Uj Kelet, 1940. április (23. évfolyam, 76-98. szám)

1940-04-02 / 76. szám

JEHUSAKKH P. C. D. 503 .000 Taxa postalá pMtttA In man. No. 10628/1984 Szerkesztőség és kiadóhiva­­tal: Cluj, Str. Baron L. Pop 10. Telefon: UHHI. Előfizetési árak Havonta 110, negyedévre 820, fél- évra 00% égésévre 1200 lej. Ktd­­­ftikk­e: Havonta 2, negyedévre 6, félévre 12, egészévre 20 dollár.­­ Hirdetések díjszabás szerint. — Az ״ UJ KELET d­e transilvania! és bánáti zsidóság egyetlen napilap- ja. Cikkeink utánnyomását csak a forrás megjelölésével engedjük meg. XXIII. évfolyam, 76. szám. VJ KELET 1940—5700. Wendar 23. ZSIDÓ NAPILAP ISAT: I Ara 5 lej ton Ernő. He- י . ... d«t׳ tor ,׳ eK](1)n«abll-FHKM• iurkiH' to: Jkinlmr Ferenc. \Jml11K1l»rt4f delegat b! girant responsabil-t4*׳ w־ t Igazgató: Schwartz Endre. Prop״« tar-tulajdonos: Fraternitas 8. A * de Editură. Registrul pubUosftahtic«r periodice No. 43. Dos. 88» t»«“ Tribului Iul Cluj, Secţia Ol Kedd, április 2. f Nagy kavarodást okozott a német Fehér Könyv közzététele a világpolitikai közvéleményben Hull külügyi államtitkár és az amerikai sajtó ha­misít­vány­ok­­k­ak minősíti a német Fehér Könyvben közölt dokumentu­­mokat Pflim*Drt szenátor szerint a könyv célja az volt, hogy ellenzéki rao­g­almát keltsen Roosevelt ellen. A német ha­tó fe­nntartja állításait a közzé­­tett r­okumentumok valódiságát illetőleg Washington, április 1. (Rador). Szenátusi körökben a német Fehér Könyvet behatóan tárgyalták. Fish szenátor szerint a dokumen­­tumok egyes amerikai diplomaták tevékenysé­­gével kapcsolatosan olyan súlyos állításokat tartalmaznak, hogy parlamenti vizsgáló­­bizottság összehívása feltétlenül szükséges. A Newyork Times szerint Corde­­ Hull kül­­ügyi államtitkár kijelentette, hogy a német Fehér Könyvben az amerikai diplomaták te­­vékenységére vonatkozó dokumentumok harol­­­ák. Az amerikai sajtó is kétségbe vonja a német Fehér Könyvben közölt okmányoknak valódi­­ságát, melyekről azt állítják, hogy a lengyel nagyköveteknek a lengyel külügyminiszté­­rium küldött jelentései. Az Evening Star a német eljárást kísérletnek minősíti, melynek célja az, hogy Roosevelt elnököt és az ame­­rikai diplomáciát felelőssé tegye az európai háborúért. A Washington Da­y News így ír: :A hamisítás nyilvánvaló. Dyermlt máskor is használtak. Kétségbevonjuk, hogy Bullitt és Kennedy szavait pontosan idézik, mert neve­­zettek ismerték az amerikai polgárok nagy többségének érzelmek és azt az óhajt, hogy a háborún kívül maradjanak1­. Washington, április 1. (Rador): A német Fehér Könyv nyilvánosságra hozatala a német propaganda vezetőjenk várakozásaival ellen­­tétes eredménnyel párt. A "diplomáciai bom­­ba" egyáltalán nem ért el hatást az amerikai közvéleményben és az amerikai választási mozgalom elindításának küszöbén kedvező helyzetet biztosított az amerikai kormánynak Úgyszólván mindenki egyformán hamisnak tekinti a nyilvánosságra hozott bizonyítéko­­kat, melyek közlése éppen abban a pillanat­­ban történt, mikor Roosevelt elnök Sumner Weilest fogadja, hogy jelentést tegyen európai útjának eredményéről. A Fehér Könyv kiadá­­sát amerikai diplomáciai körökben különösen jellemzőnek tartják. Ezen körök véleménye szerint a Fehér Könyv nyilvánvaló tanúság­­tételt jelent amellett, hogy a német kormány elégedetlen, mert nem sikerült meggyőznie Roosevelt küldöttét arról, hogy az Egyesült Államok és