Uj Kelet, 1926. október (9. évfolyam, 215-238. szám)

1926-10-04 / 215. szám

Szerkeszti­ség és ki­adóhivatal : jí*V«ere*9 vAr,St. Baron * fBraaMl­atea) 10 Telefon s .'‘.Urft, #3 kiadóhivatal ffl, 228 és 10«! j. «3, S*.----------as# ;ț îs atârn ara pélysadva« ,juí ss vidékea W I«I * ' i 13,Yí*5*|^ett — — * 1926 Október 4 Hétfő ^ pOUTUUUniimilVF i<!?i5l-®ivi«a«vAr * IX. ârtfll?«» ★ 215 ssáis előfizetési arak Románjában - -1050 félévre — — — 550 Negyedévre — — 290 Egy hónapra — — 100 Az előfizetési Arat,F51d" éimfi folyóirattal együtt e/r / yUav-ként lelel fel drágább - ^’'-Szlovákiában Egy hónapra — ek 40*— egyszáméra — eh­­•­5687 Tisri 26 Európai egyetértés felé Akik a napi politika­ zűrzavarából és kis­kaliberű érdekek szövevényéből kutató lélek­kel emelkednek olyan körökbe, ahonnan a tár­sadalmi fejlődésre tág per­pektíva nyitik ,s akik az időt nem a máról-holnapra rövid mér­tékével mérik, azok nyugalommal, meggyőző­déssel és hittel, melyet a fejlődés törvényének megismerése szerez, látják és segítik elő a fej­lődés útját. Jelek és jelenségek mutatkoznak a társa­dalomban, egyéni érzések, kollektív megmoz­dulások, gazdasági, kulturális és politikai té­nyek, melyek a fejlődésnek határozott utjára engednek következtetni. Az európai állapotok a nagy háború utáni kaotikus képet mutattak. Az antant és a központi hatalmak két ellen­tétes csoportja szétesett, Oroszország az előbbi­ből hullott ki, a központi hatalmak szövetsége teljesen megbomlott, egy dunai állam­kon­föderáció terve nem si­került. A megmaradt nagyantant méltó az utódállamok kisantantja lépett, egy meglehe­­ősen laza szövetkezés. Olaszország, Spanyolország, az északi államok izoláltan állanak s nem túlságos­ súllyal szól­nak az európai nagy­politikába, melyben Anglia és Franciso­s­zág a hangadók.­­ Bomlás ez, de cai látszólagos. A kisossbai egy szilárd mag keletkezett­, mely arra* hivatott, hogy az államokat magsabb egységbe csopor­tositsa maga kö­é. A Népszövetség. Vannak hívei és vannak ellenzői, ak­i túl kevesnek tartják és vannak ellenségei, akik túlsóknak. Igaz.­ jelentősége, hogy az európai zűrzavarban­­irányt amint, az fellamok Bioldarításának, egy másrautattsé­gán­k gondolatát tiszts ti meg s egyik főcélja a háború­s lehetőségek csökkentése. A közös európai érdekek fölismerése m­­a jelenségekben is megnyilvánul. A páneurópai mozgalom más utakon, mint a Népszöve­ség, de Szintén a baka és a szolidaritás fegye­lem terei s­zik az európai népek, az európai lelkek egyedi­lésére. E mozgalom erőségének próbája lesz , most megnyilvánu­l bécsi Páreurópa kongresszus.,, A béke vágya mélyen benne ül a háborús, viselt és sokat szenvedett Európában , és a vágy most még egy újabb blkibiztosító intéz­ményt létesített. September elején G­anfeau 18 európai állam képviseletében politikusok, közgazdák, tud­ta ők az „ Európai Egyetértés Szövetségét“ alapították meg, azzal a kimon­­dott céllal, hogy segítsék az egyes államok kebelében a kormányok munkáját a háború,« verütő ok­ok felküszöbölésébe'» s támogassák a nemzetek polltiksi és gazdasági közeledését egymáshoz. E szövetség előkésillátéban Románia is te­vékeny részte vett s érdekes tünet, hogy mig a bukaresti sajtó meleg sorokkal adózott a ne­vétség eszméjének, annál élesebb támadásban réndesitette a Pánsurópo mozgalmit a „Viito­rul“ és a „Cuvântul.“ Mi­re oka ennek a látszólagos ellentmon­dásnak, mely e ket békére, szolidaritásra, test­vériségre törekvést különböző elbírálásban ré­szesíti? Az, hogy a „Cuvântul“ Páneurópai utópiának minősíti, nem elég indoka annak a szen­ve­délyesen ellenséges hangnak, melyet ez a kétségkívül jótakaró mozgalom meg sem érde­mel. Az ok a „Cuvântul“ szerint az ország biztonságának féltése, a területi integritás vé­nadér­me, melyet Páneurópa meg­valósi­tása fel­idézhet s ennek bizonyságául utal a mozgalom romániai résztvevőinek névsorára, melyben csupa kisebbségi név szerepel. A kisebbségek Mért csatlakoznak Páneurópához s igazi román Mért nem csatlakozhat hozzá, mert Páneurópa • esméje veszedelmes Román­ér*. íme a „Cuvântul“ ellentmondása: egy meg nem valósítható utópia, mely min­d«mellett a legnagyobb veszedelmet rejti ma­gában. Da gyerm­eklelkek félnek ilyren veszedel­mektől. &. Népszövetség is, Páneurópa is s az Európai Egyetértés Sz­övetsége is békát, jólétet és rendet kiván. Akár a Cord­nhovo Chergi Páneurópája valósul meg, akár a N Népszövetséget ka­pcsolják szilárd­bb egységbe, minden jel arra mutat, hogy Európa intellektuális elemei szük­ségesnek látják a közös érdekek kiszorítására valamely magasabb politikai egység létrehozá­­sát és szakítani akarnak az