Uj Kelet, 1926. május (9. évfolyam, 94-114. szám)

1926-05-01 / 94. szám

i^serkesztbség kiadó, hivatal és nyomda­­lal-Kolozsvár.St. Báron *. Pop (Brassai­ utca) 10 Telefon: szerk. és kiadóhivatal 077, 228 és 1047 N. Sz.----------228­2 pld. Ont Academia RoTvaTia Bucure^ P© * RtPXiSTSK AS­NJVPSK­A^ .Kolozsvár * IX. évfolyam ★ 94 szám­­ ELŐFIZETÉSI ARAK Romániában Egész évre — — —050 Félévre — — — 550 Negyedévre - - 290 Egy hónapra — — 100 Az előfizetési ár a „Föld* eiums Csehszlovákiában Egy hónapra — ck40*— Egy szám ára — ck­­' -5686. Ijjar 17 A zuhanó lej (Cluj-Kolozsvár, április 30. Az Új Kelet tu­dósítóitól.) Néhány népi látszólagos stabilizáló­dás után a ma délelőtti zürichi nyílás 199­5 kurzussal hozta a lejt. Ez az árfolyam azonban a déli zárlat alkalmával 19- re csökkent le, míg az utótőzsdei forgalomban már csak 194 frankot fizettek 100 lejért Zürichben. Ugyan­akkor a párisi tőzsdén a frank folytonos érték csökkenésének ellenére 11 - ről 11­30-ra esett a lej árfolyama. Budapesten és Bécsben tegnap délután egy lejére mindössze 264 osztrák, illetve magyar koronát fizettek. Az Averescu kormány pénzügyi exponenseinek részéről elhangzott optimisztikus nyilatkoztok, a bankközi deviza­forgalom és a spekuláció megakadályozását célzó szigorú-­rendeletek csak arra voltak al­kalmasak tehát, hogy néhány napra megnyug­tsssák a közvéleményt, valójában azonban a lej­morzsolódása tovább tart és a külföldi devizák árainak pillanatnyi ellanyhulását ma délelőtt azok rapid emelkedése váltotta fel. A svájci frank ára Kolozsváron 49­5-ről 51 20 ra, a dol­lár 2­59 ről 2­66 ra szökött fel és a teljesen jelentéktelen kínálattal szemben a külföldi de­vizák iránt további fokozott kereslet mu­tatkozik. A felelős helyről elhangzott bizakodó tó­nusú kijelentése­k után az eseményekkel szem­ben teljesen tájékozatlanul álló közvélemény informálása céljából az Új Kelet munkatársa felkereste az egyik kolozsvári vezet­ő-pénzinté­­z­et igazgatóját, aki a leiesés okairól és pénzünk stabilizációjának lehetőségeiről a következőket mondotta: _ — Mindenekelőtt is hangsúlyozni kívánom, hogy a lejnek az utóbbi időben történt elromlása és a külföldi devizák árainak rohamos emelke­dése semmilyen kapcsolatban nem állt és nem áll az erdélyi és bánsági bankok közötti állító­lagos spekulációval. A valóságban a lej esésének az ország gazdasági viszonyaiban gyökerező mélyreható okai vannak. Amint a kereskedelmi és iparügyi minisztérium kimutatásából kitönik, az ország külkereskedelmi mérlege passzív. Az export az utóbbi időben erősen megcsappant, egyes árukban pedig teljesen pang. A be­hozatal ezzel szemben rendkívül intenzív és így természetes, hogy míg egyrészről a pangó kivitel miatt külföldi deviza vajmi kevés jön be az országba, az importőrök devizaszükség­leteinek fedezése súlyos külföldi deviza­mennyiségeket igényel. Az ország minden váro­sában fokozott kereslet mutatkozik a külföldi devizák iránt, amelynek természetes folyománya képen az árak rohamos emelkedésben vannak. Maga a Banca Naţionala, amelynek ily alkal­makkor elsőrendű kötelessége volna megfelelő mennyiségű