Új Kelet, 1930. április (13. évfolyam, 75-96. szám)

1930-04-01 / 75. szám

' --"'" 2022 r *. rA XIII évfolyam • szám 75 LiWB ®^ Ö 3 sfksntitit As MliáscfllM 1930.”áprilisul '/ \Zf ®*^£ tSS5?í 5690 év Niszan 5-------- MMlllW Idill 7. 8 o,c s sibm H H 9f 9 KPA:::::::: 8?: m ___ _ — 9i,llH9|..I M, .•»jsu/swBur a** — —; Egy ám 10 daUAr. ------------------------------------------ HirAmtAmm* Sgr - -sra—i ___zsidó voimuiixjunu» ! Forradalom a telefon-koncesszió miatt A liberális párt vezérlőbizottságának szombat délelőtti ülésén Bratianu Vintila megkérdezte híveitől, hogy hajlandók-e őt a forradalomba is követni a kormány elleni harcban? A hívek természetesen lelkendező igennel válaszoltak erre a retorikai kérdésre. Mi történt itt, ami ily végsőkig tudta fokozni a Liberális párt vezérének ellenzéki elkeseredését? Mi lehet az, ami ily szélsőséges lépésekre ragadtatja a rend tiszteletében megkövesedett liberális pártot? Az új rendtörvény hétfőn életbelépett, nem ajánlatos tehát ha tovább élezzük ezeket a kérdéseket. Megmondjuk: Bratianu Vintila megtudta, hogy a kormány koncesszionálni készül a romániai telefonszolgálatot. Még nem bizonyos, hogy ez valóban meg fog történni. Madgearu pénzügyminiszter, a kamara szombat délutáni ülésén, a liberálisok határozatára adott válaszában bejelentette, hogy a kormány tanulmányozza ezt a kérdést és sejttetni engedte, hogy a telefon koncesszionálása könnyen megvalósulhat, önként adódik a kérdés: várjon a kivénhedt és használhatatlan romániai telefonhuzalok bérbeadása valóban egyenlő-e a hazaárulással? Csakugyan okot szolgáltathat a liberális pártnak ama, hogy forradalomba döntse emiatt az országot? A választ ezekre a kérdésekre meg fogják adni mindazok, akiket arra kárhoztatott a végzet, hogy gyakrabban vegyék igénybe a romániai telefonszolgálatait. Arról nem beszélünk, hogy külfölddel való összeköttetéseink csaknem a semmivel egyenlőek, bár ezen a téren is emelhetnénk jogosan panaszokat, hiszen Belgrádból, vagy Budapestről Európa bármelyik államával, sőt a tengerentúli országokkal is nyugodtan és zavartalanul lehet beszélni. De elég, ha rámutatunk arra, hogy a kolozsvári polgár a mai napig sem kaphat összeköttetést Csernovitzal, Kisenevvel és a régi királyság többi városaival. És milyen állapotban vannak azok a vonalak, amelyek a nagyérdemű előfizetők rendelkezésére állanak! Milyen tantaluszi kínoknak van alávetve az, aki több órás várakozás után, Bukaresttel kap összeköttetést? Egy kis szellő elegendő arra, hogy egészen közelfekvő várost elszakítson magától. A liberális kormányok tíz esztendő alatt semmit sem tettek e több mint siralmas állapot megváltoztatására. A Maniu-kormány autonómiát adott a postának és tanulmányozta a telefon és távíró szolgálat rendbehozatalának lehetőségeit. Külföldi szakértőket hozatott és basszus tárgyalások után arra a megállapításra jutott, hogy a román állam saját erejéből és rendelkezésére álló eszközökkel évtizedek múlva sem lesz képes újjászerelni és valóban nyugati színvonalra emelni a postát. Hátramaradt tehát a bérbeadás lehetősége. A közgazdaságtan teoretikusai megannyi érvet hoznak fel a koncesszionálás mellett, az üzemek állami házi kezelésével szemben, amelyből természetszerűleg hiányzik az, amely bármely vállalkozásnak lendületet, impulzust ad és a vállalkozókat gondosságra inti: az egyéni érdek, az egyéni profit. És hol érvényesebb ez a teória, mint nálunk? Hiszen valóságos axióma szerk az a felelőtlen lelkiismeretlenség, a közérdeknek az a teljes ignorálása és a korrupció, amely a romániai közüzemek vezetésében érvényesül. Egyetlen komoly argumentumot szoktak felhozni a koncesszionálással szemben: a nemzetvédelem szempontjait. Madgearu pénzügyminiszter azonban teljes joggal mutatott rá szombati beszédében arra, hogy állami üzemek bérbeadása még sohasem keresztezte a nemzeti védelem érdekeit. Angliában és Németersszágban csaknem az összes relatv«málaik wagántársaságok kezeiben vannak és a háború alatt valamennyien mintaszerűen teljesítették kötelességüket. Az a tüneményes gyorsaság, amelyivel a német csapatok Belgium ellen felvonultak, páratlanul állott