Új Kelet, 1931. május (14. évfolyam, 96-119. szám)

1931-05-01 / 96. szám

Taxa postala Yiu tup • Oft C7 A u platite in numerar "*V* E'Vr* “D* No.224.718-929. /Jf’ia *8 l#*t Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj — Kolozsvár 1931 -" ** ’vl Str. Baron L. Pop (volt Brassai J ^­­ Pé t­k 18,01 *eea) II. szám. Telefonszám: 9­ 77 ^egerzSkiÄ­ i­­^L.kozuhk Hirdetések ^ tori­fa^ szerint ______ % . nmi.':,B_MPM3tt)lii'Trr*'iiiP' iihiiwiih .m tmmmmm ,... ^»g*BK3BWMir _ | ____ Két órát tartott a meglepetésszerűen összehívott parlament rendkívüli ülésszaka A parlamentet feloszlatták , junius else­jére kiírták az új választásokat és Junius 15-én már össze fog ülni az új parlament Detektivdrámába illő gyorsasággal pereg a belpolitikai élet filmje. A Jorga- kormány nem várta be a nemzeti parasztpárti többség bizalmatlansági szavazatát. Jorga felol­vasta program­nyilatkozatát s közvetlenül azután felolvasta a feloszlatásról szóló ki­rályi kéziratot is. A képviselők sorában leírhatatlan hatást váltott ki a feloszlatás híre. Az uj választások rövid terminusa nehézségek elé állítja a készületlenül talált pártokat A nemzeti parasztpárt nyilt ellenzékbe ment át és harcot indít a kormány ellen Bucuresti-Bukarest, április 30. (Az Új Kelet tudósítójától.) A belpolitiká­ban detektívdrámába illő izgalmas­­sággal és titokzatossággal peregnek az utóbbi időben az események. Három meglepetés érte egymás után az ország közvéleményét: a Iorga-kormány ki­nevezése, amelyre senki sem számított, a parlament összehívása 48 órán belül, amelyről senki sem tudott és most vé­gül a parlament feloszlatása és új vá­lasztások kiírása egy olyan rövid ter­minuson belül, amely úgyszólván még lélegzethez sem fogja engedni jutni a felkészületlenül talált pártokat. Iorga miniszterelnök felolvasta teg­nap délután a parlament előtt a fel­oszlatásról és az új választások kiírá­sáról szóló királyi dekrétumot. A nem­zeti parasztpárti többséget a feloszla­tásnak ez a módja egy órával az ös­­­szeülés után éppoly megdöbbenéssze­­rűen érte, mintha egyszerűen a Moni­torul Oficial hasábjain jelent volna meg a jelenlegi parlament sorsát el­döntő királyi kézirat. A feloszlatás előrelátható volt: egy pillanatig sem lehetett hinni, abban, hogy a nemzeti parasztpárti többség együtt fog dol­gozhatni huzamosabb ideig azzal a kormánnyal, amely programjába vette az előző­ rezsim egész törvényhozásá­nak revízióját. Tárgyi okokon kívül azonban személyi meggondolások is erkölcsi lehetetlenséggé tették az eg­yüttmunkálkodást. Titulescu leg­utolsó kormány­formációja azon bu­kott meg, hogy Maniu nem volt haj­landó a többség támogatását meg­ígérni egy olyan kormánynak, amely­ben Argetoianu is helyet foglal. Nos, Iorga kormányában ugyanez az Ar»­getoianu vezető szerepet tölt be.­­A helyzetet súlyosbította még Manol­es­­cunak a kormányba való belépés, akit emiatt rövid uton kizártak a nem­zeti parasztpártból. , Ha, logikus gondolkodás ,az ­ésszel nem is lehetett szí^ani erre az együttműködésre, a f­eloszlatás de SJAA“ Ut Riasztások korai hat. Nem­ akarjak erejével elegáns volt-e a­­ most Vitatni’ hogy mielött mégV oszlatja a parlamentet, hogy a vált fagyozodott volna arról, V.