Uj Kelet, 1926. június (9. évfolyam, 115-140. szám)
1926-06-01 / 115. szám
2 2•50 a lei Zürichben! Ez a kalkulációs alapom! E miatt a harisnyák és keztjük árait 20°/val leszállítottam! Sípos, Reg. Perdinand-ut 8 szám, clók szükségessége ma is felcforog. Miben áll a cionista ideológia lényege? Előföltétlen reáeszmélés a zsidó nemzeti létre; a hit, a tudat, a meggyőződés, hogy a zsidó nemzet él és fejlődik. Am Jiszráél háj! Ezen a hiten épül fel a cionista ideológia. A reáeszmélést, hogy a zsidóság, bármenynyire szétszóródott is csaknem két évezred folyamán, bármily különböző társadalmakba is illeszkedett be, bármily különböző nemzeti kultúrák befolyása alá is került, nem szűnt meg nemzet lenni a nemzetek között, a dolog természeténél fogva nyomon követi a vágy, hogy a zsidó nemzeti lehetőleg tökéletes legyen. A zsidó nemzet lét hajdani büszke palotája hármas talapzaton állt. A Törvény, a Nyelv, az Ország hármas talapzatán. Kettőtől közülük, az országtól s a nyelvtől megfosztotta a sors mostohasága, de a harmadik, a Törvény a Tóra önmagában is elég erős volt, hogy tovább fentartsa nemzeti létünket s ezen az egyedüli talapzaton megingathatatlanul dacolhasson az két ezred viharaival, melyek által oly sok híres nemzet pusztult el nyomtalanul. Annyira csodás ez, hogy egy bizonyos ideig a művelt emberiség egy részénél közvéleménnyé lehetett, hogy a zsidó nemzeti lét palotája már összeomlott, hogy a Törvény talapzata megvan, de csak az egykori nemzeti lét romjait hordozza. Ámde, ha kiderült, hogy téves volt ez a meglátás, hogy a zsidó nemzeti lét építménye hiányosan, szegényesen bár, de áll, önmagától értetődően hatalmas lendületű zsidó mozgalomnak kellett megindulnia azzal a céllal, hogy a hiányzó két talapzat, az ország s a nyelv helyreállításának segítségével ismét oly tökéletessé váljék a zsidó nemzeti lét, mint hajdanában volt. . . Légy modern és választékos. Azt a hajviseletet válaszd, mely összes előnyeiben törvényre juttatja. Minél inkább alkalmazkodik a hajviselet az egyéniséghez, annál több figyelmes és bíráló tekintet irányul felé — annál gondosabban kell ápolni. Elida hajápolástól a haj csodásán simulékony, selyemlágy, fényes és diszkréten illatos lesz. Használjuk már a legközelebbi hajmosáshoz csak a szódamentes Shampoot ÚJ KELET Az ország és a nyelv korolláriumainak újból való megszerzése teheti ismét tökéletessé nemzeti létünket s az ezen cél elérésére irányuló törekvés jegyében fogant gondolatok köre alkotja a cionista ideológiát. _ Ami az ország attribútumának újból való megszerzését illeti, az e cél érdekében széles a világon folyó mozgalomhoz való elvi csatlakozást országrészünkben már-már kevésszámú zsidó tagadja meg. E tekintetben csupán az anyagi hozzájárulás elől térnek ki még sokan s épen olyanok, akik jelentékeny mérvben volnának képesek növelni a palesztinai alapoknak országrészünkben bevételeit. Mai felszólalásom keretén kívül esik, hogy a Keren Kajemet és Keren Hajjeszed javára való nagyobb mérvű adakozásnak igyekezzem megnyerni hallgatóságoA cionista ideológiának országrészünkben ma is még elvi viták tárgyát képező része azzal a törekvéssel függ össze, mely a héber nyelvnek ősi jogaiba való visszahelyezésére irányul. Da e szempontból sem Palesztinával kapcsolatban tétetik vitássá a „Nyelvében él a nemzet“ elvének a zsidóságra való alkalmazhatósága, hiszen ezt a