Uj Kelet, 1925. október (8. évfolyam, 225-249. szám)

1925-10-01 / 225. szám

Szerkesztőség kiadó, hivatal és nyomda 3166 I der Zi,mnit,is­rlien Or, " ' Stiffhsi,se 'sr­ her straw«­s­manisations —Borit ELŐFIZETÉSI ÁRAK . Romániában Egész évre — — 850 Félévre — — 460 Negyedévre — — 240 Egy hónapra — 85 Egy szám­ára pályaud­varon és vidéken is 4 lel Bukarestben — 5.— Csehszlovákiában Egy hónapra — ők 3­5’— Egy szám — 1’50 1925 október 1 Csütörtök J napKolozsvár * Vili. évfolyam ★ 225 szám 5686. Tisri 13 Holtponton A rendőrség a napokban egy rendeletet adott ki, amely szerint azok, akik adóhátralék­ban vannak, nem kaphatnak személyazonossági igazolványt. Vagyis ez azt jelenti, hogy aki ötszáz, vagy hétszáz, vagy kétezer lejjel tarto­zik az adóhivatalnak, az este nem mehet ki nyugodtan az utcára, nem utazhat zavartalan lelkiismerettel, nem változtathatja meg a laká­sát és semmiféle polgári aktust nem végezhet. Az ilyen embert egyszerűen megkötik személyes sza­badságában és megtiltják neki a legelemibb jogot: a mozgást. Elérkeztünk tehát odáig, hogy most már az adóhivatal is belenyúl mindennapi éle­tünkbe és a rendőrségi állambiztonsági és köz­igazgatási hivatalok után az adóhivatal is, ha nem is közvetlenül, személyi jogokat gyakorol. Kizárt dolog, hogy a rendőrségnek ez az intézke­dése kormányjóváhagyással történt volna. Az adó­hivatalok ugyanis egészen más jelleggel bírnak, mint az államok ama intézményei, amelyek a közrendet és az állambiztonságot hivatottak ellenőrizni. Az adóhivatalok kizárólag a gaz­dasági élettel vannak összefüggésben és mint ilyenek úgyszólván vámszedői annak az üzleti viszonynak, amely az egyes polgárok és az állam között fennáll. A polgárok, akik ke­reskedelmet, vagy ipart űznek, vagy a magá­nosok, akik ebben az országban munkájuk után jövedelmet élveznek, kétségtelenül bizo­nyos anyagi kötelezettségekkel tartoznak az ál­lamnak. De éppen úgy, amiként az általuk le­bonyolított ügyletek a gazdasági élet százféle körülményétől vannak befolyásolva és amiként jövedelmük, amelyek után az adót fizetni kell, a gazdasági konstellációk legkülönbözőbb hul­lámzásai szerint alakulnak, noha teljesen bizony­talanná válnak, vagy egészen távoli terminu­sokra tolódnak ki,­­ éppen úgy az adók is, amelyek csak a bizonytalan ügyletek és jövedelmek után lesznek esedékesek, nem ké­pezhetik formához kötöttség vagy éppenséggel időbeli kényszermegállapodás tárgyát. Nagyon sok kivetett adó áll felebbezés alatt, gyakran rendelnek el új becsléseket, néha az is meg­történik, hogy a felebbezés alatt lévő adót csökkentik, vagy egészen elengedik, nem is szólva arról az esetről, amikor az adóalany képtelen az adóhivatallal szemben fennálló fize­tési kötelezettségének eleget tenni. Mindezek­ben az esetekben pedig az adóhivatal nem ál­lít ki adóbizonylatot és így a rendőrség sem ragaszkodhat ahhoz, hogy a személyazonossági igazolványhoz adóbizonylatot bemutassanak. De vegyük most az egészet megfordítva. Az adóalany valamilyen fenti oknál fogva nem fizette ki az adóját, nem kap adóbizonylatot és a rendőrség megtagadja a személyazonossági igazolvány kiadását. Mi történik ? Az adóalany nem tud egyetlen lépést sem tenni az ügyei­ben. Már éppen azon volt, hogy az adóhátra­lékainak kifizetéséhez szükséges pénzt megszerzi, de ahhoz el kellene utazni Nagyváradra, vagy ki kellene menni ma este a