a történelemben. De egyébként is: háború esetén az állam az erő jogán minden körülmények között hatalmába kerítheti a bérbeadott üzemeket. A hazát tehát semmi veszély nem fenyegeti. De nem lehet azt kiszámítani, hogy mennyit veszített Románia gazdasági élete az elmúlt évtized során azáltal, hogy az egyes kereskedelmi és ipari centrumok között hiányzott a megfelelő telefonösszeköttetés. És nem lehet felbecsülni, hogy mennyit ártott és árt az ország presztízsének telefonszolgálatunk szomorú állapota. Nem ismerjük pontosan azokat a feltételeket, amelyeket a külföldi pénzcsoportok a koncesszió ellenében az államnak felajánlottak. Egyes lapok értesülései szerint, a Morgan-csoport nemcsak arra kötelezi magát, hogy kicseréli az egész telefonhálózatot, a városokban automata telefonokat szerel fel és bevezeti a telefont minden olyan kis faluba, ahol legalább egy előfizető akad, hanem még ezenfelül két milliárd lej kölcsönt is folyósítana a Mezőgazdasági Hitelintézet létesítésére. Románia számára tehát mérhetetlen előnyöket jelentene a telefonszolgálat koncesszionálása. Annál szomorúbb, hogy akadnak politikai pártok, amelyek forradalomba akarják hajszolni az országot egy ilyen szerződés miatt, amelyből csak előnyök fakadhatnak gazdasági, politikai és szociális szempontból egyaránt az ország lakossága számára. A liberális párt szombat délelőtti határozata, amellett bizonyít, hogy Bratianu Vintila még mindig nem hagyta fel a „prin nei insine“ princípiumát és, hogy a liberális párt politikájában még mindig az a gazdasági koncepció érvényesül, amely tíz esztendő alatt a tönk szélére juttatta ezt a gazdag országot. Bratianu Vintila kijelentette, hogy a liberális párt nem fogja respektálni az esetleg megkötendő koncesszió-szerződést. Nem időzünk amellett, hogy jogi szempontból milyen abszurdumot jelent egy ilyen határozat. Bármely alkotmányos kormány teljes joggal és felelősséggel jegyzi az államot és a jelenlegi kormány utódjainak, mint az állam képviselőjének respektálni kell egy ilyen szerződést. De elképzelhető, hogy milyen impressziót váltottak ki a külföldön az ehhez hasonló megnyilatkozások és bárki megítélheti, hogy mennyiben alkalmasak ezek arra, hogy a külföldi tőkéseket romániai invesztíciókra ösztökéljék. Nem tudjuk, hogy a telefon koncesszionálása megtörténik-e, vagy sem? Ha megtörténik, úgy abból csak haszna származhat az országnak. Az azonban bizonyos, hogy a romániai politikai pártok küzdelme olyan stádiumba jutott, amely alkalmas arra, hogy aggodalommal töltsön el mindenkit. Elvégre is teljesen megengedhetetlen, hogy a pártok féktelen küzdelmeinek malomkövei között összemorzsolódjék minden, az ország helyzetének javítására irányuló kezdeményezés. A telefon koncesszionálása ellen indított keresztes hadjárat megdöbbentő bizonyítékát szolgáltatja annak, hogy az ország sorsára döntő fontosságú lépések is eredménytelenségre vannak kárhoztatva, csak azért, mert nem konveniálnak egyik, vagy másik politikai párt érdekeinek. A helyzet ebben a pillanatban az, hogy az országot nem egy, hanem két forradalom is fenyegeti. Az egyiket Averesen tábornok jelentette be a múlt héten, a másikra most készül Bratianu Vintila a telefon-koncesszió miatt. Sírjunk-e, vagy nevessünk? (k. r.) IH1 Megalakult az új német kormány Berlin, március 31. Hindenburg elnök elfogadta a dr. Brüning által előterjesztett kormánylistát és kinevezte a birodalmi kormányt. Kancellár: Brüning (centr.). Külügy: Curtius (néppárt). Belügy: Wirth dr. (centrumpárt). Igazságügy: Brecht (gazd. párt). Közmunkaügy: Stegerwald dr. (centrumpárt). Gazdaságügy: Dietrich (demokr.) Pénzügy: Moldenhauer (néppárt). Közlekedésügyi Guerard (centr.). Postaügy: Schaetzl (bajor néppárt). Közélelmezésügy: Schiele dr. (pártonkivüli). Hadügy: Greener (pártonkivüli). Megszállott területek minisztere: Treviranus (kér. nemz. munkapárt). Az új kormány holnap délután tartja az első minisztertanácsot, amelyen a birodalmi gyűlés elé terjesztendő kormányprogramot megszövegezik. A kabinet szerdán délután mutatkozik be a parlament előtt. Politikai körökben elterjedt hírek szerint, ha a kormány a birodalmi