Uj Kelet, 1939. december (22. évfolyam, 269-293. szám)

1939-12-01 / 269. szám

2. OLDAL nek. Tudták ők, hogy ebben a küzd ל,־ mben csak győzni vagy elpusztulni lehet.­­ tud­­ták azt is, hogy a halálnál mégis jobb a győ­zelem. Haarlem ostrománál olyan tevékeny­séget fejtettek ki, hogy a váróét csak hét­­hónapos ostrommá­, kiéheztetéssel tudták a spanyolok megadásra kényszerí­teni... Aliba végre le akart számolni a rongyosokkal. 3­00 hajóból álló flottát vont össze ellenük. De a rongyosok megelőzik. Az egyesülni akaró flottát külön-külön megtámadják és a tenger fenekére küldik a büszke spanyol gályákat. A spanyol hajóműhelyek nem győzik az utánpótlást. De a rongyosok legnagyobb tette mégis a gátak átvágása volt. Orániai Vilmos már Haarlem ostrománál is ajánlotta, hogy vágják át a gátakat és árasszák el a város környékét. A spanyoloktól csak így lehe­­tett volna megszabadulni. De a hollandok sajnálták elmocsarasítani a területeket. Alba győzött, 8 fi­a, Fadrique, Alkmaar alá vitte a seregeket. A kis város kulcsa három holland tartományhoz, amely még ellenáll. Fontos stratégiai pont,­­kulcshelyzete van. A rongyosok itt vágják át először a part­­védő gátakat és a büszke spanyol hadsereg megfutamodik. A győzelem felrázza az egész országot. A bizalom költözik a szí­­vekbe, a spanyol hadsereg még­sem verhe­­tetlen. Nő a forradalmai szabadságharc er­­kölcsi ereje. Aztán következett a legna­­gyobb cselekedet. A spanyolok Leydent ostromolják, melynek szintén kulcshelyze­­te van. Orányai Vilmos ismét a gátak átvá­­gásával jön. De elbontani és elmocsarasí­­tani a kedves, termő mezőket? Nem, nem­ olyan egyszerű ez: megválni az anya földé­től. Nem olyan egyszerű: elmenteni a haza arculata egy darabját a tengerbe. Hát ak­­kor legyen az ország ellenség birtoka, a ha­­za gyarmattá süllyesztett tartomány? A rendek sírva határozták el: „jobb egy el­­rontott, mint egy elvesztett ország“. Gyer­­tek hát rongyosok! De a gátakat spanyolok őrzik. Louis de Boissot, a rongyosok ten­­gern­agya nem ismer a harcban tréfát. Em­­írerei se. Átvágják az első gátakat és száz gálya közelebb megy a szomorú város felé. De alacsony a víz. Emelkedj hát tenger, segít tenger anya! A rongyosok derékig érő vízben kötelekkel vonszolják előbbre a száz hajót. Segíts hát tenger anya, emeld vizeidet! Segített. Jött az áradás 66 elér­­tük a második gyűrűt Átvágják. De újra alacsony a víz. Már arra gondolnak, hogy körmükkel kapartak csatornát a város fa- fai alá, amikor újra segített az áradás , és a város felsz­­badították. A teljesítmény után azonnal tárgyaló félnek ismerte el Orániai Vilmost a büldei, világhatalmas Spanyolország, Olaszország A LEGMAGASABB OLASZ KITÜNTE­­TÉSBEN RÉSZESÜLT EGY ZSIDÓ HŐS. Az olasz király aranyéremmel tüntette ki november 15-ikén Bruno Jesi zsidó főhadna­­gyot, az olaszországi zsidó hitközségek szö­­vetségének tanácstagját. Jesi kitüntetése a legmagasabb alak­, kitüntetés, amelynek értelmében Jesi a szenátorok kiváltságait élvezi és joga van felkeresni a királyt és a Ducét. Jeai főhadnagy csak most töltötte be hu­­szonharmadik életévét, önként jelentkezett­­ az abesszíniai olasz háborús expedícióba és az abesszíniai harcok során többször kitün­­t­tette magát. Először ezüst, majd bronz érem­­­­mel tüntették ki. Az arany­érmet az alábbi körülmények között kapta meg: 1938. júniu­­sában Jesi egy kis csapato­t vezett a felkelők hatalmas túlerejével szemben. Noha az ellen­­ség hétszer is megsebesítette, Jesi nagy vér­­vesztsége ellenére is folytatta a harcot. Egy ellenséges barikád megrohamozása közben ballábát fúrta át az ellenséges golyó. Sú­­lyosan megsebesülve szállították vissza a katonai állásához, amikor