Uj Kelet, 1927. február (10. évfolyam, 24-47. szám)

1927-02-01 / 24. szám

Sic­renait glória mundi... A lány, udvarias, pmpa tapintatú szavak, melyek Ch amber­lain ajkairól a kinai kérdéssel kapcsolatban elhangzottak, minden kétséget ki­záró­an bizonyítjuk, hogy Anglia Kínában vereséget szenvedett. Unalomig elcsépelt meg­állapítás ez már, de mert jelentősége gigácti méretű, nem fölösleges a mindig kínálkozó új szempontok szerint újra és újra kihangsúlyozni. Chamberlain tagadja, hogy Anglia im­perialista szándékokkal avatkozna be a kínai ügyekbe, de épen, mert tagadja, nyilvánvaló, hogy szándékaiban és akarata szerint tényleg imperialista. Anglia minden hódítását, melyet a múlt­ban végzett, elszánt harcok és véresen levert lázadások dátumai jelzik. Akkor azonban még fegyvertelen és főleg öntudatlan népekkel állott szemben, amelyek nem tudtak ellentállzni vi­­lágbíró akaratának. A világ azonban nagyot fordult: Keleten nagy regenerálódtós folyamat ment végbe a lelkeken, melyet az orosz pro­­paganda hallatlan tudatossággal és eréllyel vitt véghez. Kína, a­ gigászi néptenger hosszú év­tizedek apálya után a lelkesedés és öntudatos­ság dagályába magasodott fel, még­pedig olyan erővel, mely nemcsak félelmetes, hanem egyben céltudatosan feszül gázként szembe minden elnyomással. Kétszázmillió felfegyverett nép pedig olyan hatalmas erő, mellyel szembeszálllni nem csak Anglia nem próbálk­ozhat meg eredménye­sen, hanem egy nemzetközi csapatkoncentráció sem. Már lélektani motívumok alapján is el­képzelhetetlen, hogy egy, a lelkesedés psrciz­musában izzó nagy népet sikeresen támadhatna meg egy minden lelkesedés nélküli hadsereg, legyen az­t gyilkoló technika minden vívmá­nyával felszerelve bár. Hiszen a legutolsó angol vagy amerikai katona is tudja ma már, hogy Kínában egy hatalmas szabadságharc feszül egy idegen kizsákmányolás ellen, tudja ezt egy világ­háború borzalmai után, melyben nyilvánvalóvá vált, hogy a hangzatos "jelszavak mögött semmi realitás nincsen. Az angol konzervatív politika vezérei, akik lelkük legmélyén azt az akaratot rejtegetik, mely legszívesebben végleg leszámolna a kínai­akkal, hogy ekként „megválthatta“ őket az európai c­vilizáció mérge által, nagyon is mér­legre tették szavaikat, mikor szinte szent­imen­­tális elfágyulással hirdetik, hogy tőlük távol áll minden agresszivitás, ők igaz barátjai Kíná­nak, csupán „jogaikat“ akarják megvédelmezni. Ám, bármennyire szelídek ezek a szavak és bármennyire a visszavonulóban lévő angol im­perializmus vezényszavaiként havatnának, a kínai tömegekben még ilyen formában sek igen fognak visszhangra találni. A főm­da­lmi lélektan szerint a cselekvés dinamikus lendüle­tében nem igen van lehetőség arra, hogy olyan jogok „jogosságát“ firtathassa az alulmaradt ellenfél, melyet annak idején fegyverrel, az imperialista erőszak erejével harcolt ki magá­nak a mai győztessel szemben. Ha Anglia mégis fog bizonyos eredménye­ket elérni Kínában, akkor ez inkább a kantoni kormány politikai tapintatosságának az be­tudható, mely nem akarja siv», j * , * lehe­tőségeit és nem akar mindoumou n&root ott, ahol békével is elérhet mindent. Kétségtelen, hogy Chamberlain kijelentései Világtörténelmi jelentőségűek. Cano az X-járás