Uj Kelet, 1925. december (8. évfolyam, 274-298. szám)
1925-12-01 / 274. szám
H, nj 'XBfeszByir, ‘Jîj •», -a^, (Brnisai' . Szerkre 'i 'SH-fUtohivatal “n, % «*. — i'a’.A.r»tok aza . ,-ii.\'»®Eto»dgafl2 dhe«r.iAfc, Kéziratokat aaa» :a-«sk **e*X3. »66 /ASäeh^isrh Zioni8^eheo f), S‘Seber stTasae 8eQ 0rS^iaation Berlin IKAI*NmUM> ELŐFIZETÉSI ARaK Romániában Egész évre — — 850 Félévre — — 460 Negyedévre — — 240 Egy hónapra — 85 Egy szám Ara pályaudvaron és vidéken is 4 le Bukarestben — —*5 Csehszlovákiában Egy hónapra — ek 351Egy szám — lüfl S325 december 1 Kedd tauffidloswér * VIII. évfolyam * 274 szám |. Kíszlev 14 1925 december Tizenegy év óta ez az első dátum, amelyet a békét kereső, feldúlt európai emberiség örömmel jegyezhet fel magának. Ma írják alá Londonban a locarnoi szerződést, a gyakorlati pacifizmus első dokumentumát. Az egyezmény, amelyet aláírnak, nem tökéletes, még erősen magán viseli Versailles emlékeit. De minden gyarlósága mellett is nagy haladást jelent a békekötés utáni évek hatalmi őrjöngéseihez képest, melyek — már-már úgy látszott — végleg pusztulásba döntik ezt a vén Európát., Locarro kétségtelenül csap a béke teljes győzelme felé, de nem maga a béke. Locarno csak azt jelenti, hogy a Nyugat nagyhatalmai végét akarják vetni a torzsalkodás szellemének és paktum alakjában akarnak biztosítékot nyerni arra, hogy belső fejlődésüket és regenerálódásukat megerősíthetik. Keleteurópában azonban még erős nyugtalanságok észlelhetők, az ellentétek annyira kiélezettnek látszanak, hogy a Locarnohoz hasonló garanciális szerződések lehetősége szinte megvalósíthatatlannak látszik. Mégis bizonyos, hogy Locaro példája Keleteurópa népei előtt sem marad majd hatástalan és az újonnan alakult és régi kis államok államférfiéi be fogják látni, hogy az állandó nyugtalanság és állandó békétlenség csak összeomláshoz vezethet. Meg kell érteniök éppen Locarnoval kapcsolatban azt, hogy a nyugati nagyhatalmak protekciója csak e nagyhatalmak érdekeinek vonaláig terjed s minden más érdek, ami ezen a vonalon kívül esik, nem feltétlenül fontos és jelentős számukra. Ha London és Pária vezető férfiai még ma is teljes mértékben viselnék szívükön Keleteurópa sorsát, akkor a locarnoi garanciaszerződés mellett egy olyan másik szerződésnek is létre kellett volna jönnie, amely Kelet felé is lehetetlenné teszi az egyre erősbödő Németország esetleges agresszivitását. Ám még így, a csonkának mondható locarnoi paktum mellett is, minden okunk megvan arra, hogy a londoni nagy napot a békeszerető emberek rokonszenvével és szeretetével üdvözöljük. December elseje nemcsak az emberiesebb gondolkodásnak mementója, hanem még egy évvel ezelőtt sorvadásra ítéltnek látszott nagy nemzet reneszánszának kezdete is. A köztársasági Németország Locarno akceptálásával hitvallást tett amellett, hogy végleg kijózanodott a császári imperialista ábrándokból és a nagy népek útján a demokratikus fejlődés és a kultúra demokráciájának erejével akarja biztosítani pozícióját. De reneszánsza Locarno a francia köztársasági hagyományoknak is. Versailles után úgy látszott, hogy Franciaország teljesen szakít a demokráciának azzal az értelmezésével, mely minden nép szabadságát és kultúráját megbecsüli. Kótyagos, soviniszta ábrándok nyugtalanították a