Uj Kelet, 1934. szeptember (17. évfolyam, 197-218. szám)

1934-09-01 / 197. szám

A helyzet kulcsa Vajda kezében van Bucuresti,Bukarest, augusztus 31. Az Adeverul foglalkozva a Szovátán­­tárgyal׳.­takkal, megállapítja, hogy a szovátisták határozati javaslata anélkül­, hogy ultim­i­mátumjelleggel birna leszögezi, hogy ׳ a­­ feszültség nem tarthat tovább. Maniu­s 11-vel azt hiszik, hogy a helyzet­ kulcsa­­ Vaida­­kezében van. Hogyha az ők által­­ tett eredményekre hasonlókkal fognak válaszolni Vaida részéről is, úgy a meg­­oldás könnyűnek látszik. Azt hiszik, hogy Popovici szerepe Maniu és Vaida közti k’tu­tékülés létrehozására lényegesen köny­­nyebbé vált a Szovátán hozott h­atároza־ tok alapján. A többi lapok pártállásuk szerint ítélik meg a helyzetet. A Lupta valószínűnek tartja, hogy a szavába׳,׳ határozatok mér­­sékelt hangja meg fogja könnyíteni׳ a ki­­békül­és lehetőségét Maniu és Vaida kö­­zött. Mégsem­­lesz békülés? A Curentul biztos helyre hivatkozva׳,­­ ismételten annak a véleményének ad ki־­­­fejezést, hogy Vaida és Manu között egyelőre még olyan ellentétek vannak, amelyeket Popovici nem tud leküzdeni. Maniu az alkotmányos kérdésben olyan érthető módon tömöríti■ felfogását, amely­­vel szemben Vaida minden diplomáciája tehetetlen. De hasonló a helyzet a többi mélyreható kérdésekben is. Man­u fenn­­tartja a maga radikális baloldali politiká­­ját, mely az ipari׳ termelési eszközök szo­­calizálásáig is״ elmegy, ezzel szemben Vaida eleve tiltakozik minden olyan kísér­let ellen, hogy a nemzeti parasztpárt־ kor­­­mány־ t a párt egy előre meghatározott­­ program korlátai közé szorítsa. Vajda sze­rint kétségtelen, hogy egy kormány szá­­mára a párt programja­­irányadó kell׳ hogy legyen, de a kormányzásnál előálló nehézségek vagy változások szerint ezen a programon módosítani kell és alkal­­mazn­• azt a politikai élet aktualitásaira. Maniuék részéről ezt a felfogást anny­ia oportunistának tartják, hogy alighanem ezen az alapon is meg fog szakadni a tár­­gyalások fonala. Gúnyos a kormánysajtó A lap •tudni véli״ azt is, hogy az erdé­­­lyi szervezetekben dúló ellentétek élntsimi­­tása nem olyan könnyű feladat mint am­i­nőnek azt a békülést hirdető lapok be­­állítják. A Vajda-csoport szervezeti elnö­­­­kei nem nagy örömmel hagynák ott pozí ן ció­kat éppen azért, mert egy parlamenti­­ választás esetén így nem juthatnának a mandátumhoz.­­ A Viitorul gúnyosan ír a szováta!,׳ érte­­kezlésről, mely a nemzeti׳ parasztpárt ,,egységére“ jellemző. Hasonló tenorban foglalkozik a kérdéssel az Un­versul is. Szeptember 15-én lejár az ostromállapot Szeptember 15 én lejár az ostromálla­­potot elrendelő törvénye hatálya. Az Ade־ végül megjegyzi, hogy tudni kell, várjon a kormány meghosszabibtja vagy nem a kivételes helyzetet, de kifejezi a remé­­nyét, hogy látva a sajtókampányt, mely­­hez csatlakoztak az összes ellenzék­, pár é­ve, a kormány visszavonja a törvényt. «״ fMPBK­U«» '*veSek©• fe·t£*nta4t 64־. ?luitiaktt1««•#) a..­, »*hMjak Mw»rk»e*te 41. Mix­­t. ftr■*. 7·leUt •*© rkt«*■** Tor»»«. Hskaretti *zerke#*W Î1M/ ’?