Uj Kelet, 1939. január (22. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-01 / 1. szám

megszólal és autonómiát követel a szudéták számára. Áprilist újabb francia kormányválság vezeti be és 9tkén Daladier kerül a francia politika élére. Hitler mgrendezte Ausztriában a népszavazási komédiát, 15־ i-én pedig létrejön az angol-olasz egyezmény, megállapítva a két birodalom érdekközösségét a Közel-Keleten, a Földközi status quo fenntartását és az olasz propaganda beszüntetését Palesztinában. Ez az egyezmény azonban nem tudja fenntartani a német politika előretörését Közép-Európában. Api 24 1.8.׳-ikén Kerntin elmondja kar 18 hadi beszédét, amelyben teljes függetlenséget, önálló bíróságot, közigazgatást, kártérítést és az elmúlt igazságtalanságoknak kiküszöbölését követeli. Közép-Európában teljes a pánik. Dalacher és Bennet sürgősen Londonba utaznak, majd május első napjaiban összeש a kisantant-konferencia, ugyanakkor pedig Hitler diadalmasan Rómába érkezik. Május 9־ ikén összeül a Népszövetség 101-ik, kínos légkörben tárgyaló Mésszaka, amelyet a tró*׳ nfosztott nép szemrehányásai zavarnak. נalatt Budapesten lemond Darányi és helyét Imrédy Béla foglalja el, Hornéin másodszor utazik Londonba és az angol vezetők körében a Kzudeta terület visszacsatolása érdekében agitál. Prága új kisebbségi statutumt dolgoz ki, amely Berlint természetesen nem elégíti ki. Két és fél millió embert hívnak fegyverbe a legnagyobb csendben, az Intelligence Service leleplezi a csapatösszevonásokat a cseh határon. London dematoo intéz Berlinhez és május 23-ika elmúlik anélkül, hogy eldördültek volna a fegyerek. De a cseh-német határon egymást követik a halálos incidensek és két biciklista temetésén Henlein a végső győzelemig való harcot jelenti be. Anglia megkezdi közvetítő tevékenységét, amelynek szerencsétlen eredménye az, hogy a szudéta-kérdés megszűnik Csehszlovákia belügye, közenségi problémája lenni, nemzetközi kérdéssé válik. Június 10-ikén a cseh kormány angol és francia presszióra elfogadja tárgyalási alapul a karlsbadi pontokat. A Tá0־ t-Keleten borzalmas erővel folyik a harc, amelynek tragikus fordulata a Jangcse folyó gátjainak felszakítása. A német és olasz sajtóra ponz hatalmas erőfeszítéseket tesznek Palesztinában, hogy a zavargások fokozásával megnehezítsék Anglia helyzetét és elvonják ügyeimet a kontinens problémáiról. Európát a zsidó menekültek újabb hulláma árasztja el, a kérdés nemzetközi 81- ben való megoldása nem kérhetik tovább. Julius ■2-ikén összeül az eviáni konferencia, amely azonban képtelen pozitív eredményeket produkálni. Az angol királyi pár párizsi látogatását Lord Runciman prágai közvetítőkólájának elhatározása követi. Csehszlovákia helyzete azonban egyre nehezebbé válik. Magyarország is bejelenti igényeit,amelynek alátámasztására Horthy Berlinbe, Imrédy pedig Rómába utazik. Augusztus elején a szovjethallatja hangját: a szovjet repülők bombázzák a mandzsu vasútvonalakat. A megfélemlítés nem anynyira Japánnak, mint amennyire inkább Berlinnek szól, de a tisztogatás a Szovjetunióban még mindig folyik és így ez a gesztus nem jár a kellő hatással. A szudéta németek sorozatosan üzökdösnek át Németországba, hogy ott rohamzászlóaljakba tömörülve támadésokat intézzenek a cseh határőrök ellen. Runciman Henleinnal tárgyal, Scndbregh ezredes pedig előbb Moszkvába, onnan Prágába utazik. Ma már tudjuk, hogy LilyJ.terghnek a sőnovjd lé£i