Uj Kelet, 1928. december (11. évfolyam, 261-284. szám)

1928-12-01 / 261. szám

KIADÓHIVATAL TELEFON: 9-0 Str. Baron L Pop 10 SZERKESZTŐSÉG telefon 1-77 Éjjeli telefon (nyomda) 202 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre................1150 Lei Félévre............... Negyedévre . . . . ___ Egy Hóra ■ . . . ... nő IX évfolyam ❖ 261. * 1928 December 1 sz • 5689 Kiszlev 18 tv-n 1 .... . ........ ■ . - * - -f wv unt Knnur ‘ ___________________________________ ZSIDi P BUlIKAIl Kilin W A tízéves Gyulafehérvár írta: Marton Erit Tíz esztendeje immár... Tíz évvel ezelőtt, ezen a ködös decemberi napon az erdélyi románság százezrei összegyűltek Gyulafehérvár főterén és páratlan lendületű manifesztációk közepette kimondották Erdély egyesülését a románság anyaországával, Romániával. Tragikus sorsfordulsok napjaiban, forradalmi lázban fetrengő birodalmak romjai fölött született me© Európa keletén az új nagyhataloon, amely valóra váltotta minden románok évszázados álmát, a Tiszától a Bnyeszterigterjedő románbirodalmat! És tíz évvel ezelőtt, ezen a ködös decemberi napon alkotta meg az erdélyi román nép azokat a Masszifscus törvényeket ,amelyek azóta a gyulafehérvári pontok néven ismeretesek és amelyek mesteri megnyilatkozásai a demokráfia gondolatának és a népi szabadságjogoknak. Az erdélyi zsidóság nem vett résztezen a tíz év előtti tgyulafehérvári gyűlésen, sem az azt követő csatlakozási akciókban. Nem vett részt, mert a Wkocmjég — jóval a béketárgyalások előtt — úgy érezte, hogy az ahűség és lojalitás, amelyet volt hatója, Magyarországgal szemben viseltetett, arra kötelezi, hoigy ne vágjon ölébea eseményeknek és higgadtan, fegyelmezetten bevágja a nagy történelmi átaiakai kis teljes kifejtését Akkor talán akadtak olyanok az erdélyi románság körében, akik rossznévon vették az erdélyi zsidóságnak ezt a magatartását, de számunkra az állampolgári hűség sokkal szentebb fogalom volt, sem, hogy pillanatok szülte hangulati és opportunitási szempontok befolyásolhattak volna ebben. Azóta Nagy romániai megalakulása közjogilag is befejezett történelmi ténnyé vált, amelyre a népek szélőszéke nyomta rá a jóváhagyó pecsétet. Az erdélyi zsidók pedig már régóta beilleszkedtek, az új állam keretei közé, mint annak lojális és kötelességtudó polgárai. Politikai célkitűzéseinkben, és polgári érzelmeinkben eggyé váltunk u mi hazánkkal, Romániával. És a mostani december elsején, A gyulafehérvári nemzetgyűlés tizedik évfordulóján a® erdélyi zsidóság immár őszinte szívvel és fentartás nélkül vesz részt a román nép ünnepén, amellyel érdneki mesze kiható történelmi eseménynek áldozik. Együtt-ünnneplő hangulatunk annál melegebb és bensőségesebb ezen a december elsején ,mert most olyan kormány áll az ország élén, amely igazi letéteményese azoknak a politikai elveknek és konkrét célkitűzéseknek, amelyeknek örök szimbóluma lesz Gyulafehérvár. Ugyanaz a népi akarat, amely tíz évvel ezelőtt Gyulafehérváron ki' ,norr .'oda az .'egyesülést, ugyanabban az aktusban kimondotta: azt is, hogy az egyesült Nagyrománia milyen princípiumok szerint kormányoztassák. Ugyanarra a kőtáblára, amely az egyesülés igéjét tartalmazza, vannak felírva a demokratikus kormányzásnak, az osztályigazságnak s népi szabadságjogoknak törvényei is. Széttépheteten egységet képez ez a két dolog, az új erkölcsi rend összefüggő logikai láncolatát, amelynek megszakítása tragikus árnyékokat vetne a jövő palettájára. Gyulaifehérvár mint eszmény csakakkor lehet teljes és harmonikus, ide mindkét gondolat egyenlő fátnyél sugárzik belőle. És Gyulafehérvár ezek akkor lehet ünnepe, igaz, bensőséges ünnepe az