Uj Kelet, 1927. február (10. évfolyam, 24-47. szám)
1927-02-01 / 24. szám
Sicrenait glória mundi... A lány, udvarias, pmpa tapintatú szavak, melyek Ch amberlain ajkairól a kinai kérdéssel kapcsolatban elhangzottak, minden kétséget kizáróan bizonyítjuk, hogy Anglia Kínában vereséget szenvedett. Unalomig elcsépelt megállapítás ez már, de mert jelentősége gigácti méretű, nem fölösleges a mindig kínálkozó új szempontok szerint újra és újra kihangsúlyozni. Chamberlain tagadja, hogy Anglia imperialista szándékokkal avatkozna be a kínai ügyekbe, de épen, mert tagadja, nyilvánvaló, hogy szándékaiban és akarata szerint tényleg imperialista. Anglia minden hódítását, melyet a múltban végzett, elszánt harcok és véresen levert lázadások dátumai jelzik. Akkor azonban még fegyvertelen és főleg öntudatlan népekkel állott szemben, amelyek nem tudtak ellentállzni világbíró akaratának. A világ azonban nagyot fordult: Keleten nagy regenerálódtós folyamat ment végbe a lelkeken, melyet az orosz propaganda hallatlan tudatossággal és eréllyel vitt véghez. Kína, a gigászi néptenger hosszú évtizedek apálya után a lelkesedés és öntudatosság dagályába magasodott fel, mégpedig olyan erővel, mely nemcsak félelmetes, hanem egyben céltudatosan feszül gázként szembe minden elnyomással. Kétszázmillió felfegyverett nép pedig olyan hatalmas erő, mellyel szembeszálllni nem csak Anglia nem próbálkozhat meg eredményesen, hanem egy nemzetközi csapatkoncentráció sem. Már lélektani motívumok alapján is elképzelhetetlen, hogy egy, a lelkesedés psrcizmusában izzó nagy népet sikeresen támadhatna meg egy minden lelkesedés nélküli hadsereg, legyen azt gyilkoló technika minden vívmányával felszerelve bár. Hiszen a legutolsó angol vagy amerikai katona is tudja ma már, hogy Kínában egy hatalmas szabadságharc feszül egy idegen kizsákmányolás ellen, tudja ezt egy világháború borzalmai után, melyben nyilvánvalóvá vált, hogy a hangzatos "jelszavak mögött semmi realitás nincsen. Az angol konzervatív politika vezérei, akik lelkük legmélyén azt az akaratot rejtegetik, mely legszívesebben végleg leszámolna a kínaiakkal, hogy ekként „megválthatta“ őket az európai cvilizáció mérge által, nagyon is mérlegre tették szavaikat, mikor szinte szentimentális elfágyulással hirdetik, hogy tőlük távol áll minden agresszivitás, ők igaz barátjai Kínának, csupán „jogaikat“ akarják megvédelmezni. Ám, bármennyire szelídek ezek a szavak és bármennyire a visszavonulóban lévő angol imperializmus vezényszavaiként havatnának, a kínai tömegekben még ilyen formában sek igen fognak visszhangra találni. A főmdalmi lélektan szerint a cselekvés dinamikus lendületében nem igen van lehetőség arra, hogy olyan jogok „jogosságát“ firtathassa az alulmaradt ellenfél, melyet annak idején fegyverrel, az imperialista erőszak erejével harcolt ki magának a mai győztessel szemben. Ha Anglia mégis fog bizonyos eredményeket elérni Kínában, akkor ez inkább a kantoni kormány politikai tapintatosságának az betudható, mely nem akarja siv», j * , * lehetőségeit és nem akar mindoumou n&root ott, ahol békével is elérhet mindent. Kétségtelen, hogy Chamberlain kijelentései Világtörténelmi jelentőségűek. Cano az X-járás szavai voltak, amelyeket azonban nem belátás, hanem az erőviszonyok okos mérlegelése kényszerített ki. Anglia elismeri, hogy a múlt tarthatatlan, hogy Kínát virágzó államnak akarja látni, mialatt méla akkorddal, a V édes néma még Havaival emeri be, hogy mindez rettentően fia atyai ni vének. Az angol imperializmus visszavonulóban van. Nem szándékaiban, nem hajlamaiban, de ténylegesen. Anglia világbirodalmat alkotó energiái hanyatlásba fordultak, amit nemcsak az bizonyít, hogy közvéleményének jelentős rése fordult nembe a kínai akcióval, de dominiumainak és vélt, vagy tényleges szövetségeseinek többesége is. Ezzel új periódusba lépett a világ történelme, melynek legfőbb mozgató erői a nyugati civilizáció uniteréről keletre tevődtek át. Gazdaságilag a hegemónia napról-napra gyorsulóbb ütemben az Unió kezébe csúszik át, a politikai és kultúrás tekintetben pedig a Kínán keresztül ébredő Keletébe. Sic transit gloria mondi... ___________ Aa ciana fascista sajtója (Béea, január 31. Aa ÚJ Kelet tudósítójától.) A „Naue Freie Presse“ római tudósító a vasárnap szenzációs Mussolini-interjút közölt. Mussolini interjújában elmondta, hogy a fascista állam az erős kés politikáját folytatja és igazsággal oltalmazza az erőszakot. A fateizmus dicsőségre és halhatatlanságra törekszik. Olaszország népessége egyre jobban szaporodik. Az olasz föl alig tudja letelepíteni polgárait. Olaszországnak terjeszkednie kell, különben az olasz föld nem fogadhatja be polgárait, amely esetben robbanás következhetik be. Nem akaromezzel azt mondani, hogy háborút kezdünk valamelyik