gyűlésben bizalmatlansági szavazatot kap, a törvényhozó testületet fel fogják oszlatni és kiírják az új választásokat. Berlin, március 31. A Brnning-kormány ma tartja első minisztertanácsát, amelyen a kormánynyilatkozat szövegét állítják össze. Az új kormány a birodalmi gyűlés holnapi ülésén mutatkozik be. Bukarestből állandóan riasztó hírekkel árasztják el a külföldet Súlyos politikai következményei lesznek a liberális tábornokok Stere-ellenes gesztusának Bucuresti-Bukarest, március 31. (Az Új Kelet tudósítójától.) Az Adeverul legutóbbi száma a lap párisi levelezőjének igen érdekes cikkét közli. Az újságíró elmondja, hogy alkalma volt beszélgetést folytatni a francia kormány egyik tagjával, aki kategorikusan megcáfolta, mintha a bukaresti francia követ interveniált volna a régenstanácsnál és felhívta volna annak figyelmét a szovjet fenyegető támadására. A francia kormány ha csakugyan aggódna Beszarábia sorsáért, úgy azt a román kormánnyal és nem mással közölte volna. Nincs oka a nyugtalanságra Ami engem illet, — mondotta a francia miniszter — meg vagyok győződve arról, hogy Moszkva semmilyen háborút nem tervez. Hogy vannak-e erre vonatkozólag precíz információink? Hivatalos és személyes összeköttetéseimen kívül az elmúlt lítium alkalmam volt az Oroszországgal szomszédos államok követeivel beszélgetést folytatni. A konklúzióm az volt, hogy egyik szomszédos állam sem tart egy esetleges támadástól és Romániának sincs oka nyugtalanságra. A francia kormány sem nyugtalankodik. Erről egyébként is tudna a közvélemény, mert semmi okunk sem volna eltitkolni ilyesmit. Éren ezért rendkívül meglep mindaz, amit a Bukarestben diramitáló hírekről hallok Az újságíró kifejti a következők során, hogy Poincaré valóban tett olyértelmű kijelentéseket, mintha Oroszország csakugyan foglalkozna egy esetleges támadás tervével. Ezek a kijelentések azonban, mint az bebizonyosodott, bukaresti körök, mégpedig a liberális párt intervenciói nyomán történtek. Egyébként is megállapítást nyert az, hogy mindazok a riasztó hírek, melyek a külföldi sajtóban Beszarábiával kapcsolatosan napvilágot láttak, Bukarestből származnak. Egy bukaresti sajtóiroda valósággal bombázza a külföldi lapokat a beszarábiai kommunista komplett hírekkel és olyan természetű gazdasági híradásokkal, amelyek mindenre jók, csak arra nem, hogy a külföld bizalmát növeljék Romániával szemben. Hiba volt a laix>k elkobzása A cikk végül rámutat arra, hogy milyen súlyos hibát követett el a kormány az Lndenpendence Roumaine és a többi lapok elkobzásával. A Lindependence-t sen karóba olvassa a külföldön és a lej devalválásának híre észrevétlen maradt volna. Az elkobzások után azonban Bukarestből azonnal megtöltötték a külföldi sajtót a legriasztóbb hírekkel és komoly körök is tudomást szereztek a lej devalválásának komolytalan verziójáról. Bukaresti politikai körökben élénken Mardarescu, Radeaiu és Petala liberális tábornokok, a hadsereg vezérfelügyelőinek magatartását. Mint ismeretes, Beszarábia egyesülésének ünneplése alkalmával, midőn Costaehescu közoktatásügyi miniszter Stere érdemeit méltatta, a három tábornok felemelkedett helyéről és tüntetőleg elhagyta az opera termét. A beszarábiai parlamenterek Pan Halippa közlekedésügyi miniszter vezetése alatt audencián jelentek meg Majáii miniszterelnöknél és elégtételt kértek a Stere elleni inzultus miatt. A miniszterelnök igyekezett megnyugtatni a delegációt, kérve, hogy tekintsék befejezettnek ezt az incidenst. A beszarábiai parlamenterek nem elégedtek meg Maniu kijelentéseivel és közölték, hogy amennyiben Stere nem kap elégtételt, úgy a parlament elé hozzák ezt a kérdést. Folyik a kampány Stere ellen A miniszterelnök erre magához kérette Sterét, aki azonban kijelentette, hogy ez a kérdés kizárólag a kormány hatáskörébe tartozik. A miniszterelnök Cihosky tábornok hadügyminiszterrel is megbeszélést folytatott a három tábornok magatartása ügyében. Mardarescu, Rudeanu és Petala egyébként megjelentek azon a gyűlésen, amelyet a Cultir Patriei című, de alapjában véve liberális egyesület rendezett egy kizárólag Stere ellen irányuló demonstráció céljából.