Uj Kelet, 1927. július (10. évfolyam, 145-170. szám)

1927-07-01 / 145. szám

Szerkesztőség, kiadó­hivatal is nyomda: Cluj-Kolozsvár, St. Baron ' t. Pop (Brassai-utca),10. Telefon: szerk. és kiadóhivatal 9­77 *•. N. Sz.----------- 2-28 Egyes szám ára pálya­udvaron és vidéken 5 lej tzokarestben is * 5 lej 1327 julius 1 Péntek | Cluj-Kolozsvár * X évfolyam * 145 szám | _ ■ - - -- —mi I « ni — -\mmm iwrrr IITTT—— ELŐFIZETÉSI ARAK Romániában Egész évre--115* Félévre----------600 Negyedévre--320 Egy hónapra--110 * Csehszlovákiában Egy hónapra Ck 40*— Egyes szám---3*— 5687 Tamuz­­­am Hiába minden kormányintézkedés, a prefektu­sok saját hatáskörükben tovább terrorizálnak Július huszadban összeül az új parlament (Bucureşti, június 30. Az U. K. tudósítójá­tól.) Amikor Bratianu Jones kormányalakításra kapott megbízást, királyi dekrétum július 7-ére írta ki a választásokat és július 27-ikére­ hívta össze a törvényhozó testületeket. A „Dimineaţa most arról értesül, hogy az új parlament már július 20-ikán, tehát az első királyi dekrétum­ban megállapított időpont előtt ült össze. Az ülésszaknak programja azonban csupán a man­dátumok igazolására, a tisztikar megválasztá­sára, a felirati vitára és egyetlen törvényjavas­lat tárgyalására fog kiterjedni. Az egyetlen törvényjavaslat, amelyet még e nyári ülésszakon tárgyalni fognak, a CFR autonómiájának visszaállításáról szóló javaslat lesz. E javaslat megszavazására azért van szük­ség, hogy egy külföldi kölcsön felvétele lehet­ségessé váljon. nagygyűlése Tegnap Bukarestben Jorga nemzeti pártja tartott nagygyűlést a Dacia termében.­ A gyű­lésen részt vettek Jorga vezetésével a párt összes vidéki tagozatainak elnökei. A gyűlés szónokai hevesen támadták a liberális pártot, amely az ország közgazdasági hálózatát teljesen monopo­lizálni akarja. A gyűlés szónokai közül többen foglalkoz­tak a január 4-iki aktussal, amelynek revízióját kérték. Jorga azonban nem beszélt erről a kérdésről, csupán általános problémákat érintett expozéjában. A jorgisták „Tanuljanak meg Tegnapi számunkban közöltük, hogy Mihályi prefektus instellációs beszédében már takaródót fújt és arra kérte a máramarosszigeti zsidókat, hogy tekintsék a vasárnapi eseményeket meg nem történtnek. Ugyanezen alkalommal a pre­fektus fivére, Mihályi Péter, aki listavezetője a liberális pártnak, már kevésbé szelíd húrokat pengetett. — Ami vasárnap történt, — mondotta Mihályi Péter — politikai szükség volt, hogy a zsidók rettegni tanuljanak. Máramarosban egyedül a liberálisok az urak és előttük minden más szempontnak meg kell hajolnia. Mihályi Péter a továbbiakban hangsúlyozta, hogy dr. Klein Miksát eredetileg a lista har­madik helyére akarták kandidálni Condrus Mi­hály helyett, de végül is azért jelölték negye­diknek, hogy a zsidók levizsgázhassanak. Sze­rinte ugyanis három jelöltnek a megválasztása teljesen biztos és éppen a negyediket­­ kell a zsidók szavazatai által behozni. Elismeri, hogy az ellenpárt zsidó jelöltje nagyobb tekintély a zsidóság előtt, mint a liberálisok zsidó jelöltjei, ennek azonban nem ők és nem is a márama­­rosi zsidók az okai, mert dr. Kleint Filder­­mann és a kormány jelölte ki a máramarosi listára. A jelenlevők a­­legnagyobb megdöbbenéssel hallgatták Mihályi Péter beszédjét. Tegnap a szomszédos falvakból csendőrök kíséretében számos zsidót hoztak be a szigeti prefektúrára, ahol megfelelő választási­­ propa­gandában részesítették őket. A falusi jegyzők utasítást­ kaptak, hogy a szigetihez hasonló szi­gorral járjanak el mindazon zsidók ellen, akik­ben nem egészen biztosak, hogy a liberális pártra fognak szavazni. Tovább folyik a terror A máramarosi választási kampányban egy­általában nem enyhülnek az erőszakosságok. Ezúttal a szociáldemokraták vannak soron. Tegnapelőtt és tegnap a sziguranca és a rend­őrség újra összefogatta azokat a munkásokat, akik a benyújtott és elfogadott szociáldemokrata listát mint ajánlók aláírták. Az összefogott munkásokat véres talpakkal és kékre vert tagok­kal bocsátották el a hatóság épületéből. Tegnap felidézték még azokat a munkaadókat is, akik­nél a listát ajánló munkások alkalmazva van­nak és felszólították őket arra, hogy a szociál­demokrata munkásokat bocsássák el. Már három ilyen elbocsátás meg is történt. A szocial­ rettegni a zsidók­ demokrata lista­ vezetőjét, dr. Böszörményi Emilt a percről-percre való zaklatással minden igitációs munkában megakadályozták, úgy, hogy kénytelen volt elhagyni a megye területét. Négyszázmillió rendkívüli hitel az utolsó pillanatban Az Averescu-kormány pénzügyi gazdálko­dása ellen a fővárosi lapok által indított kampány még ma sem ért véget. Az eltávozott kormány által uralmának utolsó óráiban nyitott „rend­kívüli hitelek“, amelyeknek összege az egész, 1927. évi költségvetési fölösleget néhány óra alatt felemésztette, ma is tág támadási felületet nyújt a lapoknak, amelyek nap-nap után újabb bizonyítékokat közölnek a közpénzek szomorúan könnyelmű elherdálásáról. Averescu tábornok, aki a pénzügyminiszteri tárcát is betöltötte kormányában, „nem támadunk, csupán vissza­vágunk“ jelszó alatt hosszú cikksorozatban szállt síkra kormányának igaza mellett. Erre a cikksorozatra válaszképen Stelian Popescu igazságügyminiszter lapja, az „Univer­sul“ mai számában facsimilében közöl egy, az Averescu-kormány által eszközölt „rendkívüli hitelnyújtást.“ A lefotografált dokumentum az Averescu-kormány július 3-án (tehát 24 órával bukása előtt) tartott minisztertanácsi jegyző­könyvét adja vissza, amely 1365. szám alatt 471 millió 672 ezer lej rendkívüli hitelt nyit meg a hadügyminisztériumnak katonai felszere­lési tárgyak beszerzési céljára. A rendkívüli hitel a jegyzőkönyv szerint 1.az 1927.évi költségvetési feleslegből, 2. az 1928. évi költségvetésből és 3. az 1928. évi budget esetleges feleslegéből nyer fedezést. „Vájjon milyen felsőbb államérdek diktálta az agonizáló Averescu-kormánynak, hogy bu­kása előtt néhány órával megszavazza a minisz­tertanácson ezt a hitelt“ — kérdi az „Univer­sul“. A következőkben a lap megállapítja, hogy a fentebbi hitelnyújtás a számviteli törvény 46. és 47. paragrafusainak flagráns megsértését jelenti. „Ezek ugyanis kimondják, hogy a mi­niszterek nem költhetnek semmivel sem többet, mint amennyit a számukra megszavazott hitel engedélyez, ellenkező esetben a miniszteri fele­lősségről szóló törvény paragrafusai alkalmazan­dók rájuk. És az esetet csak súlyosbítja az a körülmény, — fejezi be cikkét a lap — hogy a hitel fedezésére esetleges feleslegeket állít­­ fedezetül az Averescu-kormány, amely kompro­­­­mittálta az ország pénzügyeit és ezért sürgősen­­ távoznia kellett.