megtudta, hogy csapatát másodszor is megtámadták a fel­­kelők. Jesi felkelt betegágyából, kezébe vette a térképet és személyesen vezette osztagé­­nak harcát. Azóta Jesi főhadnagy az olasz katonaság egyik legnépszerűbb figurája. Ez­­zel magyarázható, hogy az olasz faji tör­­vénykezések ellenére is kivételt tettek Jesi­­vel és megadták neki a legmagasabb olasz kitüntetést. Ettől a ténytől bizonyos enyhü­­lést remélnek az olasz hatóságok és a zsidók közötti viszonyban. Az arany kitüntetést csak igen ritkán osztják ki élők között és egész Olaszországban összesen százan része­­sültek eddig ebben a megtiszteltetésben. Aagila NEWILLE LAS­KI LEMONDOTT A BOARD OF DEPUTIES ELNÖKSÉGÉRŐL. Az angliai zsidó hitközségek képviselő testü­ ■ letének, a Board of Deputiesnek legutóbbi­­ ülésén Newille I. Laski, a Board elnöke, be i­s jelentette, hogy hosszas megfontolás után el­­határozta lemondását. Visszavonulásának oka személyi. Newill: Laski a Board decem­­ber 17־ ikén tartandó legközelebbi ülésén adja át helyét, amikor minden valószínűség sze­­rint megválasztják az új elnököt. Laski ezen az ülésen nagyszabású beszédben ismerteti hét éves elnöki munkásságának eredményeit. A Board tanácstagjainak nevében Alex Hirschfeld f­jezte ki sajnálkozását Laski visszavonulása miatt és kijelentette, hogy ez a lépés igen súlyos és keserű csapás a zsidó hitközségek összessége számára. H. L. Nathan ezredes arról a tragikus korszakról­­beszél, amely egybeesik Laski hét éves el­­nöki működésével és kiemelte, hogy Laski bölcsessége és energiája, valamint egyéni ál­­­­dozatkészsége hozzájárult a zsidóság nyomo­­rának enyhítéséhez. A zsidó közösség és az angol nép — fejezte be Nathan — hálásak ן lehetnek Laskinak. Nathan ezredes után Se­­lig Brodetzki professzor szólalt fel, aki a ן Jewish Agency nevében mondott köszönetet ן Laskinak, a zsidóság érdekében kif­etett te­­vékenységéért és emlékeztetett arra, hogy Laski mindenkor az egyik leghűségesebb tá­­mogatója volt a zsidó nép palesztinai ügyé­­nek. Laski meghatott­an mondott köszönetet a hozzáintézett meleg, méltató szavakért.­­ A Board of Deputies határozatot hozott, hogy a háború által előidézett feladatokra való tekintettel, kibővíti a Joint tanácsát oly módon, hogy a jövőben a Board kilenc kép­­viselővel, az Anglo Jewis Association három képviselővel vesz részt abban. Ehhez járul még három, a Joint igazgatósága által k­optálandó három tag. Mint ismeretes, a Boardnak eddig csak hat és az Anglo Jewish Associationnak csak két képvis­lője volt az angliai Jointban. A Joint elnöke, Leonard Stein vállalkozott arra, hogy a javaslatot ratifikálás céljából beterjeszti az Anglo Je­­wish Association legközelebbi tanácsülése elé. Amerika AZ AMERIKAI MIZRACHI RENDKÍ­­VÜL KONFERENCIÁJA. Az amerikai Mizrachi rendkívüli konferencát tartott Chicagóban. A konferencia kiáltványt szö­­vegezett meg az amerikai ortodoxiához, amelyet felszólít, hogy támogassa az Euró­­pában nyomorgó zsidókat és segítse őket abban a törekvésükben, hogy kijuthass­a­nak Palesztinába. A konferencia táviratilag fel­­hívta az angol kormányt, hogy a zsidó nép e tragikus órájában ne gördítsen akadályo­­kat a zsidók le­vándorlása elé. Az amerikai rabbikat és M'zrachi-vezetőket a konferen­­cia felszólította, hogy vegyék át a vallásos , zsidóság vezetését és igyekezzenek a zsidó tömegeket a nép iránti szeretet és felelőség­­tudat szellemében vezetni. ״ Az amerikai Mizrachinak feladata, — mondja a kiáltvány, — hogy az egész világ zsidó ortodoxiájának szóvivője legyen." * AZ AMERIKAI ZSIDÓ MUNKÁSSÁG EGYMILLIÓ­ DOLLÁR AKCIÓJA PALESZ­­TINA RÉSZÉRE. Megírtuk, hogy az ameri־ kai zsidó munkásság Pro Palestina