Uj Kelet, 1939. január (22. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-01 / 1. szám

Ő felsége Károly király újévi napi­­parancsa a hadsereghez Ci a pe­re a nem­zetvédel­mi in­­toitor ■]évi BApiparancM é• Iá virat■ 11 ■ralkaáého■ Bucureşti, december 31. Őfelsége, a­ki­­ty újévi napiparancsot intézett a had­­reg, a tengerészet és a légihaderő krata­ihoz: ״ Hadsereg, haditengerészet és légi had­­o katonái! Újév küszöbére érkeztünk és fő gondolatom egész azeretetemmel azok lé fordul, akik arra hivatottak, hogy a­­tárok éber védelmezői legyenek. A ka­­nának az a feladata, hogy békeidőben a hét időkre felkészüljön a haza védőjé­­nk igazi hivatására. Ezt az elsőrendű kö­­tezettséget kell, hogy szem előtt tartsák rá a parancsnokok, mint a katonák. Ami­­יסמ, mértékben új eszközökkel szereljük a a hadsereget, annál nagyobb szorgalom­al és gyorsasággal kell elsajátítani azok­­ik használatát. Klérjük mindnyájan a Indenhatót, hogy az új évben׳ csendet és okét adjunk nekünk. A hadseregemnek ,onban ezt az időt arra kell felhasznál­­ja, hogy a román harcos vitézsége és ki­­*lósága révén hogyan tudjuk csorbizal­­mul megőrizni nemzeti egységünket és agyan valósíthatjuk meg nemzeti egyse­­eszésünket. Ha veszély fenyegeti hazá­­rnkat, végi־־ nemzeti egységünket, ugyan sak ez a gondolat — a múltnak ez a pél­­ája kell, hogy áthassa hadseregemet, egy kötelességét, hogy legelső kötelessé­­gt szeretettel és híven teljesítse a Hazz­­al és ׳ Trónnal szemben. Meg vagyok győz­ődve arról, hogy tengerészeinknek és re­­ülőinknek mellében ugyan az a lélek do­­lg, amely a rovi­oi, razboeni, calugareni, Thitai és marasesti hősöket diadalra se­­­tette. Mint mindenkor, most is minden pilla­­ntomban főgondomat szeretett hadser­­­emnek java és el­őhal­adása képezi. Íme most, amikor új év kezdődik, ezért fordu­­l a lelkem teljes melegével feléje én jelen­­em ki, hogy bizalommal és szeretettel va­­gyok eltelve Románia és a király örök és sordíthatatlan védőjével, a hadsereggel zemben. Meg vagyok győződve arról, hogy zeretettel és vitézséggel és hűséggel fog­­laná mindenkor hivatása magaslatán. Le­­gen az 1939-es év a a:xorgalmas munká­­nk és az előhaladásnak az éve, mindazok zámára, akik a nagy katonai családnak agj׳·. Ezzel a kötelességgel tartozunk az ›*,szagnak is és tartozunk ebben az évben a román hadsereg alapítójának I. Károly kírály emlékének is, akinek pentermárim­­­át közelebbről fogjuk megülni. Teljen szeretettel, mely hadseregem, tengerésze­­*m és légi haderőm iránt eltölt, mondok mindenkinek ad vböl jövő, boldog újéve*! CAROL IL A nemzetvédelmi miniszter na­piparontsa Bucuresti, december 31. Ciuperca tábor­­nok nemzetvédelmi miniszter a következő napiparancsot intézte a hadsereghez: H1939 )anuu­r 1. első számú napiparancs. Tisztek, altisztek, katonák! Az uj esz­­endő küszöbén felétek száll gondolatom, büszke és vitéz hadsereg. A mi elődeink, akik istenfélelemben nevelkedtek, hivek és legmesszebbmenő áldozatig, odaadó alatt­­alói voltak a trónnak és az országnak. Stefan cel Mare, Mihai Viteazul,­­ Károly a a hasa és nemzetet egységesítő I. Fer­­mnánd dicsőségének fáklyáját hordozták, béles és mély vércsíkot húztak megannyi érd mezőn a Duna völgyében, Dobrudzsa dombjain, a Siret és Prut vizein, a bukovi­­nai tankákin és Erdély hegyei fölött mesz­­sze túl a határokon, — örökségül­­ hagyva ránk egy onságot és egyetlen föl­­­­dön egyesitett nemzetet, amely föld évei­­redek óta az övé ez csak az övé volt. Tisztek, altisztek és katonák! Ti, akik ugyanezen ősi erények őrzői vagytok, vi­­gyétek tovább az ősi vitézség és dicsőség fáklyáját. Acélozzátok meg kebleiteket és­­ érzéseiteket, hogy készen álljatok a köte­­lesség-teljesítésre a hazáért és a király­­ért Hazánk mai határai, amelynek határ­­kövei azok a keresztek, amelyek alatt megnyugodva és megelégedetten aláasták örök álmukat a mi elődeink száz­ezrei, a mi nemzetünk örökös határai és azok is kell maradjanak.