Uj Kelet, 1939. december (22. évfolyam, 269-293. szám)

1939-12-01 / 269. szám

I ־ ־־־־־ —' SaerflBBMt0ae8 ca kladóhtva­­tol: C* *uJ, S*r. •י■ ' ' Baron L. Pop !8 Telefon: 18­60. Előfizetési árak: Havonta 110, negyedévre 820, fél­­évre 600, egészévre 1200 lej. Kü­l­­földre: Havonta 2, negyedévre 6, félévre 12, égé' névre 20 dollár. — Hirdet*** díjraadás *~orint. — Az "HJ KELET“ a transilvania r­év­éénáA zsidóság egyetlen napilap­­ja. Cikkeink utánnyomását csak a rIKFIFI ZSIDÓ NAPILAP I Ara 5 lej Dr. Mar- too Ernő. Re­­dactor reflponaaMI-Fetelé• tő: JárniK>r Ferenc delegat al girant Igazgató: Schwor** Endre, tar-tulajdonon: Fraterni tas 8. A. B. «le Editurá. Registrul publici■ periodice No. 48. Do«. 889. 1 Tribunalul OuJ, Se col* VL Péntek, december L 1989—5700. KMev 19. XXII évfolyam, 269. Mám forrás megjelölésével engedjük meg. 1^K₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪mmímn₪m Légitámadásokkal London, november 30. (Rador). A Reuter jelentése szerint a szovjet csapatok csütörtö­­­kön délelőtt 9 óra 15 perc­kor lépték át a finn határt és Karélia több pontján meg­­támadták a finn védőosztagokat. Néhány perccel ezután, szovjet gépek repültek Hel­­singfóla fölé, ezeket azonban a légelhárító ágyuk erőteljes tüze fogadta. A lakoság meg­­lepő nyugalomról tett tanúságot. A villantá­­sokat a város legnagyobb rászán leállították, a posta- és táviróhivatal néhány órára szüne­­telt. A szirénák csütörtökön reggel 9 óra 20 perc­kor jelezték Helsinki lakosságának az orosz légitámadást. A légelhárító ágyúk azonnal tüzelni kezdtek. Az orosz gépek csak könnyű bombákat dobtak le a hels­iki repülő­­térre, amelyek emberéletben nem tettek kárt és anyagi kárt sem okoztak. Kienc óra 50 perckor 3010^־ orosz gép repült el a finn part mentén, Viipuri felett egy orosz repülő­­raj gyújtóbom­b­át dobott le, amelyek há­­rom tűzesetet idéztek elő. A kronstadti orosz Ütegek bombázták a Karélia félsziget mellett kezdődött a háború levő Wamelsuu helységet. Kivenpaäban a hatá­r közelében tüzérségi párbaj zajlott le. A keleti határon a szovjetcsapatok Szuozsarvl mellett elfoglalt egy hágót. A Vudski völgyben levő ipari centrumot számos szovjet­­gép bombázta. Egy bomba egy kórházat talált el. Elfoglaltak a szovjet cs­apatok egy halász­­falvakból alkotott félszigetet. Párizs, november 30. A Havas távirati iroda jelenti, hogy a moszkvai rádió csütör­­tökön 13 óra 45 perces előadásakor nem tett említést a határincidensekről, csak Molotov válaszjegyzékéről és a finn-orosz diplomá­­ciai kapcsolatok megszakadásáról számolt be. Tokió, november 30. (Rador). A japán la­­pok szerint a Finnországgal szembeni pak­­tum felmondásával Oroszország nem volt tekintettel a nemzetközi erkölcsre, de a sem­­leges hajókon található ném­­t áruk el­kob­­zása Franciaország és Anglia által, ugyan­­csak nyát . megsértését jelentik a nemzet­­közi erkölcsnek. (Folytatása az ötödik oldalon.) Íi szovjet kormány megszakította a diplomáciai kapcsolatot Finnországgal Orosz szárazföldi és légi támadások Finnország ellen A szovjetcsApatok elfogultak több finn heksertet. Az orosz repülők bombázták Ilevvikit ás Vi iparit. Moszkvában kijelentik, hogy semmit se tudunk a Fi­nnorszász elleni támadásokról A washingtoni kormány közvetíteni akar Moszkva