*h­ Srn« Hl­ *UWi MUK­­ Are J K' I *Iw'rkr^teMef I «*%}?, ״ ÎS I ** kiadóhiTft, I iJÎÎÎÎrîlL! U?, Cluj. 8tr. I׳״״^ B*rur■ L Pan * tCfief•»: *״•״״״ .77־ K­ODU II•­ JJC , , rt MC. *ffétfCTi Havonta ? irre 1* ***•*évi gyeb díja*»b*» , KLET“ •a érdő Idónác egyetlen ;nk atánnyomá• p0g|0MIM▼^ lékíelékeny Hancozu­l meg a szovátai alapozat Vajdával és a pártvezetőséggel szemben, de a felsőbb kentekért mci■ hunyászkodók kizárását követeli a pártból .Szerkfilcsik zsillését panaszolta és radikális aurifikációt követol a szovátai nagy­­gyűlés. A párt indítson harcot a Naniu elleni erkölcsi nyilkosság tetteseinek megbü­ntetésére íratta-Szováta, augusztus 31. (Az Uj tud.) A szovátai értekezlet tanács­­ai a késő éjszakai órákba nyúltak ,mikor is szűkebb körü bizottság ült le a határozati javaslat megszerkesz­­ve. Pénteken délelőt­t, olvasta fel״ a tö­­zgyűlés hallgatósága előtt Borza Ko­­m­il­ egy­ tanár a határozati javas­­t, mely endkivül óvatos hangú Vaidával és a pártvezetőséggel szemben. avaslat kétségtelenül a békülékeny­­atmoszférájában készült és ha a Ma­­-kérdésben és különösen bizonyos kö­­felé rendkívül éles is a hangja, igyek­ső mértékletesen mérlegelni a párt bel­­helyzetét, hogy a szovátai nagygyűlés Popovics ált­al beindított békítési ki­­tetnek ne állja a útját. A határozati javaslat a következőkép­­hangzik: A köz- és magánerkölcs hanyatlása Az értekezlet megállapítja, hogy Ro­­asa közélete a hanyatlásnak aggodat­­keltő lejtőjére jutott. A pártok rend­res szétdarabolása lett a politika irány­ára, holo­t, ezek a pártok az ország ég tömegeinek akaratát tükrözik. A és magán-erkölcsöt­­lábbal tiporják, gondolva arra, hogy ez képezi a fe­­népi élek alapját-Mauiu ellen megkísérelt erköcsi­­lkosság a hanyatlás katasz­trófá­­lis méreteire mutat rá.­­ a Mandu sziklán ülhessenek, nem látták kompromittálni az országot és állam alapvető intézményeit aljas ak­­j­ik eszközeivé alacsony­ították le. A és holnap! generáció számára a de­­valizáció példáját nyújtják ezzel és azt i »nyitják, hogy sárral ■lehet bemocskol­­ büntetlenül ׳ a fedhetetlen hazaszere- l­és megvetésre méltó üldözéseknek le­­kitenni egy áldozatokkal teli életet. A Maniu elleni orvoslásáért hamisítás határozati javaslat ezután méltatja "ki és kéri ׳ a pártvezetőséget, hogy milyen kockázattal járjon is az, enet­­mozgalmat indítson, hogy a Maniu elköveted erkölcsi gyilkosság! ki­­®t tettesei elnyerjék azonnali méltó­setésüket. Az értekezlet határozottan okozik meg és׳ kéri a pártvezetés,­­hogy Maniu politikáját, mint annak metódusait haladék nélkül tegye magáévá. s románságának aggodalmát és fáj ״ t fejezi ki afölött, hogy Maniu és között a barátságtalan viszony to­­rr*• u értekezlet kifejezi azt az •ra,’ hogy Maniut és Vaidá­t újból tesz­est­­en, együtt• lássa. Biztosítja Miha­ Pártelnököt a jelenlévők lojalitásé­­hűségéről és arról, hogy készen ál­­minden murkára és áldozatot kö- 0 Posztokon való harcra, a pártprog megvalósítása érdekében. Értekezlet kéri a párt­vezetőséget, Se° oldja meg az igazság