kérdést már végleg eldöntötte a tények ereje, hanem csak a diaszpóra országaival való vonatkozásban hadakoznak a szóbanforgó törekvés ellen, kétségbe vonva, hogy valaha is eljöhessen az idő, midőn ezekben az országokban is újból a héber lesz a zsidók anya- és az egymás közötti érintkezés ben közhasználati nyelve. __ Ezzel a kérdéssel annál inkább óhajtok e helyen behatóbban foglalkozni, mert a lefolyt parlamenti választások alkalmából, teljesen illetéktelenül, szőnyegre hozta e városban a „Magyar Pártinak egy képviselőjelöltje, akit, bár zsidónak született és tudtommal az anyakönyvben ma is mózes vallásuként szerepel, mert eddig a zsidó élet semmilyen megnyilvánulásában semmi vonatkozásban nem lehetett találkozni vele, ezidőszerint a zsidó társadalmon kivül álló egyénnek vagyok kénytelen tekinteni s azért minden igyekezetem ellenére, hogy közéleti működésemben kerüljem bárkinek személyében való megtámadását, ki kell itt jelentenem, hogy Nagyváradon elmondott kortesbeszédének azt a részét, mely az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség programját és tevékenységét teszi bírálat tárgyává, mint az erdélyi zsidóság belső kérdéseibe kívülről jövő illetéktelen és arrogáns beavatkozást a leghatározottabban visszautasítom. Az a kérdés, van-e létjogosultsága azon célkitűzésnek, hogy általában a diaszpórában s így az országrészünkben is élő zsidóság jövő generációi héber nyelven, zsidó nemzeti kultúrában nevelkedjenek. Én azt hiszem, hogy aki logikusan gondolkozik, csak igennel felelhet e kérdésre. Nem tudom elképzelni magamnak a jövő palesztinai kultúrcentrumot másként, minthogy azzal a zsidó népnek tovább is jelenlegi hazájukban maradó részei idővel ugyanoly viszonylatba kerüljenek, mint aminőben más népeknek nemzeti államaik határain kívül élő csoportjai vannak az illető országok kultúráival. Aki őszintén akarja Palesztinát a maga héber kultúrájával, annak lehetetlen nem akarnia a diaszpórabeli zsidóság fokozatos hebraizálását is. Avagy nem e monstruozás lenne a gondolat, hogy mi diaszpórabeli zsidók jelentat, de nem haladhatok el minden megjegyzés? nélkül a tény mellett, hogy, ha országrészünk zsidósága általában még csak morzsákat juttatott a palesztinai nagy történelmi mű megvalósítására, Nagyváradon, melynek zsidóságától pedig joggal várható, hogy e szolgáltatások terén az élen haladjon, épenséggel kevés az eddigi eredmény. Nemes versengés folyik mindenütt az egyes országok és azokon belül az egyes városok zsidósága között, hogy túlszárnyalják egymást a palesztinai országépítés célját szolgáló anyagi áldozatokban. És bizonyos vagyok benne, hogy nincs messze a nap, midőn Nagyvárad zsidósága is nagy lendülettel kapcsolódik majd bele e versengésbe, csakhamar pótolva az e szempontból eddig elmulasztottakat. régi generációja, kik a magyar, német, román, angol, francia és megannyi más kultúra emlőin nevelkedtünk, most egy palesztinai zsidó nemzeti kultúra létfeltételeinek megteremtésére egyesítsük energiánkat, azért, hogy jövő nemzedékeink számára idegen legyen ez a héber kultúra, hogy utódaink és palesztinai testvéreik szellemi világát ne fűzzék össze egy közös, kultúra szálain . Nem! A jeruzsálemi héber egyetem megnyitásának felejthetetlen ünnepe után egy évvel csakugyan egy pillanatig sem tehető kérdésessé, hogy el kell jönnie az időnek és el fog jönni, midőn az erdélyi zsidó