Uj Kelet, 1939. január (22. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-01 / 1. szám

Ő felsége Károly király újévi napiparancsa a hadsereghez Ci a pere a nemzetvédelmi intoitor ■]évi BApiparancM é• Iá virat■ 11 ■ralkaáého■ Bucureşti, december 31. Őfelsége, akity újévi napiparancsot intézett a hadreg, a tengerészet és a légihaderő krataihoz: ״ Hadsereg, haditengerészet és légi hado katonái! Újév küszöbére érkeztünk és fő gondolatom egész azeretetemmel azok lé fordul, akik arra hivatottak, hogy atárok éber védelmezői legyenek. A kanának az a feladata, hogy békeidőben a hét időkre felkészüljön a haza védőjénk igazi hivatására. Ezt az elsőrendű kötezettséget kell, hogy szem előtt tartsák rá a parancsnokok, mint a katonák. Amiיסמ, mértékben új eszközökkel szereljük a a hadsereget, annál nagyobb szorgalomal és gyorsasággal kell elsajátítani azokik használatát. Klérjük mindnyájan a Indenhatót, hogy az új évben׳ csendet és okét adjunk nekünk. A hadseregemnek ,onban ezt az időt arra kell felhasználja, hogy a román harcos vitézsége és ki*lósága révén hogyan tudjuk csorbizalmul megőrizni nemzeti egységünket és agyan valósíthatjuk meg nemzeti egyseeszésünket. Ha veszély fenyegeti hazárnkat, végi־־ nemzeti egységünket, ugyan sak ez a gondolat — a múltnak ez a pélája kell, hogy áthassa hadseregemet, egy kötelességét, hogy legelső kötelességt szeretettel és híven teljesítse a Hazzal és ׳ Trónnal szemben. Meg vagyok győződve arról, hogy tengerészeinknek és reülőinknek mellében ugyan az a lélek dolg, amely a rovioi, razboeni, calugareni, Thitai és marasesti hősöket diadalra setette. Mint mindenkor, most is minden pillantomban főgondomat szeretett hadseremnek java és előhaladása képezi. Íme most, amikor új év kezdődik, ezért fordul a lelkem teljes melegével feléje én jelenem ki, hogy bizalommal és szeretettel vagyok eltelve Románia és a király örök és sordíthatatlan védőjével, a hadsereggel zemben. Meg vagyok győződve arról, hogy zeretettel és vitézséggel és hűséggel foglaná mindenkor hivatása magaslatán. Legen az 1939-es év a a:xorgalmas munkánk és az előhaladásnak az éve, mindazok zámára, akik a nagy katonai családnak agj׳·. Ezzel a kötelességgel tartozunk az ›*,szagnak is és tartozunk ebben az évben a román hadsereg alapítójának I. Károly kírály emlékének is, akinek pentermárimát közelebbről fogjuk megülni. Teljen szeretettel, mely hadseregem, tengerésze*m és légi haderőm iránt eltölt, mondok mindenkinek ad vböl jövő, boldog újéve*! CAROL IL A nemzetvédelmi miniszter napiparontsa Bucuresti, december 31. Ciuperca tábornok nemzetvédelmi miniszter a következő napiparancsot intézte a hadsereghez: H1939 )anuur 1. első számú napiparancs. Tisztek, altisztek, katonák! Az uj eszendő küszöbén felétek száll gondolatom, büszke és vitéz hadsereg. A mi elődeink, akik istenfélelemben nevelkedtek, hivek és legmesszebbmenő áldozatig, odaadó alattalói voltak a trónnak és az országnak. Stefan cel Mare, Mihai Viteazul, Károly a a hasa és nemzetet egységesítő I. Fermnánd dicsőségének fáklyáját hordozták, béles és mély vércsíkot húztak megannyi érd mezőn a Duna völgyében, Dobrudzsa dombjain, a Siret és Prut vizein, a bukovinai tankákin és Erdély hegyei fölött meszsze túl a határokon, — örökségül hagyva ránk egy onságot és egyetlen földön egyesitett nemzetet, amely föld éveiredek óta az övé ez csak az övé volt. Tisztek, altisztek és katonák! Ti, akik ugyanezen ősi erények őrzői vagytok, vigyétek tovább az ősi vitézség és dicsőség fáklyáját. Acélozzátok meg kebleiteket és érzéseiteket, hogy készen álljatok a kötelesség-teljesítésre a hazáért és a királyért Hazánk mai határai, amelynek határkövei azok a keresztek, amelyek alatt megnyugodva és megelégedetten aláasták örök álmukat a mi elődeink százezrei, a mi nemzetünk örökös határai és azok is kell maradjanak. Tisztek, altisztek és katonák! Mélyen bízva vitézségetekben és odaadásotokban, írunkátokban