bizott- • sága legutóbbi konferenciáján, amelyen több, mint kétezer delegátus vett részt, Amerika különböző részeiből, határozatot fogadott el, amely szerint egymillió dollárt gyűjt ösz­­sze a palesztinai munkás­intézmények ja­­vára. A konferencia határozatiig mondotta ki együttérzését az egész világban szenvedő zsidóság iránt és rámutatott arra a fontos szerepre, amelyet Palesztina hivatott betöl­­teni a zsidó nyomor kiküszöbölése terén. Egy másik határozatban a konferencia ígé­­retet tesz, hogy támogatni fogja a paleszti­­nai munkásság nagy intézményit, a palesz­­tinai munkásbankot és a Nachson hajózási társaságot. Az összes amerikai zsidó szak­­szervezeteket kötelezik, hogy minimum százezer dollárral járuljanak hozzá a zsidó szakszervezetek által összegyűjtendő egy­­millió dolláros összeghez. A newyorki, bosz­­toni és chicagói munkáskörzetek külön-külön 25 ezer dollárt, a többi szakszervezetek egyenként tízezer dollárt hoznak fel az akció céljaira. Hollandia SZÁMOS NÉMET ZSIDÓ MENEKÜLT PUSZTULT EL A SIMON BOLIVÁR HOL­­LAND GŐZÖS KATASZTRÓFÁJA ALKAL­MÁVAL. Egész Hollandiában nagy felháboro­dva uralkodik a 8300 tonnás Simon Bolivar holland utasszállító görös katasztrófája miatt, amely mint ismeretes, német aknára futott. A hajón tartózkodó 400 utas közön mint utótag jelentik, számos ném­etorszég,­ zsidó menekült is tartózkodott, akik Chiléba és más délamerikai országokba akartak ki­­vándorolni. A Simon Bolivar 85 áldozata kö­zött így tehát több zsidó menekült is van részben gyermekek, de a megmentett 2 zsidó menekültek is elvesztették minden vagyonu­­kat a katasztrófa alkalmával. A napok­ban tették közzé a németek által megtorpedózott Athéni­a gőzös áldozatainak névsorát, akik között ugyancsak több van. Az életüket vesztett zsidó menekültek kö■­zött van Henri Braunschweiger 33 éves Úgy. Véd, Hildegard Enrrich 16 éves, Ana Oaoh 13 éves, Lote Künstlich fiatal leányok, a 35 év** Arthur Lurie, a 27 éves A. So­eher és Editt1 Losztig, a 32 éves Feige Spring, a 13 éves P. Stadtland, a 7 éves Rebeka Stadttland. Az ar­­gol áldozatok között van a 31 éves Sara Godman zsidó nő is. Óraszámig OROSZORSZÁGI LITVÁNOKKAL CSE­­RÉLIK KI A LITVÁNIAI FEHÉROROSZ­KAT ÉS ZSIDÓKAT. A svájci távirati iroda megerősíti azt a hírt, amely szerint az oros és ltván kormányok között tárgyalások foly­­nak arra eléve, hogy a szovjetunióban élő lit­­vánokat litvániai fehéroroszokkal és zsidók­­kal cseréljék ki. Állítólag már meg is érkezett az oro kormány delegációja Kam­aszba, hogy a ten megvalósításának részleteit is megtárgyalja. Becslések sz­rint a megegyezés létrejötte után körülbelül százezer Vilna környékbeli fehéroroszt és 7sidót telepítenek át Szovjet- Oroszországba, akiknek helyét a százezer Oroszországban élő litván foglalja el. A Zsidó Távirati Iroda jelenti. wmmrnmkwrn₪₪m₪₪₪₪₪m I! MEGTELENT­­ UJ KELET llllllllllllllllllllllllllllllllllll SZOMBATJA ,(iiiiiiiiiiliilllllllllilllllllllillllllllllllll I a következő tartalommal: Jámbor Ferenc: Mágnes. Szabó Imre: A zsidó hét. Danzig Hitel: Heti krónika. Schalemn Asch: Halászat. Salamon László: Korszerű társadalmi lexikon. Pogány Marcell: Zsidó kisegziszten­­ciák a történelem viharában. Gärtner Mize: Vajúdó kultúra Pa­­lesztinában. Halász Erzsébet: Mandulaműtét. Csehi Gyula: Kiadják-e az idei Gon­­court-díjat? Ben Yohosua: Böngészés közben. H. E.: Az Európai Egyesült Álla­­mok terve. Friedmann Ferenc: A Talmud kin­­cseiből. Középkori héber költők versei. Reg­ényfolytatás. Ifjú Kelet, stb. Előfizetőink az Új Kelet Szombatját ingyen kapják.