Uj Kelet, 1939. március (22. évfolyam, 49-73. szám)

1939-03-01 / 49. szám

plătit* Im­ num 844710/929. Szerkeszte»éje én kiadóhiva­­tal: Cluj, Str. Baron L. Pop 10. Telefon: 1800־. Előfizet**.J árak: slavonta 110, negyedévre 320, fél­­évre MO» egé»zé׳ vre 1200 lej. KIM­­/Üdre: Havonta 2, negyedévre 0, félévre 12, egé»z évre 20 dollár. — Hirdetések díjszabás szerint. — Az iji KELET*4 a transUvanial­é» bánáti 1*adó«ég egyetlen napilap­­ja. cikkeink utánnyomását cnak a JiráM roe8jelölésével engedjük meg. Szerda, murei um 1. 1939—5699. Adar 10. XXII. évfolyam, 49. wim. UIKEIEf Ára 5 lej Dir«ctor-Felf1wer­kcmtő: Dr. Mar-_______________ ion Emö. Admi­n|»trator delegat hi girant reeponaa­­bil־ Fel«IöH igazgató: Schwarte Endre. Proprietar—׳ Tulajdonoa: Fratemi­a» S.A.14. de Editură. R**gi»t n­­­pulica­­țiunilor periodice No. 43. Doc. 88­. 1938. Tribunalul Cluj, Secția III* ZSIDÓ NAPILAP Weizmann nyolc pontból álló követelést terjesztett az angol kormány elé, 41 .■föl javaslat tárgyalási alapul sem szolgálhat. Amerika londoni nagykövete sajnálkozását fejezte ki Anglia magatartása miatt. Óriási tiltakozási hullám Amerikában Az Új Kelet londoni telefonjelentése LONDON, február 28. Az alsóház tegnap esti ülésén Attlee őrnagy a munkáspárti ellenzék vezére, s kérdést intézett a gyarmatügyi miniszterhez az angol kormánynak a kerekasztal-ko­nfer­encián tett javaslatait illetőleg. Attlee őrnagy kérdésére Macdonald gyarmatügyi miniszter így válaszolt: A kerekasztalként ferencia tárgyalásai még folynak és így nem tehetek a nyilvánosság számára nyilatkozatot az ott elhangzott javaslatokról. Szerenc­sétlenségre, megtévesztő és nem teljes közlések kerültek a sajtóba, mely hí­­rek eljutottak Palesztinába, ahol hatásuk alatt súlyos incidensek történtek. ATTLEE őrnagy: Biztosíthatja a gyarmatügyi miniszter, hogy a szóban­­forgó javaslatok nem fognak eltérni a mandátum szellemétől ! MACDONALD: Hiba volna, ha erről a kérdésről most nyilatkoznék. THOMAS WILLIAM: Várjon kijelentheti-e a miniszter, hogy az angol kormány Palesztina-politikájában nem állhat be változás mindaddig, míg ezeket a változásokat az alsóház jóvá nem hagyja. MACDONALD: Természetes, az angol kormány politikája mindaddig nem változhat meg, míg az alsóház ehhez hozzá nem járul. Ilit tartalmazott az angol kormány javaslata? Az angol kormánynak a zsidó delegáció 16 terjesztett javaslatáról hivatalosan sem agol, sem zsidó részről nyilatkozatot nem adtak ki. Beavatottak szerint azonban a ja­­aslat a következőket tartalmazza: Palesztina alakuljon át független ország­­gá, a zsidó és angol érdekek megőrzése mel­­ett. A független országgá való átalakulás lőkészületei ősszel kezdődnének meg. Maga processzus mindössze néhány hónapig tar­­tna, amikor is azután zsidókból, arabokból , angolokból kerekasztal-konferenciát hív­­­nak össze, amely az ország alkotmányát­­dolgozná. Hogy az átmeneti idő alatt milyen intézke­­dések történnének a bevándorlást és a föld­­f­árlást illetőleg, arról az angol javaslatok­­ra nem történt említés. Az egyes angol lapok különböző részlet­­­et vélnek tudni még az angol javaslatról. LDnny Herald úgy tudja, hogy az átmeneti tt alatt a kormánynak öt arab és két zsidó tgja volna, a vezető szerep az angolokat tenné meg