Új Kelet, 1931. május (14. évfolyam, 96-119. szám)
1931-05-01 / 96. szám
Taxa postala Yiu tup • Oft C7 A u platite in numerar "*V* E'Vr* “D* No.224.718-929. /Jf’ia *8 l#*t Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj — Kolozsvár 1931 -" ** ’vl Str. Baron L. Pop (volt Brassai J ^ Pé tk 18,01 *eea) II. szám. Telefonszám: 9 77 ^egerzSkiÄ i^L.kozuhk Hirdetések ^ torifa^ szerint ______ % . nmi.':,B_MPM3tt)lii'Trr*'iiiP' iihiiwiih .m tmmmmm ,... ^»g*BK3BWMir _ | ____ Két órát tartott a meglepetésszerűen összehívott parlament rendkívüli ülésszaka A parlamentet feloszlatták , junius elsejére kiírták az új választásokat és Junius 15-én már össze fog ülni az új parlament Detektivdrámába illő gyorsasággal pereg a belpolitikai élet filmje. A Jorga- kormány nem várta be a nemzeti parasztpárti többség bizalmatlansági szavazatát. Jorga felolvasta programnyilatkozatát s közvetlenül azután felolvasta a feloszlatásról szóló királyi kéziratot is. A képviselők sorában leírhatatlan hatást váltott ki a feloszlatás híre. Az uj választások rövid terminusa nehézségek elé állítja a készületlenül talált pártokat A nemzeti parasztpárt nyilt ellenzékbe ment át és harcot indít a kormány ellen Bucuresti-Bukarest, április 30. (Az Új Kelet tudósítójától.) A belpolitikában detektívdrámába illő izgalmassággal és titokzatossággal peregnek az utóbbi időben az események. Három meglepetés érte egymás után az ország közvéleményét: a Iorga-kormány kinevezése, amelyre senki sem számított, a parlament összehívása 48 órán belül, amelyről senki sem tudott és most végül a parlament feloszlatása és új választások kiírása egy olyan rövid terminuson belül, amely úgyszólván még lélegzethez sem fogja engedni jutni a felkészületlenül talált pártokat. Iorga miniszterelnök felolvasta tegnap délután a parlament előtt a feloszlatásról és az új választások kiírásáról szóló királyi dekrétumot. A nemzeti parasztpárti többséget a feloszlatásnak ez a módja egy órával az összeülés után éppoly megdöbbenésszerűen érte, mintha egyszerűen a Monitorul Oficial hasábjain jelent volna meg a jelenlegi parlament sorsát eldöntő királyi kézirat. A feloszlatás előrelátható volt: egy pillanatig sem lehetett hinni, abban, hogy a nemzeti parasztpárti többség együtt fog dolgozhatni huzamosabb ideig azzal a kormánnyal, amely programjába vette az előző rezsim egész törvényhozásának revízióját. Tárgyi okokon kívül azonban személyi meggondolások is erkölcsi lehetetlenséggé tették az együttmunkálkodást. Titulescu legutolsó kormányformációja azon bukott meg, hogy Maniu nem volt hajlandó a többség támogatását megígérni egy olyan kormánynak, amelyben Argetoianu is helyet foglal. Nos, Iorga kormányában ugyanez az Ar»getoianu vezető szerepet tölt be.A helyzetet súlyosbította még Manolescunak a kormányba való belépés, akit emiatt rövid uton kizártak a nemzeti parasztpártból. , Ha, logikus gondolkodás ,az ésszel nem is lehetett szí^ani erre az együttműködésre, a feloszlatás de SJAA“ Ut Riasztások korai hat. Nem akarjak erejével elegáns volt-e a most Vitatni’ hogy mielött mégV oszlatja a parlamentet, hogy a vált fagyozodott volna arról, V.