Uj Kelet, 1929. október (12. évfolyam, 223-242. szám)

1929-10-01 / 223. szám

On. Academia Romaßucure§ti liecyAWv*« — — 320 Lei Egy hónapra— — HO Lei X. évfolyam * 223 szám 1920 Október 1 Kedd 5689 év Elül 26 ZSIDÓ PENITIKANUPXUP Kolozsváron hirdetéseket jelT Wh se Rudolf Moss. str. let. Bartelk.KT*L 4-11 és a1. Lloyd Express Str. Bellii*. M.l.TileKi 1456 hirdetési irodák vesznek fel Uj éta Magyarországon A reakciós Magyarország diktatórispis vaspántokkal pléhelt kapuját egyre tagasabban döngetik a demokratikus követelések. Közel tíz év óta az volt a helyzet Magyarországon, hogy aki demokratikus átalakulást követelt, azt lehazaárulózták, vagy pedig nemzetgyaátónak kiáltották In. Egy feudálisarisztokrata reneszánsz virágzik tíz év óta ezen a megtépett földterületen, melynek dolgozó tömegei hihetetlen homort és szenvedést viseltek vállalón mindmáig. Viselik annak ellenére, hogy ennek a szegénységnek nem kiárólag a trianoni békeszerződés az oka, hanem főleg az a gazdaságpolitika, az állami centralizmus, mely tisztes látatok mögé rejtett diktatúrájával egy jsded kaszt kezébe játszotta át mindzokat a lehetőségeket, melyek egy kilac milliós nép életének megjavítására okának alkalmasak. A világháború előtt Magyarország •udális-arisztokrata kormányzata arra aló hivatkozással tagadta meg az álaános és titkos választójogot a tömbektől, hogy ez a nemzeti állam felorulásához vezetne. A világháború és Drradalmak lezajlása után, amikor már Magyarország tiszta nemzeti állammá lakult át, nem lehetett többé ezzel a űszóval operálni. Az új jelszó tehát i lett, hogy az általános, titkos válaszi jogot azért nem lehet bevezetni, mert a bolsevizmus esélyeit erősítené meg. Hogy ez a jelszó mennyire tartalmatlana elég egyetlen érvet felhozni, nemzetesen azt, hogy a bolsevizmus és a demokrácia teljesen kizárják egymást; bolsevizmus kizárólag az erőszakra jut, ép úgy, mint az a leplezett és midesetre sem a fejlődés útjába eső iscizmus, mely ma Magyarországon is álparlamentarizmussal kendőzi mait. Tíz éven keresztül, míg Angliában aonzervatív kormányzat, Franciaországan a szélső nacionalizmus, Németorágban pedig szintén jobboldali irányi volt uralmon, — ezt a demokrácia - lenességet, minden közhangulat ebesre is fenn lehetett tartani, mert belről szuronyokra épült, kívülről pedig jó reakciós külpolitikai irányzatra, mióta azonban úgy Németországban, int Angliában fél vagy teljes balolali kormányzat vette át az államügyek ,a külpolitika irányítását, mióta Franaországban is meggyöngült a poanirei ,,sacro egoismo” politikája. Mióta Rothermere lord is felfüggesztte feltétlen hódolatát egy antidemoratikus Magyarországgal szemben, mióta a magyar antidemokratizmus is vesztette maga alól azt a szilárd tájt, amelyre mindezideig külpolitikai tkintetben is támaszkodhatott. Mayarország természetes szövetségese, a focista Olaszország ma már szellemé® és lényegében is elszigelten áll az irópai államok sorában s így erről s oldalról sem számíthat olyan felben, főleg pedig sikeres támogatásra, int a fascizmust támogató angol konfrvatív kormány idején. • Ez és csakis ez a körülmény, nem fdig Magyarország jellenlegi másik belátása, vagy a javulás útjára való rése magyarázza meg azt az egyre esködő mozgást, mely a magyarozági demokrácia köreiben észlelhető, magyarországi demokratikus közvéfmény hangjának és küzdelmének erőtiése nemcsak a belső elégedetlenségre, hanm elsősorban a külföldi erőviszonyok demokratikus eltolódására támaszkodik. Ma már Rothermere lord is nyíltan hangoztatja, hogy nincs olyan nyugati