Uj Kelet, 1928. július (11. évfolyam, 144-168. szám)

1928-07-01 / 144. szám

nyílt utcán visszarabolta brilliáns­melllüjét epu úriasszony Marienbad, június 30. A város leg­forgalmasabb uccáján sétáló közön­ségnek izgalmas jelenetben volt része. E­gy idősebb hölgy az uccán egy ele­gánsan öltözött nőről kis brilliáns mell tűt szakított le, amire az elegáns nő ütlegelni kezdte az idős hölgyet. A közönség a támadó nőt lefogta. A köz­ben megérkezett rendőr mindkettőjü­ket bekísérte. A rendőr követelte az­dős hölgytől, hogy adja elő a mell­­űt, mert különben kénytelen megmotozni. Az idős nő kérte, hogy kísérjék be a másik nővel együtt a rendőrségre, mert az ékszer az ő jogos tulajdona. A­­ rendőrségen a hölgy útlevéllel igazol­ta, hogy S. alezredes felesége és két évvel ezelőtt egy mariepbadi penzió­ban lakott, amelynek tulajdonosa mé az elegánsan öltözött nő volt. Akkori­ban a penzióban eltűnt brilliáns mell­tűje és a lopással a penzió két szoba­­leányát gyanúsították. Később azon­ban sikerült ártatlanságukat bebizonyí­taniuk. Most, két évvel az eset után, felismerte a penzió tulajdonosnőjét, aki a brilliáns mellt­st viselte. A penzió tu­lajdonosnője ellen megindult az el­járás. t­elevox, a villamos cseléd A villamos háztartási alkat neve nem Mari, se ,nem Juli vaj­ronika. Televoxnnak keresztelte el az első gazdáik, ki kitalálta Wensley was­h­ingtoni mérnök. A villamos gépember­rel jöttek át hírek hozzánk az újvilág­ból. E gépember egyik válfaja a vil­lamos cseléd, műszaki nyelven ház­tartási munkát végző automata. Néz­zük hogyan dolgozik ez a derék Te­le­vox. Az úrnő délután látogatóba megy például. A vacsoráról azonban gondos­kodnia kell s az is jó, ha télen sűtött szoba várja otthon. A vizitben levő úrnőnek egyszerre eszébe jut mindez, felkapja barátnőjénél a telefon kagy­lót s felhívja saját számát. Amint a közpon­t kapcsolt, egy rölé azonnal be­kapcsolja a Tekvoxot is, zümmögő hangok egy kombinációja jelzi, hogy a háztartási alkalmazott jelentkezik. Azt mondja emberi nyelvre lefordítva ez a zümmögéssorozat: — Minden rendben van. Paran­csol? Az úrnő három füttyöt hallat bele a telefonba, ez azt teszi: —­ Kössön össze a villamostűz­­hellyel! — Tut, tut, tut! — zümmögi vissza a villamos cseléd, azaz megvan, nagy­sága! — Kapcsolja be a villamoskályhát! — mondja az asszony másik fütty-kom­binációja. Pattogó-sercegő rövid hang, a be­kapcsolás megtörtént. Most négy füttyszó az asszony ré­szér­ől : — Milyen a hőmérséklet a szobá­ban? -- Meglehetősen hideg még. — felel a Televox hangjelzése. — Adja ide a szabályozót! -- Tessék! — Nyissa ki egészen melegre! — Turnt — megvan. — Vége a beszélgetésnek!—fütyüli a jelet az urnó.. A t'elevox megszünteti a kapcso­lást,­­ így tovább tessék elgondolni a vil- smits cseléd szerepét más és más kom­ponációkban. Wensley először csak azért eszelte ki és teremtette meg a Televoxot, hogy elektromos kisköz­pontokban motorokat, dinamókat kap­csoltasson be vele a távolból. Külön vezetékre azért nem is volt szükség, a rendes telefonhálózat közvetítette a meghatározott emberi hangokból ösz­­szeállított parancsokat. A feladat mű­szaki megoldása abból áll, hogy Wens­ley a hangérzékelty reléli egy saját­­­agján- ÚJ KELET alkalmazza, melyek különböző kom­bi­­l­nációkban a bekapcsolást elvégzik. ** — Elméletileg lehetséges volna olyan réléket is szerkeszteni, melyek hangé­rzékenységükkel nem füttyidek­­i­re, hanem a rendes emberi beszédre reagálnának. — mondja Weasley. — East Pittsburghban levő laboratór­­iumunkban van egy olyan ajtónk, mely csak a »szezám, nyílj meg!