szellemé­• ben a szervezetek kebelében dúló eMenté- t •leket és rendelje el a szervezetek ala­־־ t vető átszervezését. Vegyék vissza a párt­­ן ha a nemrégiben onnan kizárt tagokat,­­ mert ezek a le­zárások helytelen és alap­­szabályellenes módon történtek. Vagy önrevízió hamisítás ellen Azzal az állandó rágalomhadjárattal szemben, melyet a párt ellenségei évek óta folytatnak, az értekez­let hivatkozik a pártvezö­rség ama kijelentésére, hogy a párt kereteinek purifikálása szükségessé vált. A szor­átai nagygyűlés teljes ener­­­­giával követeli, hogy­­ a párt a legsürgősebben vizsgálja ן felül mindazokat a párttagokat, akik­­ 1918—20-ban, vagy a későbbi kor­mányzás idején a párt megbízásából­­ valamely közszolgálati funkciót vé­­geztek. Ezt a vizsgálatot a párt szervei folytas­­sák le és szükség esetén kötelezze a szó­­■ ban forgó tagot, hogy a vagyonellenőrző bizottságnál eljárást kérjen önmaga el­­len.. Követeli az értekezlet, hogy ez a­­ vizsgálat teljes szigorral történjék meg , és zárják ki a pártból mindazokat, akik politikai állásaikat vagyonszerzésre hasz­nálták fel. Vonatkozik a vizsgálat azokra is, akik magatartásukkal és akcióikkal hozzájárultak a párt méltóságának csök­kentéséhez és­­ de zárják ki azokat is, akik a legutóbbi­­ választások idején bármilyen módon sza­­botálták a választási küzdemet. ן Az ostromálapot és cenzura e­llen ! Az értekezlet ezután tiltakozott az ostromállapot és a cenzura ellen és meg­­áll­ap­totta, hogy más országokban forra,­d­alini megmozd­ások zajlottak le és­­ nyomban utánuk meg is szűntek a kivétel­­­­es intézkedések és ugyanakkor a­ békés­­ Romániában változatosul fenntartják az ostromállapotot és a cenzúrát. Ez nem a nemzet és az állam,■ érdekek­ védelmében, hanem a szabadság megfojtására törté­­nik, a közvélemény legnagyobb felhábo­­­­rodásának jegyében. , Az értekezlet végül tiltakozik ׳ az állami­­ tisztviselőknek egyszerűsítés ciánon, poli­­­­tika szempontból (V11ó­­leépítése ellen. , Rokonszenvét nyilvánítja a tisztviselői­­ kar iránt és az elbocsátandókat biztosít­­j­­a, hogy a nemzeti parasztpárti kormány­­ vissza fogja őket helyezni״ állásukba. Az­­ értekezlet felhívja a párt ügyvédtagjait,­­ részesítsék ingyenes jogvédelemben azor­­­kat az elbocsátott tisztviselőket, akik a bírósághoz fordulnak jogaik védelméért. a párt­ra­ VILÁG­­UKÍZ Jövedelmek a ״ világ­­krízisben“... A ״ nyugati civilizáció“ sajtójában sta­­tisztikák, tanulmányok, vezércikkek, c.k.­kek és riportok özöne jelenik meg na«■ ponta a ״ viágkrizisról*. Ha a ״ krízist“ tárgyaló, magyarázó, szemléltető és ok­­nyomozó könyveket, folyóiratokat, graf­i­konokat és újságcikkeket összeraknánk és egymásra­­tennénk, verhetnék vel­ük Piccard is a többi sztratoszférások ösz­­szes rekordjait. • Szaktudósok, valószínűleg azért, hogy el­gazodhassanak ebben a roppant kriz­s­­i rengetegben, felosztották az egész komple­xumot különböző ál­krízisekre, így azután az ״ általános-­krizis“ vagy ״ világkrízis“ még a következő fiókkríz­ iseket foglalja magában: Van pénz-, bank- és