Új Kelet, 1930. szeptember (13. évfolyam, 191-213. szám)

1930-09-02 / 191. szám

XIII EVF. * SZÁM 191 (iaj-woio2Sla|vi§10 szeptemberi 5690 ÉV - ELÜL 8 * I­­ fi-ti­l •* 11 AAA rUJIALA­ ­ > •iJrin pliriTE in NÜMERAR • fo 244.716/929 B üwiwiihiiiitttti ~mri rrimnm IU ÜJ Kelet az .. ,eCft Geuv^~ «• kánáti isi nn B'^ot napi l5i cikkeink atánni écrrán aaestelöh me, ke -----­»■•=» e­S|*»s­á-serkesztőség és kiadóhivatal: /•la U aCj Strada Baron L. Pon­­t. Brossai­aS £ al H 8 Mfeasw­w MEaág megfelelő pénznem­. __«afflish ■BkímhmmI fflPaBa­sBHhí Egy évre 19 dollár. «mtwHnnaiMPmp utca­ 19. szám. Telefon: 9—77. - -................ ELŐFIZETÉSI ÁRAK: gKT ---rag km EH MrrrW ej ..................... juvi i : >V­a H Félévre .......................69# .. SnKja b ■ fjp$P§ fft Negyedévre .... 321 „ -i ggf: ”Ja BE* ,­4 Egy hónapra .... 11# . 3113 iPfl mMa KI fpPl KÜLFÖLDI fi? I» — ffM­ « gjpjl ® m ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 1 dollár (vagy ennek béziratokat nem - Hirdetések tarifa szerint ta­nesm­énlekre —vetetnek fel. Szína­ja, Varsó, Genf Előbb Bukarestben és Szinajában, most Varsóban és a jövő héten Genf­ben jönnek össze a beteg Európa orvosai, hogy pontosan megállapítván a beteg­ség természetét, a kórtüneteket és a gyógyítás módját,­­ ne adják be az or­vosságot a betegnek. A szinajai és a var­sói konferenciát az a meggondolás hoz­ta össze, hogy gazdasági nyomorúsá­gunk már elviselhetetlen, tenni kell va­lamit, nehogy bekövetkezzék az össze­omlás. Azok az államok, amelyeknek la­kossága a földből, a föld terményeinek értékesítéséből él, kénytelenek észreven­ni, hogy hovatovább nem lesz érdemes bevetni és megmunkálni a termőtalajt, mert minél bőségesebb a Természet ál­dása, annál kevesebb remény van arra, hogy a mezőgazdasági termelésre fel­használt munka és tőke anyagi eredmé­nyeket hoz. A mezőgazdasági államok­nak össze kell tehát fogniok és a kormá­nyoknak és diplomatáknak népeik kö­zös érdekeit elébe kell helyezni minden más érdeknek, még az állami szuvere­nitás egy részét is fel kell áldozni, hogy közös blokkot alapítva egységesen kös­senek olyan szerződéseket amelyek révén mezőgazdasági termelés rentabilitása biztosítható. A dolog nagyon egyszerű s az ismételt konferenciákban meg is volt a hajlandóság erre a megértő együttműködésre. Gazda, ki kétségbees­ve nézed teli magtáradat, aki tudod, hogy a világon milliók éheznek s te még­sem tudsz vevőt találni búzádra, mégse reménykedj, hogy Varsó után majd lesz pénz, amiből kifizetheted az adódat, is­kolába készülő gyermekednek m­egvehe­­ted a szükséges ruhát és könyvet. A szinajai és varsói elgondolások valóra­­válását megakadályozza a politika, a­­mely szó gyűjtőneve a nemzeti gyűlölkö­désnek, féltékenykedésnek, hatalmi ér­dekeknek .Briand és azok, akik a páneurópai gondolatot hirdetik, azt mondják, hogy ha Európa meg akarja állni helyét a gazdasági és kulturális versenyben, a sok különálló nacionalizmust, a sok vámhatárt, a népek egymás elleni gyűlö­letét és féltékenykedését kell megszün­tetni, Európa azonos érdekű népeit és államait össze kell fogni, annak a tuda­tára­ kell juttatni, hogy nem h­arcolniuk és nem védekezniük kell egymás ellen, hanem összefogni szemben a nagy világ­egységekkel, mint aminő az Egysült Ál­lamok és Oroszország, meg kell tehát csinálni Páneurópát. Mert ha a mai Eu­rópa tovább folytatja kicsinyes házi perpatvarait, nem is kell megvárnia, míg a színes fajok fölébe keverednek, már előbb gazdasági és politikai rabszol­gájává lesz a tőkében és prosperitásban e­rőse­b­b hatalmaknak. Mikor 1908-ban a fiatal orosz cár a há­gai világbéke fabrikálása érdekében hívta össze az európai államokat. Emile Faguet, a híres francia szociológus azt írta, hogy nem lehet megcsinálni a vi­lágbékét, mert ez a gyengék jogának hangoztatása mellett a múlt igazságta­lanságait szentesítené és változhatatlan­­ná deklarálja s olyan időpontban zárná le a történelmet, amelyben győzők és le­győzöttek vannak. Ma pedig Európa le­győzött államai sokkal fentartás nélkü­­libb hívei a pacifizmusnak és a páneuró­pai gondolatnak, mint a győztesek. A kis államok tudják, hogy nem a határ­vonalaktól függ egy-egy