Uj Kelet, 1927. július (10. évfolyam, 145-170. szám)
1927-07-01 / 145. szám
Szerkesztőség, kiadóhivatal is nyomda: Cluj-Kolozsvár, St. Baron ' t. Pop (Brassai-utca),10. Telefon: szerk. és kiadóhivatal 977 *•. N. Sz.----------- 2-28 Egyes szám ára pályaudvaron és vidéken 5 lej tzokarestben is * 5 lej 1327 julius 1 Péntek | Cluj-Kolozsvár * X évfolyam * 145 szám | _ ■ - - -- —mi I « ni — -\mmm iwrrr IITTT—— ELŐFIZETÉSI ARAK Romániában Egész évre--115* Félévre----------600 Negyedévre--320 Egy hónapra--110 * Csehszlovákiában Egy hónapra Ck 40*— Egyes szám---3*— 5687 Tamuzam Hiába minden kormányintézkedés, a prefektusok saját hatáskörükben tovább terrorizálnak Július huszadban összeül az új parlament (Bucureşti, június 30. Az U. K. tudósítójától.) Amikor Bratianu Jones kormányalakításra kapott megbízást, királyi dekrétum július 7-ére írta ki a választásokat és július 27-ikére hívta össze a törvényhozó testületeket. A „Dimineaţa most arról értesül, hogy az új parlament már július 20-ikán, tehát az első királyi dekrétumban megállapított időpont előtt ült össze. Az ülésszaknak programja azonban csupán a mandátumok igazolására, a tisztikar megválasztására, a felirati vitára és egyetlen törvényjavaslat tárgyalására fog kiterjedni. Az egyetlen törvényjavaslat, amelyet még e nyári ülésszakon tárgyalni fognak, a CFR autonómiájának visszaállításáról szóló javaslat lesz. E javaslat megszavazására azért van szükség, hogy egy külföldi kölcsön felvétele lehetségessé váljon. nagygyűlése Tegnap Bukarestben Jorga nemzeti pártja tartott nagygyűlést a Dacia termében. A gyűlésen részt vettek Jorga vezetésével a párt összes vidéki tagozatainak elnökei. A gyűlés szónokai hevesen támadták a liberális pártot, amely az ország közgazdasági hálózatát teljesen monopolizálni akarja. A gyűlés szónokai közül többen foglalkoztak a január 4-iki aktussal, amelynek revízióját kérték. Jorga azonban nem beszélt erről a kérdésről, csupán általános problémákat érintett expozéjában. A jorgisták „Tanuljanak meg Tegnapi számunkban közöltük, hogy Mihályi prefektus instellációs beszédében már takaródót fújt és arra kérte a máramarosszigeti zsidókat, hogy tekintsék a vasárnapi eseményeket meg nem történtnek. Ugyanezen alkalommal a prefektus fivére, Mihályi Péter, aki listavezetője a liberális pártnak, már kevésbé szelíd húrokat pengetett. — Ami vasárnap történt, — mondotta Mihályi Péter — politikai szükség volt, hogy a zsidók rettegni tanuljanak. Máramarosban egyedül a liberálisok az urak és előttük minden más szempontnak meg kell hajolnia. Mihályi Péter a továbbiakban hangsúlyozta, hogy dr. Klein Miksát eredetileg a lista harmadik helyére akarták kandidálni Condrus Mihály helyett, de végül is azért jelölték negyediknek, hogy a zsidók levizsgázhassanak. Szerinte ugyanis három jelöltnek a megválasztása teljesen biztos és éppen a negyediket kell a zsidók szavazatai által behozni. Elismeri, hogy az ellenpárt zsidó jelöltje nagyobb tekintély a zsidóság előtt, mint a liberálisok zsidó jelöltjei, ennek azonban nem ők és nem is a máramarosi zsidók az okai, mert dr. Kleint Fildermann és a kormány jelölte ki a máramarosi listára. A jelenlevők alegnagyobb megdöbbenéssel hallgatták Mihályi Péter beszédjét. Tegnap a szomszédos falvakból csendőrök kíséretében számos zsidót hoztak be a szigeti prefektúrára, ahol megfelelő választási