hitelkrízis, gazdaság, krízis, export־ sportkr­zis, fogyasztási és termelés­: kríz­s, színházi és irodalmi válság, szellemi és erkölcsi׳ válság. A szociáli és politikai válságról־ nem is beszélve. Valóban, a dolgok mintha nem volná­­nak egészen rendben. Olyanokat hall, lát és olvas például az ember, hogy Kíná­­ban, Indiában és másutt (hogy közelebb ne is menjünk!) többszázmillió ember éhez , ugyanakkor, amikor Amerikában csatornákba öntik a­ tejet, Brazíliában tengerbe öntik a kávét, Kubában meg­­semmisítik a cukortömegeket, Dániában leölik a fejősteheneket és a fajkocákat. Nem beszélve az iparban és mezőgazda­­ságban dolgozók létminimumon a sult bé­­reiről és nem beszélve arról sem, hogy a ״ civilizált“ v­iág­­bankjai, gyárai, üze► mei, vállalatai a* ״ krízisre“ való hivatko­­zással és jegyében ezrével, tízezrével és százezrével bocsátják el a munkásaikat és ״ építik le“ tisztviselőiket. Tömegek­­ válnak munkátla׳ nokká, nyomorgóvá és­­ éhezővé a ״ kríz­is miatt. A ״ nyugati és־ ן vilizáció“ nagy metropolisaiban százak­­ lesznek öngyilkosokká naponta, mert a­­ ״ krízis“ elkapta a szájuk elől az utolsó darab kenyeret ”is. A rooseveltist­a USA- ban több mint tízmillió munkanélküli van, a liberals Angliában hárommillió, a demokrata Franca osságban több mint­­ egymillió, a hitlerista Németországban ; ״ hivatalosan“ 2 és félmillió (valóságban­­ több mint 6 millió), •a׳ fasiszta Itáliában­­ közel 2 millió és így tovább. És mindez a ״ krízisért“ és a ״ krízis“ miatt... A gyanútlan szemlélő és újságolvasó mindezt látva, hallva és mindezek után joggal­ azt h׳ heti, hogy ez a׳ rettenetes,­­ irtózatos szörny, ez a krízis, ez az ״ alta- l­­ános*‘ és ״ világkrizis“ felfalt már min. ן bent és mindenkit. A gyanútlan és mit sem­­ sejtő ember a׳ zt hiszi, hogy ez a bizo*­­­nyos rémitő és rettentő valami a­ krízis, .. egyformán ért el׳ mindent s mindenkit. A­­ gyanútlan és mit sem sejtő ember, ak­i ilyeneket gondol, téved. Óriásit, irtóz­­osat téved! A ״ kríz­is“, sőt az ״ általáno krízis“ ugyanis nem ért el׳ mindenkit Kivételeket tesz! Vannak emberek,־ és pártok, sőt társadalmi osztályok is, aki­k és amelyek ebben az ״ általános“ és ״ v­i­lág“-krízisben egy csodálatos területen­­ kívüliséget­ élveznek. Tobzódnak benn! És érdekes jelenség az­­is, hogy leginkáb azok ״ esnek kívül׳“ ezen az általános ” világkrízisen, akik (éppen az erre van hivatkozással) százez­reket és millióka kényszerítettek a munkanélküliség nyom­raságába. Trösztelnökök, vezérigazgató és mások, ezek a csodálatos kiiváltsági­sok, így például: A bázeli (Svájc) Internationale Bank elnökének évi jövedelme 8 millió lej. A alelnök jövedelme 7 millió lej, a vezér­igazgatóé 5 millió, a vezérigazgató he­lyetteséé 4 millió lej. Következik a hitlerista, azaz nemzet ״ szocialista“ Németország, ahol többek” között ilyen évi jövedelmek vannak: S.A mens-konszern vezérigazgatója 32 mi­llió lej, Hamburg—Amerika Line vezérigaz­gatója 24 millió, az Inag-konszern vezér­igazgatója 20 millió, I. G. Farben'rdust­rie vezérigazgatója 20 millió, a Stahl

Next