Uj Kelet, 1925. december (8. évfolyam, 274-298. szám)

1925-12-01 / 274. szám

­­H, nj­ 'XBfeszByir, ‘Jîj •», -a^, (Brnisai' . Szerkre 'i 'SH-fUtohivatal “n, % «*. — i'a’.A.r»tok aza . ,-ii.\'»®Eto»dgafl2 dhe­«r.iAfc, Kéziratokat aaa» :a-«sk **e*X3. »66 /ASäeh^isrh Zioni8^eheo f), S‘Seber stTasae 8eQ 0rS^iaation Berlin IKAI*NmUM> ELŐFIZETÉSI ARaK Romániában Egész évre — — 850 Félévre — — 460 Negyedévre — — 240 Egy hónapra — 85 Egy szám Ara pályaud­varon és vidéken is 4 le Bukarestben — —*5 Csehszlovákiában Egy hónapra — ek 351­­Egy szám — l­üfl S325 december 1 Kedd tau­ffidloswér * VIII. évfolyam * 274 szám |­­. Kíszlev 14 1925 december­­ Tizenegy év óta ez az első dátum, amelyet a békét kereső, feldúlt európai emberiség öröm­mel jegyezhet fel magának. Ma írják alá Lon­donban a locarnoi szerződést, a gyakorlati pa­cifizmus első dokumentumát. Az egyezmény, amelyet aláírnak, nem tökéletes, még erősen magán viseli Versailles emlékeit. De minden gyarlósága mellett is nagy haladást jelent a béke­kötés utáni évek hatalmi őrjöngéseihez képest, melyek —­ már-már úgy látszott — végleg pusztulásba döntik ezt a vén Európát., Locarro kétségtelenül csap a béke teljes győzelme felé, de nem maga a béke. Locarno csak azt jelenti, hogy a Nyugat nagyhatalmai végét akarják vetni a torzsalkodás szellemének és paktum alakjában akarnak biztosítékot nyerni arra, hogy belső fejlődésüket és regenerálódásukat megerősíthetik. Keleteurópában azonban még erős nyugtalanságok észlelhetők, az ellentétek annyira kiélezettnek látszanak, hogy a Locarnohoz hasonló garanciális szerződések lehetősége szinte meg­­valósíthatatlannak látszik. Mégis bizonyos, hogy Locar­o példája Keleteurópa népei előtt sem marad majd hatástalan és az újonnan alakult és régi kis államok államférfiéi be fogják látni, hogy az állandó nyugtalanság és állandó békét­lenség csak összeomláshoz vezethet. Meg kell­ érteniök éppen Locarnoval kapcsolatban azt, hogy a nyugati nagyhatalmak protekciója csak e nagyhatalmak érdekeinek vonaláig terjed s minden más érdek, ami ezen a vonalon kívül esik, nem feltétlenül fontos és jelentős szá­mukra. Ha London és Pária vezető férfiai még ma is teljes mértékben viselnék szívükön Ke­leteurópa sorsát, akkor a locarnoi garanciaszerző­dés mellett egy olyan másik szerződésnek is létre kellett volna jönnie, amely Kelet felé is lehetetlenné teszi az egyre erősbödő Németor­szág esetleges agresszivitását. Ám még így, a csonkának mondható locar­noi paktum mellett is, minden okunk megvan arra, hogy a londoni nagy napot a békeszerető emberek rokonszenvével és szeretetével üdvö­zöljük. December elseje nemcsak az emberiesebb gondolkodásnak mementója, hanem még egy évvel ezelőtt sorvadásra ítéltnek látszott nagy nemzet reneszánszának kezdete is. A köztársa­sági Németország Locarno akceptálásával hit­vallást tett amellett, hogy végleg kijózano­dott a császári imperialista ábrándokból és a nagy népek útján a demokratikus fejlődés és a kultúra demokráciájának erejé­vel akarja biztosítani pozícióját. De reneszán­sza Locarno a francia köztársasági hagyomá­nyoknak is. Versailles után úgy látszott, hogy Franciaország teljesen szakít a demokráciának azzal az értelmezésével, mely minden nép szabadságát és kultúráját megbecsüli. Kótyagos, soviniszta ábrándok nyugtalanították