kávéházba, ahol tízórára egy fontos tárgyalása van, de az adóalany, akinek nincsen személyazonos­ságija és aki emiatt Nagyváradon nem szállhat meg a szállodában, sőt Kolozsváron sem mehet végig későn este az utcán, ezekre a tárgyalá­sokra nem tud elmenni, nem intéz semmit, az ügyleteket nem köti meg és az adóját nem fizeti ki. Ugyanez megtörténhetik azokkal a magántisztviselőkkel, akiknek adóját nem a cégük fizeti ki, de akik szintén nem kapnak majd személyazonosságit, aminek következtében előállhat az az eset, hogy egy szép este, ami­kor irodából jön, éppen razzia van és le­fogják. A rendőrség ominózus intézkedése tehát éppen az ellenkezőjét éri el annak, amit akart. Az adófizetéseket meg akarta gyorsítani és ezért komplikálja a szabad mozgás biz­tosításához szükséges eljárást — ami viszont akadályozza a gazdasági forgalmat — ez to­vább késlelteti az adófizetést — és, ha a rend­őrség konokul kitartana rendelete mellett, ez ismét szorosabbra és szorosabbra korlátozza a polgárok mozgási lehetőségét. Vagy talán az volt a rendőrség célja, hogy egész életünket egy holtpontra fixírozza ? A külföldi kommunisták tiltakoztak Rákosiék bántalmazása ellen 227 napon keresztül egyenként 1138 órán át figyelték a detektívek­­ az Összeesküvőket. (Budapest, szeptember 30. Az Új Kelet tu­dósítójától.) .A Rákosi-ügyben ma a szenzáció erejével hatott az a tiltakozó távirat, amelyet a német, francia és cseh kommunisták közösen intéztek Bethlen miniszterelnökhöz és amely­ben kemény szavakkal tiltakoznak az ellen, hogy a letartóztatott kommunistákat a rend­őrség bántalmazza és mint közönséges bünte­­tőket kezelje. A külföldi kommunisták távirata már a kora délelőtti órákban megérkezett a miniszterelnökségre, ahová azonnal felrendelték Hetényi Imre főkapitányhelyettest, aki a le­tartóztatások ügyében a nyomozást vezette. Hosszabb tanácskozás után Hetényi a követ­kező nyilatkozatot tette a Budapesti Hírlapnak. „A rendőrség politikai osztályának tisztvi­selői és detektívjei hónapokon keresztül végez­tek körültekintő alapos nyomozást, mielőtt bár­kit is letartóztattak volna. Kétszázhuszonhét napon keresztül egyenként 1116 ór­át töltöttek a detektívek megfigyeléssel. Ezáltal olyan óriási adathalmaz birtokába jutottunk, amely az egész kommunista szervezkedés képét tisztán tárja fel előttünk. Nyomozásunk alaposságának tudható be az is, hogy az elfogottak teljesen részletes és töredelmes vallomást tettek. Hogy a nyo­mozás milyen tökéletes volt, arra jellemző Rá­kosi Mátyás ismeretes kijelentése, amelyet a rendőrség dicséretére tett. Felelősségem tuda­tában — mondja Hetényi — kijelentem, hogy az elfogottakat nem bántalmaztuk és hogy az eljárás teljesen perrendszerűen folyik. Hajlandó vagyok Rákosit, Weinbergert, vagy bármelyik letartóztatottat akármilyen semleges bizottság elé vezetni annak bizonyítására, hogy a rend­őrség politikai osztályán egyetlen hajukszála sem görbült meg.“ Hetényi nyilatkozatával egyidejűleg a ma­gyar sajtó nagy megütközéssel utasítja vissza a külföldi kommunisták beavatkozását. A bal­oldali lapok közül a „Világ“ is azt írja, hogy tudomása szerint egyetlen letartóztatottat sem bántalmaztak és olyan cellákban helyezték el őket, ahonnan a beszélgetés is kihallatszik és így, ha esetleg bántalmazták volna valame­lyiküket, a jajveszékelést feltétlenül hallották volna künn. Kétségtelen, — írja a „Világ“ — hogy a külföldi kommunista szervezeteket, amelyek most tiltakozásukat jelentették be, félrevezették. Az új védkötelezettségi törvényjavaslat Huszonkilenc évre terjed a védkötelezettség (Bucureşti Bukarest, szept. 