ember a világon, aki még hinne a magyar áldemokráciában, amely vállalná a közösséget azzal a rezsimmel, mely tíz év óta a dolgozó polgárság és munkásság szisztematikus pauperizálásából, jogfosztásból és az állami, illetőleg nemzeti vagyonnak életképtelen, de annál antiszemitább tendenciájú vállalatok felsegélyezéséből nőtt puffadtra. A mi számláikra rendkívül biztató jelenség, hogy a magyar demokrácia, élén olyan kiváló közéleti férfiak vívják a küzdelmet a reakció bástyái ellen, mint Balthazár Dezső debreceni református püspök, aki tudvalevőleg mindig bátran szállott szembe a fajvédő terrorizmussal és egy olyan kiváló nyugati gondolkozású politikus, mint Nagy Emil. A magyar reakció bukása nemcsak az ottani dolgozó tömegek életének megjavulását, a hivatalos antiszemitizmusnak csökkenését fogja magával hozni, de a romániai reakció alól is kirúgja azt a kedvenc vesszőparipát, melyre mindig arra való hivatkozással ültek fel, hogy a magyar reakcióval szemben csak reakcióval lehet védekezni s a kisebbségi kérdést sem lehet becsületesen megoldani addig, amíg a reakciós Magyarországon tüzzel-vassal szítják az irredentizmus tüzét. Mindezektől függetlenül is, a magyarországi Bethlen rezsim bukása az európai haladás országútján nagy előrelendülést jelentene és garanciája volna annak, hogy rövidesen Európa, nyugati részén likvidálni lehet a háború szörnyű örökségét, mely különbző diktatúrákban és elnyomatásokban zúdult ránk. Nyugtalan tengeren halad előre a Macdonaldot vivő békehajó Pompás előkészületeket tesz Newyork városa Macdonald fogadtatására Macdonald Optimista nyilatkozatot adott a Berengaria fedélzetén az „Excelsior munkatársának (London), szeptember 30. Macdonald szombaton Southamptonban a Berengaria fedélzetére szállott, hogy Amerikába vitorlázzon. Ez a hajóraszállás ezúttal történelmi jellentőségű: az angol- amerikai flottaleszerelés ügyét szolgálja s az általános leszerelés nagy művének bevezetője. Érdekes, hogy a francia és az angol sajtó cikkeiben békehajónak nevezi a Berengáriát, amely tegnap délután rövid tartózkodásra befutott a cherbourgi kikötőbe. A Berengaria érkezésekor a kikötő összes hajói megszólaltatták szirénáikat és a gőzös a hajók sorfala között jutott el a mólóig. Poniból számos amerikai utas érkezett Cherbourgba s elfoglalta rég lefoglalt helyét a hajón. A Berengária kapitány az utasokkal mentési gyakorlatokat végeztetett, melyet filmoperatőrök filmére vettek fel. A film érdekes jelenete, amikor Macdonald és leánya, Ishtbell magukra csatolják a mentőövet. Az amerikai és angol újságírók megállapították a hajón a Cunard sajtóklubot, amely holnap villásreggelit ad az angol miniszterelnök tiszteletére. Ha minden jól megy... Cherbourgban MacDonald az Excelsior párisi lap munkatársának interjút adott. Kijelentette, hogy sokat vár északamerikai útjától. Az északamerikai Egyesült Államoknak és Angliának ki kell lépnie abból a tétlenségből, melybe az 1927. évi genfi konferencia óta jutottak. A megbeszélések máris nagy eredményeket mutathatnak fel. Ha minden jól megy — mondotta az angol miniszterelnök —, a jövő év elejére összehívják az öt tengeri hatalom leszerelési konferenciáját. Legújabb jelentések szerint a Berengária a kikötő elhagyása utáni időben és vasárnap, nyugtalan tengeren haladt előre. MacDonald kora reggel felkelt és sétát tett a fedélzeten. Leánya, Ishibell részt vett a tegnap esti bálon és táncolt is. A miniszterelnök tegnap is egész napon, át élénk rádió-összeköttetést tartott fenn a Downing Streettel, ahonnan állandóan érkeztek a