Németország között normális dip­­lomáciai kapcsolatokat teremtsenek. Pittman szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke az amerikai nép érzésének adott ki­­fejezést a német manőverrel szemben, midőn kijelentette: JFDt­­r kormányának célja az volt, hogy Roosevelt elnökkel szemben ellen­­zéki mozgalmat keltsen44. A Havas ügynökség azzal végzi jelentését, hogy a elszigetelődés legelszántabb hívei sem indítanának harcot a nemzeti szocialista propaganda által közre­­adott bizonyítékok alapján. Az amerikai hatóságok jelentést készítenek az amerikai német pro-Newyork, április 1. (Rador). A Newyork Times washingtoni tudósítójának jelentése szerint az amerikai hatóságok részletes jelen­­tést készítenek az Egyesült Álamokban folyó német propagandáról. Az amerikai hatóságok­­nak ez lesz a német Fehér Könyvre adandó válasza. Az amerikai jelentés részletesen fogja ismertetni azokat a bizonyítékokat, su­galmazásokat és rádióbeszédeket, amelyeknek" célja, hogy az amerikai közvéleményre be­­folyást gyakoroljanak. A német sajtó fenntartja vádjait Bul­t ellen április 1. (Rador). A német sajtó továbbra i3 nagy figyelmet szentel a legújab­­ban kiadott Fehér Könyvben közölt okmá­­nyoknak. A Deutsche Allgemeine Zeitung fog­­lakozik az amerikai nagy­kv­etek szereplésével és felteszi a kérdést, hogy Bullitt, Amerika párizsi nagykövete saját felelősségére folyta­­tott háborús politikát. Az amerikai sajtóban, rádióban és a kongresszus tanácskozásain az európai nagykövetek és különösen Bullitt sze­­repe egyik napról a másikra a leghevesebb vita tárgya lett. A Newyork Times megpró­­bálja kétségbe vonni a Fehér Könyvben kö­­zölt adatok hiteleségét és csökkenteni a le­­közölt adatoknak és okiratoknak az amerikai közvéleményre gyakorolt óriási hatását, ez a próbálkozás azonban — írja a lap — siral­­mas bukással végződött, mivel ugyanaz a lap kénytelen elismerni Amerika diplomáciai kö­­reinek véleménye nyomán, hogy a jelenleg Washingtonban tartózkodó Bullitt a legfőbb megbízott szerepét játszotta Európában, aki­nek jogában állott saját kezdeményezéséből és a külügyi hivatal előzetes jóváhagyása nél­­kül a többi amerikai diplomaták életékenségi körébe beavatkozni és azokat irányítani, í­gy az amerikai közvélemény, mint az egész világ közvélemény felteszi most kérdést — fejezi be fejtegetéseit a lap —, hogy ez a ״ legfőbb“ amerikai megbízott saját felelősségére, vagy pedig valakinek kifejezett parancsára folyta­­tott háborús politikát. A francia sajtó ״ félszeg mesterke­­dés״-t lát a Fehér Könyv közzé-Párizs, április 1. (Rador). A hétfő reggeli francia lapok megállapítják, hogy a németek az Egyesült Államokat vádolják a háború elő- idézésével, de a közzétett okmánygyűjtemény a német propaganda félszeg mesterkedését jelenti. A La Justice szerint Németország azt re­­mélte, hogy a szövetségesek a semlegesek békéj­al­vas­lataira kénytelenek lesznek elismer­­ni a német hódításokat. Roosevelt szavai azon­­ban eloszlatták ezt az illúziót. Ezért őt teszik felelőssé és már nem dicsérik úgy, mint Sum­­ner Welles európai látogatása idején tették. A Fehér Ház táviratai már hat hónapja van­­nak a németek kezeiben, de csak most tették közzé azokat, amikor Ronnevelt elnök bejelen­­tette, hogy semmilyen kezdeményezést nem vállal a németek által óhajtott béke érdekében. A dolgok összeesése furcsa. A Le Populai­re a német Fehér Könyvet úgy veszi, hogy annak célja az amerikai elszige­­telt dé» pár till­­eit mozgósítani Roosevelt har­­madazok­ u )!