és Helsinki között A finn-orosz tárgyalások első fázisában keringett az alábbi történet Paaskivi stock­­holmi finn követről, aki Moszkvában a Mo­­lotoval folytatott tanácskozásokon hazája érdekeit képviselte. Molotov állítólag meg­­kérdezte Panakivit, hány katonája van Finn­­országnak. — Háromszázezer, — hangzott­­ válasz. ־— Nekünk pedig hárommillió. — mondotta Molotov. — Túl sok ahhoz, hogy elférjen Finnország területén, — válaszolta a finn delegátus. Finn-orosz fegyveres összetűzés valószerű­­­ségét ténylegesen sokan szerették volna k­­­zárni Európában, a lehetőségek birodalaná­­ból. Igaz ugyan, hogy az orosz hadsereg ak­­­cióba lépett Lengyelországgal szemben, ez azonban — mondották — az ukránok és fehéroroszok által lakott területek felszabadí­­tása érdekében történt. A szovjet kormány ugyanakkor kihangsúlyozta semlegességét és azt, hogy békét óhajt. A szovjet mindig állást foglalt azon hatalmak ellen, amelyek vala­­mely jelszó ürügyével idegen terülteket an­­nek­táltak és leigáztak kis nemzeteket, ame­­lyek képtelene­k voltak megvédeni független­­ségüket. A szovjet vezetők a kollektív béke eszméje mellett foglaltak állást és az emberi­­ség és a civilizáció ellenségesek minősítették azon európai hatalma­kat, amelyek katonailag támadó és hódító háborúra készültek fel. Szovjet-Oroszország túlságosan erős ahhoz, semhogy valamely európai állam támadásé­­tól kellett volna tartania. Oroszország egyet­­len jelentős ellensége Németország lehetett volna. A Rf­fescentropp és Molotov által alá­­írt német-orosz szerződés azonban — bizo­­nyos időre legalább is — ■kizárta a k­ét biro­­dalom közötti fegyveres összetűzés lehető­­ségét. Mások azonban a gidaiam­mal kísérték a Szovjet-O­roszország és Finnország közötti kapcsolatok alakulását. Még ez év márciusá­nיגה történt, hogy Stein, a szovjet római nagyk­övete, inkognitóban Helsinkibe é­rkez­z­tt. Stein évekkel ezelőtt finnországi követ vo­lt és ismerte a finn politikai­­lág vezetőit. A római követ egy heti turistáskodás után rolettf­vta magához intim ebédre a finn kül­­ögyminisztert és bizonyos kereskedelmi elő­­nyök ellené­ben a kronstadti öböl négy finn 821 feje: Suursari, Lavonszaari, Lenisaari és Le­skari bérbeadását javasolta. A finn kül­­üyminszter nem fogadta el a javaslatot, Nice Stein azt az előterjesztést tette, hogy a­­­égy sziget közül kettőt Finorség, kettőt szedig Oroszország mi­litarizálon. Ezt a ja­­valatot is elhárította a finn külügyminiszter, s Steen elutazott Hasrnnkából. A finn-orosz tárgyalások újabb fázisában a sz­ilet a fenti szigetek átengedését, az Aaland-szigetek katonai megerősítéséről való lemondást kérte Finnországtól és azt, hogy kössön katonai szövetség­­ a szovjettel. Ez­­utóbbit a finn kormány nem tartotta össze­­egyeztethetőnek a hagyományos semleges­­politikával, az elsőt pedig biztonságával. A finn külpolitika előbb egy német támo­ן gatásra t­ám­asz­k­odó balti blokk keretén be­­­­lül remélte az ország érdekeit megvédeni. Lengyelország összeomlása után a Balti ál­­lamok katonái négy-, 8 szövetséget ajánlot­ t­tak fel Finnországnak, ez azonban a javas­­­­latot elutasította és a Skandináv államokhoz fordult. Svédország és Norvégia kifejezték szimpátiájukat Finnország iránt, de ez a szimpátia aligha juthat konkrét