Új Kelet, 1930. szeptember (13. évfolyam, 191-213. szám)
1930-09-02 / 191. szám
XIII EVF. * SZÁM 191 (iaj-woio2Sla|vi§10 szeptemberi 5690 ÉV - ELÜL 8 * I fi-til •* 11 AAA rUJIALA > •iJrin pliriTE in NÜMERAR • fo 244.716/929 B üwiwiihiiiitttti ~mri rrimnm IU ÜJ Kelet az .. ,eCft Geuv^~ «• kánáti isi nn B'^ot napi l5i cikkeink atánni écrrán aaestelöh me, ke -----»■•=» eS|*»sá-serkesztőség és kiadóhivatal: /•la U aCj Strada Baron L. Pont. BrossaiaS £ al H 8 Mfeasww MEaág megfelelő pénznem. __«afflish ■BkímhmmI fflPaBasBHhí Egy évre 19 dollár. «mtwHnnaiMPmp utca 19. szám. Telefon: 9—77. - -................ ELŐFIZETÉSI ÁRAK: gKT ---rag km EH MrrrW ej ..................... juvi i : >Va H Félévre .......................69# .. SnKja b ■ fjp$P§ fft Negyedévre .... 321 „ -i ggf: ”Ja BE* ,4 Egy hónapra .... 11# . 3113 iPfl mMa KI fpPl KÜLFÖLDI fi? I» — ffM « gjpjl ® m ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 1 dollár (vagy ennek béziratokat nem - Hirdetések tarifa szerint tanesménlekre —vetetnek fel. Színaja, Varsó, Genf Előbb Bukarestben és Szinajában, most Varsóban és a jövő héten Genfben jönnek össze a beteg Európa orvosai, hogy pontosan megállapítván a betegség természetét, a kórtüneteket és a gyógyítás módját, ne adják be az orvosságot a betegnek. A szinajai és a varsói konferenciát az a meggondolás hozta össze, hogy gazdasági nyomorúságunk már elviselhetetlen, tenni kell valamit, nehogy bekövetkezzék az összeomlás. Azok az államok, amelyeknek lakossága a földből, a föld terményeinek értékesítéséből él, kénytelenek észrevenni, hogy hovatovább nem lesz érdemes bevetni és megmunkálni a termőtalajt, mert minél bőségesebb a Természet áldása, annál kevesebb remény van arra, hogy a mezőgazdasági termelésre felhasznált munka és tőke anyagi eredményeket hoz. A mezőgazdasági államoknak össze kell tehát fogniok és a kormányoknak és diplomatáknak népeik közös érdekeit elébe kell helyezni minden más érdeknek, még az állami szuverenitás egy részét is fel kell áldozni, hogy közös blokkot alapítva egységesen kössenek olyan szerződéseket amelyek révén mezőgazdasági termelés rentabilitása biztosítható. A dolog nagyon egyszerű s az ismételt konferenciákban meg is volt a hajlandóság erre a megértő együttműködésre. Gazda, ki kétségbeesve nézed teli magtáradat, aki tudod, hogy a világon milliók éheznek s te mégsem tudsz vevőt találni búzádra, mégse reménykedj, hogy Varsó után majd lesz pénz, amiből kifizetheted az adódat, iskolába készülő gyermekednek megveheted a szükséges ruhát és könyvet. A szinajai és varsói elgondolások valóraválását megakadályozza a politika, amely szó gyűjtőneve a nemzeti gyűlölködésnek, féltékenykedésnek, hatalmi érdekeknek .Briand és azok, akik a páneurópai gondolatot hirdetik, azt mondják, hogy ha Európa meg akarja állni helyét a gazdasági és kulturális versenyben, a sok különálló nacionalizmust, a sok vámhatárt, a népek egymás elleni gyűlöletét és féltékenykedését kell megszüntetni, Európa azonos érdekű népeit és államait össze kell fogni, annak a tudatára kell juttatni, hogy nem harcolniuk és nem védekezniük kell egymás ellen, hanem összefogni szemben a nagy világegységekkel, mint aminő az Egysült Államok és Oroszország, meg kell tehát csinálni Páneurópát. Mert ha a mai Európa tovább folytatja kicsinyes házi perpatvarait, nem is kell megvárnia, míg a színes fajok fölébe keverednek, már előbb gazdasági és politikai rabszolgájává lesz a tőkében és prosperitásban erősebb hatalmaknak. Mikor 1908-ban a fiatal orosz cár a hágai világbéke fabrikálása érdekében hívta össze az európai államokat. Emile Faguet, a híres francia szociológus azt írta, hogy nem lehet megcsinálni a világbékét, mert ez a gyengék jogának hangoztatása mellett a múlt igazságtalanságait szentesítené és változhatatlanná deklarálja s olyan időpontban zárná le a történelmet, amelyben győzők és legyőzöttek vannak. Ma pedig Európa legyőzött államai sokkal fentartás nélkülibb hívei a pacifizmusnak és a páneurópai gondolatnak, mint a győztesek. A kis államok tudják, hogy nem a határvonalaktól függ egy-egy állam polgárainak