államsz­uverénitás régimódi felfogásával. Éppen Palia­josii pro­fesszor könyve ez államok büntetőjogi felelős­ségé­r­ nyílt Útmutatás ebben az új Irányban, a ha a „Cuvântul“ elítéli azokat, akik a békét intézményesen akarják kiszorsítni, akkor nem nem tesz egyebet, mint azt a kardcsörtetetarc folytatja, mely a békének, a jólétnek, a rend­nek s általában az emberi humanitás szellemé­nek mindenkor ellensége volt s amely a nagy háborút is előidézte. A „Viitorul“ sokkal helyesebb kritikával támadja Paedrópát. Gyengéje Coudenhove- Kalergi elgondolásának, hogy Angliát és Orosz­országot kizárja a nagy európai csycsalésból, de alig hiszem, hogy éppen a „Vittorulnak“ fájna túlságosan Oroszország kirekesztése. Igaza van vizom­ abban, hogy európai politi­kát folytasni! Anglia nélkül ennyi, mint Anglia ellen­tani politikát. Jön még idő, amikor a román közvélemény­nek ez a két jelentős orgánuma, a „ca vsat­ul“ és a „Viitorul“, revideálni fogják álláspontju­kat a páneurópai mozgalommal szemben. Na felej­jük, hogy e mozgalom doktrínái még nincsenek kiérve. Minden fejlődő törekvésnél egészséges kritikával élni s éppen a kritika szerepe és feladata azoknak a doktrínáknak saegárleiéns, melyek a mozgalmat, helyes irányba terelik és ott is tartják. Páneurópa mai elgon­dolása ellen lehetnek kifogások, ellenvetések, de­ amennyiben ez a mozgalom is, épp úgy, mint az Európai Egyetértés Szövetsége, végle­ges békét akar teremteni, jólétet biztosítani, rendet tartani, jóindulatú s alkotásra serkentő kritikát érdemel, s nem ellen­ságo­s, megsemmi­sítő tendenciájú elbírálást. Az európai lelkek békére vágynak, békát sürgetnek s ennek a vágynak a hangját szólal­tassa meg a sajtó. Ez kötels­ége. A mának­­Írjunk, de a jövőre gondoljunk.Ligeti Sándor ................ Királyi udvari szállítók. A legszebb valód! KELETI GYÖNGYÖK duó választókban Fenyő & Braunfeld ékszorüületében kaphatók. Cluj, P. Unirii 15. Tol. Int. B-43. Románia nem írja alá a konkordátumot? (Bucuresti-Bukarr.ti, október 2. Az Új Kehi tudósítójától.) A kormányhoz közelálló kiszi­­várgott híre.k szerint a konkordátum aláírására nem fog sor kerülni. Hír szerint Goldia mi­­niszter, aki b­ő pillanattól kezdve ellenezte a konkordátumot, politikai frontot formál a görög­keleti egyházi méltóságaiba a konkordálum ellen. Avenscu így lemondott a konkordátum alá­­írásán­ak gondolatáról, mert mm akart szembe kerülni az egész görögkeleti klérussal. Bucsan miniszter az összes függő kisebbségi problémák megoldását ígéri Nincs még tisztázva a kisebbségi államtitkárság hatásköre (Guinceati,Bukarest, október 2. Az Új Kelet tudósítójától.) Bucsan miniszter ma a kisebbségi asjtó részére nyilatkozatot adott, amelyben optimista megállapításokat tett a függőben lévő kisebbségi problémák megoldásáról. Az érdekes nyilatkozatot itt adják: — Miniszer úr, milyen lesz a kisebbségi állam­titkárság szerepe és tevékenysége új szervezetében közigazgatási szempontból ? — Kisebbségi államtitkárság nem létezik. Csak a belügyminizztérium mellé csatolt államtitkárság vann, amely felsőbbségi problémákkal foglalkozik. Ennek a hivatalnak szerv­eeze és hatáckere még s­incs teljesen tisztázva. Épen most dolgozom egy síkbá­szuva, amely ezt a hézagot betölti. Az állam­titkárságnak nincs adminisztratív, csupán politikai hatásköre. — Mi az álláspontja a kormány­ak a kisebb­ségi nyelveknek a köziga­zgatásban valő használata kérdésében ? — Ez a kérdés még tanulmányozás tárgyát — Hogyan fogják megoldani az esküt nem tett volt magyar tisz­viselőknek a magyar sajtó által annyiszor ezővé tett Ügyét ? — A volt magyar tisztviselőknek, akik megta­gadták volt az eskülelutalt, semmi igényük sem lehet. Azonban az igazságosság szellemében fogjuk megvizsgálni azoknak a tisztviselőknek a kéréseit, akik letették a hőséget­ kit, vagy legalább is jelent­keztek annak kiételére. — Mi fog történni az új területeken még min­dig fennálló rekvirálások ügyével? — A rekvirálás szükséges rossz. Mihelyt meg­szűnik annak szüksége, elmúlik ez a rossz is. A normális élethez való visszatérést mindenki kivárja és mi megteszünk minden lehetőt ennek siette­tésére.­­ — Mi a kormány álláspontja a külföldi sajtó­termékeknek az új területekre­ való beengedését illetően ? — Nem s mi hibáik, hogy a külföldi sajtó­termékekre fenn kell továbbra is tartanunk a cen- Nagyot hirdető aSIES cégek nem versenyezhetnek az ország leg­nagyobb és egyben Erdély egyetlen zene­műszaküzletével Moravatz Manomű­­kereskedéssel, Timisoara, hon­nét tényleg raktárról kaphat meg bármily zenemüvet azonnal és minden más hirdető cégnél olcsóbb árban. Jegyzék ingyen.

Next