és áldozatkészségetekben, valamint a mi jövőnkben és szent jogainkban, ezen új év kezdetén jó egészséget, jó kedvet és jó munkát kívánok nektek. Valamerynyiük kebléből pajzsot alkotva a trón körül, érzéseinkből a trónnak és nemzetnek hűséget világitó fáklyákat gyújtjva a mind a hatóhoz száll fal gondolatunk a kegyes imával: Éljen őfelsége n. Károly király, éljen Mihály Gyulafehérvár nagyvajdája, éljen a mi dicsőséges dinasztiánk, éljen örökké az egyesített România éljen a román hadsereg, a mi nemzetünk pajzsa és büszkesége. CIUPERCA hadosztálytábornok, nemzetvédelmi miniszter. A hadsereg távirata az uralkodóhoz A hadsereg a következő táviratot intés•te az Uralkodóhoz: ״ Felség, az egész hadsereg, tisztek és katonák töretlen hittel állnak a köteles• végteljesítée posztján, bármikor késsen állva, hogy mint mindig bizonyosságot tegyenek szeretett királyuk iránti határtalan odaadásukról és hűségükről. Felséges katonáinak e nemes erényére támaszkodva, felhatalmaztattam mire, hogy az ő nevükben és az én nevemben mély tisztelettel kérjem Felségedet, hogy szíveskedjék esen újév kezdetén fogadni azon meleg kívánságunkat, hogy Felséged minél haarább élvezhesse azon nagy és nehéz erőfeszítések gyümölcseit, amelyeket Felséged a hadsereg java, az egész ország boldogsága érdekében kifejt. II. Ciuperca hadosztálytábornok, nemzetvédelmi miniszter. Mihály trónörököshöz a következő táviratot intézte a hádserg: »»A hadsereg, amely oly nagy és jogos reményekkel fordul legfiatalabb tisztje és holnapi vezetője felé általam kéri Nagy- Ságodat, hogy fogadja tiszteletteljes és odaadó jókívánságait az uj esztendőre. N. CIUPERCA tábornok. Letartóztatták a szovjetukrajnai autonomista mozgalom két vezetőjét Megsektejtik a vladivosztoki helyőrséget Moszkva, december 31. Azovjet hatóságok névtelen feljelentés alapján letartóztatták az ukrán autonomista mozgalom két eddig még nem ismert vezetőjét Szlipnik és Podolsev magasrangú tisztviselők személyében. A letartóztatottaknál iratokat találtak, melyekből kiderült, hogy egy, a szovjettel nem határos nagyhatalom szította és pénzelte. Az iratok alapján két Lengyelországba igyekvő ukrán autonomista ügynököt is elfogtak, akiknél feljegyzéseket találtak arra vonatkozóan, hogy az önálló Ukrajna milyen területeket foglalna magába. Biosakva, december 31. A legfelsőbb szovjet intézőbizottság rendeletére a vladivosztoki helyőrséget a legrövidebb időn belül 60.000 főnyi csapattal erősítik meg. Erre az intézkedésre Anita külügyminiszter a múlt napokban hangzotatott erősen szovjetellenes kitételei adtak utast. Ugyancsak Moszkvából közült, hogy a régóta elhallgatott titkos leadó ismét működésbe lépett és bejelentette a Sztálin-kormányzat elleni harcot. Washington hivatalos jegyzékében kategorikusan szembehelyezkedik Japán kínai törekvéseivel Vétszorm jellege van •z amerikai jegyzéknek Washington, december 31. A miniszterelnökség álara titkársága közli, hogy Greer, ex Egyesült Államok tokiói követe jegyzéket nyújtott át a japán kormánynak. Ebben a jegyzékben az Egyesült Államok kategórikus formában elutasítja azt, hogy elismerje Japán kínai törekvéseit. Ez a Jegyzék Amerika válasza a november 18-iki japán jegyzékre, s amelyben Tokió közölte Washingtonnal, hogy a Közei-Keleten bekövetkezett változások folytán a nyitott kapu politikája nem tartható fenn többé. Az Egyesült Államok nem hajlandó elfogadnánt a japán tételt és hozzáteni, hogy Japán nem módosíthat egyj aldatlan szerződéseket, amelyeken az Egyesült Államok a virána szerepel. Csak nemzetközi megegyezés útján volna módosítható ezen szerződések szövege. Beavatott washingtoni körök úgy vélik, hogy ez a jegyzék az Idegesült Álamok elvi magatartását körvonalom, a kínai japán hódításokkal szemben. A jegyzéknek végleges jellege van, tehát nem olybá kell venni, mintha egyike volna a különböző tiltakozó átiratoknak, amelyeket a kormány Tokióhoz intézett, a háború kirobbanása óta az amerikaiak jogainak megcsorbítása ügyében. . . 