jóléte és boldogulása. A mai változatlan és változhatatlan határok mellett is meg lehet csinálni Páneurópát, ha Európa ki tudna ábrándulni a hatalmi mámorból, a féltékenykedésből s le tudná vetni a tradíciók terhes nyűgét. Enélkül mi csak szenvedjük a gazdasági nyomorúságot, amely megérlelte a Páneurópa-gondolatot, de kevés a reményünk, hogy majd legalább az unokáink megérik a gondolat valóra válását. Ötvenezer ember tüntetett szeptember 1-én Budapest uccáin A budapesti rendőrség belelőtt a tüntető munkástömegekbe Hat halottba és többszáz sebesültje van a sortüznek . A tüntető munkástömegek számos helyen véres közelharcot vívtak a karhatalommal . A munkásokhoz csatlakozott csőcselék kapukat tört fel, ablakokat zúzott be és több villét feldúlt Véres szeptember elseje Budapesten Budapest, szeptember 1. Napok óta nemcsak Magyarország közvéleménye, de a külföld is érthető izgalommal várta szeptember 1-ét, amikor is a magyarországi munkásság a rendőrségi tilalom ellenére, kivonult az utcára, hogy a munkanélküliség ellen tüntessen. A budapesti rendőrfőkapitányságon tegnap, amikor már bizonyos volt, hogy a munkásság a felvonulást minden körülmények között megtartja, nagyfontosságú értekezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy a karhatalomnak utasításba adják, hogy a munkásság tömeges tüntető sétáját is akadályozzák meg. A karhatalom egyben utasításba kapta azt is, hogy a fegyveres beavatkozást kerülni kell. A gáz-, víz- és villanyüzemet, valamint a többi közműveket éjszaka karhatalmi kirendeltségek felügyelete alá helyezték, hogy az üzemek működésének zavartalansága biztosíttassék. Az egész karhatalmat éjjel két órakor riadókészültségbe helyezték. A rendőrség páncélos gépkocsii menetkészen várnak a Mosonyi utcai rendőrlaktanyában további parancsokra. Tegnap délután és ma éjjel letartóztatásokat eszközölt a rendőrség politikai osztálya főleg azok sorából, akik az előzően lefolyt vörös napok alkalmával a munkásságot zavargások keltésére igyekeztek rábírni. A kora reggeli órákban nyoma sem volt az izgalomnak Ma a korai órákban Budapest még a rendes köznapi képet mutatja. Az uccákon nem lehet több rendőrt látni, mint más napokon. Később úgy kilenc óra tájban kezdődik meg gyalogos, kerékpáros és lovasjárőrök felvonultatása, elsősorban a munkáslakta negyedekben. Már mindenki tudja, hogy a rendőrség nem fog tűrni felvonulást, gyülekezést, csoportosulást, sőt még tüntető sétát sem Felvonulnak a munkástömegek Tíz óra körül a munkásság tervezett felvonulási útvonalain megjelentek az első erősebb karhatalmi kirendeltségek, de a csendőrség és a katonaság ekkor még zárt helyeken lévő fontosabb központokban várta a további parancsokat. Egy negyed órával később hármasnégyes csoportokban érkező munkások a Nagykörút és a Király ucca kereszteződésénél nagyobb csoportba verődtek össze, de a lovasrendőrök közbelépése után az első érkezettek békésen szétoszlottak a mellékuccákban. Ekkor már megkezdődött a munkások felvonulása Újpest és Csepel felől is. A nyugati pályaudvar környékén még mindig kisebb csoportokban érkeztek az Oktogon felé és sehol rendzavaró hangos szót sem ejtettek. Háromnegyed tizenegykor a Déb és Hársfa uceákban verődött össze mintegy 3—400 főnyi tömeg, de a lovasrendőrök itt is megakadályozták a további gyülekezést. A felvonulási útvonalon mindenütt a kereskedők lehúzták redőnyeiket. Egynegyed tizenkettőkor az Andrássy út liget felőli oldalának járdáin már több mint tízezer munkás gyülekezett össze. Payer Károly, Vanczák János és Rabák Győző képviselők gépkocsikon fel s alá kocsiznak s fegyelemre intik a csendes tüntetés résztvevőit. Ekkor már ötvenezer ember tüntetett Budapest uccáin Az első összeütközés Egynegyed tizenkettő tájban a Nagykörúton és a Rákóczi út kereszteződésénél nagyobb tömeget szétkergettek .