szavai voltak, a­melyeket azonban nem belátás, hanem az erőviszonyok okos mérlegelése kény­­szerített ki. Anglia elismeri, hogy a múlt tart­hatatlan, hogy Kínát virágzó államnak akarja látni, mialatt méla akkorddal, a V­ édes néma­ még Havaival emeri be, hogy mindez rettentően fia­ atyai ni vének. Az angol imperializmus visszavonulóban van. Nem szándékaiban, nem hajlamaiban, de tény­­legesen. Anglia világbirodalmat alkotó energiái hanyatlásba fordultak, amit nemcsak az bizo­nyít, hogy közvéleményének jelentős rése for­dult nembe a kínai akcióval, de dominiumainak­­ és vélt, vagy tényleges szövetségeseinek többe­s­­ége is. Ezzel új periódusba lépett a világ törté­nelme, melynek legfőbb mozgató erői a nyu­gati civilizáció uniteréről keletre tevődtek át. Gazdaságilag a hegemónia napról-napra gyor­­sulóbb ütemben az Unió kezébe csúszik át, a politikai és kultúrás tekintetben pedig a Kínán keresztül ébredő Keletébe. Sic transit gloria mondi... ___________ Aa ciana fascista sajtó­ja (Béea, január 31. Aa ÚJ Kelet tudó­sítójától.) A „Naue Freie Presse“ római tudósító a vasár­nap szenzációs Mussolini-interjút köz­ölt. Mus­solini interjújában elmondta, hogy a fascista állam az erős kés politikáját folytatja és igaz­sággal oltalmazza az erőszakot. A fateizmus dicsőségre és halhatatlanságra törekszik. Olasz­­ország népessége egyre jobban szaporodik. Az olasz fö­l alig tudja letelepíteni polgárait. Olasz­országnak terjeszkednie kell, különben az olasz föld nem fogadhatja be polgárait, amely eset­ben robbanás következhetik be. Nem akarom­­ezzel azt mondani, hogy háborút kezdünk va­lamelyik szomszédunkkal, mert tudom, hogy új világbirodalmo­k nem napok vagy évek alatt zispitlisták. Nagyolaszország jó történelem szi­gorú logikájának szükségszerűségével fog létre­jönni. Remélem, hogy békés folyamat útján, nem kell majd fegyverhez nyúlni. Németet s még rövidesen magába fogja olvasztani a uszériát. Ezt a volt szövetségesek semmi esetre sem aka­dályozhatják meg. Olaszország teljesíteni fogja a sors akaratát, ha kell, dolgozik, ha kell, har­col. Olaszországnak terjezkednie kell, amit azonban békés úton akarunk elérni. Pária, január 31. Francia körökben Musso­­ li német kormányt dicsőíti I­lini interjúja nagy izgalmat okozott. Úgy vélik,­­ hogy Olaszország végleg szakítani akar Francia­­országgal. Mussolini jövő politikájának célja a Németország felé való orientálódá­s és Locarno felbontása, valamint Franciaország hátba­támadása. 1 ‘ Pima, január 31. A hivatalos „Popolo D’Italia“ a német kormány összeállításáról azt írja, hogy az új kormány erősen jobboldali irányzatú és megérdemli egész Európa éber fi­gyelmét. Hindenburg csak a tömeg akaratát ny­ilvánította ki. Ha a választást ma elrendel­nék, a választók ugyanolyan változtatásokat végeznének a pártokon, mint amilyent Hindern­­burg végrehajtott a kormányban. Németország jobboldalra igazodik, mert talpraállott, mert megszabadult az ellenőrzéstől és gyógyulófélben van. Európa helyzete ma már nem az, amit Versaillesben megteremtettek. Pária, január 31. A párisi szövetségközi katonai bizottság ma a nagyköveti értekezlettel egyidőben összeült. Ha megegyeznek, akkor a nagyköveti értekezlet nyomban megállapítja, hogy Németország eleget tett lefegyverzési kö­telezettségének, ellenkező esetben délután foly­tatják a tárgyalásokat. _______________ laaaasa­re nskiit—————————— Franciaországban nagy az izgalom Mussolini inter­­júja miatt, melyben Olaszország terjeszkedésének szükségességét hangsúlyozta KLOVlSETkSl JUTÁK Iwinlábu Bréaz én*-------100 félém — — — 600 Negyedévre — — 820 Egy képapra — — 110 T. ér „• , Caehsztovákttban . Egy hónapra — ek 40.