a francia köztársaságot, mely pedig a háborúba éppen a demokrácia megv­édelmezése és az imperialista törekvések leverésére indult. Bebizonyosodott, hogy ez csak egy múló bosszúérzés reakciója volt, lázas ingalengés, mely végre is elérte nyugalmi pontját. Franciaország épületének homlokán ma megint a béke, a haladás, a szo­ciális igazságtevés trikolorja leng s Locarnoban újra hitet tesz a forradalmi hagyományok mellett. Locarno e pillanatban csak a politikai és hatalmi ellentétek kiegyenlítődését jelenti. A mű tehát nem teljes, sőt nagyon is csonkának látszik. A gazdasági kiegyenlítődés és a gaz­dasági béke Locarnojának még ezután kell el­következnie. Hisszük is, hogy elkövetkezik. Jóakaratnak és szükségszerűségnek mindig ta­lálkoznak kell egymással, amikor közös veszély fenyegeti a népek életét. A szükségszerűség pedig ma hatalmasabb az emberek jóakaratá­nál is. Éppen ezért reméljük, hogy a második Loparno rövidesen elkövetkezik , az a sok i­ó nyomorúság és szenvedés, mely gazdasági okok miatt nehezedik rá Európa népeire, egy új, ■ teljesebb paktumban fogja megérni likvidálását. Vegyes bizottság rendezi a cset-román határvonal kérdését (Bucureşti-Bukarest, november 30. Az Új Kelet tudósítójától.) A prágai sajtó behatóan foglalkozik a román-cseh határkiig­azitással. A cseh lapok szerint Románia az új határvonalat a Tiszában jelölte meg. A kérdés végleges megvitatása végett egy vegyes bizottság a román­­cseh határon van. Bukaresti körök bizonyosra veszik a román álláspont győzelmét. Ez a vegyes bizottság még a Tiszán való fad­usztatás kérdését is el fogja intézni, valamint a magánosok birtokügyét is. Ünnepélyes keretek között ma írják alá a locarnoi egyezményt A szerződés aláírása után lemond a német kormány (Pária, november 30. Az Új Kelet tudósító­jától.) A locarnoi egyezmény aláírására az újonnan kinevezett francia miniszterelnök , Briand, Berthelot tábornok kíséretében Londonba utazott. Briand december másodikén tér vissza Ponsba, amikor is valószínű, hogy megkezdi tárgyaltait a német adósságokra vonatkozólag Chamberlainnal, Luther­rel, Stresemannal és Chrurchillel. Londonban úgy hiszik, hogy a katonai ellenőrzőbizottság már január 15-én végleg elhagyhatja Berlint.­­ London, november 30 Ma, kedden délelőtt tizenegy órakor írják alá ünnepélyét/ u a locarnoi szerződést. Muscolin* ki víziével­­»*, i^y gátasok, akik a locarnoi tárgyalásokon részt vettek, jelen lesznek az­­ ünnepélyes aktusnál. A delegátusok délután kihallgatásra mennek a ki­rályhoz. Az egyezmény aláírásával kapcsolatos ünnepségek miatt Alexandre anyakirályné halálára tervezett nagyszabású ünnepségek elmaradnak. Chamberlain, Baldwin a delegátusokat bankettre invitjája. Bizonyosnak veszik, hogy ezt az alkalmat a külügyminiszterek fontos jellegű politikai meg­beszélésekre fogják felhasználni. Luther kancellár, Stresemann német külügyminiszter vasárnap szin­tén elutaztak Berlinből. Luther elutazásakor nyi­latkozatot adott a sajtónak, amelyben kijelentette, hogy pénteken visszatér Berlinbe és már szom­baton beadja az egész kormány lemondását Vinhenslurg elnöknek, a­. Befejezés előtt a választójogi és a kultusztörvényjavaslat Mindkét javaslat még ebben az ülésszakban törvényerőre emelkedik (Bucureşti-Bukarest, november 29. Az Új Kelet tudósítójától.) A jelenlegi