« pa­ran­cszóra nyílik fel és semmi más mo­­don kinyitni nem lehet. A rendes em­beri beszéd narancsaira azonban rend­kívi­l komplikált szerkezetre volna szükség, s ezért egyszerűbb, ha a vil­lamos cseléd füttyszavakban kapja az utasítást. A három füttyszó kombiná­ciói elegendő jelet adnak közönséges szükségletekre. A füttyök helyett villamos után meg­ütött hangvillák is alkalmasak a villa­mos cselédnek való parancsadásra. A villamos cseléd legfőbb erénye pedig az, hogy sohasem kér kimenőt. HMM Földgázt kutatnak Aradon Földtani Intézet kiküldötteinek felfedező útja Arad, június 30. Éredekes látogatók érkeztek tegnap Aradra. Tegnap dél­után megjelent Aradon Valceanu, a bukaresti Román Földtani Intézet in­spektora, egy svájci mérnök társasá­gában, hogy az aradi talajviszonyokat tanulmányozza. Felkeresték ketten dr. Marco­viciu Vince helyettes­polgármestert, akinek utasítására Vass Barna városi mérnök kísérte­­a ven­dégeket útjukon. Valceanu inspektor kifejtette, hogy azt akarják kutatni, vaj­on van-e Aradon kihasználatlan ar­tézi kút, vagy gázforrás. A vendégek elsősorban az aradi Neuman-gyárat keresték fel és meg­vizsgálták az ott felállított gázkutat, itt a delegált szakértők érdekes felfede­zésre jutottak, megállapították ugyan­is, hogy a gáz mellett olajfoltokat is találtak, ami arra enged következte­tt, hogy a gázon kívül petróleum is talál­ható Arad talajában. Kijelentették, hogy egy későbbi időpontban ezt a kérdést behatóbban tanulmányozás alá fogják venni. A Neuman-gyár után a Simay-fürdőt keresték fel, ahol megtekintették a forrásokat, és azt kutatták, váljon megfelelő mélyre va­ló ásásnál nem lehetne-e meleg vizet a felszínre hozni. Simay Aladár azon­ban közölte a delegátusokkal eddigi megállapításait, amivek szerint mi­nél mélyebbre ástak, annál hidegebb vizet kaptak. Tegnap este utaztak el a­ tudós delegátusok Aradról, ahonnan Temesvárra, majd Lippára mentek és néhány nap múlva újból visszatérnek Aradra .Ha az őrült revolverhez jut, Pá­risból jelentik: A grenoblei kórházban egy betegen kitört az őrültség. A ná­la lévő­ becsempészet­t revolverrel két társát nyomban agyonlőtte és az ápolókat megsebesítette. Végül is egy üres szobába csalták, amelynek ajtaját reázárták. Az őrült azonban tovább lö­völdözött. Ekkor az utcáról tűzoltók kúsztak fel és vízsugárral borítoták el a lövöldöző őrültet. Mikor végre ártal­matlanná tették, behatoltak az ajtón és kényszerzubbonyt húztak rá. reg, ti­­ ti ti ti ti ti ti ti ti ti ti A megnyalt A fsz­ethelyiségbe já­ ft D.ák Ferenc-u. I ti ti ti ti ti ti ti ti ti ti ti ti ti ti ti ti Eladásra kerülnek: 1000 mtr. fr. creppon L. 28 1000 mt. nubia crep L. 29 1500 mt. reklám hamvász L. 29 2000 mt. mosó delain L. 39 1600 mt. ingzephir L. 39 it A agAgTIE textilárurul.. Nyári áruk kiselejtezéseT & & &­­ 5000 mtr. kelengyevászon......................... L. 49 3000 mtr. francia voil ............................. L. 47 500 mtr. 100 cm. grenadin...................... L. 55 1500 mtr. sima liberti ............................. L. 