csecsemőt is majd ugyanaz a dal ringatja álomba, melyet a telavivi anya dudál gyermeke bölcsőjénél. Tény, hogy országrészünkben eddig vajmi kevés történt, sőt az utóbbi években visszaesés is következett be a hebraizálás terén, de ez korántsem zárja ki, hogy idővel nemcsak papíron legyen meg az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség e programpontja, hanem fokozatosan átmenjen majd a valóságba. Bizonyos, hogy e törekvés megvalósulásának tempója a palesztinai fejlődés menetének függvénye lesz. Azt is fel szokták hozni e célkitűzés ellen, hogy hűtlenség a magyar kultúrával szemben, melynek emlői tápláltak bennünket, hogy árulás magyar anyanyelvünk ellen, melyet még súlyosít, hogy ugyanezen a nyelven követjük el. Persze nem magyarok, zsidók hangoztatják ezt. Az erdélyi magyarság koréban bizonyára nem akad számottevő egyéniség, aki őszintén kivetni valót találna benne, ha ma, midőn a zsidóság ősi nyelve újjáéledt, mi erdélyi zsidók is hirdetjük e nyelv elsőbbségi jogát jövő generációinkkal szemben és hogy a dolog természeténél fogva jelen generációnk magyar anyanyelvén szállunk síkra, nem a magyar nyelv ellen, hanem a héber mellett. Csak zsidók, kiknek lelki élete az előadásom kezdetén ismertetett okok valamelyikénél fogva el van torlaszolva a cionista ideológia elöl, képesek ilyen bombasztokat állítani! Da nem gondolják- e ezek a zsidók, hogy, ha már hűtlenségről van szó, sokkal inkább arról a hűtlenségről lehet beszélni, melyet elődeink és mi az Ősök gyönyörű nyelvével, a művelt emberiség közkincsét képező biblia nyelvével szemben követtünk el? Nem-e ezen hűtlenségre nézve mondhatjuk el indokoltan, hogy: Anachmu v»az utóm hátáma ? Válasz egy illetéktelen beavatkozásra Kedd, 1931 )udina 1 A magyar imitary megbecsülése Bizony, arra csakugyan van elegendő alap, hogy ezt a hűtlenséget állapítsuk meg bűnbánóan és szívvel-lélekkel tegyük magunkévá a cionizmust abban a vonatkozásában is, melyban e hűtlenség bűnének jóvátételét írta zászlójára. Hozzáteszem, hogy cseppet sem összeférhetetlen ez annak a magyar kultúrának szeretetével és megbecsülésével, melyet magunkba szívtunk. Nyugodtan vallhatja valaki százszázalékosan a cionista ideológiát, sőt lehet a cionizmus aktív katonája is, anélkül, hogy egy jottányira is lemondjon a magyar nyelv és kultúra szeretetéről. Sőt továbbmenve, nem habozhatom kijelenteni, hogy minden feszélyezettség nélkül maradhat tagja, vagy akár vezetője is valamely magyar főultúregyszüleinek, bátran maradhat művelője a magyar irodalomnak az az erdélyi zsidó, aki másfelől teljes odaadással magáévá teszi az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetségnek a jövő generációk libraizálását is felölelő programját. A lezajlott választási kampány során politikai stréberkedésből nem átallották az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetséget úgy leiálltani a közvélemény előtt, mintha annak idején a román kormány hívta volna életre abból a célból, hogy az erdélyi zsidóságot elszakítsa az erdélyi magyarságtól, most pedig, hogy a „Magyar Párt“-nak az „Averescu Pártal létesított választási megegyezése keretében sikerült keresztülvinnie annak az elvnek az ország kormányzatában való elismerését, hogy saját nemzetiségét minden állampolgár szabadon határozhatja meg és mindenki oly iskolában neveltetheti gyermekét, aminőben akarja, az Erdélyi Zsidó Nem-