erejéről továbbított lesujtó véleménye milyen súllyal esett latba az események további kialakulásában. Augusztus végén összeül Bledben az aggodalmak súlyos atmoszférájában az utolsó kisatant konferencia. Hiszen a konferencián már tudják, hogy Runciman küldetése nem fog eredménnyel járni, de remélik, hogy ha Bécsért senki sem akart meghalni, Csehszlovákia pusztulását meg fogja akadályozni a világ. Szeptemberben filmszerűen peregnek az események. A tárgyalásoknak vége. Mialatt a Népszövetség közgyűlése összeül és mozikérdésekről tárgyal, Franciaország, Cseh- Szlovákia mozgósítanak, a nürnbergi kongresszuson Hitler triviális támadást intéz Benes ellen. Chamberlain müncheni repül- útja megakadályozza ugyan a fegyveres kollektust, de ugyanakkor be is vezeti a négyhatami értekezletet, amely kimondja a halálos ítéletet a csehszlovák köztiársaság fölött. A megegyezés Prága és Berlin között lehet m,tenná vált időközben, a szudétapárt feloszlatása, Henlein letartóztatása, a cseh mozgósítás már mind hiábavaló atápjai egy küzdellmnok, amely már előzetesen véget ért Hiába utaznak Daladier és Bonnet ismét Londonba, hiába próbál a szovjet Lenyeországra nyomást gyakorolni és hiába tüntetnek Csehszlovákiában a tömegek az elenállás mellett. A Hodzsa-kormány lemondása, Shory kinevezése, Chamberlain második godesbergi repüőútja, Roosevelt Renenhez és Hitlerhez intézett békefelhívása, az angol flotta mozgósítása előzik meg a szeptaibor 29-iki müncheni értekezletet, amelynek nyomán Chamberlaint és Dalaiért, mint a béke megindítóit ünnepük mindenütt, de amely sem késik éreztetni keserű visszahatásait. A német csapatok megszállják a szudétavidékét, a lengyelek bevonulnak Teschenbe és október 6-ikén Benes lemond, hogy Angliába mentse szabadságát. Megalakulnak az önálló szlovák és ruszin kormányok. Október 30-ikán a bécsi döntőbíráskodás Magyarországnak itéti oda Szlovákia és Ruszinszkó egy részét, ez utóbbi minisszterelnökét, Bródyt, aki a magyar orientáció híve, letartóztatják. Lengyelország a kárpátaljai Ukrajna miatt aggódik és olaszosak a jóságos ég a megmondhatója annak, hogyan csinálják. Falu, proletárigrás, petróleumlámpa, sok gyermek, nyomoruságos fizetés, mindennapi gondok — csupa gátló körülmény. S mégis tanulnak, kutatnak, írnak — , igen gyakran mégis azzal lepnek meg, hogy kihoznak egy-egy szép héber könyvet Erdély zsidósága általában nem tud erről a munkáról, s ha tudomást szerez róla, akkor sem törődik vele. A rendes ״ bálbósz“ tiszteli a rabbiját, s ha módjában van, ad neki párszáz lejt a könyvre. Úgy beszél a rabbi erről a könyvről __mondja a ״ bálbósz“ — mintha az egész élete ettől függne, adjunk hát neki pénzt, hadd nyomtassa ki. Aztán a boldogult tata nevét is beírja, meg a járcájtot is, megígérte, hogy nagy betűkkel lesz szedve, mint a 80 lejes siderűben az újhold megszenteléséről szóló ima. Várjon hányan tudunk arról, hogy Váradon adták ki az utóbbi évtizedek legszebb homiletika-gyűjteményét? Goldmann rabbi, a szerző, a Laguna-ucca egyik bérházában lakik, a szomszéd annyit tud róla, hogy folyton ír és tanul és szombat délutánonként perek-előadásokat tart a Kolozsvári uccai nagytemplomban — viszont Amerikában eseményszámba megy minden új könyve. A nagypiac téren lakik Reb Jószef Schwartz, 23 könyvet adott, pár héttel ezelőtt jelent meg a ״ Chártfák Szajfer"-ről szóló munkája. Az erdődi rabbi a házasságjogban specializálta ma׳ gát, a