parlamenti ülésszak két legfontosabb törvénytervezete, a választási és a kultuszjavaslat rövidesen a ka­mara elé kerül. Az egyházakra vonatkozó tör­vényjavaslat már teljesen elkészült és jelenleg a minisztertanács elé kerülő ügyiratok között fekszik, hogy a minisztertanács ratifikálja. Ez még a héten megtörténik s így a napokban már a szenátus elé kerül. A javaslat a római katolikus, a görögkatolikus, református, unitá­rius, izraelita és muzulmán vallásokat tekinti elismert felekezeteknek. Biztosítja számukra mindazokat a jogokat, amelyek az alkotmány és a békeszerződések az egyházaknak biztosítanak. Speciális szakasz foglalkozik a vallási szek­tákkal. A nazarénus és a bibliatanulókat kife­jezetten tiltja, amennyiben sértik az állam biz­tonságát. Ezek a szekták ugyanis tiltják a fegyverfogást. A szenátusi képviseletet is tisz­tázza a javaslat és általában 200.000 hivő után ismeri el a szenátusi képviseletet. Az eddigie­ken kívül képviseletet nyernek a szenátusban a zsidók és a mohamedánok. A római katoli­kusok eddig csak Majláth püspökkel voltak a szenátusban képviselve. A javaslat­­szerint Csi­szár bukaresti püspök is tagja lesz a szená­tusnak. Készíti az aj választójog A szenátus bizottsága, amely a választójogi törvényjavaslatot tanulmányozza, tegnap Con­stantin Dimitriu elnökletével ülést tartott. Eddig több szakaszt hoztak végleges megszöve­gezésbe. Az eddigi határozatok szerint úgy a szenátusi, mint a kamarai mandátumok száma az eddigi marad. A kisebbségek képviseletét is letárgyalják, azonban ebben a kérdésben várják Bratianu Jones szavát, aki még eddig nem tett semmilyen kijelentést erre vonatkozólag. A bizottság, mely ma is ülésezett, a 41 ik szakaszig jutott el. A 31-ik szakasznál bele­foglalták, hogy nem léphetnek fel jelölteknek azok, akik olyan vállalatnál vannak alkalma­zásban, ahova kinevezésük királyi dekrétummal történt. A 35 ik szakaszt úgy módosították, hogy a megyei központi választói bizottságok­nál nemcsak a törvényszéki elnök vagy alelnök elnökölhet, hanem bármilyen bíró. A 39 ik szakasz módosítása úgy szól, hogy a községi tanácsok szenátorait­ szekcióba válasszák meg és nem egybe, mint ahogyan történt. A bizottság egyébként azt az utasítást kapta, hogy siessen a helyzet tanulmányozásával, hogy megkezdhessék a szenátusi vitát. Alexandru Constantinescu miniszternél tegnap délután újabb megbeszélések folytak a kormány tagjai között a választójogi törvényjavaslattal kapcsolatban. Jól értesültek szerint az értekez­leten elhatározták, hogy a választói névjegyzé­keket nem egészítik ki és Erdélyben a Consiliul Dirigent ideje alatt készített választói névjegy­zékek alapján ejtik meg a választásokat. Pop­ Csicsó nyilatkozata Pop Csicsó István inter­jút adott a „Lup­­tán-nak a napirenden levő eseményekről. Töb­bek között kijelentette, hogy ő a nemzeti párt és a parasztpárt fúziójáért küzd, mert az a meggyőződése, hogy csak így alakulhat olyan erős kormányképes párt, amely kormányrajutás esetén garanciát nyújt arra, hogy a vállalt kö­telezettségének eleget tehet. Ami a néppártot illeti, atz nem jöhet kormányra, mert nincsenek komoly szervezetei Erdélyben, már­pedig ma már nem kormányozhat olyan párt, amelynek nincsenek összeköttetései a csatolt területeken, mert ez elhidegülést idézhet elő a regát és a

Next