­­ Tisztek, altisztek és katonák! Mélyen bízva vitézségetekben és odaadásotokban, ír­unkátokban és áldozatkészségetekben, valamint a mi jövőnkben és szent jogaink­­ban, ezen új év kezdetén jó egészséget, jó kedvet és jó munkát kívánok nektek. Va­­lamerynyiü­k kebléből pajzsot alkotva a trón körül, érzéseinkből a trónnak és nem­­zetnek hűséget világitó fáklyákat gyújt­­j­va a mind a hatóhoz száll fal gondolatunk a kegyes imával: Éljen őfelsége n. Károly király, éljen Mihály Gyulafehérvár nagy­­vajdája, éljen a mi dicsőséges dinasztiánk, éljen örökké az egyesí­tett România éljen a román hadsereg, a mi nemzetünk pajzsa és büszkesége. CIUPERCA hadosztálytábornok, nemzetvédelmi miniszter. A hadsereg távirata az uralkodóhoz A hadsereg a következő táviratot intés•­te az Uralkodóhoz: ״ Felség, az egész hadsereg, tisztek és katonák töretlen hittel állnak a köteles• végteljesítée posztján, bármikor késsen állva, hogy mint mindig bizonyosságot te­­gyenek szeretett királyuk­ iránti határta­­lan odaadásukról és hűségükről. Felséges katonáinak e nemes erényére támaszkod­­va, felhatalmazta­ttam mire, hogy az ő ne­­vükben és az én nevemben mély tisztelet­­tel kérjem Felségedet, hogy szíveskedjék esen újév kezdetén fogadni azon meleg kívánságunkat, hogy Felséged minél ha­­­­arább élvezhesse azon nagy és nehéz erőfeszítések gyümölcseit, amelyeket Fel­­séged a hadsereg java, az egész ország bol­­dogsága érdekében kifejt. II. Ciuperca hadosztálytábornok, nemzetvédelmi mi­­niszter. Mihály trónörököshöz a következő táv­­iratot intézte a hádserg: »»A hadsereg, am­ely oly nagy és jogos reményekkel fordul legfiatalabb tisztje és holnapi vezetője felé általam kéri Nagy- Ságodat, hogy fogadja tiszteletteljes és odaadó jókívánságait az uj esztendőre. N. CIUPERCA tábornok. Letartóztatták a szovjetukrajnai autonomista mozgalom két vezetőjét Megsek­tejtik a vladivosztoki helyőrséget Moszkva, december 31. A­zovj­e­t ható­sá­­gok névtelen feljelentés alapján letartóztat­­ták az ukrán autonomista mozgalom két ed­­dig még nem ismert vezetőjét Szlipnik és Podolsev magasrangú tisztviselők­ személyé­­ben. A letartóztatottaknál iratokat találtak, melyekből kiderült, hogy egy, a szovjettel nem határos nagyhatalom szította és pén­­zelte. Az iratok alapján két Lengyelországba igyekvő ukrán autonomista ügynököt is el­­fogtak, akiknél feljegyzéseket találtak arra vonatkozóan, hogy az önálló Ukrajna mi­lyen területeket foglalna magába. Biosakva, december 31. A legfelsőbb szov­­jet intézőbizottság rendeletére a vladivosz­­toki helyőrséget a legrövidebb időn belül 60.000 főnyi csapattal erősítik meg. Erre az intézkedésre Anita külügyminiszter a múlt napokban hangzotatott erősen szovjetellenes kitételei adtak utast. Ugyancsak Moszkvából közült, hogy a régóta elhallgatott titkos le­­adó ismét működésbe lépett és bejelentette a Sztálin-kormányzat elleni harcot. Washington hivatalos jegyzékében kategorikusan szembehelyezkedik Japán kínai törekvéseivel Vétszorm jellege van •z amerikai jegyzéknek Washington, december 31. A miniszter­­elnökség álara titkársága közli, hogy Greer, ex Egyesült Államok tokiói követe jegyzéket nyújtott át a japán kormánynak. Ebben a jegyzékben az Egyesült Államok kategórikus formában elutasítja azt, hogy elismerje Ja­­pán kínai törekvéseit. Ez a Jegyzék Amerika­­ válasza a november 18-iki japán jegyzékre, s amelyben Tokió közölte Washingtonnal, hogy­­ a Közei-Keleten bekövetkezett változások­­ folytán a nyitott kapu politikája nem tart­­ható fenn többé. Az Egyesült Államok nem hajlandó elfogadná­­nt a japán tételt és hozzáteni, hogy­ Japán nem módosíthat egy­­j aldatlan szerződéseket, amelyeken az Egye­­sült Államok a virána szerepel. Csak nemzet­­közi megegyezés útján volna módosítható ezen szerződések szövege. Beavatott washingtoni körök úgy vélik, hogy ez a jegyzék az Idegesült Álamok elvi­­ magatartását körvonalom, a kínai japán hódításokkal szemben. A jegyzéknek végle­­ges jellege van, tehát nem olybá kell venni,­­ mintha egyike volna a különböző tiltakozó átiratoknak, amelyeket a kormány Tokióhoz intézett, a háború kirobbanása óta az ame­­rikaiak jogainak megcsorbítása ügyében. . .