devizakészlet áruba bocsátásával a kereslet által felidézett áremelkedést ellen­súlyozni, kénytelen szintén devizavásárlásokat eszközölni, hogy külföldön forgó esedékes függő adósságait rendezhesse, különösen azért, mert az exportilletékek felemelése következtében a költ­ségvetésben előirányzott exportjövedelmek nem folytak be. Egészen világos tehát, hogy mennyire el­hibázott volt a kormánynak a bankok közötti forgalmat korlátozó rendelkezése, mert ennek következtében a ténylegesen meglévő deviza készletek sem kerülhetnek forgalomba, hogy a növekvő igényeket kielégíthessék. Érdekes statisztikát közöl a ma megjelent „Argus“ a vámrevízió ügyével kapcsolatban az ország importjáról, mint olyan­­ nyerőről, am­ely­nek főszerepe van a lej árfolyamának kialaku­lására. A statisztika szerint Románia behozatalu­ 1919 ben 3762 millió lej 413 ezer tonna 1920-ban 6180 „ „ 304 „ „ volt. A háború utáni első három évban az im­port normális volt, de 1922 ben váratlanul megnövekedett, ami azért jelent veszedelmet, mert sok tej került külföldre anélkül, hogy ugyanolyan arányban emelkedett volna a be­hozott árumennyiség is. Ez természetszerűleg a tej esésére vezetett, aminek a következménye az volt, hogy ugyanannyi lejért egyre kevesebb árut kaptunk. Különösen kitűnik ez, ha az egyes évek exportöszegét dollárban valorizál­juk, így például míg az 1919. évi közel négy­milliárdos behozatal a lej akkori (22 lej / 1 dollár) árfolyamán összesen 209 millió dollárt­ tett ki, addig az 1925. évi 30 milliárd lej- s import az akkori árfolyam (1 dollár ( 204 lej) mellett csak 143 millió dollárt ért meg, ami hét és félszeres veszteséget jelent hat év alatt. Ezt csak úgy lehetett volna elkerülni, ha az import szigorúan lépést tartott volna az exporttal, ami azonban nem történt meg, ami volt, vagyis évről évre nagyobb mennyiségű árat vittünk ki a fejlődésnek megfelelően, viszont ennek ellenében fokozatosan kevesebb külföldi árut kaptunk egyre drágábban. Az így szembe­állított tételekből összeállított külkereskedelmi mérleg azt mutatja, hogy 1919 és 1925 között az import 110 milliárd 667 millió lej, míg ugyanekkor az export csak 104 milliárd 845 millió volt. A mérlegben tehát hatmilliárdos deficit mutatkozik, amelyet a passzív export miatt nem áruért kapott, hanem lejért vásárolt devizákkal kell fedezni és ez okozza a lej ka­tasztrófába esését. Ehhez járulnak még a kül­földdel szembeni államadós­ságok, amelyikre ugyancsak nincs fedezet. Ez magyarázza mert azt az abnormális lejkinálatot, a külföldi tőzs­déken, amely a lej árfolyamát mpról napra le­nyomja,­­ az alábbi kivitele statisztikából is kitűnik. Románia 1921 ben 12145 1922 ben 12325 1923 ban 19516 1924 ben 26192 1925-ben 29767 605 ezer­ tonna 630 „ „ 699 „ „ 801 „ „ 939 „ „ 1919 ben 1920- ban 3447 1921- ben 8263 1922 bm 14039 1923-ban 24094 1924 ban 27823 1925 ben 27075 104 millió lej 109 ezer tonna „ 1478 „ „ » 2713 „ „ n 4069 „ „ * 4900 „ „ „ 4731 „ a „ 4266 ezer tonna Véget ért a rested vasművek munkásainak sztrájkja BucurestvBukarest, április 30. Trancu Jani munkaügyi miniszter kijelentette az újságírók­nak, hogy