■»választásának megakadályo­zására. A Journal leszögezi, hogy ez eddig­ nem tapasztalt merész beavatkozást jelent az Egyesült Államok belügye'­be és ugyanakkor egy idegen kormány részéről kísérletet jelent arra nézve, hogy az amerikai közvéleményt az amerikai kormány ellen izgassa. A Jour szerint német részről meg akarják nehezíteni Roosevelt újraválasztását. Az a cél, hogy az elszigetelődés számára bizonyítékokat szolgál­­tassanak és bosszút akarnak állatni a kormá­­nyon, mert a Berlin által óhajtott megegye­­zést nem támogatta , azért is, mert a szövet­­ségeseknek legújabb rendszerű repülőgépeket adtak.. A lap végül annak a véleménynek ad kifejezést, hogy az ügynek komoly diplomá­­ciai következménye lehet. Berlinben útóbb okmányok közzé­­tételére készülnek Berlin, április 1. (Rador). A német sajtó Bullitz és Potocki cáfolatai foglalkoztatták. A Völkischer Beobachter azt írja, hogy minden okmányon rajta van a washingtoni lengyel nagykövetség iktatószáma. Potocki gróf tehát ellenőrizheti a Becknek címzett táviratok má­­solatait. Hasonló a helyzet Lukaslewicz pári­­zsi és Raczynski londoni lengyel nagykövetek esetében is. A 12 Uhr Blatt szerint Berlinben újabb ok­­mányok közzétételére készülnek. A Der Mon­­tag megállapítja, hogy Potocki gróf 1939 ja­­nuár 12-én keltezett jelentése rendkívül mély benyomást keltett világszerte. Ebből kitűnik, milyen gyűlölet-propagandát folytattak a szö­­vetségesek, ami igazolja a nemzeti szocialista külpolitikát. A Völkischer Beobachter a Fehér Könyv­­nek szentelt cikkében megállapítja, hogy a közzétett okmányok alapján bebizonyosodott, hogy a nyugati hatalmak még Csehszlová­­kia összeomlása előtt háborúzni akartak Né­­metország ellen és ebben az izgatásban bi­­zonyos amerikai diplomaták is részt vettek. Minden területi módosítást elutasítottak vol­­na és Danzigra vonatkozóan Lengyelország nemcsak Anglia és Franciaország részéről kapott biztosítékokat, de Amerikától is. Oroszországot háborúba akarták sodorni Németországgal és miután ennek erejét meg­­törték volna Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok, Olaszország került volna sorra. A német Fehér Könyv érdeklődést keltett a magyar közvéleményben Budapest, április 1. (Rador). A német Fe­­hér Könyv közzététele nagy érdeklődést kel­a magyar közvéleményben. A jobboldali kormánylapok részletesen foglalkoznak vele és a félhivatalos Új Magyarság, valamint reggeli kiadása, a Magyarország, bő részle­­teket közölnek a Fehér Könyvből. A Pesti Hírlap nagyértékű történelmi okmányokról beszél. Új kormány Irakban Bagdad, április 1. (Rador). Nuri pasa kom­­­ánya lemondott. Az új iraki kormányt val­ószínüleg Szaid Al Dalleni pasa fogja meg­­alakítani. Killer távirata Francéhoz Berlin, április 1. (Rador). A Führer a kö­­vetkező táviratot intézte Franco tábornokhoz­­ a szabadságharc első évfordulóján: Az em­­lékezetes április 1-iki évfordulón, amikor a spanyol nép az ön vezetése alatt győzelemre vitte szabadság­harcát, jókívánságaimat és szívélyes üdvözleteimet küldöm Botrellenc­ód­­nak. A német nép, mint a háborús évek alatt, most is, őszintén kiveszi részét a békés újjá­­építés munkájából, ami a spanyol nép számá­­ra boldog jövő alapjait fogja megvetni. Rib­­bentrop külügyminiszter a