1938 ■triege Az események száguldó egymásra, teiáklájában bizonyára figyelmen kívül hagyják az idő naptári beosztását. A polgári újesztendő mindenesetre kiváló alkalom arra, hogy rekapituláljuk ennek az évnek, ennek a háború óta legnyugtalanítóbb, legizgalmasabb, legsötétebb évnek a történéseit és megkibéreljük belőlük az eljövő polgári év képét felvázolni. Teljes politikai szélcsendben léptük át 1038. küszöbét. A belpolitikában ugyan komor felhők sűrűsödtek és Goga Octvina, Romániának akkor három napos miniszterelnöke, újév előestéjén tartott rádió beszédében bjelentette: megfordítottunk egy lapot Románia történelmében. A költő akkor még nem tudta, hogy csupán a sorsfordulat bejelentőzésnek szerepét szánták számára és mások lesznek azok, akik egy hónappal később, február 11-ikén keresztülviszik a mélységes strukturális változásokat az ország történelmében. •A nemetközi politikai vusaanakik vizeire azonban mélységes nyugtalanító csend borult. Mindenesetre Spanyolországban dörögtek az ágyuk és a Távol-Keleten folyt a háború, amelyet Japán sem tud befejezni akkor, amikor szeretné- Mialatt Palesztinában különös erővel lángolnak fel a zavargások, a francia belpolitika a teljes acéthúzás állapotában van. Chautempe kétszer is kormányt alakít, de Bonnet és Leon Blum is próbálkoznak a kormányalakítással. A forrongás februárban veszi kezdetét. Rebbentrop kerül a német külügyek élére, menesztik a német hadsereg békehűvezéreit, Blomberg és Fritsch tábornokokat, majd február 12-ikén Hiler Berchtesgadenbe rendeli Schuschnigg osztrák kancellárt (emlékeznek még rá?!) és követeli tőle, hogy adjon helyet kormányában a náciknak. Ausztriára is a Jason behatolón metódusával akarja rátenni kezét, amellyel Németországban ragadta magához a hatalmas Papén keveri ördögien a kártyákat a külinsertk mögött. Seyss Inquart belép a Schuschniggkormányba, míg február 20-ikán Hitler beszédet mond a Reichstagban bejelenti Berlin és Bécs megegyezését és köszönetet mond ezért Schuschniggnak. A nyugaton ismét beugranak Hitlernek és azt hiszik, hogy az Anschluss veszélye elmúlt* Chamber!**!) olaszokhoz keres közeledést, hogy az abeesadi hadjárat kellemetlen emlékeit kiküszöbölve, elifitza egymástól a két tengelyes partnert. Eden nem helyesli ezt a politikát, lemond a külügyminiszterségről. Mialatt február 24-ikén Schuschnigg elondja szomorú emlél di hattyúdalát, az osztrák birodalmi gyűlésen, mégegyezer és utoljára lárdzsát törve Ausztria függetlensége mellett. Csakugyan március 1-ikén Insbruckban bejelenti a kancellár a függetlenség mellett tervbe vett népszavazást, 11-ikán ultimátumot kap Hitlertől, még aznap éjszaka elindulnak a német csapatok Ausztria felé, Schuschnigg lemond, a helyébe kerülő Seyss Inquart táviratilag kéri a németek beavatkozását a ״ rend helyreállításán*.“. A távirat későn érkezett: a német csapatok már Linzben voltak, Göring és Himmler pedig útban Bécs felé. Március 13-ikán Leon megalakítja kormányát, az angol parlament 260, a francia parlament 140 milliárd lejt szaval meg fegyverkezésre. Eső után köpenyeg. Bécsben, Ausztria egész terültén tombol a náci terror és megkezdődik a bécsi zsidóság hátborzongató tragédiája, öngyilkosságok, letartóztatások, „eltűnések“, amelyek ma STUkkal sodorják a független Ausztria számos vezetőjét is. Az Aneclusal akuttá vált Csehszlovákia problémája is, de március 24-ikén Chamberlain hangsúlyosa az angol alsóházban, hogy Anglia nem tudja tarasztálni Csehszlovákia határát, Franciaországot pedig kormány nélkül találta az An- Schluss. Londonban egyébként sem vált ki különösebb emóciót Ausztria elfoglalása. A jelek arra mutatnak, hogy az angol kormány tudott a készülőeseményről és azt tudomásul is vette. Csakugyan április 2-ikán Anglia hivatalosan is elismeri Ausztria bekebelezését De még ezt megelőzően, március 25-ikén Henlela VILÁG