csak természetes, hogy a zsidóság a legnagyobb aggodalommal kisérte ezeket a jelenségeket és minden törekvését oda kellett koncentrálnia, hogy lehetővé tegye saját ifjúságának a tudományos előrehaladását és boldogulását, mert ennek az ifjúságnak nagy része az itthoni üldözések miatt a külföldi egyetemekre kellett, hogy menjen tanulmányainak folytatása végett. Abban a pillanatban azonban, mihelyt visszaszáll a tudomány demokráciája és a művelődés tanházaiban nem fognak különbséget tenni ember és ember között, a zsidóság ismét az első lesz, amely nem fog határt ismerni az áldozatokban, ha arról van szó, hogy a kultúra és a tanulóifjúság fejlődését és boldogulását kell biztosítani. Mi őszinte szívvel kívánjuk, hogy a romániai diáksztrájk szerencsés befejezése egy új korszak hajnalát jelentse, amelyben mindenki, aki ennek az országnak javát és boldogulását akarja, testvéries megértéssel fog össze az egyetemes kulturális haladás érdekében. ELŐFIZETÉSI ÁR* Romániában Egész évre — — 850 Félévre — — 460 Negyedévre — — 240 Egy hónapra — 85 Egy szám ára pályaudvaron és vidéken is 4 lei Bukarestben, — 5.— Csehszlovákiában Egy hónapra — ők 35*— Egy szám — 150 Szerkesztőség kiadóhivatal és nyomda Cluj-Kolozsvár, St. Baron pop. (Crassai utca) 10. Telefon: Szerkesztő ég és kiadóhivatal - 977 21. N. Sz. — 558 kéziratok kizárólag a szerkesztőséghez címeendők. Kézratokat nem adunk vissza. 1925 március 2 Hétfő Cluj-Kolozsvár * Vill. évfolyam ★ 50 szám 5685. Ádár 6 meghalt a német köztársaság elnöke Ebert halála politikai zavart támaszt Németországban (Berlin, február 28. Az Új Kelet tudósítójától.) Ebert Frigyes, a német birodalom köztársasági elnöke több heti betegeskedés után ma délelőtt egynegyed tizenegy órakor meghalt. Ebert már napokkal ezelőtt elvesztette eszméletét, amelyet halála beálltáig nem nyert vissza. Betegágyánál gyermekei, felesége és Mauthner államtitkár voltak a halál beálltakor. Ebert Frigyes 1871-ben született. Nyergesmesterséget tanult és mint nyergessegéd sodródott a szocialista mozgalomba. A mozgalom fejlődésével otthagyta eredeti foglalkozását és mint újságíró fejtett ki tevékenységet. Később képviselő lett és Bebel Ágoston halála után a német szocialista mozgalom vezére. A nyugati német front összeomlása utáni forradalom, mely a császárság bukására vezetett, a szocialistákat segítette kormányra. Ebert 1919-ben, a weimari koalíció idején nagy beszédet mondott Németország önkormányzata mellett. Az első szocialista kabinetben Ebert kancellár lett, majd 1919 február 14-én Podasowsky 40 szavazatával szemben 274 szavazattal köztársasági elnökké választották. Azóta megszakítás nélkül volt elnök. Ebert Antal jelentősége a német szocialista pártban évtizedek óta súlyos volt. Nagy politikai érdeme, hogy az ő nevéhez fűződik a német szocialista párt szervezetének teljes kiépítése. Néhány nappal ezelőtt vakbéloperációt hajtottak végre rajta, mely teljes mértékben sikerült. Azonban az operáció után láz lépett fel. Az orvosok, tekintettel gyönge szívére, nem sok reményt fűztek felépüléséhez. A ma reggel kiadott orvosi kommüniké ilyen pesszimisztikus hangon íródott. Tegnap Domergue, a francia köztársaság elnöke táviratban kívánt javulást a beteg elnöknek, Síg A jobboldali pártok Ebert betegségéből már halála előtt politikai tőkét igyekeztek kovácsolni. Arra hivatkozva, hogy Ebert betegsége hosszú ideig távol fogja tartani hivatalától, új elnökválasztást