maga részéről üd­­vözletiv iratot küldött Beigbeder spanyol Mil H Mun ?am VILÁG TÜKRE» Japán gondok Ma már megszokta az újságolvasó, hogy egy ország vagy politikai elgondolás ke­­resztmetszetét számokon keresztül vizs­­gálja és értse meg. Népek és államok életében csak a számok, kizáróan a szá­­mok beszélnek mindenki által érthető nyel­ven, sikerek, sikertelenségek, álmok és a tények erdejéből adatok és számok veze­­tik ki a vándort. A gésák, cseresznyevirágos kimonok, vastag szemüveges, titokzatos egyetemi professzorok Japánját, a Távolkelet Po­­roszországát is csak a számok varázsvesz­szejével kell megérinteni, hogy tisztán lássuk, mit takar a japán-kínai marathon­­konfliktus, s megértsük az elkeseredett harcok indítóokait, amelyek vagy szédüle­­tesen megerősítik Japán pozícióját a Tá­­volkeleten, vagy sikertelenségük esetében egy félévszázadra kikapcsolják a világ történelméből a felkelő nap olyan roman­­­tikusnak képzett országát. A japán költségvetést, ellentétben a 80 i­lyem ki monok­kai, nem hal- és rizs-stan­­dardon élő leányok, hanem minden nem­zetközi financiális hájjal megkent pénz­emberek és miniszterek készítik. A kö­t­­ségvetés ennek megfelelően, nem illatos mestermű, hanem súlyos dokumentum, amely lélegzetelállító adataival detektív­­regényhez hasonló, ha azt féniy-meddy, hozzáértők olvassák. A világháború alatt Japán költségveté­­se az egymilliárd yen alatt mozgott. A világháború után végre túlhaladta a mil­­liárdot, pedig Japán nem nagyon erőltett­te meg magát a küzdelemben, inkább ke­­resett a háborún. Lassan megnőtt a bud­­­get-gyermek és 1931-ben, az első mand­­zsúriai affér után, alig észrevehetően el­­érte már a két milliárdot. A katonák hó­­dítani akartak, s nem hallgattak a mérsé­­keltebb politikusokra, akik előre látták az 1937—38-ban tényleg be is következett hárommilliárdos évi költségvetést. A kínai kaland megkezdődött,­­ megfor­­dult sírjában Takahabisi pénzügyminisz­­ter, akit 1936 februárjában a fiatal tisz­­tek szervezete meggyilkolt, mert az álla­­mot a négy-ötmil­l­iárdos költségvetések katasztrófális következményeire figyel­­meztette. Utóda, Baba doktor is hamaro­­san visszalépett, majd ő már a hatmilliár­­dos költségvetést terjesztette volna a par­­lament elé , ha meg nem hal idejében. A Yonay-kormány röviddel ezelőtt el­­határozta, hogy az elődje által kidolgozott tízmilliárdot túlhaladó költségvetést át­­hajszolja a parlamenten. Tíz­milliárd és háromszázmillió yen a japán költségvetés és joggal szalad át a hideg a japán polgár hátán. Ebből a szörnyű pénzből 4,46 mill­iárd a hadikiadások fedezésére kell, bár a hadsereg és a Botta még 5,9 milliárd­­dal külön szerepel a kötségvetésben. A hadsereg és csak a hadsereg nyeli el a pénzt, a háborúskodó Japán egész köz­­oktatásügye 88 millióba kerül, a külpoli­­tikai szolgálat 64, az igazságügy 57, a me­­zőgazdaság és erdészet 210 s a kereske­­delem és iparügyi minisztérium 89 millió yent kér magának a tízmilliárdos költség­­vetésből. A japán flotta és a hadsereg az új költ­­ségvetésben 6.8 milliárdot képvisel, ez megfelel a japán budget 65 százalékának. Eddig a kínai hadjárat 11.99 milliárdjába került Tokiónak, ha ehhez hozzáadjuk :a־״ új költségvetésből kiizzadt millárdokaa, a kínai kaland eddig 16,455 milliárd yent emésztett fel. Az csak természetes, hogy a japán pénz­ügyek vezetője a modern államokba már

Next