„„ +í„ sztojogi törvény ertelme­,,,­­ . .ppal a választások előtt be hét­i a jelölő­ listákat. Három rende­let tehát a politikai pártok Jkezésére a választásokat meg­­é­ző kartell-tárgyalások lefolytatásá­hoz s a jelölő listák elkészítéséhez. Nem is beszélve arról, hogy ez az idő teljesben elégtelen a pártok számára programjuknak a választótömegek előtti való kifejezéséhez és egy alapo­sabb választási propagandához. A vá­lasztások korai terminusát semmiesetre sem lehet ilyen körülmények között demokratikus cselekedetnek tekinteni, bármennyire is örvendetes a kormány­nak azon ismételten hangoztatott ki­jelentése, hogy az alkotmányos kere­teken belül és a parlamentáris for­mákat respektálva kíván dolgozni. Az a program, amelyet lorga pro­fé­­ szó­ a parlament előtt tegnap dél­után felolvasott, nem nélkülözi a hang­zatos ígéreteket és önbizalomtól duz­zadó. A jövő meg fogja mutatni, mi­lyen mértékben fog sikerülni ennek a kormánynak elgondolásait a gyakor­latba is átültetni. Mindenesetre sajná­latos, hogy ez a program egyetlen szóval sem emlékezett meg a kisebbsé­gekről, amelyek egyelőre nem tudhat­ják, hogy a kisebbségi alminisztérium felállítása valóban egyet jelent-e egy új kisebbségi politika inaugurálásával és a sérelmek orvoslásával. Problema­tikus egyelőre az is, — a rövid válasz­tási terminust figyelembe véve — hogy az elkövetkező választásokon az ország akarata valóban teljesen szabadon fog­­ nyilatkozhatni, mint ahogyan azt a kormány ígéri. Annyi bizonyos viszont, hogy a történtek után a belpolitikai harcok fokozott erővel fognak ki­újulni. S az uralkodónak bizonyára nem ez volt az óhaja, midőn Titulescu­­nak a nemzeti egység kormányának megalakítására adott megbízást Villámcsapásként érte a parlament fel­oszlatása a képviselőket és szenátorokat Bucuresti-Bukarest, április 30. Szerda délután a legnagyobb bizonytalanság közepette ült össze a meglepetésszerűen összehívott parlament Az összehívást el­rendelő dekrétum lakonikus volta már sejttetni engedte a következményeket. Mégis a délutáni ülés előtt a nemzeti parasztpárti többség értekezletén Maniu nem foglalt kategorikus állást a Jorga-kormánnyal szemben és ennek program­jától tette függővé a többség magatartását. A Jorga-kormány azon­ban nem várta be a többség bizalmatlansági szavazatát. A kormány programjának felolvasása után Jorga miniszterelnök felolvasta a parlament előtt a feloszlatásról és az új választások kiírásáról szóló királyi dek­rétumot. A feloszlatás híre villámként csapott le a jelenlevő képviselőkre és szená­torokra, leírhatatlan hatást váltva ki. A királyi dekrétum értelmében június elsején, tehát négy hét múlva, már lezajlanak a képviselőválasztások és ezt követőleg június 4-én a szenátorválasz­tások is. Június 15-én pedig már összeül az új parlament. Politikai köröket a leg­nagyobb meglepetés erejével érték az új intézkedések. A politikai pártok lázas tanácskozásokon készítik elő a választási kartelleket. Ezekről az eseményekről az alábbi részletes tudósításunk számol be: I­ kamara drámai ülése Bucuresti-Bukarest, április 30. (Az Új Kelet tudósítójától.) Ma délelőtt 11 óra­kor Tedeum volt a patriarchia templomá­ban, amelyen részt vettek a kormány ös­­­szes tagjai és számos parlamenter. Fél tizenkettőkor kezdtek gyülekezni a kép­viselőház folyosóján a képviselők és sze­nátorok. A nemzeti parasztpárti hon­atyák soraiban meglehetősen nyomott hangulat uralkodott. A bizonytalanság nehezedett rá a lelkekre: senki sem tudta, hogy mit akar a kormány. Azonnal fel­oszlatják-e a parlamentet, vagy pedig el­halasztják az őszi hónapokra? A liberáli­sok körében valamivel jobb volt a hangu­lat. Elkedvetlenítette a többségi képvise­lőket és szenátorokat az is, hogy a meg­nyitó ülés nélkülözte a szokásos ünnepi díszt és csillogást : távol maradt a tábor­noki kar s távolmaradásukkal tüntettek a diplomáciai testület tagjai is. Az is köz­tudomású volt, hogy az uralkodó ezúttal nem fog részt venni a megnyitáson, amelyről néhány óra múlva kiderült, hogy idő előtti végét is jelentette az első sza­badon választott parlamentnek. Maniu Gyulát tomboló taps­viharral fogadták Tizenkét óra előtt néhány perccel meg­jelent az ülésteremben Maniu Gyula. A volt miniszterelnök megjelenése tomboló éljenzést és