— «így m­a r­dacrkeaztöség t% u­•Oóhivatal t lllrt Érti isi árit nana |T|is,(m­«MM) U ffrtefoai jttttu áa kiadóhivatal m, m é« îmi #*«.*.--------» mt*a ... -(px u ' «hl ts ^-'Nafanjifcee — --. -1927 február 1 Kedd Cluj-Kolozsvár X évfolyam 24 szám 6687 Sebat 29 . .... 1____________————— Két­száztagú rokkant­ küldöttség vonult fel a kamara ülésére Tovább folyik a CFR reorganizálásának tárgyalása (Bucuresti-Bukarest, január 31. Az Új Kelet tudósítójától.) A kamara mai ülésén Braescu elnökölt. A miniszterek közül Meissner, Ber­lescu, Osleanu, Dori Popo­vici és Ionescu van­­nak jelen. Napirenden a hadiözvegyek és rok­kantak kérései szerepelnek és ebből az alka­lomból kétszáztagú hadiözvegy és rokkantak­ból álló küldöttség jelent meg az ülésen. Jaacobescu tábornok kéri, hogy a kamara vegyen tudomást a rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák óhajairól, amelyeknek megoldása ál­lamérdek. Az elnöklő Braeson közli, hogy érte elleni fogja a kormányt. Tüntetés föl­öleges, a kormány és a képviselőház tudatában van, ez irányú kötelességének­ illata dicséri Marzescut a liberális igazság­­örvé uim­íz­ert, aki a rokkantakkal szemben ■ ,­tő eljárást tanúsított. Cuza is kéri a tegnapi kongresszuson elhang­zott kívánságok teljesítését. Bratista Vintila kifejti, hogy a liberális párt a lehetőséghez ké­pest teljesítette a rokkantak kéréseit és a munka­képteleneket támogatta. Végül Jancobescu tá­bornok kifejtette, hogy a tegnapi tüntetés meg­akadályozása félreértésből történt. Valeami a kormány nevében ígéretet tesz, hogy gondjuk lesz a rokkantakra. Mitilineu külügyminiszter törvényjavaslatot nyújt be stockholmi nemzetközi piataegyez­mény ratifikálásáról. Fio­rea kéri a szatmári utak javítását. Moiaener közmunkaügyi minisz­ter beismeri, hogy az utak rossz állapotban vannak és ígéri, hogy februárban törvényjavas­latot nyújt be, amely megfelelő hitelt fog ren­delkezésre fevásájtani a helyzet javítására. Buzdugan kéri a beszarábiai erőszakos adó­behajtás betiltását. Ezután áttértek a napirendre és folytatták a CFR reorganizálásáról szóló törvény tárgya­lását. A 4 szakasznál Caia kéri, hogy idege­nek ne lehessenek tagjai a CFR igazgató­­tanácsának. ‘ Paleanu miniszter kifejti, hogy helyet kell adni a külföldi tőke képviselőinek, amennyiben az államvasutak újjáépítésére hitelt, nyújtanak. Madrearu javasolja, hogy a 4 ea szakaszt módozi Sík és eszerint az igazga­tság tagj­a legyenek az állam képviselői, egy gazdász, egy pénzügyi szakember és egy mérnök. A szenátus ülésén Pop nemzeti parasztpárti szenátor a közoktatásügyi miniszer figyelmét felhívja a ploestti leánygimnáziummal történt szabály­t­alanágokra. Trincu Josl munkaügyi miniszter a munka­kamarák és a legfőbb munkaügyi tanács szer­vezéséről szóló törvényjavaslatot terjeszti a szenátus elé.

Next