szomszédunkkal, mert tudom, hogy új világbirodalmok nem napok vagy évek alatt zispitlisták. Nagyolaszország jó történelem szigorú logikájának szükségszerűségével fog létrejönni. Remélem, hogy békés folyamat útján, nem kell majd fegyverhez nyúlni. Németet s még rövidesen magába fogja olvasztani a uszériát. Ezt a volt szövetségesek semmi esetre sem akadályozhatják meg. Olaszország teljesíteni fogja a sors akaratát, ha kell, dolgozik, ha kell, harcol. Olaszországnak terjezkednie kell, amit azonban békés úton akarunk elérni. Pária, január 31. Francia körökben Musso li német kormányt dicsőíti Ilini interjúja nagy izgalmat okozott. Úgy vélik, hogy Olaszország végleg szakítani akar Franciaországgal. Mussolini jövő politikájának célja a Németország felé való orientálódás és Locarno felbontása, valamint Franciaország hátbatámadása. 1 ‘ Pima, január 31. A hivatalos „Popolo D’Italia“ a német kormány összeállításáról azt írja, hogy az új kormány erősen jobboldali irányzatú és megérdemli egész Európa éber figyelmét. Hindenburg csak a tömeg akaratát nyilvánította ki. Ha a választást ma elrendelnék, a választók ugyanolyan változtatásokat végeznének a pártokon, mint amilyent Hindernburg végrehajtott a kormányban. Németország jobboldalra igazodik, mert talpraállott, mert megszabadult az ellenőrzéstől és gyógyulófélben van. Európa helyzete ma már nem az, amit Versaillesben megteremtettek. Pária, január 31. A párisi szövetségközi katonai bizottság ma a nagyköveti értekezlettel egyidőben összeült. Ha megegyeznek, akkor a nagyköveti értekezlet nyomban megállapítja, hogy Németország eleget tett lefegyverzési kötelezettségének, ellenkező esetben délután folytatják a tárgyalásokat. _______________ laaaasare nskiit—————————— Franciaországban nagy az izgalom Mussolini interjúja miatt, melyben Olaszország terjeszkedésének szükségességét hangsúlyozta KLOVlSETkSl JUTÁK Iwinlábu Bréaz én*-------100 félém — — — 600 Negyedévre — — 820 Egy képapra — — 110 T. ér „• , Caehsztovákttban . Egy hónapra — ek 40.— «így ma rdacrkeaztöség t% u•Oóhivatal t lllrt Érti isi árit nana |T|is,(m«MM) U ffrtefoai jttttu áa kiadóhivatal m, m é« îmi #*«.*.--------» mt*a ... -(px u ' «hl ts ^-'Nafanjifcee — --. -1927 február 1 Kedd Cluj-Kolozsvár X évfolyam 24 szám 6687 Sebat 29 . .... 1____________————— Kétszáztagú rokkant küldöttség vonult fel a kamara ülésére Tovább folyik a CFR reorganizálásának tárgyalása (Bucuresti-Bukarest, január 31. Az Új Kelet tudósítójától.) A kamara mai ülésén Braescu elnökölt. A miniszterek közül Meissner, Berlescu, Osleanu, Dori Popovici és Ionescu vannak jelen. Napirenden a hadiözvegyek és rokkantak kérései szerepelnek és ebből az alkalomból kétszáztagú hadiözvegy és rokkantakból álló küldöttség jelent meg az ülésen. Jaacobescu tábornok kéri, hogy a kamara vegyen tudomást a rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák óhajairól, amelyeknek megoldása államérdek. Az elnöklő Braeson közli, hogy érte elleni fogja a kormányt. Tüntetés fölöleges, a kormány és a képviselőház tudatában van, ez irányú kötelességének illata dicséri Marzescut a liberális igazságörvé uimízert, aki a rokkantakkal szemben ■ ,tő eljárást tanúsított. Cuza is kéri a tegnapi kongresszuson elhangzott kívánságok teljesítését. Bratista Vintila kifejti, hogy a liberális párt a lehetőséghez képest teljesítette a rokkantak kéréseit és a munkaképteleneket támogatta. Végül Jancobescu tábornok kifejtette, hogy a tegnapi tüntetés megakadályozása félreértésből történt. Valeami a kormány nevében ígéretet tesz, hogy gondjuk lesz a rokkantakra. Mitilineu külügyminiszter törvényjavaslatot nyújt be stockholmi nemzetközi piataegyezmény ratifikálásáról. Fiorea kéri a szatmári utak javítását. Moiaener közmunkaügyi miniszter beismeri, hogy az utak rossz állapotban vannak és ígéri, hogy februárban törvényjavaslatot nyújt be, amely megfelelő hitelt fog rendelkezésre fevásájtani a helyzet javítására. Buzdugan kéri a beszarábiai erőszakos adóbehajtás betiltását. Ezután áttértek a napirendre és folytatták a CFR reorganizálásáról szóló törvény tárgyalását. A 4 szakasznál Caia kéri, hogy idegenek ne lehessenek tagjai a CFR igazgatótanácsának. ‘ Paleanu miniszter kifejti, hogy helyet kell adni a külföldi tőke képviselőinek, amennyiben az államvasutak újjáépítésére hitelt, nyújtanak. Madrearu javasolja, hogy a 4 ea szakaszt módozi Sík és eszerint az igazgatság tagja legyenek az állam képviselői, egy gazdász, egy pénzügyi szakember és egy mérnök. A szenátus ülésén Pop nemzeti parasztpárti szenátor a közoktatásügyi miniszer figyelmét felhívja a ploestti leánygimnáziummal történt szabálytalanágokra. Trincu Josl munkaügyi miniszter a munkakamarák és a legfőbb munkaügyi tanács szervezéséről szóló törvényjavaslatot terjeszti a szenátus elé.