a reaicai munkássztrájk a mai napon véget ért. A gyárat kötelezték arra, hogy drágasági pótlék címén az indexszámnak megfelelően 7 és fél százalékot fizessen a munkások­nak. A munkások közül senki sem bocsátható el. A felemelt fizetést a munkábalépés napjától fizetik. A sztrájk beszüntetésének hírét temesvári tudósítók nem erősítette meg. Vilmos extrammnköst kiutasítják Németországból Janimban Jeans a népszavazás a német fejedelmek kártalanításiról (Berlin, április 30. Az úJj Ktlet tudósítójától.) Tokit, teh­et arra, hogy a Reichstag mai összetételé­ben nem tud határozni a német fejedelmek kárta­­laníása (ügyében, a népszavazást fel­éblenül keresztül­­viszik, még­pedig előreláthatólag július első felé­ben. Ez a nap, amelyen az egész német nép lesd a szavazatát, a legnagyobb politikai küzdőnap lesz, amelyet a német birodalom valaha megért. Hir szerint a demokraták a legkövelebbi ülésen javaslatot fognak beterjesztei, amelyben azt ajánl *«*♦♦*' ják majd, hogy a né­met hercegeket az egyes feje­delemségek kártalanítsák, nevezetesen mindegyik herceget az a fejedelemség, amelyben az illető ural­kodott. Az egyik hetilap jelentése szerint Vilmos német extrónörökösétől konfiakálni fogják Sziléziában fekvő Ools nevű­ birtokát is, amely a porosz államra száll át. Az I­xtrónörököst fel f­gják szólítani, hogy már a legközelebbi napokban hagyja el birtokát. ■ Feloszlatták a tegnap megalakult nagyváradi városi tanácsot (Orodeamarc Nagyvárad, április 30. Az Új Kelet tudósítójától.) Tegnap este érkezett meg Jakeb József biharmegyei prefektus távirata Bukarestből, mely szerint a megválasztott községi tanácsot feloszlatják és a választást semmisnek jelentik ki. A kinevezett tanács tagjai­t követ­jük: elnök dr. Popa György közjegyző, tagok: dr. Lázár Aurél ügyvéd, dr. Zigre Miklós,­­dr. Jakob Lázár ügyvédek, dr. Horvát Endre görögkeleti esperes, dr. Bucico Coriolan, Nussbaum Sámuel, az ortodox zsidó hitközség elnöke, dr. Kocsény János, a Magyar Párt elnöke, Jelinek Géza, dr. Turla Miklós és dr. Csaplan Virgil. A hadügyminiszter kategorikusan eltiltotta a tiszteket a politikától Május végére halasztották a tartalékosok behívását Lényegesen felemelik a katonák zsoldját (Bucuresti-Bukarest, április 30. Az Új Ke­let tudósítójától.) Mircescu hadügyminiszter ma délelőtt magához kérette a sajtó képviselőit, akik előtt a következő nyilatkozatot tette: — A kormány nem engedheti meg soha­sem, hogy a hadseregben politizáljanak és hogy egyes tisztek aktív politikát fejtsenek ki. — Lupát cn tíbornok hadseregparancsnok­kal történő tárgyalásunk alkalmával megálla­podtunk abban, hogy a tartalékosok ez évi be­hívását, melyet eredetileg május 26. ára tervez­tünk s amely időpont így egybeesik a válasz­tások időpontjával, május 30.-ára elhalasztjuk. Az elhalasztás azért történt, hogy a tartaléko­sok is eleget tehessenek kötelezettségeiknek. Az újságírók ezután több kérdést tettek fel, amikre válaszolva Mircescu tábornok kijelen­tette, hogy a tisztek fizetését és a katonák zsoldját lényegesen felemelik. A rokkant tiszte­ket és katonákat irodákba helyezik el.

Next