30. Az Új Kelet tudósítójától.) Az „Universul“ mai száma közli az új védkötelezettségi törvényjavaslatot, mely a közelebbről összeülő legfőbb honvédelmi bi­zottság elé fog kerülni jóváhagyás végett. Ezt a törvényjavaslatot a vezérkar állította össze és a legfőbb katonai tanács hagyta jóvá. Úgy hírlik, hogy a legfőbb katonai tanács ezt a ja­vaslatot, mielőtt még a törvényhozó testület elé lenne terjesztve, újból revízió alá veszi. A katonai szolgálat ideje Az új törvényjavaslat értelmében a katonai szolgálat ideje huszonkilenc év, vagyis a hu­szonegyéves korhatártól az ötvenedik évig ter­jed. Azokat az ifjakat, akik december 31 ikén töltik be a tizenkilencedik életévüket, minden évben bevezetik a hadkiegészítő parancsnokság listáiba. A huszonegy évet betöltöttek a had­ügyminisztérium rendelkezésére vannak bo­csátva és bevonulás előtt katonai testnevelésben lesznek részesítve, amint az a többi országok­ban is gyakorlatban van. A katonai szolgálat huszonkilenc éve feloszlik: 1. aktív szolgálatra, amely két évig tart az összes fegyvernemeknél, kivéve a tengerészetet, amelynek szolgálati határideje három év. 2. Tartalékra, amely tizennyolc évig tart és 3. a kilencéves népfelkelési állományra. A bevonulás terminusa minden évben feb­ruár elsején, az önkéntesek bevonulása pedig minden év augusztus 15-én lesz. Az önkéntesek szolgálati éve változatlanul egy év marad, azon­ban felvételi vizsgálatnak kell magukat alávet­niük. Ha a hivatalos nyelvet (a románt) nem bírják, egyévi halasztást kapnak. A második évben újra behívják őket s ha bebizonyosodik, hogy a hivatalos nyelvet még mindig nem sa­játították el, a rendes kétévi szolgálati időt kell leszolgálniok. Ebben az esetben természe­tesen nem lehetnek tisztek. Minden év szeptember havában a tizen­nyolc évet betöltött fiatalok jelentkezni köte­lesek a hadkiegészítő parancsnokságnál, amely az erre szolgáló listákba őket beírja. A sorozások Minden év március elsején kezdődnek a sorozások és hatvan napig tartanak. Az alkal­masnak talált fiatalemberek mindjárt helyben kapják meg a behívójukat. Az önként bevo­nultak kétévi szolgálatra vannak kötelezve. A besorozottak elhelyezése az erre kijelölt bizottság által történik. A bizottság tagjai a következők : a hadkiegészítő bizottság főnöke és két ezredparancsnok. Az önkéntesek elhelye­zése az elvégzett tanulmányok alapján történik. A törvényjavaslatban tervezet van a különböző iskolák, úgymint politechnikumok, tanítóképez­­dék, építészeti intézetek és testnevelő intézetek militarizálására vonatkozólag. A fentnevezett iskolák végzett növendékei nem fognak rendes katonai szolgálatot teljesíteni, hanem többrend­beli gyakorlatra lesznek behiva, hogy elnyer­hessék a tartalékos hadnagyi rangot. A katonai adót módosították, az új egyenes járulékos adó­rendszer alapján. Azon egyéne­ket, kik a sorozásra menő ifjakat bármily mó­don bevonulásukban megakadályozzák, a tör­vény a legsúlyosabb börtönbüntetéssel sújtja. A törvényjavaslat azon aktív vagy tartalé­kos tiszteket, kiket ledegredáltak és a hadse­regből kizártak, a hadsereg állományába újra felveszi közkatonai minősítésben.

Next