összes romániai népeknek, ha a programnak nemcsak első, de második fele is az élet valóságává válik. Az elmúlt tíz esztendő alatt sokszor lobogtattuk meg magunk előtt, mint sársunk éledő reménységét ezeket a gyulafehérvári pontokat és óhaj, de sokszor kellett keservesen csalódnunk. De sokszor csúfolták meg és tiporták lábbal az ország váltakozó kormányai ezeket a magas és általános boldogságra törekvő politikai elveket. Szinte úgy éreztük, hogy amilyen mértékben haladunk előre az időben, ugyanolyan mértékben megyünk visszafelé a demokrácia és népi szabadság útján, ugyanolyan mértékben távolodunk Gyulafehérvártól.De reményünket nem adtuk fel egy pillanatra sem. Nem adtuk fel a reményt, mert tudtuk, hogy van egy párt ebben az országban, amely a román, nép igazi tömegeit képviseli és ameyet mesterségesen zártak el a hatalomtól. Ez a párt nem szűnt meg sohasem hirdetni, hogy politikai programját a gyulafehérvári pontok képezik és ez a tudat töltött el bennünket újabb és újabb reménységgel s a csüggedés és lelkesedés óráiban ez a tudat erősített bennünket. Megrendülhetetlenül bíztunk abban, hogy csak ideig-óráigs lehet elzárni a népákámtól szabad megnyilatkozásától s előbb-utóbb el iell jönnie az időnek, amikor az a párt, amely erre a népakaratra támaszkodik, átvesd jogos önöket, az ország kormányát. És ime a tizedik évfordulón valóra vált ez a remény. A miniszterelnöki bársonyszéken ma a gyulafehérvári gondolat és annak megtestesítője, Maniu Gyula ül. Lehet-e szebben ünnepelni ezt a napot, mint ezzel a puszta ténnyel? Az ország ünnepei és az ünneplők között vigyünk mi is. Az egész ország egyetlen nagy várakozás és ebbe a várakozásba feszül bele a mi figyelő tekintetünk is. Várunk. Nem mohón és nem türelmetlenül, de higgadtan, komolyan és férfiasan. Várjuk, hogy Gyulafehérvár, amelynek eddig csak egyik fele ment teljesedésbe, éppé, egésszé, teljessé váljék. Várjuk, hogy az a kéz, amely beírta a gyulafehérvári kőtáblákat most áldóan az ország fölé fogja terjeszteni őket s a holt betűket fz élet valóságává varázsolja. Milliók és milliók várnak- Hűséges szívek és éldonatkész kezek várnak. Várják a nagy ígéret beteljesülését. A tizedik évfordulón megerősítjük hitünket, hogy nem volt hasztalan a reménykedés és nem lesz céltalan a várakozás. Hisszük, hogy a nemzeti parasztpárt szentül meg fogja őrizni a gyulafehérvári kőtáblákat és nem fogja összetörni azokat, mint ahogy egykor Mózes kőtáblái törtek össze az aranybolt előtt. ■ Minden lánynak megegyen Áldozatos ára Erec Jiszráél földjének Visszaváltására. Bratianu Vintila minden eszközzel meg akarja hiúsítani a kormány kölcsöntárgyalásait A pénzügyminisztérium a kölcsönajánlatok összehasonlításán dolgozik (Bucuresti-Bukarest, november 30. ÁB 1 Új Kelet tudósítójától.) A kölcsöntárgyalások során az új kormány a nehézségek egész sorával találta szemben magát és így érthető, hogy mindaz, amit ez a kormány a kölcsön megszerzéséért tett, egyelőre csak az előkészületek fázisaihoz tartozott. Charles Rist a Basque de France alkormányzójának bukaresti látogatása — mint beavatott forrásból értesülünk — tisztára informatív jellegű volt és épen ezért nem állott szoros kapcsolatban az előző kormány által megkezdett kölcsön tárgyalásokkal annál is inkább, mert az új kormány csak teljesen módosított feltételek mellett hajlandó az angol-amerikai-francia bankcsoporttól a kölcsönt felvenni, de mindenesetre megfontolás tárgyává teszi más kölcsön, felvételének lehetőségét is. Ismét áttanulmányozzák a kölcsön egész komplexumát Ezzel magyarázható az is, hogy a Banque de France kormányzójának elutazása után a tárgyalásokban