francia köztársaságot, mely pedig a háborúba éppen a demokrácia megvédelmezése és az imperialista törekvések leverésére indult. Bebizonyosodott, hogy ez csak egy múló bosszúérzés reakciója volt, lázas ingalengés, mely végre is elérte nyugalmi pontját. Franciaország épületének homlokán ma megint a béke, a haladás, a szociális igazságtevés trikolorja leng s Locarnoban újra hitet tesz a forradalmi hagyományok mellett. Locarno e pillanatban csak a politikai és hatalmi ellentétek kiegyenlítődését jelenti. A mű tehát nem teljes, sőt nagyon is csonkának látszik. A gazdasági kiegyenlítődés és a gazdasági béke Locarnojának még ezután kell elkövetkeznie. Hisszük is, hogy elkövetkezik. Jóakaratnak és szükségszerűségnek mindig találkoznak kell egymással, amikor közös veszély fenyegeti a népek életét. A szükségszerűség pedig ma hatalmasabb az emberek jóakaratánál is. Éppen ezért reméljük, hogy a második Loparno rövidesen elkövetkezik , az a sok ió nyomorúság és szenvedés, mely gazdasági okok miatt nehezedik rá Európa népeire, egy új, ■ teljesebb paktumban fogja megérni likvidálását. Vegyes bizottság rendezi a cset-román határvonal kérdését (Bucureşti-Bukarest, november 30. Az Új Kelet tudósítójától.) A prágai sajtó behatóan foglalkozik a román-cseh határkiigazitással. A cseh lapok szerint Románia az új határvonalat a Tiszában jelölte meg. A kérdés végleges megvitatása végett egy vegyes bizottság a románcseh határon van. Bukaresti körök bizonyosra veszik a román álláspont győzelmét. Ez a vegyes bizottság még a Tiszán való fadusztatás kérdését is el fogja intézni, valamint a magánosok birtokügyét is. Ünnepélyes keretek között ma írják alá a locarnoi egyezményt A szerződés aláírása után lemond a német kormány (Pária, november 30. Az Új Kelet tudósítójától.) A locarnoi egyezmény aláírására az újonnan kinevezett francia miniszterelnök , Briand, Berthelot tábornok kíséretében Londonba utazott. Briand december másodikén tér vissza Ponsba, amikor is valószínű, hogy megkezdi tárgyaltait a német adósságokra vonatkozólag Chamberlainnal, Lutherrel, Stresemannal és Chrurchillel. Londonban úgy hiszik, hogy a katonai ellenőrzőbizottság már január 15-én végleg elhagyhatja Berlint. London, november 30 Ma, kedden délelőtt tizenegy órakor írják alá ünnepélyét/ u a locarnoi szerződést. Muscolin* ki víziével»*, i^y gátasok, akik a locarnoi tárgyalásokon részt vettek, jelen lesznek az ünnepélyes aktusnál. A delegátusok délután kihallgatásra mennek a királyhoz. Az egyezmény aláírásával kapcsolatos ünnepségek miatt Alexandre anyakirályné halálára tervezett nagyszabású ünnepségek elmaradnak. Chamberlain, Baldwin a delegátusokat bankettre invitjája. Bizonyosnak veszik, hogy ezt az alkalmat a külügyminiszterek fontos jellegű politikai megbeszélésekre fogják felhasználni. Luther kancellár, Stresemann német külügyminiszter vasárnap szintén elutaztak Berlinből. Luther elutazásakor nyilatkozatot adott a sajtónak, amelyben kijelentette, hogy pénteken visszatér Berlinbe és már szombaton beadja az egész kormány lemondását Vinhenslurg elnöknek, a. Befejezés előtt a választójogi és a kultusztörvényjavaslat Mindkét javaslat még ebben az ülésszakban törvényerőre emelkedik (Bucureşti-Bukarest, november 29. Az Új Kelet tudósítójától.) A jelenlegi