állam polgárai­nak jóléte és boldogulása. A mai vál­tozatlan és változhatatlan határok mel­lett is meg lehet csinálni Páneurópát, ha Európa ki tudna ábrándulni a hatal­mi mámorból, a féltékenykedésből s le tudná vetni a tradíciók terhes nyűgét. Enélkül mi csak szenvedjük a gazda­sági nyomorúságot, amely megérlelte a Páneurópa-gondolatot, de kevés a re­ményünk, hogy majd legalább az uno­káink megérik a gondolat valóra válását. Ötvenezer ember tüntetett szeptember 1-én Budapest uccáin A budapesti rendőrség belelőtt a tüntető munkástömegekbe Hat halottba és többszáz sebesültje van a sortüznek . A tüntető munkás­­tömegek számos helyen véres közelharcot vívtak a karhatalommal . A mun­kásokhoz csatlakozott csőcselék kapukat tört fel, ablakokat zúzott be és több villét feldúlt Véres szeptember elseje Budapesten Budapest, szeptember 1. Napok óta nemcsak Magyarország közvéleménye, de a külföld is érthető izgalommal vár­ta szeptember 1-ét, amikor is a magyar­­országi munkásság a rendőrségi tila­lom ellenére, kivonult az utcára, hogy a munkanélküliség ellen tüntessen. A budapesti rendőr­főkapitányságon tegnap, amikor már bizonyos volt, hogy a munkásság a felvonulást minden kö­rülmények között megtartja, nagyfon­­tosságú értekezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy a karhatalomnak utasításba adják, hogy a munkásság tömeges tüntető sétáját is akadályozzák meg. A karhatalom egyben utasításba kapta azt is, hogy a fegyveres beavat­kozást kerülni kell. A gáz-, víz- és villanyüzemet, vala­mint a többi közműveket éjszaka kar­hatalmi kirendeltségek felügyelete alá helyezték, hogy az üzemek működésé­nek zavartalansága biztosíttassék. Az egész karhatalmat éjjel két órakor ria­dókészültségbe helyezték. A rendőrség páncélos gépkocsii menetkészen várnak a Mosonyi utcai rendőrlaktanyában to­vábbi parancsokra. Tegnap délután és ma éjjel letartóz­tatásokat eszközölt a rendőrség politi­kai osztálya főleg azok sorából, akik az előzően lefolyt vörös napok alkalmával a munkásságot zavargások keltésére igyekeztek rábírni. A kora reggeli órákban nyo­ma sem volt az izgalomnak Ma a korai órákban Budapest még a rendes köznapi képet mutatja. Az uccá­­kon nem lehet több rendőrt látni, mint más napokon. Később úgy kilenc óra tájban kezdődik meg gyalogos, kerék­páros és lovasjárőrök felvonultatása, elsősorban a munkáslakta negyedekben. Már mindenki tudja, hogy a rendőrség nem fog tűrni felvonulást, gyülekezést, csoportosulást, sőt még tüntető sétát sem Felvonulnak a munkástömegek Tíz óra körül a munkásság tervezett felvonulási útvonalain megjelentek az első erősebb karhatalmi kirendeltségek, de a csendőrség és a katonaság ekkor még zárt helyeken lévő fontosabb köz­pontokban várta a további parancsokat. Egy negyed órával később hármas­négyes csoportokban érkező munkások a Nagykörút és a Király ucca kereszte­ződésénél nagyobb csoportba verődtek össze, de a lovasrendőrök közbelépése után az első érkezettek békésen szétosz­lottak a mellékuccákban. Ekkor már megkezdődött a munkások felvonulása Újpest és Csepel felől is. A nyugati pályaudvar környékén még mindig ki­sebb csoportokban érkeztek az Oktogon felé és sehol rendzavaró hangos szót sem ejtettek. Háromnegyed tizenegykor a Déb és Hársfa uceákban verődött össze mint­egy 3—400 főnyi tömeg, de a lovasrend­őrök itt is megakadályozták a további gyülekezést. A felvonulási útvonalon mindenütt a kereskedők lehúzták redőnyeiket. Egy­negyed tizenkettőkor az Andrássy út liget felőli oldalának járdáin már több mint tízezer munkás gyülekezett össze. Payer Károly, Vanczák János és Ra­­bák Győző képviselők gépkocsikon fel s alá kocsiznak s fegyelemre intik a csen­des tüntetés résztvevőit. Ekkor már öt­venezer ember tüntetett Budapest uc­cáin Az első összeütközés Egynegyed tizenkettő tájban a Nagy­körúton és a Rákóczi út kereszteződé­sénél nagyobb tömeget szétkergettek .