propagandában részesítették őket. A falusi jegyzők utasítást kaptak, hogy a szigetihez hasonló szigorral járjanak el mindazon zsidók ellen, akikben nem egészen biztosak, hogy a liberális pártra fognak szavazni. Tovább folyik a terror A máramarosi választási kampányban egyáltalában nem enyhülnek az erőszakosságok. Ezúttal a szociáldemokraták vannak soron. Tegnapelőtt és tegnap a sziguranca és a rendőrség újra összefogatta azokat a munkásokat, akik a benyújtott és elfogadott szociáldemokrata listát mint ajánlók aláírták. Az összefogott munkásokat véres talpakkal és kékre vert tagokkal bocsátották el a hatóság épületéből. Tegnap felidézték még azokat a munkaadókat is, akiknél a listát ajánló munkások alkalmazva vannak és felszólították őket arra, hogy a szociáldemokrata munkásokat bocsássák el. Már három ilyen elbocsátás meg is történt. A szocial rettegni a zsidók demokrata lista vezetőjét, dr. Böszörményi Emilt a percről-percre való zaklatással minden igitációs munkában megakadályozták, úgy, hogy kénytelen volt elhagyni a megye területét. Négyszázmillió rendkívüli hitel az utolsó pillanatban Az Averescu-kormány pénzügyi gazdálkodása ellen a fővárosi lapok által indított kampány még ma sem ért véget. Az eltávozott kormány által uralmának utolsó óráiban nyitott „rendkívüli hitelek“, amelyeknek összege az egész, 1927. évi költségvetési fölösleget néhány óra alatt felemésztette, ma is tág támadási felületet nyújt a lapoknak, amelyek nap-nap után újabb bizonyítékokat közölnek a közpénzek szomorúan könnyelmű elherdálásáról. Averescu tábornok, aki a pénzügyminiszteri tárcát is betöltötte kormányában, „nem támadunk, csupán visszavágunk“ jelszó alatt hosszú cikksorozatban szállt síkra kormányának igaza mellett. Erre a cikksorozatra válaszképen Stelian Popescu igazságügyminiszter lapja, az „Universul“ mai számában facsimilében közöl egy, az Averescu-kormány által eszközölt „rendkívüli hitelnyújtást.“ A lefotografált dokumentum az Averescu-kormány július 3-án (tehát 24 órával bukása előtt) tartott minisztertanácsi jegyzőkönyvét adja vissza, amely 1365. szám alatt 471 millió 672 ezer lej rendkívüli hitelt nyit meg a hadügyminisztériumnak katonai felszerelési tárgyak beszerzési céljára. A rendkívüli hitel a jegyzőkönyv szerint 1.az 1927.évi költségvetési feleslegből, 2. az 1928. évi költségvetésből és 3. az 1928. évi budget esetleges feleslegéből nyer fedezést. „Vájjon milyen felsőbb államérdek diktálta az agonizáló Averescu-kormánynak, hogy bukása előtt néhány órával megszavazza a minisztertanácson ezt a hitelt“ — kérdi az „Universul“. A következőkben a lap megállapítja, hogy a fentebbi hitelnyújtás a számviteli törvény 46. és 47. paragrafusainak flagráns megsértését jelenti. „Ezek ugyanis kimondják, hogy a miniszterek nem költhetnek semmivel sem többet, mint amennyit a számukra megszavazott hitel engedélyez, ellenkező esetben a miniszteri felelősségről szóló törvény paragrafusai alkalmazandók rájuk. És az esetet csak súlyosbítja az a körülmény, — fejezi be cikkét a lap — hogy a hitel fedezésére esetleges feleslegeket állít fedezetül az Averescu-kormány, amely kompromittálta az ország pénzügyeit és ezért sürgősen távoznia kellett.