katonai ténykedésekben 10 kifejezésre, ibér Flnnor­­■zAg esetleges elfoglalása ׳ Svédország po­­zic­iját is mélyen érintené. A szovjet szárazföldi és légi hadserege által Finnország ellen intézett támadások híréről a német távirati iroda jelentése sze­­rint Moszkvában nem tudnak. Ha e hírek igazaknak bizonyulnának, mindenesetre fáj­­dalmasan érintenék a világ közvéleményét. Egy 183 milliós birodalom katonai fellépése egy 3 millió 700 ezer lelket számláló or­­szággal szemben, nyilvánvalóan csak egyfé­­leképpen végződhetik. Ezentúl azonban Európának egy újabb pontján lobog fel a láng, újabb szenvedések és a halál újabb aratása teszi még komorabbá az amúgy is sötét perspektívákat. A finn köztáivatsági elnök elren­­delte a hadiállapo­tot Párizs, nov. 30. (Dunapoeta.) A Havas távirati iroda jelenti, hogy a norvég rádió csütörtökön bemondta, hogy a finn köztár­­sasági elnök kihirdette a hadiállapotot és Mannheimer vezérkari főnököt bízta meg a hadsereg főparancsnokságával. Helsinki, november 30. (Rador): A helsinki rádióállomás délben 13 óra 15 perckor jelen­­tette, hogy ״ Finnországot megtámadta a szovjetorosz hadsereg“. A Szovjetunió ezen­­kívül repülőrajt küldött Finnország fölé­­,megsértve ezáltal a finn területet“. A finn nemzetvédelmi minisztérium közle­­ménye szerint a légelh­árító ütegek két orosz gépet leterítettek. Az egyik gép HelsAki kö­­zelében zuhant le. Ugyanazon forrásból jelen­­tik, hogy a Szovjetcsapatok Szeiszkari szige­­tén,a Film-öbkölben készülnek part­raszáll­ni. . .*־ ’ '■ ד­­ * : 1 :' ׳ Az ellenségeskedések megkezdése MOSZKVA, november 30. (Rador.) Havas­ Molotov szovjet külügyi népbiztos bejelentette a szovjet kormány azon elhatározását, hogy politikai és gazdasági képvi­­selőit visszahívja Helsinkiből és parancsot adott csapatainak, hogy legyenek készen minden eshetőségre. A szovjet­ kormány megbízta Potemkin helyettes külügyi népbiztost azzal, hogy adja át Finnország moszkvai követének a szovjetorosz kormány jegyzékét, amelyben bejelenti a Finnországgal való diplomáciai kapcso­atán­ak megszakítását. A diplomáciai viszony megszakítása nyomán — jelenti a Reuter — Szovjet- Oroszország helsinki követét és kereskedelmi attaséját visszarendelték Moszkvába. A DNR jelenti: Finnország ellen csütörtök reggel megindult az orosz támadás. A Finn Távirati Ir­oda jelenti: Orosz repülők öt kiskaliberű bombát dobtak a Helsi­nki melletti Maim-repülőtérre, de csak kisebb károkat okoztak. A főváros Surnaes elnevezésű munkásnegyedére a szovjet repülők kiáltványokat szórtak le. Vammelsuu falut Karelában a tengerről bombázták. Kivinebb faluban tüzérségi hajó folyik. Suojaervi közelében az oroszok elfoglalták a Thysylae és az orosz határ közti területet. Reggel 9 óra után­ orosz repülők gyújtóbombákat dobtak Viipuri (Viborg) keleti részére. MOSZKVA, november 30. (Rador.) A DNR jelenti: A külföldön hírek terjedtek el, amelyek szerint a szovjet csapat­ok átlépt­ék voln a finn határt és szovjet repülő­­gépek bombázták volna a helsinki repülőteret. Illetékes moszkvai, körökben kijelentik, hogy semmit sem tudnak a hírekről. VILÁG TVER* A hősi Hollandia Hollandia fölött egyelőre — nem tudni, meddig — elvonult a venzély. A hollandu­­sok mindenesetre felkészültek a legrosz­­szabbra. A háború egyik