akartak inaugurálni. Különösen a német nemzetiek igyekeztek ilyen irányú propagandát kifejteni. Az európai demokrácia aggodalommal nézi, várjon a német nemzetiek propagandája nem-e fog eredménnyel járni és a köztársasági székbe egy reakciós politikust beültetni. Ebert halálával a német birodalmi kormány 8 napos nemzeti gyászt rendelt el. A minisztertanács döntése a Vadul Comercialról Teljes rend van a beszarábiai határon (Bucuresti-Bukarest, febr. 28. Az Új Kelet tudósítójától.) Ma délelőtt minisztertanács volt. Marzescu igazságügyminiszter benyújtotta a bírói eljárás egyszerűsítéséről és a bírói fórumok összetételéről szóló törvényjavaslatát. A minisztertanács egy bizottságot küldött ki a javaslatok tanulmányozására. Ugyane célból hétfőre összehívták a legfőbb bírói tanácsot, szerdára az ügyvédszövetség elnökségét, csütörtökre pedig az ország főbb ügyvédi kamaráinak dékánjait. Azután a minisztertanács elhatározta, hogy amnesztiában részesíti az Avram Iancu-ünnepély előtt elkövetett erdőlopások tetteseit. Marzescu igazságügyminiszter kérte, hogy a Vadul Comercial sokat vitatott ügyében is döntsön a kormány, amely erre egyhangúlag kimondotta, hogy nem terjeszt be erre vonatkozó törvényjavaslatot és nem engedélyezi a lakbérleti törvénynek a kereskedők által kért meghosszabbítását. Ezután a minisztertanács felhatalmazta Marzescu igazságügyminisztert, terjessze a parlament elé az erdélyi ügyészségi megbízotti állások megszüntetéséről és a közmunkaügyi minisztérium szervezetének egységesítéséről szóló törvényjavaslatokat, a regátban érvényben lévő elvek alapján. A kormány egyébként hivatalosan közli, hogy a beszarábiai határon teljes a rend és az a hír, hogy tegnap a miniszterelnök, a hadügyminiszter és Tatarescu belügyi államtitkár között a Kayeszter-menti helyzettel kapcsolatban megbeszélés volt, teljesen koholt. Végetért a diáksztrájk Hétfőn megkezdődnek az előadások az ősszes fakultásokon (Bucuresti-Bukarest, február 28. Az Új Kelet tudósítójától.) A diákzavargások befejezettnek tekinthetők, miután az egyetemi tanárok közvetítése sikerrel járt. A bukaresti egyetemi tanács Toma Ionescu orvoskari és Missir jogi kari dékán indítványára elfogadta a diákok legutolsó mérsékelt hangú memorandumát és elhatározta a szigorlatok azonnali megkezdését. A hullaügyben a közoktatásügyi miniszter által a zsidókra vonatkozólag már megállapított intézkedések lépnek hatályba. A többi pontban hozzájárult a tanács az egyetemi szabályzat módosításához, a törvényes diákegyesületek elismeréséhez, a diákságnak a diákotthonok és menzák vezetésében való részvételéhez. A katonaságot a rend helyreállta után két nappal kivonják az egyetemekről. A fegyelmi büntetéseket elengedik a rend helyreállta után az illetékes dékánok ajánlatára. A memorandum elfogadása nagy örömmel töltötte el a diákságot, amely szavát adta, hogy hétfőn rendben valamennyien megjelennek az előadásokon. A bukaresti egyetemi tanács hivatalos kommünikében tudatja, hogy a diáksztrájk teljesen megszűnt. Kétségtelen, hogy a diáksztrájk ezzel az öszszes egyetemi városokbanis megszűnik. A „Viitorul“ e címen „Ki izgatja a diákságot?“ leközli Cuza és Paulescu professzorok egy felhívását, amely heves antiszemita propagandát tartalmaz, ellenségeskedést akar létrehozni a diákok és a professzorok között és a diákkérdést politikai problémává akarja változtatni a jövő parlamenti választásokra való tekintettel.