59 500 mtr. crep georget............................. L. 65 2000 mtr. mosó szövet............................. L. 66 500 mtr. ing puplinselyem..................... L. 75 1000 mtr. dlivat grenadin.......................... L. 98 1­­0 mtr. Aida cro­marocain............... L. 58 1500 mntr. francia Etamin......................... L. 58 stb. Szövetek, vásznak, garnitúrák nagy választékban, maradékok­ig minden elfogadható árban­­* Szombat, f9ti június 39. A művel Bt recmete akkor bölcs a tette, ha gyermekét érett banánnal etette. írók és írások Sinai A körülbelül egy évvel ezelőtt meg­alakult Romániai Zsidó T­udományos Egyesület működésének első eredmé­nyeként kell üdvözölnünk ezt a szép­­kiállítású, gazdag és változatos tartal­mú évkönyvét, amely »Szinai« néven most jelent meg. A könyv, amely 120 oldalnyi terjedelemben jelent meg és mintegy 20, három (román, héber és német) nyelven irt tanulmányt tartal máz, jelentős lép­ést jelent ama cél felé, amelyet az Egyesület megalakítói maguk elé tűztek ki.­ Az ország különböző nyelvű zsidósá­gának szellemi egyesülése és ennek az általános zsidó tudományos kutatá­sokba való bekapcsolódása. Az év­­könyvhöz dr. J. Nimerover főrabbi írt szép előszót, amelyben a R. Zs. T. E. programját is vázolja. A könyv két részre van osztva egy román-németre és egy héberre. A román-német rész tartalmából megemlítjük dr. M. A. Ha­­levy »A responzumok mint a román zsidók történetének forrásai« c. tanul­mányát, melyben a halachikus respon­­zum­ok, történelmi szempontból való fontosságát bizonyítja. Dr. Eisler M. kolozsvári főrabbi »Az Alba-juliai tiiz­­községi cinkasz« címen, a régi erdélyi zsidó élet egyik korszakát tárja fel előttünk. Dr. S. Kassner a bukovnai zsidók eredetéről ir. Dr­­. Blum «A talmusi zsidók» letelepedési idejére vonatkozóan bírálja S. Kassner és Manfred Reifer állításait. Dr. J. Mark­ csernovitzi főrabbi filozófiai tanulmá­nyában, párhuzamot vol Maimonides »More Nebud­im« és Aharon b. Elijah «Frez Haim» c. művében, a négy postulatumra vonatkozó k­ittételeik kö­zött. Filozófiai tárgyú értekezéseket írtak még I. Brucar »Spinoza egyéni­sége« és E. Relgis «A zsidóság örök értékei» címén Henry Marcus «Albion és Izrael« címen az angolok biblia tisz­teletéről értekezik, dr. S. Bercovici a “Falasdiakról« i­. 8. Wininger a Zsidó Nemzeti Biográfia keletkezését irja le,­­ Lazareanu. N. C. Popper bibliográ­fiáját közli, míg a M. Halewy «A juda­izmus modern akadémiája« c. cikké­vel zárja be ezt a részt. A héber rész­ben »Jalmei és bölcsei« cimen ir S. Reicher izmaili főrabbi. Fleischer Linót Ibn Ezi’ának afrikai vándorlásairól ir hosszabb tanulmányt. L. Zierelsohn, kisenevi főrabbi, értékes szociológiai értekezést ir »A pártoskodás túlbuzgal­ma és orvossága» cimen mig J. M. Zal­man «A tanítók és iskolák« címén köz­li ebbeli megfigyeléseit. Az évkönyv szerkesztéséért, dr. M. A. Halewyt illeti dicséret, aki ugy az anyag megválasztásá­nak valami, en­nek szakszerű összeállításáva­, hozzá­értésének és szakava­tottságának tanu­­jelét adta. Őszintén kívánjuk az ifjú egyesület­nek, hogy erőben meggyarapodva, továbbra is zászlóvivője legyen annak a nemes missziónak, amit maga elé tű­zött és amelynek a megvalósítására való képességét jelen munkájával be­bizonyította. (Temesvár), Edelstein M. D.

Next