Új Kelet, 1931. február (14. évfolyam, 25-48. szám)

1931-02-01 / 25. szám

XIV. ÉVF. * SZÁM 25 OHji-Koloszvar, 1951 — február 1 Vasárnap 5691 ÉV Sebat 14 ■yf­­/i — ám U1 Kelet a és bánsági i Cikkeink atá ftlíP-® i«Irán mérjél* auUlV0­006^ i 109 Kéziratokat női megérzésükre 1 Taxa postala An*xa IC IaS Szerkesztőség és kiadóhivatal: __.­­ ti «I bCJ Str. Baron L. Pop (v. Bra&sai occa) II szám. Telefon 1­17 C ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 1 f gWal Félévre .....................CM lej i K Negyedévre.................321 lej i­ iUrr IVLK­T UÜL1I ELŐFIZETÉSI ÁRAK: hóva 1 dollár (vagy ennek megfelelő pénznem) Egy évre II dollár hirdetések tarifa szer vetetnek fel it A visel tragédia Ki ne emlékeznék diákkorából arra a borzalmas kísérletre, amely azt kívánta bizonyítani, hogy a légüres térben ment­he tétlenül elpusztul minden élőlény! A fizika tudós professzora ázott-csapzott kis verebet helyezett a kísérlethez szol­gáló üvegbura alá. Azután működésbe helyezte a levegőt kiszivattyúzó gépet. A kis veréb előbb nyugtalanul, majd egyre kétségbeesettebben röpdöste körül börtönének szűk, áttetsző falait. Az oxi­gén fogyott, a madárka szárnyverése is csöndesen ellankadt és midőn az utolsó csepp oxigén is elhagyta az üvegburát, a szerencsétlen veréb vonagló teste is élettelenül terült el. Onod erat demonstrandum! Felsővisón két esztendeje már, hogy a hatalom urai egy ilyen kísérlettel szó­rakoznak. Az ü­vegbura alatt a városka és a vidék zsidósága szörnyű haláltusá­jában. A kísérletező professzor pedig, a „demokratikus“ kormány, a tudós kö­zönyével és érzéktelenségével asszisztál a kísérlet mellett. A zsidóság lába alól fokozatosan és következetesen húzzák ki a talajt, tudományos alapossággal vonják meg tőle az életadó oxigént. Már beállott az agónia. Már csak né­hány nap vagy néhány hét kérdése és meg fogják látni, hölgyeim és uraim, hogy a kísérlet sikerül. Be fog bizonyosodni, hogyha a zsidó­ságot megfosztják egzisztenciális lehe­tőségétől, ha kiveszik szájából az utolsó falatot, úgy ez a zsidóság el fog pusz­tulni. Éhen fog halni. Meg fog semmi­sülni. A kormány, a demokrácia és a huma­nizmus nagyobb dicsőségére. Felsővisó környékén hatalmas erdősé­gek koronázzák a máramarosi hegyeket. A közbirtokosság 100 milliós erdőségei A közbirtokosok között zsidók is van­nak. Az erdők tulajdon- és kiaknázási joga körül évtizedek óta folyik a hábo­rúság a különböző igazságszolgáltatási fórumok előtt. Végül 1927-ben döntött a Kúria. Úgy rendelkezett, hogy az erdő­séget fel kell osztani a közbirtokosok között, mindegyiknek megadva a jogot arra, hogy az őt megillető részt kiter­melje. De közben hatalomra került a nem­zeti parasztpárti kormány. Az egyik máramarosi kormánypárti potentátnak érdekében állott az, hogy ne osszák fel a visói erdőket. És addig kilincselt, míg keresztülvitte, hogy ne hajtsák végre a legfelsőbb romániai igazságszolgáltatási fórum határozatát. (O, bekötött szemű Justitia...). A felfüggesztés egyébként nem találkozott nagyobb nehézségekkel. Mert a potentát azzal érvelt, hogy ha a közbirtokosság felosztása megtörténik, a zsidók hozzájutnak az erdőjükhöz. És elég volt hangoztatni, hogy ha megkez­dődik a munka Visón, úgy egzisztenciá­hoz jutnak a zsidó fuvarosok, a zsidó favágók, a zsidó csúsztatók is. Semmint hogy ilyen bőség szakadjon Máramaros zsidóira, hát inkább haljon el fűrész zaja, csituljon el fejsze csatto­gása a máramarosi erdőkben. Hat fűrésztelep működött Felsővisón. Hat ipari üzem adott kenyeret zsidó egzisztenciáknak is. Ez a hat fűrész az utóbbi időben tétlenségre kényszerült, mert az erdőkben is megállt a munka. Hat fűrész várta, hogy végrehajtsák a Kúria