„„ +í„ sztojogi törvény ertelme,,, . .ppal a választások előtt be héti a jelölő listákat. Három rendelet tehát a politikai pártok Jkezésére a választásokat megéző kartell-tárgyalások lefolytatásához s a jelölő listák elkészítéséhez. Nem is beszélve arról, hogy ez az idő teljesben elégtelen a pártok számára programjuknak a választótömegek előtti való kifejezéséhez és egy alaposabb választási propagandához. A választások korai terminusát semmiesetre sem lehet ilyen körülmények között demokratikus cselekedetnek tekinteni, bármennyire is örvendetes a kormánynak azon ismételten hangoztatott kijelentése, hogy az alkotmányos kereteken belül és a parlamentáris formákat respektálva kíván dolgozni. Az a program, amelyet lorga profé szó a parlament előtt tegnap délután felolvasott, nem nélkülözi a hangzatos ígéreteket és önbizalomtól duzzadó. A jövő meg fogja mutatni, milyen mértékben fog sikerülni ennek a kormánynak elgondolásait a gyakorlatba is átültetni. Mindenesetre sajnálatos, hogy ez a program egyetlen szóval sem emlékezett meg a kisebbségekről, amelyek egyelőre nem tudhatják, hogy a kisebbségi alminisztérium felállítása valóban egyet jelent-e egy új kisebbségi politika inaugurálásával és a sérelmek orvoslásával. Problematikus egyelőre az is, — a rövid választási terminust figyelembe véve — hogy az elkövetkező választásokon az ország akarata valóban teljesen szabadon fog nyilatkozhatni, mint ahogyan azt a kormány ígéri. Annyi bizonyos viszont, hogy a történtek után a belpolitikai harcok fokozott erővel fognak kiújulni. S az uralkodónak bizonyára nem ez volt az óhaja, midőn Titulescunak a nemzeti egység kormányának megalakítására adott megbízást Villámcsapásként érte a parlament feloszlatása a képviselőket és szenátorokat Bucuresti-Bukarest, április 30. Szerda délután a legnagyobb bizonytalanság közepette ült össze a meglepetésszerűen összehívott parlament Az összehívást elrendelő dekrétum lakonikus volta már sejttetni engedte a következményeket. Mégis a délutáni ülés előtt a nemzeti parasztpárti többség értekezletén Maniu nem foglalt kategorikus állást a Jorga-kormánnyal szemben és ennek programjától tette függővé a többség magatartását. A Jorga-kormány azonban nem várta be a többség bizalmatlansági szavazatát. A kormány programjának felolvasása után Jorga miniszterelnök felolvasta a parlament előtt a feloszlatásról és az új választások kiírásáról szóló királyi dekrétumot. A feloszlatás híre villámként csapott le a jelenlevő képviselőkre és szenátorokra, leírhatatlan hatást váltva ki. A királyi dekrétum értelmében június elsején, tehát négy hét múlva, már lezajlanak a képviselőválasztások és ezt követőleg június 4-én a szenátorválasztások is. Június 15-én pedig már összeül az új parlament. Politikai köröket a legnagyobb meglepetés erejével érték az új intézkedések. A politikai pártok lázas tanácskozásokon készítik elő a választási kartelleket. Ezekről az eseményekről az alábbi részletes tudósításunk számol be: I kamara drámai ülése Bucuresti-Bukarest, április 30. (Az Új Kelet tudósítójától.) Ma délelőtt 11 órakor Tedeum volt a patriarchia templomában, amelyen részt vettek a kormány összes tagjai és számos parlamenter. Fél tizenkettőkor kezdtek gyülekezni a képviselőház folyosóján a képviselők és szenátorok. A nemzeti parasztpárti honatyák soraiban meglehetősen nyomott hangulat uralkodott. A bizonytalanság nehezedett rá a lelkekre: senki sem tudta, hogy mit akar a kormány. Azonnal feloszlatják-e a parlamentet, vagy pedig elhalasztják az őszi hónapokra? A liberálisok körében valamivel jobb volt a hangulat. Elkedvetlenítette a többségi képviselőket és szenátorokat az is, hogy a megnyitó ülés nélkülözte a szokásos ünnepi díszt és csillogást : távol maradt a tábornoki kar s távolmaradásukkal tüntettek a diplomáciai testület tagjai is. Az is köztudomású volt, hogy az uralkodó ezúttal nem fog részt venni a megnyitáson, amelyről néhány óra múlva kiderült, hogy idő előtti végét is jelentette az első szabadon választott parlamentnek. Maniu Gyulát tomboló tapsviharral fogadták Tizenkét óra előtt néhány perccel megjelent az ülésteremben Maniu Gyula. A volt miniszterelnök megjelenése tomboló éljenzést és tapsvihart