Uj Kelet, 1936. december (19. évfolyam, 275-298. szám)

1936-12-01 / 275. szám

2. max. ,vannak győződve arról, hogy nekik kell ■aegszabniok annak fejlődési irányát A mai diktátorok uralma megfellebbezhetet­­lenül kiterjed a koncentrációs táborokra, a mezőgazdaságra és a zenére. A központi pártvezetőség névtelen cikkekben — ame- lyek azonban inkább a legfelsőbb hadve­­zetőség könyörtelen parancsaira emlékez­­tetnek — kényük-kedvük szerint uralkod­­nak az építészeten, az irodalmon, a szín­­padon és a baletten, nem is beszélve olyan csekélységekről, mint a bölcsészet, a ter­­mészettudományok és a történelem. A szellemi elnyomás tehát tovább ter­­jed. A bürokrácia uralkodik nemcsak az emberek testén, hanem a lelkén is! Elgondolkodva azon a tragikus ellent­­mondáson, amely a forradalom emberei­­nek elgondolása és az utódaik által meg­­valósított rendszer között oly szembetűnő, tehetetlen nem gondolnom az anarchizmus hirdetőinek a jóslataira, akik egymást vál­­togatták az utolsó évszázadban. Akár Kro­­potkinnak, akár Herbert Spencernek ne­­vezték őket, úgy az egyik, mint a másik szemében az állam — vagy még inkább a bürokrácia — egyformán minden hala­­dás kerékkötőjének tűnt fel. Ezért van, hogy úgy az egyik, mint a másik minél kevesebb hatalmat akart meghagyni a bü­­rokráciának. De nemcsak Oroszországban jutott a bü­­rokrácia minden mértéken túlmenő hata­­lomhoz. Mindenütt, ahová nézünk, elha­­talinasodott az­­emberek lelkén és minden­­ütt egyforma pusztítást végez. ״ Az elárult forradalom“ szerzője éles kés­sel boncolgatja a helyzetet és arra a meg­­állapításra jut, hogy ״ Európa dekadenciá­­jának fő oka az, hogy gazdaságilag fel­­morzsolódott és negyven nemzeti államra oszlik, melyeknek vámjai, útlevélvizsgála­­tai, pénzrendszerei és nemzeti partikulariz­­must szolgáló óriás hadseregei leküzdhe­­tetlen akadályokat állítanak az emberiség és a civilizáció gazdasági fejlődése elé. Mi mást mond ez, mint azt, hogy az ״ európai gondolat“­k elcsenerészesedése folytán minden hatalom fokozatosan annak a kasztnak kezére jutott, amely mohósá­­gával egymásután felfal mindent és min­­denk­it és még a gondolatszabadságot is halálra ítéli, a legkulturáltabb államok­­ban is? • Milyen különös ellentétet mutatnak ezek az emberek, akik megakadályozzák a hala­­dást, holott azt hirdetik, hogy éppen an­­nak a szolgálatában állanak és visszavetik az egész emberiséget ahelyett, hogy előre­­vinnék? Mi is magyarázata mindennek? Egyetlen körülmény lehet csak. Ezek a nagy intelligenciájú emberek, akikről szóltam, hatalmas szavak titkai­­nak urai, de ezek a szavak a tömeg közé­­jutva szörnyű pusztításokat végeznek. Ezek a modern Messiások nem veszik ész­­re az eléjük táruló szakadékokat. Magukba vetett Messiás-hitük vakká te­­seik őket. igAmy MBhor Kedd, december 1. BucurOstt 6.30: Ütemes torna,, zene, szak­­előadások, orvosi tanácsadó, hírek. 13.15: Si­­toiceanu zenekar. 19.15: Motzoi zenekar. 19.30: Közvetítés Alba Iuniaról. 20.25: Grozutza Ale­­xandru dalokat énekel. 21.50: Alba hegedű­­művész játéka. 21.30: Szimfonikus hangver­­seny. 22.30: Hírek, a zene folytatása. 23.20: Dinicu zenekar. Budapest . 7.45: Torna, lemezek, étrend. 11­. Hírek. 11.20: Felolvasások. 13.05: Szalon­­zene, hírek. 14.30: Hanglemezek. 15.40: Hírek. 17.10: Arányi Mária előadása. 18: Előadás, szalonzene. 19.30: Felolvasás.. 20: Hollamd énekművész zongorakísérettel. 20.35: Rátkai­­est. 21.40: Cigányzene. 22.35: Hírek. 23: Or­­gonahangverseny. 23.40: Angol nyelvű elő­­adás, jazz zene, hírek. Bécs. 7.45: Torna, Strauss lemezek. 14.10: Klasszikus lemezek. 18.25: Dalok. 