határozatát és megkezdődjék a termelés, amely távoli vidékek lakóinak —■ románnak és zsidónak egyaránt — biztosította volna a betevő falatot. Ehelyett azonban Mihalache miniszter úr kiszállt Visóra és felépítette a hete­dik fűrészt. Az állam pénzén. Az adó­fizetők pénzén. A mi pénzünkön. Mil­liós befektetéssel. És azzal a meghagyás­sal, hogy ez a fűrész zsidó munkásnak nem adhat kenyeret. Azt kérdik, hogy miért volt szükség erre a hetedik fűrészre? A válasz kézen­fekvő. Meg kellett találni a módját an­nak, hogyan lehetne a zsidó elemet ki­­rrekeszteni a termelésből. Hogy eközben lábbal tiporják a törvény rendelkezé­seit? Hogy nem hajtják végre az igaz­ságszol­gáltatási határozatokat? Hogy a mindenható állam erőszakosan beavat­kozik a magángazdaság életébe, fel­rúgja az egyéni iniciatíva elvét, fel az állampolgársági egyenlőség princípiu­mát, megbénítja a szabad konkuren­ciát és csak a lakosok bizonyos kategó­riái számára engedélyezi a megélhetés lehetőségét? És hogy mindez a megtaga­dása annak, amivel a nemzeti paraszt­párt az ellenzéken hódította az orszá­got: megtagadása a törvényesség és az egyéni szabadság respektálásának? Ezek a meggondolások nyilvánvalóan nem játsztak szerepet Mihalaehe szá­mára. És a zsidóság történeti tragédiá­jának megiródott a legújabb fejezete: Borsa és Visó. Az egyik helyen az ottho­nukat perzselik fel, a másikon a ke­nyeret veszik ki a szájából. Az egyik a brutális, középkori, a másik pedig a modern, „tudományos“ antiszemitizmus állomása. Az egyik a fizikai, a másik az anyagi létére tör a zsidóságnak. Tipikus galut-sors, a galut minden át­kával és keserűségével. A kormány a termelés új módjával kísérletezik Felsővisón. Az üvegbura alatt az életösztön utolsó erőmegfeszí­­téseivel vonaglik az egzisztenciájától megfosztott zsidóság. Úgy látszik, a kísérlet sikerülni fog. Kasztner Rend A kormány összes kölcsöntárgyalásai befejezés előtt állnak Popovici pénzügyminiszter a jövő 7 ■, 1,­­ 1 aláírására Nincs kizárva, hogy 50 millió dollárra fog emelkedni a stabilizációs kölcsön második részlete. A Banque d’Acceptation 220 millió frankot folyósított a Banca- Nationalának a mezőgazdasági hitelek kielégítésére Kétezer kilométer út építésére kap kon­cessziót a Svenska svéd pénzcsoport Bucuresti-Bukarest, január 31. (Az Új Kelet tudósítójától.) A politikai élet előterében a kölcsöntárgyalások álla­nak, amelyeknek befejezését jelenti be a bukaresti sajtó. A hónapokkal ezelőtt megkezdett tárgyalásokat Maniu volt miniszterelnök készítette elő és Miro­­nescu miniszterelnök külföldi útja is a kölcsöntárgyalásokkal volt összefüggés­ben. A kölcsönről a legutóbbi hetekben a legkülönbözőbb hírek keltek szárnyra és a bukaresti sajtó egy része már arról is beszámolt hogy a kölcsöntárgyalások véglegesen meghiúsultak. A legújabb jelentések szerint azonban a kölcsön­­tárgyalások már utolsó stációjáig ju­tottak el, mert Popovici pénzügyminisz­ter már a jövő hét elején Párizsba uta­zik, hogy a kölcsönt aláírja­­ Popovicit párizsi útjára Stefan Stanescu, a do­hánymonopólium igazgatója kíséri el, mert a kölcsönt tudvalevőleg a mono­pólium jövedelme garantálja. A kölcsön­tárgyalások befejezését Popovicinak a Banque de Paris és Pay Bas bankok­kal folytatandó tárgyalása előzi meg. Svéd cég kapja az ut­­koncessziót Amint már az Új Kelet azt megírta, ezzel a kölcsönnel egyidejűleg a kor­mány útépítési programjának megvaló­sítása érdekében is folytat kölcsöntár­­gyalásokat. Az ut koncesszió ügyében egy svéd tröszttel tárgyal a kormány, amlynek delegátusa Wahlenberg, hos­­­szabb tárgyalásokat folytatott Stefan Stanescuval, a dohánymonopólium auto­nóm pénztárának igazgatójával, vala­mint