váltott ki a többségiek oldalán. A képviselők és szenátorok állva hosszasan ünneplik Maniut. Ugyancsak kijut az ünneplésből Mihalachenak is. Még mindig tapsolnak a többségiek, midőn Jorgával az élén, bevonul az ülésterembe a kormány. A miniszterelnök mellett közvetlenül Argetoianu áll, azután sorban következnek Ghica, Valcoviciu, Cantacuzino, Ionescu Sisesti, Munteanu Ramnic, Ottescu, Juliu Hatiegan, Radin földművelésügyi alminiszter és Brandsch Rudolf, a kisebbségek alminisztere, valamint Hamangiu igazságügyminiszter. Manoilescu iparügyi miniszter nem jött el a megnyitóra. A meglepően rövid királyi kézirat Pap-Csicsó István elnök Iorgának adja meg a szót, aki helyén maradva olvassa fel a parlamenti szessziót megnyitó királyi kéziratot. A kézirat rendkívül lakonikus s talán a legrövidebb, amelyet a román parlamentben valaha is felolvastak. A királyi kézirat körülbelül a következőket tartalmazza: „A Mironescu-kormány lemondása után alakított új kormányon», — amelyet ama erőfeszítések után alakítottam, amelyek a nemzeti koalíciót akarták megvalósítani— a parlament kebelében akar működni és céljait és metódusait a parlamenten keresztül akarja megvalósítani. Éppen ezért a törvényhozó testületek ülését megnyitom“. A trónbeszédet Károly király és az összes miniszterek írták alá. A trónbeszéd óriási meglepetést keltett. Az a tény, hogy a szokástól eltérően nem adott programot a parlament számára, már előre vetette a délutáni események árnyékát. A királyi kézirat felolvasása után Pap Csicsó István elnök bejelentette, hogy a képviselőház délután öt órakor tartja meg ülését, Bratu szenátusi elnök pedig délután félhatra hívta egybe a szenátorokat. A nemzeti parasztpárt a várakozás álláspontja mellett döntött Délután fél négy órakor a nemzeti parasztpárti képviselők és szenátorok értekezletre ültek össze a kamara második szekciójának termében. Az értekezleten Mironescut és Popoviciu Mihályt kivéve, megjelentek az összes volt miniszterek. Fél négy után néhány perccel érkezett meg Maniu, akit ismét tomboló ünneplésben részesítettek. Maniu azonnal szót kért és hosszú expozéban ismertette a politikai helyzetet és a Mironescu-kormány bukása óta bekövetkezett politikai eseményeket. Kijelentette, hogy a parlamenti többség igen kényes helyzetben van a Iorga-kormánnyal szemben, különösen Manoilescu személye miatt, aki kettős konfliktusban áll a nemzeti parasztpárttal, a Nitrogéngyárral kapcsolatos törvényjavaslat miatt és hogy annak következtében a párt hozzájárulása nélkül belépett a Jorga-kormányba. Kijelentette Maniu, hogy nem ismeri az új kormány programját, éppen ezért meg kell várni a kormánynyilatkozatot és csak azután fog dönteni a nemzeti parasztpárt afölött, hogy támogatásban részesíti-e a jelenlegi kormányt, vagy sem. Pap-Csicsó István volt a következő felszólaló. Kérte a jelentkezőket, hogy álljanak el a szólástól. Nincs helye hosszas vitának. Javasolja, hogy hatalmazza fel a párt Maniu Gyulát, hogy legjobb belátása szerint cselekedjék. Most csak arra van szükség, hogy mindannyian zárt sorokban kövessük a párt vezérét. Az értekezlet ezzel véget ért. Délután öt órakor zsúfolt karzatok előtt, feszült figyelem és érdeklődés közepette nyitotta meg az ülést Pap-Csicsó István elnök. Azonnal Iorgának adta meg a szót, aki kormánya nevében hosszú deklarációt olvasott fel, ismertetve programját. A nyilatkozat elején Iorga elismeri, hogy a jelenlegi parlament az akkori népakarat őszinte megnyilatkozása volt és becsületes szándékkal kezdte meg működését. Ezután rámutatott arra, hogy elemi kötelessége volt az uralkodóval és az országgal szemben elfogadni a kormányalakítást (Folytatása a 4. oldalon.)