>■ közben néhány igazoltatást foganatosítottak a Nemzeti Színház előcsarnokában ideiglenesen beállított rendőrőrszobán. Az Angyalföldön a Hoffherr és Schrantz gépgyár előtt Újpest felől jövő munkáscsoportok verődtek 300 főnyi tömeggé, akiket az eléjük küldött karhatalom szétszórt. Hasonlóképpen jártak azok a csoportok is, amelyek Kispest felől érkeztek zárt sorokban mintegy háromszáz résztvevővel. A VII. kerületben ebben az időtájban több szétoszlatás után négy embert le kellett tartóztatni, mert a közúti villamosok felbontására igyekeztek a gyülekezőket rávenni Az Andrássy út végén tízezren felüli számra növekedett tömeg háromnegyed tizenkettőkor kilépett passzivitásából és ellepte az úttestet. Elkeseredett hangok „kenyeret, munkát“ kezdtek követelni és abdugolták a burzsoáziát. A szociáldemokrata vezetők igyekeztek csendesíteni a tüntetőket és felszólították a tömeget az úttest elhagyására, de intervenciójuk nem járt eredménnyel. A tüntetők vasdarabokat és köveket kezdtek dobálni a karhatalomra, amely egyelőre nyugodtan reagált az inzultus kísérletekre A rendőrség attakot vezényel Déltájban egyszerre több helyen került rendőrattakra a sor. A tömeg az Erzsébet körúton és az Oktogonon állandóan zajongott, munkát és kenyeret követelt, a jelenlegi rezsimet abcugolta s a karhatalom szétoszlásra irányuló felszólításainak csak vontatottan, vagy egyáltalán nem volt hajlandó engedelmeskedni. Ezért következtek be az attakok többé kevésbé komoly sebesüléssel. A tömeg mindkét helyen a mellékutcákba sodródott. A Városligetben is több ízben történt csoportosulások megakadályozása nagyobb és jelentékenyebb incidenst nem jelentettek. Délben a munkásság özönlése még tartott. A tüntetők lapátokkal támadnak rá a karhatalomra Fél egykor a Városligethez közel eső uccákban voltak összetűzések a rendőrséggel. Egy 46-os villamost a tömeg fel akart borítani és ablakait be is zúzta. Több utas a szilánkoktól megsebesült. A Dohány ucca 87 számú ház előtt a tömeg a rendőri felszólítás ellenére sem akart szétoszlani, mire itt is kardlapokkal oszlatták szét a tüntetőket. Frischhorn Jakab kőműves a fején súlyosan megsebesült. Kórházba szállították. Néhány perccel később a városligeti gyermekjátszóterén 5—6 ezer ifjúmunkás gyűlt össze. A tömeg kenyeret és munkát követelt s abcugolta a polgári kormányzatot. 100 lovasrendőrnek és teherautókon érkezett gyalogos rendőrszakaszoknak kellett közbe lépniök, hogy a rend helyreállítható legyen. Az ifjúmunkások közben kommunista röpcédulákat osztogattak. Az Aréna után és a Vilma királynő után a közlekedés negyedórára megakadt. Az ifjúmunkások újra tömeggé verődtek össze, úgy hogy a közben eltávozott karhatalmi készültségeket újra vissza kellett rendelni a Városligetbe. A tömeg egy része az Aréna után több leállított teherkocsiról leszedte a lapátokat s a lovasrendőrök lovait bántalmazni akarták, társaik pedig a teherkocsik rakományát szórták a földre Több kritikus pillanat után a karhatalmi megerősítéseknek újra sikerült az ifjúmunkások tömegét a mellékuccákba szorítaniok. Egyes villanegyedekből olyan hírek érkeztek, hogy a szervezett munkásságon kívülálló elemek több helyen kapukat törtek, ablakokat zúztak be és egyes villákat fel is dúltak. A két rendőrségi páncéloskocsit katonai különítményekkel együtt kirendelték a rendbontós ellen. Délután fél háromkor az Oktogon és a Városliget közötti városrész kivételével úgyszólván mindenütt helyreállott a teljes nyugalom. A közlekedési eszközök rendesen bonyolítják le továbbra is a közlekedést és azok a munkások, akik a pestkörnyéki városokból, Újpest Kispest, Pestszentlőrinc stb. jöttek be a magyar fővárosba, ekkor már visszaindulóba voltak lakóhelyeik felé. A karhatalom a városligeti gyermekjátszótér környékét és az Andrássy út mellékutcái által határolt városnegyedet fel a Oktogon térig körülzárta. A tüntetés során számos kirakatüveget betörtek és sok épület ablakait bezúzták Újabb jelentés szerint délután három órakor a Városligetben összegyűlt tömeg áttörte a rendőri karhatalmat és a városligeti tó partján lévő Vajda,hunyad vára felé igyekezett. A tömeg állítólag be akart hatolni a várba, hogy ott elbarrikádírozza magát. Mikor többszöri felszólításra sem akartak szétoszlani, a karhatalom parancsnoka, sortüzet vezényelt. A rendőrség belelőtt a tömegbe, hat ember meghalt és háromszázan megsebesültek