Somlyói rabbi a responzum-irodalmat gazdagítja. De héber könyvet ír a szentgyörgyi kántor, a hatarcsi sírk tér, egy szerény tudós Dragomérfalván, egy jámbor zsidó Bethlenben. Ki tudná felsorolni mindnyájukat? Nincs az a hét, hogy Erdély területén ne jelenne meg egy új héber könyv. Szatmáron, Nagyváradon, Kolozsváron, Szinérváralján, Szigeten és még néhány helyen dolgoznak a nyomdák , halkan, zaj és minden feltűnés nélkül gyarapszik a négyezer esztendős héber iroda- lom. ן * A héber — így mondják — cionista Ügy. Persze, hogy az. A cionisták ügye is. Dehát az utóbbi húsz esztendőben — a Tarbut-féle kísérleten kívül — történt-e itt valami a hebraizáció érdekében? Irodalmi téren a mérleg egy olvasókönyvet mutat, Klein bácsi brosúráját, Moskovitsnak, a volt naszódi sakternek a vitairatát. Aztán van néhány konferenciai határozat és a reputáció kedvéért néha egy-egy rövidéletű kurzus. A bánsági zsidók Keren Hájeszódot adnak, Borsa és Visú — olvasókat a héber irodalomnak. Az ifjúsági szervezetek ragyszerűen vannak fegyelmezve, taratnak, dolgoznak, hebraizáció azonban mégis csak ehéberekben és a jesivákban folyik. S jobb hebraisták kerülnek innen ki, mint a legjobb modern héber középiskolából. A cinnista eszme igazi térhódításáról akkor lehet szó, amikor a jesivák vezetőit is áthatja a praktikus országépítő munka szelleme, s a jesiva ifjúsága, amely olyan mélyen a zsidóságban gyökeredzik, felismeri a helyes utat. • Mindezt abból az alkalomból mondtam el, hogy a héten kaptam egy héber könyvet. A könyv Reb Saul Brach kassai rabbinak az approbációjával jelent meg, de azért nem kell megijedni. Vannak dolgok, amikre a zsidóság minden rétege megadja a maga ״ hászkameá-ját. Ilye dolog például a Biblia. Vagy a Misna. Utóbb Palesztinát is aprobálják a vallásos körök, segítséggel felveti a lengyel-magyar könyn határ kérdését, amit azonban a német ellenállás és Románia vétója, amelyet Károly király Galaţiban közöl Beck lengyel külügyminiszterrel, meghiúsítanak. Károly király őfelsége történelmi jelentőségű külföldi útján tisztázza Románia pozícióját a világpolitikában. A lengyelországi ukránok autonomista igényei, Olaszország tuniszi, korzikai és Szomáliai követelései jegyében zárul ez az izgatott év, amely rendkívül nyugtalanító, sötét perspektívákkal nyitja írva az emberiség számára a most következő polgári esztendőt. Igaz, egyelőre meg csak hallgatólagosan... Nézem a könyvet, a tartalmát, a formát, a kiállítást. Nem bírok betelni vele. Melegem lesz. Itt, a szomszédban, Diószegen, igen, Vihardiószegen csinálnak egy ilyen munkát, ami őszére válna a telavivi Dviurk, egy tudományos akadémiának, vagya jeruzsálemi estemnek. 15 éven keresztül él egy ember és dolgozik, előtte a Bikini, a Misna, a Talmud, az egész midrás-irodalom, szűri, csiszolja a szinonimákat, monumentális munkát ad a tudományos világnak. Ez több, mint néhány responzum, ez több, mint homiletika. Ez egy olyan egészséges és szimpatikus jelenség, amire muszáj felfigyelni. • A könyv ríme ,Jarko Hakkinujima, három kötetes mű, amelyből egyelőre az első kötet látott napvilágot. A könyv szerzője Reb Jehhiel Heilpern, aki a 19. század első felében rabbiskodott Minsk városában. Ugyancsak ő írta a „Széder háborút“ című lexikális munkát, az első alapvető történelmi művét, amely később kutforrása volt a zsidó történelmi kutatásnak. A történelmi munka tizenkét kiadást ért meg, míg filológiai műve