­­ 1938 ■triege Az események száguldó egymásra, teiák­lájában bizonyára figyelmen kívül hagy­­ják­ az idő naptári beosz­tását. A polgári újesztendő mindenesetre kiváló alkalom arra, hogy rekapituláljuk ennek az évnek, ennek a háború óta legnyugtalanítóbb, legizgalma­­sabb, legsötétebb évnek a történéseit és meg­­kibéreljük belőlük az eljövő polgári év ké­­pét felvázolni. Teljes politikai szélcsendben léptük át 1038. küszöbét. A belpolitikában ugyan komor felhők sűrűsödtek és Goga Octvina, Romániának ak­kor három napos minisz­terelnöke, újév előestéjén tartott rá­­dió beszédében b­j­­elentette: megf­ordítottunk egy lapot Románia történelmében. A költő akkor még nem tudta, hogy csupán a sors­­fordulat bejelentőzésnek szerepét szánták számára és mások lesznek azok, akik egy hónappal később, február 11-ikén keresztül­­viszik a mélységes strukturális változásokat az ország történelmében. •A ne­metközi politikai vusaanaki­k vi­­zeire azonban mélységes nyugtalanító csend borult. Mindenesetre Spanyolországban dö­­rögtek az ágyuk és a Távol-Keleten folyt a háború, amelyet Japán sem tud befejezni akkor, amikor szeretné- Mialatt Palesztiná­­ban különös erővel lángolnak fel a zavar­­gások, a francia belpolitika a teljes acéthú­­zás állapotában van. Chautempe kétszer is kormányt alakít, de Bonnet és Leon Blum is próbálkoznak a kormányalakítással. A forrongás februárban veszi kezdetét. Rebben­trop kerül a német külügyek élére, menesztik a német hadsereg békehű­vezé­­reit, Blomberg és Fritsch tábornokokat, majd február 12-ikén Hiler Berchtesgaden­­be rendeli Schuschnigg osztrák kancellárt (emlékeznek még rá?!) és követeli tőle, hogy adjon helyet kormányában a náciknak. Ausztriára is a Jason behatolón metódusával akarja rátenni kezét, amellyel Németország­­ban ragadta magához a hatalmas­ Papén keveri ördögien a kártyákat a kül­insertk mö­­gött. Seyss Inquart belép a Schuschnigg­­kormányba, míg február 20-ikán Hitler be­­szédet mond a Reichstag­ban bejelenti Berlin és Bécs megegyezését és köszönetet mond ezért Schuschniggnak. A nyugaton ismét be­­ugranak Hitlernek és azt hiszik, hogy az Anschluss veszélye elmúlt* Chamber!**!) olaszokhoz keres közeledést, hogy az abees­­adi hadjárat kellemetlen emlékeit kiküszö­­bölve, el­­ifitza egymástól a két tengelye­s partnert. Eden nem helyesli ezt a politikát, lemond a külügyminiszterségről. Mialatt február 24-ikén Schuschnigg el­­ondja szo­­morú e­ml­él di hattyúdalát, az osztrák biro­­dalmi gyűlésen, mégegyezer és utoljára lárd­­zsát törve Au­sztria függetlensége mellett. Csakugyan március 1-ikén Insbruckban be­­jelenti a kancellár a függetlenség mellett tervbe vett népszavazást, 11-ikán ultimát­u­­mot kap Hitlertől, még aznap éjszaka el­­indulnak a német csapatok Ausztria felé, Schuschnigg lemond, a helyébe kerülő Seyss Inquart táviratilag kéri a németek beavat­­kozását a ״ rend helyreállításán*.“. A távirat későn érkezett: a német csapatok már Linz­­ben voltak, Göring és Himmler pedig útban Bécs felé. Március 13-ikán Leon meg­alakítja kormányát, az angol parlament 260, a francia parlament 140 milliárd lejt szaval meg fegyverkezésre. Eső után köpenyeg. Bécsben, Ausztria egész terültén tombol a náci­ terror és megkezdődik a bécsi zsidóság hátborzongató tragédiája, öngyilkosságok, letartóztatások, „eltűnések“, amelyek ma­ STUkkal sodorják­ a független Ausztria szá­­mos vezetőjét is. Az Anec­lusal akuttá vált Csehszlovákia problémája is, de március 24-ikén Chamberlain hangsúlyosa az angol alsóházban, hogy Anglia nem tudja tarasz­­tálni Csehszlovákia határát, Franciaorszá­­got pedig kormány nélkül találta az An- Schluss. Londonban egyébként sem vált ki különösebb emóciót Ausztria elfoglalása. A jelek arra mutatnak, hogy az angol kormány tudott a készülő­­eseményről és azt tudomá­­sul is vette. Csakugyan április 2-ikán Anglia hivatalo­­san is elismeri Ausztria bekebelezését De még ezt megelőzően, március 25-ikén Henlela VILÁG

Next