21: Szimfo­­nikus zene. 22.05: Dal- és áriaest. — A CFR autóbuszjáratai­ Bucurestiből je­­lentik: Az előre kidolgozott programnak meg­­felelően, a CFR december 1־ én a következő útvonalakon indít meg autóbuszjáratot: Arad —Lipova, Timisoara—Ara­diţa, ׳ Timisoara— Foeni—Cruceni. U­J­KELET ____________________________KEDD, 1930. DECEMBER 1 Vaida szenzációs beszéde a Román Fro külpolitikájáról Vaida szerint Romániának egyik nagyhatalommal sincs tökéletes egyezménye. A revízió a nemzetközi politika fejlődésének tükrében Bucureşti, no­vember 30. Vaida Sándor Román Frontja vasárnap konferenciát tartott, amelyen a szervezet megyei főnö­­kei gyűltek össze. Jelen voltak a­ párt ösz­­szes vezetői és Vaida 11 miniszter viselt alvezére. A gyűlést Ioanitescu nyitotta meg, majd Vaida Sándor tartott beszédet, aki előbb december 1־ e nagy nemzeti je­­lentőségéről beszélt, ezután pedig Codrea­­nu legutóbbi nyilatkozatával foglalkozott. A vasgárda nyilatkozata __ Sajnálattal kell megállapítanom — mondotta —ג mint aki mindig jóindulatú­­an és szülői szeretettel tekintettem a vas­­gárdára — függetlenül attól, hogy elisme­­ri­k vagy sem ezt a jóindulatomat — hogy az a határozat, mely golyót akar küldeni az ország vezetőinek testébe és öngyilkos­­sá tenni egy egész nemzedéket, olyan gon­­dolatmenet, amelyet nem vártam volna a nyilatkozat aláíróitól. Hogyan beszélhet így egy olyan ember, aki mint az új nem­­zedék vezére akar szerepelni ? Hogyan be­­szélhet tömeges öngyilkosságokról olyan ember, akinek nem lehet más célja, mint a harc, életre és halálra, a harc, mely nagy és új dolgokat jelent.­­ De meg kell emlékeznem az országot vezető államférfiak gyengeségéről, akik tűrik azt, hogy az utcán vonják őket fe­­lelősségre, mint ahogy az most történt. Ellenfele voltam és vagyok Titulescu po­­litikájának, de elismertem kvalitásait és az ország érdekében végzett munkáit Ha már lelövésről van szó, hát lőjjön le mind­­annyiunkat Codreau úr, de ne legyen ön­­gyilkos és ne hívja fel hasonló cselekedet­­re az egész nemzedéket, hanem maradjon életben, harcoljon, találjon megoldásokat és bizonyítsa be az utódoknak, hogy mél­­tóbb volt a harcra, mint mi. Ha ma a fia­­talsággal foglalkozom, nem érdekből le­­szem. Megmaradok mindenkori politikai vonalomon és meg akarom mutatni az if­­júságnak, hogy mi a követendő útja. Ezután arról beszélt Vaida, hogy mi­­lyen ellenszenvvel fogadták politikai moz­­galmának zászlóbontását. Azóta azonban, úgyszólván az összes politikai pártok ki­­sajátították a román front eredeti prog­­ramját, ami azt bizonyítja, hogy a moz­­galom­­erőteljesebb, mint valaha, sőt hogy ez az egyetlen politikai realitása az or­­szágnak. Külpolitikai vonatkozásokban, kijelentette Vajda, sohasem támadta Fran­ciaország és Oroszország belső berendez­­kedését. Belső helyzetük soha nem érde­­kelte, legfeljebb olyan vonatkozásokban, hogy milyen hatással lehetnek ezek a vi­­szonyok a romániai állapotokra. A szövetségek kérdése . Én akartam egyezményt kötni Orosz­­országgal még abban az időben, amikor Titulescu nem akarta. Folyton nagy szö­­vetségeseinkről beszélnek, de szeretném, ha Antonescu megmondaná, hogy „nagy szövetségeseink“ közül melyikkel van for­­mális szövetségi egyezmény: Franciaor­­szággal, Angliával, Japánnal, vagy Olasz­­országgal? A valóságban semmiféle egyez­­ményünk sincs, amely formálisan és auto­­matikusan biztosítaná területi érintetlen­­séggünket. Sem Franciaországgal, sem Angliával. Ennek ellenére minden pártve­­zér nagy szövetségeseinkkel szembeni kö­­telezettségeiről beszél. A külügyminisztérium irattárában semmiféle ilyen szerződés nincs. Az igazság az, hogy Anglia és Németor­­szág kölcsönösen bombázták egymást a háború alatt és mégis nagy erőfeszítése­­ket t­esznek a megegyezésre. Franciaország és Németország jóllehet ki­élet nélkül há­­borúztak egymással, most nemzeti bank­­kormányzás útján tárgyalják meg a gaz­­dasági és pénzügyi együttműködés lehető­­ségét. Olaszország és Ausztria a múltban ellenségek voltak, még ma is függő kérdés Tirol kérdése, ennek ellenére látjuk, hogy mi történik ma. Olaszország megfricská­­zott bennünket, hogy megbüntessen hibá­­inkért Ha az etnográfiai térképre nézünk, könnyűszerrel kiolvashatjuk, hogy mik a külpolitikai orientációnk