“ (Folytatás a 2-ik oldalon) FÓRUM „Alkotmányos titkok** Alábbi cikket dr. Váradi Aurél, az Országos Magyar Párt alelnöke küldötte be az Uj Keletnek. Az Uj Kelet legutóbbi számában Fildermann doktor nyilatkozataihoz fűzött észrevételek famózusan furcsa dolgokra mutatnak reá. Eszembe juttatják az 1880-as években publicistái pályáján nagy feltűnést keltő lendülettel megindult Kun Bélának, Kun Bertalan püspök fiának azt a röpiratát, melynek a korán elhunyt nagytehetségű publicista azt a jellemző címet adta „Alkotmányos Titkok“. A röpirat az osztrák és magyar Monarchia külpolitikája problémáival foglalkozott és nagy igazságot fejezett ki azzal, hogy ha a külpolitika kérdései nem is tárgyalhatók mindig a nyilvánosság előtt, alig képzelhető egy államra nagyobb baj, mint ha annak politikai életében nagyon felgyülemlenek az alkotmányos titkok. A Fildermann doktor nyilatkozataival foglalkozó észrevételek nyomán meg kell állapítanom, hogy Románia alkotmányos élete szinte hemzseg az alkotmányos titkoktól. Úgy áll ugyanis a dolog, hogy Fildermann egy bizonyos értekezleten, melyen a romániai zsidóságnak a törvényhozói testületekbe eszközlendő választások kérdésében követendő álláspontja volt napirenden, bejelentette, hogy „bizonyos feltételek mellett“ paktumot kötött a liberális párttal. Már most ezzel szemben azt olvassuk Tatarescu miniszter úr nyilatkozatából, melyet a napokban a hírlapírók előtt tett, hogy ő „a titkos és koncessziókon alapuló paktumoknak ellene van . . .“ Hogy illik ez össze ? Fildermann doktor a nyilvánossággal nem közölt feltételeken nyugvó paktumot jelent be és e paktum alapján hívja a liberális párt támogatására a romániai zsidóságot. Tatarescu miniszter pedig perkorrestál minden titkos és koncesszión alapuló paktumot. Nagyon furcsa dolog ez az alig tagadható ellenmondás. Annyira furcsa, hogy egyenesen érthetetlennek mondhatnák. A logika útmutatása mellett azonban minden józan gondolkozású romániai zsidó megértheti ebből az ellentmondásból és érthetetlenségből, hogy neki a Fildermann doktor ajánlta alapon a liberális pártot támogatnia nem lehet. Mert hiszen azt a paktumot a kormány egyik tagjának kijelentése szerint maga a kormány nem akceptálja. A kormány támogatásával tehát úgy járnának a paktum alapján bizonyos reménységeket ápoló zsidók, mint a magyar párt járt az Averescuval és pártjával kötött választási egyezménnyel. Pedig ezt a választási egyezményt a kormány több tagja sajátkezű aláírásával ratifikálta. A magyar párt ennek alapján meg is tette azt, amit tőle várni lehetett, sőt még többet is. Az egyezmény szerint a kormányt terhelő kötelezettségből azonban nem váltatott be semmi se. Ha tehát ..más kárán tanul az okos, úgy a Fildermann kötötte paktumban bizakodó zsidóságnak annál is inkább nagy oka van ama paktummal szemben a bizalmatlanságra, mert hiszen illetékes tényező előtt meg is mondja a másik oldalról, hogy neki semmiféle pakum nem konveniál. Még érdekesebb az Új Kelet cikkének az a része, melyből azt tudjuk meg, hogy Fildermann szerint a zsidóság „azért is nagy hálával tartozik Bratianunak, mert ő volt az, aki megakadályozta Averescu tábornok kormányának teljesen előkészített puccsát, „amelyre a jeladás egy általános pogrom lett volna.“ Ejnye, hogy a kakas csípje meg ! Ez már több kettőnél! Tehát: puccs és pogrom volt készülőben és mindezt Bratianu akadályozta meg. Ha ezt tette, mindenesetre jól tette, de vájjon eleget tett-e ezzel a ráháruló törvényes kötelezettségnek. Az a törvény u. i., mely a közcsend elleni