>■ közben néhány igazoltatást foganatosí­tottak a Nemzeti Színház előcsarnoká­ban ideiglenesen beállított rendőrőrszo­bán. Az Angyalföldön a Hoffherr és Schrantz gépgyár előtt Újpest felől jö­vő munkáscsoportok verődtek 300 főnyi tömeggé, akiket az eléjük küldött kar­hatalom szétszórt. Hasonlóképpen jár­tak azok a csoportok is, amelyek Kis­pest felől érkeztek zárt sorokban mint­egy háromszáz résztvevővel. A VII. kerületben ebben az időtájban több szét­­oszlatás után négy embert le kellett tartóztatni, mert a közúti villamosok felbontására igyekeztek a gyülekezőket rávenni Az Andrássy út végén tízezren felüli számra növekedett tömeg háromnegyed tizenkettőkor kilépett passzivitásából és ellepte az úttestet. Elkeseredett han­gok „kenyeret, munkát“ kezdtek köve­telni és abdugolták a burzsoáziát. A szociáldemokrata vezetők igyekeztek csendesíteni a tüntetőket és felszólítot­ták a tömeget az úttest elhagyására, de intervenciójuk nem járt eredménnyel. A tüntetők vasdarabokat és köveket kezdtek dobálni a karhatalomra, amely egyelőre nyugodtan reagált az inzultus kísérletekre A rendőrség attakot vezényel Déltájban egyszerre több helyen ke­rült rendőrattakra a sor. A tömeg az Erzsébet körúton és az Oktogonon ál­landóan zajongott, munkát és kenyeret követelt, a jelenlegi rezsimet abcugolta s a karhatalom szétoszlásra irányuló felszólításainak csak vontatottan, vagy egyáltalán nem volt hajlandó engedel­meskedni. Ezért következtek be az at­takok többé kevésbé komoly sebesülés­sel. A tömeg mindkét helyen a mellék­­utcákba sodródott. A Városligetben is több ízben történt csoportosulások megakadályozása na­gyobb és jelentékenyebb incidenst nem jelentettek. Délben a munkásság özön­­lése még tartott. A tüntetők lapátokkal támadnak rá a karhatalomra Fél egykor a Városligethez közel eső uccákban voltak összetűzések a rendőr­séggel. Egy 46-os villamost a tömeg fel akart borítani és ablakait be is zúzta. Több utas a szilánkoktól megsebesült. A Dohány ucca 87 számú ház előtt a tömeg a rendőri felszólítás ellenére sem akart szétoszlani, mire itt is kardlapok­kal oszlatták szét a tüntetőket. Frisch­­horn Jakab kőműves a fején súlyosan megsebesült. Kórházba szállították. Néhány perccel később a városligeti gyermekjátszóterén 5—6 ezer ifjúmun­kás gyűlt össze. A tömeg kenyeret és munkát követelt s abcugolta a polgári kormányzatot. 100 lovasrendőrnek és te­herautókon érkezett gyalogos rendőr­szakaszoknak kellett közbe lépniök, hogy a rend helyreállítható legyen. Az ifjúmunkások közben kommunista röp­cédulákat osztogattak. Az Aréna után és a Vilma királynő után a közlekedés negyedórára meg­akadt. Az ifjúmunkások újra tömeggé verődtek össze, úgy hogy a közben el­távozott karhatalmi készültségeket újra vissza kellett rendelni a Városligetbe. A tömeg egy része az Aréna után több leállított teherkocsiról leszedte a lapá­tokat s a lovasrendőrök lovait bántal­mazni akarták, társaik pedig a teher­kocsik rakományát szórták a földre Több kritikus pillanat után a karhatal­mi megerősítéseknek újra sikerült az ifjúmunkások tömegét a mellékuccákba szorítaniok. Egyes villanegyedekből olyan hírek érkeztek, hogy a szervezett munkássá­gon kívülálló elemek több helyen kapu­kat törtek, ablakokat zúztak be és egyes villákat fel is dúltak. A két rendőrségi páncéloskocsit katonai különítmények­kel együtt kirendelték a rendbontós ellen. Délután fél háromkor az Oktogon és a Városliget közötti városrész ki­véte­lével úgyszólván mindenütt helyreállott a teljes nyugalom. A közlekedési esz­közök rendesen bonyolítják le továbbra is a közlekedést és azok a munkások, akik a pestkörnyéki városokból, Újpest Kispest, Pestszentlőrinc stb. jöttek be a magyar fővárosba, ekkor már vis­­­szaindulóba voltak lakóhelyeik felé. A karhatalom a városligeti gyermek­­játszótér környékét és az Andrássy út mellékutcái által határolt városnegye­det fel a Oktogon térig körülzárta. A tüntetés során számos kirakatüve­get betörtek és sok épület ablakait be­zúzták Újabb jelentés szerint délután három órakor a Városligetben összegyűlt tö­meg áttörte a rendőri karhatalmat és a városligeti tó partján lévő Vajda,hu­nyad vára felé igyekezett. A tömeg ál­lítólag be akart hatolni a várba, hogy ott elbarrikádírozza magát. Mikor több­szöri­ felszólításra sem akartak szétosz­lani, a karhatalom parancsnoka, sortü­­­zet vezényelt. A rendőrség belelőtt a tömegbe, hat ember meghalt és három­százan megsebesültek

Next