a kormányban, amelynek angol­­földi vétó­joggal bírnának. Weizmann nyolc pontja Az angol kormány javaslatait Weizmann­yolc pontból álló nyilatkozatban utasította és leszögezte, hogy ezek a javaslatok nem szolgálhatnak alapot a további tárgya­­kokra. Tegnapelőtt, hétfőn este Weizmann a zsidó *legáció plenáris mese elé terjesztette nyolc ontból álló visszautasító válaszát, amelyet a ülés magáévá tett, majd egy szerkesztő bottságot küldött ki, amelynek tagjai lord 1®*ding, Harry Sacher, Leonard Stein és Mert Szeld. Ez a szerkeztő bizottság meg­­mást kapott arra, hogy az angol kormány­­** adandó zsidó választ részletesen kidol­­ozta. ״ A kormánytól függ a tárgya­­lások folytatása" Arra a kérdésre, hogy a zsidó válasz a tár- Mások végleges megszakítását jelenti-e, részről azt a felvilágosítást adták, hgy ez az angol kormánytól függ. Ameny­­iiben az angol kormány javaslatait tovább­ 1­­a fenntartaná, úgy tárgyalási alap nincs, mennyiben azonban a zsidó válasz hatása •*­ ezeket a javaslatokat a kormány visz- elvonná, úgy a válaszban lefektetett nyolc alapján a tárgyalások tovább folyta­­thatnak. Hatalmas tiltakozó mozgalom Amerikában A londoni konferencia által teremtett hely­­rendkívül mély elkeseredést váltott ki az amerikai zsidóság körében. A kisebbségi jogok védelmére alakult amerikai zsidó bi­zottság monstre tiltakozó gyűléseket hirdet Amerika összes városaiban. Az amerikai zsidó kongresszus sürgős táviratot küldött a washingtoni szövetségi kormánynak, amelyben beavatkozásra szólítja fel az ame­­rikai kormányt a brit javaslattal szemben, hogy Amerika minden rendelkezésére álló eszközzel akadályozza meg e terv keresztül­­vitelét. Varsó, február 28. A londoni fordulat nagy reakciót váltott ki a lengyországi zsidóság körében is. Varsóban a cionista szervezetek felhívására nagy tiltakozó gyűlést tartottak, amelynek határozatát a küldöttség vitte el az angol követhez, de táviratot küldött a tiltakozó gyűlés Weizmannak is, amelyben a zsidó nép történelmi jogaiért való további harcra buzdítják. A lengyel lapok nagy többsége cionista­­barát szempontból kommentálja a londoni konferencia határozatát és pálcát tör a zsi­­dóknak Palesztinára való jogai mellett. Az amerikai kormány közbelépése Mint az Havas távirati iroda jelenti, Ken­­nedy, az északamerikai Egyesült Államok londoni nagykövete, tegnap megjelent Hali­­fax lord angol külügyminiszter előtt és kor­­m­ánya nevében sajnálkozását jelentette be az angol kormánynak a Palesztina-konfe­­rencia során tanúsított magatartása fölött. Ez a bejelentés rendkívül kedvező hatást váltott ki a zsidó delegáció soraiban. A zsidó delegáció ugyanis azt reméli, hogy az ame­­rikai nagykövet közbelépés© ־ folytán a tár­­gy ml­ások egészen más mederbe fognak tere­­lődni. Tel-Aviv polgármestere nyugalomra inti a lakosságot Jeruzsálem, február 28. A hétfői bomba­­merényletek nagy izgalmat váltottak ki a palesztinai lakosság körében. Az összes ka­­tonai erőket mozgósították. Tel-Avivban, Haifában és Jeruzsálemben számos revízio­­nistát letartóztattak az angol hatóságok. A helyőrség parancsnoka megbeszélést folyta­­tott Tel-Aviv polgármesterével, aki ezután kiáltványt bocsátott ki, amelyben elítéli a legutóbbi merényleteket, amelyeket felelőt­­len