­­ Kapható példányonként is újság­­kioszkokban és dohánytőzsdékben 13. Ara­b lel PÉNTEK, 1939. DECEMBER 1. UJ KELET Nagy érdeklődés előzi meg országszerte a Zsidó Nemzeti Szövetség konferenciáját Számos helységben megtörténtek már a delegálás-választások Cluj, november 30. Az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség karácsonyra kitűzött háromnapos országrész­ konferenciája lá­­zasan folynak az előkészületek úgy a Szö­­vetség központjában, mint az egyes helyi­­csoportokban. A konferencia iránt a Cio­­nista Világszervezet központi fórumai is­­ élénk érdeklődést tanúsítanak és minden valószínűség szerint az Exekutive képvisel­­te­tni fogja magát a konferencián. Remél­hetőleg a külső körülmények lehetővé fog­­ják tenni ezt. A 73. N. Sz. szám 06 helyi csoportjába megtörténtek már a delegáltus választások amelye­knek határideje december 5. A n.­pokban befejezést nyernek a választásoi ,amelyeknek eddigi eredményei is azt שי látják, hogy ezen a konferencián az eddgi­nél is nagyobb számú delegátus­ és vendég­sereg fog felvonulni. A ״ Quartier latin“ a háborúban Páriss, november hó. A külső változások ellenére, a Szafia túlpartja, a híres ״ Rive " gauche" semmit sem vesztett rendes életé­ ,­ből, jellegzetes mozgalmasságából. A latin negyedben csak kevés jel mutat a háborúra, de ez sem a vidámság és a jókedv eltűnése. A ״ Salle des Sociétés Savantes" termében megtartott előadás vezetett a nemzetközi ifjúság negyedébe. Viszont láttam a Sant- Michel utat, vagy ahogy a diák argó nevezi, a ״ Boul—Mich"-t. A légvédelmi intézkedések , okozta szinte jelentéktelen változás mellett, sokk­al súlyosabb a korkülönbség, amely szinte­­ nosztalgikusan változtatja meg a szemlélete­­met. Ugyanaz a régi világ, ugyanazok a rokonszenves kávéházak és a fiatalság túl- f­áradó jókedve is a régi.­­ Talán mé­s van valami változás. A diák­ok tulságosan fiatalok, alig kerültek ki a liceu­­mok­ padjaiból, első- és másodéves egyetem­i hall­potók. Az öregebbek minden bizonnyal valaho’ a fronton vannak, az orvosok és a gyónszerészek vörös, vagy zöld bársony­­felével. Itt pedig ugyanazok a fiús, karcsú diák­­lányok, a kávéházak terraszán a régi élet, a ,,brasero" k ugyanazt a könnyű aromájú me­­leget árasztják, a párizsi kávéházak egy­ fő* 1 Jezerveteanéjét. Ugyezaz a tanulnivágyó f­0térség, amely a ,,G׳ h­oert"-i, vagy a ,,Soufflot" uccai könyvesboltok könyveit bújja. Az aktatáska mellett a diákok eszmaszkot viselnek. Már annyit megszoktuk, hogy ügyet £€ vetünk rá, észre sem vesszük.­­ és újdonság a párizsi szobrok kötelező dia a homokos zsák is. Szegény Henrik király, ״ vert gallant" teljesen eltűnt a homokzsíros között. Montaigne szobra szomorúan tekint Sorbonne-ra, fellázadva a légvédelmi feded­nek készült fölh­ányások miatt. Az öt Luxembourg-kert 18 bánatosan szemlél homokzsákok alá rejtett Medici szobrokat kutat. De a hulló falevelek és a magas tornyozott székek mintha a régi bohém­­ rizsi légkört árasztanák. A sűrű, hideg eső egy közeli kávéhál kergetett a kertből. A hangszórók éppen ,utolsó híreket bömbölték. Egy csésze ki előtt ülve, megkísérlem újra beleélni magam a latin negyed hangulatába. Végighallgat a diákok egyetemi szorgoskodásait és élv­­em a régi bábeli zűrzavart. Az idegen diák nagy része Párizsban maradt,, hogy tatai'i nyalkát folytassák. A könyvtárak, főleg a­ diákok számára, külözhe­tet­lenek, újra kinyitották kapui! Hallottam szófoszlányokat a ״ Sainte-Go­viéve" könyvtárról, amely annyi emléket­­­reszt abban, aki valaha a latin négyt látogatta. Az egyik asztalnál fiatal diáklányok­­ a problémán rágódnak, vájjon ebben ab­ben megtartják- e az ünnepet? Felvöt­ve­­annyi ifjúság láttán egyben kissé fárad• hagytam el a la׳ tin negyedet. Elf­árasztott ifjúság és a jókedv, amely minden időben győzte a háborút. André D»

Next