legnagyobb szenzációja volt a hír, hogy Hollandia ismét partvédő gátjainak átvágásával védekezik külső tá­­madás ellen. A kis ország megakadályozza az ellenséges tankok, gyalogság és és tü­­zérség felvonulását gazdag városai felé. Ez a kis ország már védekezett így egyszer a történelemben. Már egyszer visszaverte ez­­zel a módszerrel egy­­hatalmas világimpe­­rializmu­s verhetetlennek hitt hadait és ki­­vívta függetlenségét és önállóságát. A ti­­zenhatodik század második felében zajlot­­tak le ezek a világtörténelemben példátlan események. Orániai Vilmos állott népe élén s a harc a spanyol világuralom ellen folyt, a világhatalom ellen, melyet uralt Európa, uraltak a tengerek s a frissen meghódított gyarm­atok túl az óceánon. Ó, milyen volt ez! Kezdetét mindenki őrültségnek hitte. Mert, hogy is győzhetett volna a három kis holland tartomány: Hollandia, Zeeland és Utrecht a spanyol világuralom felett, mely erős hadseregeivel gyarmati sorba akarta kényszeríteni a kis országot, Oránia­ Vil­­mos vállalta ezt a harcot. Az igazságot és az erkölcsi erőt állította szembe az anyagi túlerővel és győzött a minőség a mennyi­­ség felett. Most visszatér szelleme és újra hirdeti ezt a magatartást, amit népe máig sem feledett el­­. Fülöp spanyol és németalföldi király nem szerette Németalföldet. Madridban székelt és spanyol hivatalnokokkal és 7á0 a­­dósokkal kormányozta a kis országot. Az idegen zsoldosok úgy uralkodtak itt, mint valami tengerentúli gyarmaton, gyarmati módszerekkel Európa Leggazdagabb orszá­­gában. Amilyen gazdag volt ez az ország, népe annyira öntudatos 115 volt, nem tűrte az idegenek uralmát magán. Felkelt s ellen־ állt. De hogyan lehet ellenállni a spanyol szárazföldi hadseregnek, melynek élén Al­­ba herceg állott, aki a világtörténelem leg­­nagyobb zsarnokai között elsőnek viszi el a pálmát? Legenyhébben szólva, ez az őrült­­­­séggel látszott határosnak lenni. De a hol­­landok mégis megkísérelték. Alba herceg tanult és képzett, hivatásos seregeivel fölényesen győzte le a németal­­földiek szárazföldi ellenállását. Amerre Al­­ba járt és győzött, utána az inkvizíció vé­­gezte el az ország tisztogatását és pacifiká­­lását. Alba herceg útjain akasztottak tes­­tétől roskadoztak a fák. Csaknem az egész nép bemenekült a flandriai erdőkbe. Az er­dőkből a tengerre vette magát. S amit nem adott meg a föld: a menedéket és a győzel­­met, azt megadta a másik anya, a víz, a­­hatalmas tenger. A szárazföldről elűzött németalföldiek hajókat szereztek és igy vették fel a küzdelmet ők, a ״ tenger ron­­gyosat­ a spanyol világuralom ellen. A spanyolok kalózoknak nevezték őket. A hollandok azonban szabadságukért küzdöt­­tek. Erkölcsi erejüket Orániai Vilmos tekin­­télyéből merítették. A többit maguk adták ehhez, hogy győzhessenek. Először is mint­­egy hatszáz rongyos elfoglalta La Brielle kis tengerparti városkát és a felkelés tü­­zét felgyújtotta a letiport országban. Az­­tán, amikor hírét vették, hogy Medina-Celi, az új spanyol helytartó erős flottával jön Németalföldre, elébe mentek és tönkrever­­ték hadát. Ha Alba csapatai egy pari­ vá­­rost ostromolnak, ezek az ördögök min­­gjárt ott teremnek a gátakon és nyugta­­lanítják az ellenséget. Nem volt még el­­szánta­bb forradalmi csapata a történelem­

Next