elemek mesterkedésének tulajdonít. A kiáltvány végül nyugalomra és fegyelmezett­­ségre szólítja fel a lakosságot. A haifai arabok részleges sztrájkot jelen­­tettek be a bombamerényletek elleni tilta­­kozás jeléül. Az áruházakat bezárták, a szál­­lításokat felfüggesztették. Csak a kikötői munkások, valamint a posta-, távíró- és tele­­fon-alkalmazottak dolgoznak. A város ut­­cáin gépkocsikon rendőr- és csendőr-patrul­­lók cirkálnak. Jeruzsálemben az arabok ugyancsak bezár­­ták az áruházakat és felfüggesztették a szállítást. A Jewish Agency arab agent­­provokatőröknek tulajdonítja a merényleteket Arab körök a zsidóságot vádolják a me­­rényletek elkövetésével és azt állítják, hogy a merényletek célja a londoni konferencia megfélemlítése volt. A Jewish Agency ezz­el szemben arab agentprovokatőrök kihívásának minősíti a történteket és a londoni kormány­­iag szikratárk­én jelentett© be tiltakozását az arab vádak ellen. Akko és Szafed között arab terrorista­­banda szembeszállt az angol karhatalmi osz­­tagokkal. A harc folyamán kilenc felkelő el­­esett. A katonáknak sikerült végül szétszórni a bandát, amelynek több tagját elfogták. A hétfői fegyveres és bombamerényletek csaknem egyidejűleg történtek. A merényle­­tek nyomán 31 arab meghalt, 50-en meg­­sérültek. Az első bomba Haifa régi terén­ robbant, ahol 25 arabot ölt meg és 39-et se­­besített meg. Megsérült két zsidó segéd­­rendőr is, köztük egy Klimovits nevű. Jeruzsálem régi­­terén ugyancsak bomba­­robbant, amelynek hét arab esett áldozatául. Tel-Aviv határában rálőttek egy arab autó­­buszra, Madine Jehuda mellett egy-egy ara­­bot lelőttek, Jaffában hármat megsebesítet­­tek, a Tel-Aviv és Jaffa közötti országúton egy arab autóbuszra tüzeltek, amelynek egy halott és egy sebesült esett áldozatul. Három zsidó áldozat Három zsidó áldozata volt hétfőn az arab terrornak: Sabato, Kaplan és Mizrachi. Ez utóbbit a Hadar Hakarme­ szélén lőtték le. Mint azt fentebb említettük, a hatóságok számos revizionistát tartóztattak le, közöt­­tük Bermann, Kuli és Sztemaokesz nevű ve­­zetőket. London, február 28. Kedden este 7 óráig nem érkezett jelentés arról, hogy Palesztiná­­ban a zavargások folytatódtak volna. A japán követ érdeklődik a Palesztinai konferencia iránt London, február 28. A londoni japán nagy­­követ ma megjelent a külügyminisztérium­­ban és érdeklődött a palesztinai konferencia munkálatai iránt. Sólyos arab terrorcselekmények Jaffa, február 28. Az Havas jelenti: Bestiális gyilkosság történt ma Rechobot kolónián, amelyet az arab terroristáknak tulajdonítanak. Egy zsidó asszonyt, három gyermekével meggyilkolva találták lakásá­­ban. Az arab táborban a terror újbóli fel­­lángolásával számolnak, annak ellenére, hogy Londonban az arab érdekekre nézve kedvező biztosítékok hangzottak el Az akkor száfedi után az arabok rálőttek több zsidóra, akik közül négyen életüket vesz­­tették, hárman pedig megsebesültk. Na­­hajim zsidó kolónia ellen arab támadás történt, melynek során két zsidó esett el. VILÁG TÜKRM Anglia kiviteli gondjai Angliának — mint ahogyan az­ egy hite­­lező államhoz illik — krónikusan passzív׳ külkeres­k­edelmi mérlege van. A kivitel és behozatal közötti arány e passzív kereske­­delmi mérleg keretein belül olyan fejlődést vett