“ (Folytatás a 2-ik oldalon) FÓRUM „Alkotmányos titkok** Alábbi cikket dr. Váradi Aurél, az Országos Magyar Párt alelnöke kül­dötte be az Uj Keletnek. Az Uj Kelet legutóbbi számában Fildermann doktor nyilatkozataihoz fűzött észrevételek famózu­­san furcsa dolgokra mutatnak reá. Eszembe juttat­ják az 1880-as években publicistái pályáján nagy feltűnést keltő lendülettel megindult Kun Bélának, Kun Bertalan püspök fiának azt a röpiratát, mely­nek a korán elhunyt nagytehetségű publicista azt a jellemző címet adta „Alkotmányos Titkok“. A röpirat az osztrák és magyar Monarchia külpoliti­kája problémáival foglalkozott és nagy igazságot fejezett ki azzal, hogy ha a külpolitika kérdései nem is tárgyalhatók mindig a nyilvánosság előtt, alig képzelhető egy államra nagyobb baj, mint ha annak politikai életében nagyon felgyülemlenek az alkotmányos titkok. A Fildermann doktor nyilat­kozataival foglalkozó észrevételek nyomán meg kell állapítanom, hogy Románia alkotmányos élete szinte hemzseg az alkotmányos titkoktól. Úgy áll ugyanis a dolog, hogy Fildermann egy bizonyos értekezleten, melyen a romániai zsidóság­nak a törvényhozói testületekbe eszközlendő válasz­tások kérdésében követendő álláspontja volt napi­renden, bejelentette, hogy „bizonyos feltételek mel­lett“ paktumot kötött a liberális párttal. Már most ezzel szemben azt olvassuk Tatarescu miniszter úr nyilatkozatából, melyet a napokban a hírlapírók előtt tett, hogy ő „a titkos és koncessziókon alapuló paktumoknak ellene van . . .“ Hogy illik ez össze ? Fildermann doktor a nyil­vánossággal nem közölt feltételeken nyugvó pak­tumot jelent be és e paktum alapján hívja a liberális párt támogatására a romániai zsidóságot. Tatarescu miniszter pedig perk­orrestál minden titkos és koncesszión alapuló paktumot. Nagyon furcsa dolog ez az alig tagadható ellenmondás. Annyira furcsa, hogy egyenesen érthetetlennek mondhatnák. A logika útmutatása mellett azonban minden józan gondolkozású romániai zsidó megért­heti ebből az ellentmondásból és érthetetlenségből, hogy neki a Fildermann doktor ajánlta alapon a liberális pártot támogatnia nem lehet. Mert hiszen azt a paktumot a kormány egyik tagjának kijelen­tése szerint maga a kormány nem akceptálja. A kormány támogatásával tehát úgy járnának a pak­tum alapján bizonyos reménységeket ápoló zsidók, mint a magyar párt járt az Averescuval és párt­jával kötött választási egyezménnyel. Pedig ezt a választási egyezményt a kormány több tagja saját­kezű aláírásával ratifikálta. A magyar párt ennek alapján meg is tette azt, amit tőle várni lehetett, sőt még többet is. Az egyezmény szerint a kor­mányt terhelő kötelezettségből azonban nem válta­tott be semmi se. Ha tehát ..más kárán tanul az okos­, úgy a Fildermann kötötte paktumban biza­kodó zsidóságnak annál is inkább nagy oka van ama paktummal szemben a bizalmatlanságra, mert hiszen illetékes tényező előtt meg is mondja a másik oldalról, hogy neki semmiféle pak­um nem konveniál. Még érdekesebb az Új Kelet cikkének az a része, melyből azt tudjuk meg, hogy Fildermann szerint a zsidóság „azért is nagy hálával tartozik Bratianunak, mert ő volt az, aki megakadályozta Averescu tábornok kormányának teljesen előkészí­­tett puccsát, „amelyre a jeladás egy általános pogrom lett volna.“ Ejnye, hogy a kakas csípje meg ! Ez már több kettőnél! Tehát: puccs és pog­rom volt készülőben és mindezt Bratianu akadá­lyozta meg. Ha ezt tette, mindenesetre jól tette, de vájjon eleget tett-e ezzel a ráháruló törvényes kötelezettségnek. Az a törvény u. i., mely a közcsend elleni

Next