Foisescu és Paleolog igazgatók­kal. A társgyaláson részt vett Jixan, a hadikártalanítási intézet igazgatója is. A tárgyalásokról kiszivárgó részletek szerint a kormány tízmillió dollárt fog a kölcsönből utak építésére fordítani. Harminc, vagy ötvenmillió dollár Az Adeverul a kölcsöntárgyalásokról azt adja hírül, hogy annak végösszege 30 millió dollárban állapíttatott meg. A 30 millió dollárból 16 milliót a fran­cia pénzcsoportok jegyeztek le és a fenn­maradt 14 millió erejéig különböző kül­földi bankházak vesznek részt a köl­csönben. Az Adeverul szerint azonban ez az összeg könnyen kétszeresére emel­kedhetik, mert a kölcsön első részleté­nek kibocsátásakor is a kormánynak Popovici párizsi látogatásai következ­tében sikerült az ötvenmillió dollárra tervezett kölcsönt 101 millióra fel­emelnie. Ilyenformán megtörténhetik, hogy bár ez idő szerint a kölcsön 30 millió dollárban van megállapítva, a pénzcsoportok 50 millió dolláron felüli pénzösszeget fognak az ország rendel­kezésére bocsátani és ezzel a kormány jelent*ékei? y »skvt'k­eny’,*»Vií*t <4­0» gazdasági problémáit ideiglen*­en meg is oldhatja. Az útépítés programja A Cuvantul egyébként közli a kor­mány részletes útépítési tervét, amelyre vonatkozólag a Svenska svéd táraság konkrét ajánlatokat tett. Eszerint a kormány ajánlatot kapott kétezer kilo­méternyi útvonal kiépítésére. Ebből kétszáz kilométer elsőrendű út, 150—200 kilométer másodrendű út, a fennmaradó 1100 kilométernyi utat pedig gránit és bazaltból építené ki a svéd vállalat. A Svenka tröszt öt éves garanciát vállal az általa megépített utakért és ezalatt az idő alatt vállalja az utak karban­tartását is. Az első utat Bukarest és Brassó között építenék ki és ezután kerülnének sorra a további munkálatok. Az útépítési munkák már kora tavas­­­szal kezdetüket vennék és a svéd társa­ság munkaterve szerint két év alatt be is fejeződnének a munkála­tok Banque d'Acceptacion ÍW miliő Ji ankol fOlvéA+rrl+l A kölcsöntárgyalásokkal párhuzamo­san a Banca Nationala befejezte a Banque d'Acceptationnal folytatott tár­gyalásait a mezőgazdasági hitelekre vonatkozólag. A Banca Nationala ma kiértesítette főváros nagyobb hitel­intézeteit, hogy a Banque d'Accep­­tacion 220 millió francia frankot bo­csátott a Banca Nationala rendelkezé­sére, a mezőgazdasági hitelek kielégíté­sére. Lavalnak sikerült ötvennégy főnyi többséget szereznie a francia kamarában Az új kormány hosszabb időre biztosította a m­ga számára a kormányzás stabilitását! Párizs, január 31. A francia kamará­ban a kormánynyilatkozat vitája után a szavazásnál 312 szavazattal 258 elle­nében bizalmat szavaztak a Laval kor­mánynak. A kormánynyilatkozatot Bé­­rard igazságügyminiszter olvasta fel a szenátus ülésén. A szenátus a vitát csak kedden kezdi meg. Párizs, január 31. A Laval-kormány­­nak a francia kamara ma újabb bizalmi szvazatot szállított. Francois Albert képviselő azon javaslatát, hogy a ka­mara utasítsa a kormányt a világi szel­lemű oktatás fenntartására és teljes ki­építésére, valamint az egyetemi ingye­nes oktatás bevezetésére. Laval elle­nezte s felvetette a bizalmi kérdést. A kamara a szavazásnál 309 szavazattal 258 ellen elutasította a képviselő javas­latát és a kormánynak bizalmat szava­zott. Párizs, január 31. A kormánynyilat­kozat elhangzása utáni szavazás ered­ménye meghaladja a várakozásokat A jobb- és középpárti lapok döntő győzelemnek tüntetik fel az 54 főnyi többség megszervezését és hangoztat­ják, hogy Lavalnak sikerült teljes mér­tékben kormánya mögé állítania Tar­­dieu régi többségét. Politikai körökben általános a véle­mény, hogy az új kormány hosszabb időre biztosította maga részére a kor­mányzás stabilitását

Next