jelentések. MacDonald fesztelenül társalog utas-ismerőseivel, de állandóan egy szőke fiatalember, a Scotland Yard egyik legügyesebb detektívje van nyomában, aki mindenkit szemmel tart, aki a miniszterelnök közelében tartózkodik. Politikamentes községi választásokat óhajt a Zsidó Választási Blokk Az Országos Zsidó Választási Blokk központi bizottságának ülése Cluj-Kolozsvár, szépL 30. (Az Új Kelet tudósítójától). Vasárnap délután öt órakor tartotta meg ülését az Országos Zsidó Választási központi bizottsága, amelyen a vidéki választási bizottságok majdnem teljes számban képviseltették magukat. A gyűlést dr. Fischer országgyűlési képviselő nyitotta meg, aki rövid visszapillantást vetett a Zsidó Választási Blokk eddigi működésére, mely az adott viszonyok figyelembevételével eredményesnek mondható. Vázolta a Zsidó Parlamenti Klub tevékenységét, a választások óta eltelt periódusban és azokat a tárgyalásokat, amelyeket a Parlamenti Klub a kormánnyal folytatott a zsidóság különböző sérelmei és kívánságai ügyében. Ezután dr. Fischer Tivadar országgyűlési képviselő foglalkozott behatóan a küszöbön álló községi választások kérdésével és referátuma konklúziójaképen javasolta, hogy az erdélyi zsidóság lehetőleg igyekezzék mindenütt politikamentes és tisztára a helyi érdekeknek megfelelő községi tanácsokat megválasztatni. A zsidóságnak számarány szerint való képviseletét a községi tanácsokban minden körülnyek között biztosítani kell és a Választási Blokk vezetősége idejekorán fogja majd a vidéki csoportokat a megfelelő utasításokkal ellátni. Dr. Fried Ábrahám (Mármarossziget) javasolja, hogy a gyűlés már most hozzon konkrét határozatot. Schwartz Jakab, Hirsch Jakab (Nagybánya), dr. Kertész Jenő, dr. Deutsch Mór (Lugos) és dr. Halberg Gyula felszólalásai után dr. Fischer Tivadar reflektált az elhangzott beszédekre és hangsúlyozta, hogy elhamarkodott dolog volna, ha már most bármilyen irányban határoznának, ellenben szükséges, hogy a vidéki csoportok megfelelően orientálódjanak és értesítsék a Központot az egyes városok választási kilátásairól. Dr. Marton Ernő közvetítő indítványt javasol és kéri a következő határozat elfogadását: Az Országos Zsidó Választási Blokk központi bizottsága utasítja a vidéki helyi bizottságokat, hogy önmagukat haladéktalanul újjászervezzék, írják össze a zsidó választók névjegyzékét és már most jelöljenek ki választási kerületenként bizalmi férfiakat, kik a választókkal a közvetlen érintkezést felveszik. A központi választási bizottság utasítja a vidéki csoportok vezetőit, hogy vegyék fel az informatív jellegű érintkezést a választásoknál számbajövő kisebbségi és többségi pártszervezetekkel, valamint az esetleg meglévő egyéb politikai csoportokkal annak megállapítására, meg van-e lehetősége egy olyan politikamentes helyi választási koalíció létrehozásának, amelyben a zsidóság érdekei kellő érvényre jutnak és a számarányának megfelelő képviselet a községi tanácsban biztosítható. A vidéki csoportvezetők október 20-ig kötelesek tárgyalásaik eredményét a központi választási bizottsággal közölni. A központi választási bizottság legkésőbb nyolc nappal a választások kiírása után, újabb gyűlést tart, amelyen a Blokk végleges választási magatartását megszabja és a csoportokat megfelelő utasításokkal látja el. Dr. Klein Miksa és Rados Móric felszólalásai után a gyűlés dr. Marton Ernő határozati javaslatát változatlanul és egyhangúlag elfogadja. Dr. Fischer József erélyes szervező munkára hívja fel a jelenlévőket, és ezzel a gyűlés igen optimisztikus hangulatban véget ért.