szünet következett be. Jan Lugosanu miniszterelnökségi államtitkár is kénytelen volt párisi utazását elhalasztani, mert egy esemény, amelynek bekövetkezését a kormány várta nem történt meg. A közbeeső időt a kormány arra használja fel, hogy a Risttől kapott újabb információi alapján ismét áttanulmányozza a kölcsönügy egész dossziéját. Mihai Popovici pénzügyminiszter elrendelte e célból az összes kölcsönre vonatkozó dokumentumok és akták koordonálását és rendszerezését, hoy a kormánynak végül tiszta és világos képe legyen az eddigi tárgyalások stádiumáról, a megadott feltételekről és hogy összehasonlíthassa az új kormánynak felajánlt különböző kölcsönök feltételeit. Ezzel a munkával dr Stefan Stanescut a pénzügyminisztérium államtitkárát bízták meg, aki a munka első részét már el is készítette és be is mutatta a pénzügyminiszternek. A kormány nem kért kölcsönt a Banca Nation adótól Ezektől függetlenül a kormány azokat a rendszabályokat tanulmányozza, amelyeket foganatosítania kell, hogy a lej stabil kurzusát fenntarthassa és eleget tehessen legsürgősebb fizetési kötelezettségeinek így elsősorban az állami tisztviselőkkel szemben. Ezzel kapcsolatosan , mint azt az Új Kelet is megírta, hite járt annak, hogy az állam a fizetések fedezésére kénytelen volt a Banca Nationalahoz fordulni kölcsönért. A bukaresti újságírók tegnap este a Banca Naţionala kormányzójával folytatott megbeszélése után kérdést intéztek Mihai Popovici pénzügyminiszterhez arra vonatkozólag, mennyiien felel meg ez a hir a valóságnak. Mihai Popovici a következőket válaszolta: — Ez a hir szemenszedett valótlanság. Egyetlen iránit sem kértem a Banca Nationalatól. Ezzel szemben az állam rendesen fizeti a Banca Nationalával szemben fennálló tartozásait. Bratianu Vintila katasztrófával " rémít " A Gurantul, mint azt már röviden jelentettük tegnapi számában súlyos vádakat emelt a liberális párt ellen. A lap szerint Bratianu Vintila, aki nem tudja elfelejteni, hogy kölcsönt a nemzeti parasztpárt akciója miatt nem volt képes megvalósítani s hogy emiatt lemondenni is kényszerült, széleskörű kampányt indított meg a kölcsön ellen. Batianu Vintila, akit Charle Rist érthető udvariasságban ugyancsak felkeresett —■ feltűnően ideges modorban tárgyalt ti frmci a bank alkormányzójával, aki előtt a legélesebb kirohanásokat intézte az új kormány ellan Vintila kijelentette többek között azt is, hogy Románia elkerülhetetlen katasztrófa felé megy. Rist alkormányzót érthetően kínosan érintették Bratianu Vintila kirohanásán, annnál is inkább, mert miniszterelnök korábban Vintila olyan kijelentéseket tett he A a költségvetés egyensúlya megvan , hogy bármilyen mostohai sors várna Romániára az ország jövője biztosítva van, Rist nem hallgatta el aggodalmait a rálgenstanács előtt sem. Innen azonban a „Cuvântul“ értesülése szerint azt a meggyőződést szerezte, hogy Bratianu Vintilát az utóbbi időben telesen vetvakították politikai sznvedélyei és hogy ha Bratianu Vintila történetesen visszatalálvá kapni a hatalmat a 16 milliós költsségvetési deficit ismét eltűnne. A bukaresti lapok valamennyien elitélik Bratianu Vintila szabottáló akcióját és felertősségre vonást emlegetnek. Bucuresti-Bukarest, november 30. A kereskedelmi és iparminiszter bizottságot küldött ki a spekulációs törvény módosítására és törvényjavaslat előkészítésére a tisztességtelen kereskedelem ellen. A miniszter rámutat arra, hogy a jelenlegi spekulatörvény a termelők és kereskedők érdekeit sérti, anélkül, hogy a fakasztók jogigényeit kielégítené. A Carmen-mozgóban mától kezdve kísérő műsor Egyedüli felvétel a bukaresti izgalmas napokról.