követelményei. Legyen előttünk Stefan cel Mare és Mihai Viteazul­ példája, akik tudtak olyan poli­­tikát követni, amely a román érdekeket szolgálta. (Nagy taps.) A pánszláv törek­­vésekkel szemben mi latinok tömörít­­j­ük erőinket. A revízió kérdése .Ezután a kisantantról beszél és felem­­líti az első megbeszélés történetét, mely a kisantantot alkotó államok között lezaj­­lott A békeszerződésen Venizelosz hívta össze Jugoszlávia, Csehszlovákia, Lengyel­­ország és Románia megbízottait és ebből a megbeszélésből alakult ki a kisantant. Majd a revízió kérdéséről beszélve, meg­­állapítja, hogy Magyarország számára je­­lenlegi külpolitikai vonala a legszerencsét­­lenebb. Olaszország nem lehet hűséges szövetségese Magyarországnak, mert pon­tosan ellenkezőek az érdekeik. A né® barátság végzetes tehet Magyarország! meg nem szabad elfelejteni, hogy a nem nép sürű­ tömegekben majdnem égés! Budapestig lakik. A német szövetség­­­vetkeztében Magyarország még kisebbe­szággá válhatik, mint amilyen ma. U­gyarország számára a revízió porhint a nép szemébe, mely középkori állapot­­ban sínylődik. Majd a Népszövetségről beszélt, araely szükségesnek tart és kijelenti, hogy ad ok aggodalomra. A természetellenes s­ietségesek mindig felbomlanak, és ahogy a ׳ kitörésekor Olaszország és Al­mánia is kiléptek a központi hatála szövetségéből. Végül a királyról bey Vaida és a király körüli tömörülésre á­lította fel a politikai élet vezetőit. j Select Mozgó Jan: Select Mozgó ANA STEM •83? MARIA KRUSNOVA E filmben felelevenedik a régi orosz cári gárda élete. Orosz dalok, orosz táncok! Pénteken nyújtják át a válasz­­feliratot az uralkodónak A szenátus is megszavazta a válaszfeliratot Bucureşti, november 30. A szenátus va­­sárnap ülést tartott Lapedatu elnökleté­­vel. A szombati ülés jegyzőkönyvének fel­­olvasása után Cuza kijelenti, hogy fenn­­tartja magának a jogot választ adni a dr. Niemerower főrabbi által mondottakra. A beteg Stoicescu professzor helyett Ramniceanu látja el az előadói teendőket. Megállapítja, hogy a szenátus lelkesen fo­­gadta a királyi felhívást az egység és összhang érdekében. Azt hitte azonban, hogy a magas szózat első következménye legalább annyiban fog állani, hogy az el­­lenzék jóhiszemű és objektív kritikát fog gyakorolni. Gafencu félbeszakítja: ön tévesen ma­­gyarázza a magas kiáltványt. Ramniceanu folytatva beszédét a nem­­zeti parasztpárt nyilatkozatával foglalko­­zik. Támadja a parasztállam eszméjét, ami azonban hiányzik a nemzeti parasztpárt nyilatkozatából. Ez talán azt jelenti, hogy lemondanak erről a formuláról. Gafencu: Ez a formula nemcsak a mi, de a nagy tömegek lelkébe hatolt Iamandi: Illúzió. Rövid szóváltás következik Gafencu és Iamandi miniszter között, majd Ram­ceanu folytatja beszédét. A kormány le­kenységéről beszél, elutasítja a cent elleni támadásokat és kéri a felirati vaslat elfogadását. A szenátus 86 szavazattal 1 elleni el is fogadja a felirati javaslatot, a kisorsolták annak a bizottságnak tag amely Miron pátriárkával az élén ba­tatja az uralkodónak a válaszfeliratot király pénteken délben fogja fogadi szenátus küldöttségét. A szenátus les­kelebbi ülését pénteken délután tartja . A változás éveiben a rég bevált ta szetes ״ Ferenc József« keserű viz nélküli tetlen háziszer, főként ha arra kell tört­en­nk, hogy az agy, a tüdő és a szív felé nyúló vértódulást ellensúlyozzuk, vall hogy az emésztőszervek renyhe müke folytán a belekben beállott pangást bizta enyhe módon megszüntessük. Az סחי ajánlják. — Székely Béla: Az antisemiti­zna története 380 lap, Tabor-kiadáa 106 lel pagevál, Cluj, Postán utánvéttel. Kérj a Tabor-kiadványok teljes jegyzékét. 5 Chanuka-akció 5697 דניק־דדהר זובונחדיט Chanuka-gyertyák eladása Chanuka-Ünnepélyek rendezése. A zsidó iskolák növendékeinek gyűj­­tése. Társasjátékok rendezése csalá­­dóknál és a zsidó otthonokban bíztat eltják a Keren Kayemeth Leisrael chanuka-akci­ójának sikerét.

Next