tapsvihart váltott ki a több­ségiek oldalán. A képviselők és szenáto­rok állva hosszasan ünneplik Maniut. Ugyancsak kijut az ünneplésből Miha­­lachenak is. Még mindig tapsolnak a többségiek, midőn Jorgával az élén, be­vonul az ülésterembe a kormány. A miniszterelnök mellett közvetlenül Arge­toianu áll, azután sorban következnek Ghica, Valcoviciu, Cantacuzino, Ionescu Sisesti, Munteanu Ramnic, Ottescu, Juliu Hatiegan, Radin földművelésügyi al­­miniszter és Brandsch Rudolf, a kisebb­ségek alminisztere, valamint Hamangiu igazságügyminiszter. Manoilescu iparügyi miniszter nem jött el a megnyitóra. A meglepően rövid királyi kézirat Pap-Csicsó István elnök Iorgának adja meg a szót, aki helyén maradva olvassa fel a parlamenti szessziót megnyitó ki­rályi kéziratot. A kézirat rendkívül lako­nikus s talán a legrövidebb, amelyet a román parlamentben valaha is felolvas­tak. A királyi kézirat körülbelül a követ­kezőket tartalmazza: „A Mironescu-kormány lemondása után alakított új kormányon», — ame­lyet ama erőfeszítések után alakítot­tam, amelyek a nemzeti koalíciót akar­ták megvalósítani— a parlament kebe­lében akar működni és céljait és metó­dusait a parlamenten keresztül akarja megvalósítani. Éppen ezért a törvény­hozó testületek ülését megnyitom“. A trónbeszédet Károly király és az ös­­­szes miniszterek írták alá. A trónbeszéd óriási meglepetést keltett. Az a tény, hogy a szokástól eltérően nem adott programot a parlament számára, már előre vetette a délutáni események árnyékát. A királyi kézirat felolvasása után Pap Csicsó Ist­ván elnök bejelentette, hogy a képviselő­ház délután öt órakor tartja meg ülését, Bratu szenátusi elnök pedig délután fél­hatra hívta egybe a szenátorokat. A nemzeti parasztpárt a vá­rakozás álláspontja mellett döntött Délután fél négy órakor a nemzeti pa­rasztpárti képviselők és szenátorok érte­kezletre ültek össze a kamara második szekciójának termében. Az értekezleten Mironescut és Popoviciu Mihályt kivéve, megjelentek az összes volt miniszterek. Fél négy után néhány perccel érkezett meg Maniu, akit ismét tomboló ünneplés­ben részesítettek. Maniu azonnal szót kért és hosszú ex­pozéban ismertette a politikai helyzetet és a Mironescu-kormány bukása óta bekövet­kezett politikai eseményeket. Kijelentette, hogy a parlamenti többség igen kényes helyzetben van a Iorga-kormánnyal szem­ben, különösen Manoilescu személye miatt, aki kettős konfliktusban áll a nem­zeti parasztpárttal, a Nitrogéngyárral kapcsolatos törvényjavaslat miatt és hogy annak következtében a párt hozzájárulása nélkül belépett a Jorga-kormányba. Kije­lentette Maniu, hogy nem ismeri az új kormány programját, éppen ezért meg kell várni a kormánynyilatkozatot és csak azután fog dönteni a nemzeti parasztpárt afölött, hogy támogatásban részesíti-e a jelenlegi kormányt, vagy sem. Pap-Csicsó István volt a következő fel­szólaló. Kérte a jelentkezőket, hogy­ állja­nak el a szólástól. Nincs helye hosszas vitának. Javasolja, hogy hatalmazza fel a párt Maniu Gyulát, hogy legjobb belátása szerint cselekedjék. Most csak arra van szükség, hogy mindannyian zárt sorok­ban kövessük a párt vezérét. Az értekezlet ezzel véget ért. Dél­után öt órakor zsúfolt karzatok előtt, feszült figyelem és érdeklődés köze­pette nyitotta meg az ülést Pap-Csicsó István elnök. Azonnal Iorgának adta meg a szót, aki kormánya nevében hosszú deklarációt olvasott fel, ismer­tetve programját. A nyilatkozat elején Iorga elismeri, hogy a jelenlegi parla­ment az akkori népakarat őszinte meg­nyilatkozása volt és becsületes szándék­kal kezdte meg működését. Ezután rá­mutatott arra, hogy elemi kötelessége volt az uralkodóval és az országgal szemben elfogadni a kormányalakítást (Folytatása a 4. oldalon.)

Next