utóbb, amely az ország egész gazda­­­sági életét erőteljes nyomás alatt tartja. Míg a behozatali számok a természetes im­­portszükséglet és különösképpen a közép­­osztály jelentős fogyasztóereje folytán ma­­gas nívón maradt, addig az angol kivitel a világkereskedelem összes válság­bajait megsínylette. Az ipari termelés elosztásában bekövete­­kezett eltolódások megfosztották Angliát monopólisztikus helyzetétől és a háború utáni évek politikai nyugtalanságai és gaz­­dasági forradalmai ugyancsak visszavetet­­ték az angol kivitelt. Anglia elvesztette a kínai piacot, ahol sok millió fontot invesztáltak és amely a­z angol exportipar számára tö­bbet­­jelentett mint az összes európai piacot együttvéve. Közép-Európából először az angol tőkét, később az angol árut szorították ki és Dél-­ Amerikában lépésről-lépésre veszti el a ta­­lajt maga alól az angol ipar. E nagy pasi- Szávákkal szemben mindössze két aktíva áll: az ottawai egyezmény Anglia számára más államokkal szemben különös előjogo­­kat biztosít a domíniumokkal való kapcso­­lataiban, lényegében ez az egyezmény csak az addig fennálló helyzet fenntartásáról gondoskodott. Birodalmi önvédelmi megál­­lapodás volt ez. Egészen más a helyzet az Amerikával kötött szerződés kérdésé­­ben. Ez van hivatva arra, hogy alapját ké­­pezze a kölcsönös kereskedelmi kapcsol­a­­tok jelentős kiépítésének. Az erre vonat­­kozó bizonyítékok mindenestere hiányoz­­nak egyelőre. Az angol kereskedelmi politika e sikerei csak igen szerény mértékben tudták ellen­­súlyozni a különböző veszteségeket. A ked­­vezőtlen kereskedelmi mérleg magyarázza meg azt az angol gazdaság megfigyelői számára meglepő tényt, hogy Angliában 15 év óta állandóan több, mint egy millió munkanélkülit tartanak nyilván. Ez a szám időről-időre változóan, néha több millióra emelkedik. Másrészről viszont az élet­szm­­vonala olyan magasságokat ér el, amelye­­ket még a Viktória királynő korábbi álla­­potok sem tudják akár meg is közelíteni. Az angol munkanélküliek legnagyobb része ínséges területeken összpontosul, hol a nyomor nagyobb, mint aminőt bármely­ más ország ezen a téren fel tudna mutat­­ni. Ez a megállapítás igaz még annak el­­lenére is, hogy Angliában a munkanélkü­­liek támogatása a legjobb rendszer szerint történik, amely a munkaalkalom szerzésén kívül csak elképzelhető. Az ínséges terüle­­tek a túlméretezett angol exporttőr ter­­melési helyei: a szénbányák, a textil­gyá­­rak és a hajóépítési ipar területei. A világ­­piactól való túlságos függés, kikopott gép­­berendezések és a külföldön való elavult képviseleti rendszer jellemzik a helyzetet. Az angol kormány több mint öt év óta óriási erőfeszítéseket tesz, hogy az ipar kartellizálását elősegítse és az ínséges te­­rületekre új iparokat vonjon be. Lényeges siker azonban nem következett be. A munn­­kanél­küliek száma, röviddel ezelőtt sz­étmil­­lió fölé emelkedett és fegyverkezés nélkül valószínűleg elérte volna a hárommilliót ra. A belső nehézségek közül egy tényező nem volt kiküszöbölhető: az angol ipar túl drá­­gán termel. Ezt tapasztalták azok a közép- európai iparosok is, akik az utóbbi­­Jóba■ Angliában igyekeztek új üzemeket alapí­­tani. A nyersanyag a kedvező szállítási fel­­tételek folytán olcsó, készáru azonban .

Next