parlamenti ülésszak két legfontosabb törvénytervezete, a választási és a kultuszjavaslat rövidesen a kamara elé kerül. Az egyházakra vonatkozó törvényjavaslat már teljesen elkészült és jelenleg a minisztertanács elé kerülő ügyiratok között fekszik, hogy a minisztertanács ratifikálja. Ez még a héten megtörténik s így a napokban már a szenátus elé kerül. A javaslat a római katolikus, a görögkatolikus, református, unitárius, izraelita és muzulmán vallásokat tekinti elismert felekezeteknek. Biztosítja számukra mindazokat a jogokat, amelyek az alkotmány és a békeszerződések az egyházaknak biztosítanak. Speciális szakasz foglalkozik a vallási szektákkal. A nazarénus és a bibliatanulókat kifejezetten tiltja, amennyiben sértik az állam biztonságát. Ezek a szekták ugyanis tiltják a fegyverfogást. A szenátusi képviseletet is tisztázza a javaslat és általában 200.000 hivő után ismeri el a szenátusi képviseletet. Az eddigieken kívül képviseletet nyernek a szenátusban a zsidók és a mohamedánok. A római katolikusok eddig csak Majláth püspökkel voltak a szenátusban képviselve. A javaslatszerint Csiszár bukaresti püspök is tagja lesz a szenátusnak. Készíti az aj választójog A szenátus bizottsága, amely a választójogi törvényjavaslatot tanulmányozza, tegnap Constantin Dimitriu elnökletével ülést tartott. Eddig több szakaszt hoztak végleges megszövegezésbe. Az eddigi határozatok szerint úgy a szenátusi, mint a kamarai mandátumok száma az eddigi marad. A kisebbségek képviseletét is letárgyalják, azonban ebben a kérdésben várják Bratianu Jones szavát, aki még eddig nem tett semmilyen kijelentést erre vonatkozólag. A bizottság, mely ma is ülésezett, a 41 ik szakaszig jutott el. A 31-ik szakasznál belefoglalták, hogy nem léphetnek fel jelölteknek azok, akik olyan vállalatnál vannak alkalmazásban, ahova kinevezésük királyi dekrétummal történt. A 35 ik szakaszt úgy módosították, hogy a megyei központi választói bizottságoknál nemcsak a törvényszéki elnök vagy alelnök elnökölhet, hanem bármilyen bíró. A 39 ik szakasz módosítása úgy szól, hogy a községi tanácsok szenátorait szekcióba válasszák meg és nem egybe, mint ahogyan történt. A bizottság egyébként azt az utasítást kapta, hogy siessen a helyzet tanulmányozásával, hogy megkezdhessék a szenátusi vitát. Alexandru Constantinescu miniszternél tegnap délután újabb megbeszélések folytak a kormány tagjai között a választójogi törvényjavaslattal kapcsolatban. Jól értesültek szerint az értekezleten elhatározták, hogy a választói névjegyzékeket nem egészítik ki és Erdélyben a Consiliul Dirigent ideje alatt készített választói névjegyzékek alapján ejtik meg a választásokat. Pop Csicsó nyilatkozata Pop Csicsó István interjút adott a „Luptán-nak a napirenden levő eseményekről. Többek között kijelentette, hogy ő a nemzeti párt és a parasztpárt fúziójáért küzd, mert az a meggyőződése, hogy csak így alakulhat olyan erős kormányképes párt, amely kormányrajutás esetén garanciát nyújt arra, hogy a vállalt kötelezettségének eleget tehet. Ami a néppártot illeti, atz nem jöhet kormányra, mert nincsenek komoly szervezetei Erdélyben, márpedig ma már nem kormányozhat olyan párt, amelynek nincsenek összeköttetései a csatolt területeken, mert ez elhidegülést idézhet elő a regát és a