csak halála után jelent meg. De a dohmfurti nyomdában, ahol a könyv készült, tűz ütött ki és többek között ez a könyv is a tűz martaléka lett. 1808-ban jelent meg az Erkó Hakkim jim, de csak néhány példány volt belőle forgalomban. A leggazdagabb héber gyűjteményekből is hiányzott ez a mű. A meglévő példány is tele volt hibákkal, a fező halála után jelent meg, s olyan emberek bábáskodtak körötte, akiknek fogalmuk sem volt a héber filológiáról. Az utóbbi száz esztendőben több izben vették tervbe a könyv kiadását, a hatalmas anyag alapos feldolgozását. De senki sem jutott hozzá. Adler Salamon bihardi ősségi rabbi most tető alá hozta ezt a monumentális művet A több, mint 300 oldalas, ragyogóan kiállított és lexikális módszerrel összeülütött mű a ,,zészim“ címszóig dolgozza fel a héber főnevek szinonimáit. Az anyag a Biblia, a Talmud, a Szifri, Toszifta, a Midrásim és Zohárból van merítve. A kiadó „Káválom" címen kommentárt szerkesztett, amelyben megjelöli az összes citátumok pontos helyét, kiküszöböli az első kiadás összes hibáit, elírásait, fogyatékosságait. Közli a szerző életrajzát, pontos táblázatot ad a rövidítésekről, katalógizálja és széljegyzetekkel, lotográfiai adatokkal látja el az összes idézett könyveket. • Az Erké Harrinujum Ízléses köntösben jelent meg. Nélkülözhetetlen kézikönyve mindenkinek, aki olvas héberül, aki szereti a héber nyelvet és foglalkozik vele. A szentgyörgyi zsidóság kultúrházat épít, a szászrégeni zsidóság fürdőt, a szatmári kórházat hoz tető alá,s a bihardiószögiek tudományos munkát adnak ki. Az építés ma kitartást jelent Az építés ma inkább, mint bármikor a vitális erőknek a jele. S amikor egyre hangosabban harsogják, hogy ártalmára vagyunk a különböző kultúráknak, mutassuk meg tétlekkel, hogy építjük a magunk kultúráját. A bihardácaregi példa az alkotási láz megható jele. Adler Salamon diószegi rabbi munkája komoly, nagy eseménye a zsldó tudományos világnak.Bűn volna szó nélkül elmenni mellette. Schön Dezső Vé&ec icodcdotn ícdétyten * ׳V' ץ VASÁRNAP, 1939. JANUAR HŐ 1. U J KEILET legjobban érkezhet a CARMEI art. kóser étteremben CLUJ, Ol. R®gc‘« Ferdtttsnd 83. folián-ház. uiczer az Illés uj regénye Uj Keletben Január 3-án, kedden kezdi meg az Uj Kelet Kaczér Illésnek, az Uj Kelet volt munkatársának, a nemzetközi viszonylatokban ismert kitűnő zsidó tofr. uj regényének közlését. Kaczér Illés jelenleg Londoniban él és onnan küldötte az Uj Keletnek regé ■ nye kéziratát. Kaczér Illés uj regényének címe: Ne fél szolgám Jákob Ez a regény nagy történelmi trilógia, amely voltaképpen a magyarnyelvű zsidó-•׳ ság történelmét és életrajzát vázolja mesteri tollal. A kitűnő regény elsőnek az Új Kelet hasábjain jelenik megg, de már le van kötve a fordítása csaknem minden világnyelven és minden bizonnyal épolyan sikert fog befutni, mint Kaczér Illés legutóbbi regénye, az ,Jkongo nem hal meg״, amelynek német, francia angol és cseh kiadása után, éppen most van készülőben svéd forditársa. Már most felhívjuk olvasóink figyelmét a január 3-i számunkban kezdődő ״ Ne férji szolgám, Jákob, címü regény folytatásunkra. P. o. a. 601. TEL. 3183. TEL AVIV 52. ACHAD HAAM STB. ELISMERTEN LEGJOBB SZÁLLODA A VÁROS KÖZPONTJÁBAN. A BANKOK ES KERESKEDELMI KÖZPONT KÖZVETLEN ROZS■ LEBEN. — SZÉP ÁRNYÉKOS KERTTEL KÖRÜLVÉVE. — VIDEO ÉS MELEG VÍZ. — PRIVÁT FÜRDŐSZOBÁK. — FŰTÉS. — ELSŐRANGTI KONYNA. — MAGYARBS ROMÁN KISZOLGÁLÁS. — KEDVEZŐ ARAK.