Uj Kelet, 1949. augusztus (32. évfolyam, 294-319. szám)
1949-08-02 / 295. szám
295. szám Tel-Aviv, 1949 augusztus 2. kedd XXXII. évfolyam Főszerkesztő: Dr. MARTON ERNŐ A szerkesztésért és kiadásért felelős : SCHÖN DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: TEL - AVIV, Schlesinger u. 9 Telefon: 2998 חרזמ שדח יוא) (טלק ןותע ימוי יתלב יתגלפמ הפשב תירגנוה הנש נ״ל ךרועה: ר״ד .א ןוטרמ יארחאה: דוד ןש תכרעמה הלהנההו : ,ביבא־לת בוחר רגניזלש 9 ni mu PÄRTONKIVÜLI MFI1AP Sháret külügyminiszter nyilatkozott a parlamentben az arab menekültek visszafogadásáról ha az arabok nem kötnek békét, Izraelt sem fogja kötni a menekültkérdésben tett javaslat . A Mapam a szíriai fegyverszünetért, a többi párt a menekültek kérdésében támadja a kormányt - Ma folytatják a külügyi vitát Hétfőn délelőtt lezajlott a Kneszetben a nagy érdeklődéssel várt külpolitikai vita, amelynek jelentőségét az is fokozta, hogy Shárez külügyminiszter annak bevezetésében nyilatkozatot olvasott fel az arab menekültek visszafogadásáról. Minthogy az ülés elején Suáret külügyminiszter még nem volt jelen, Sprinzak házelnök a lőfegyverekről szóló törvényt vette a napirendre, amelyet a Kneszet rövid vita után, második felolvasásban elfogadott. Mikunisz (kommunista) napirend előtti felszólalásában azt kérte hogy a Kneszet jövő ülésén tűzzenek ki tárgyalást azoknak a vádaknak ügyében, amelyeket Shárét külügyminiszter hangoztatott ellene. Bahir (Mapáj) javaslatára a kérdést az állandó bizottság elé utalták. A külügyminiszter beszél Ezután Shárét külügyminiszter emelkedett szólásra és a következőket mondotta: — A lausannei megbeszélések legújabb fejleménye, amellyel kapcsolatban közléseket akarok tenni, az arab menekültek kérdését érinti. A parlament tagjai nagyon jól ismerik a menekültek kérdésével kapcsolatban a kormány álláspontját, melynek lényege: A főmegoldást nem a menekültek Izraelbe való visszatérésében kell keresni, hanem más országokban való letelepítésükben. Ebben az eredeti és alapvető állásfoglalásban semmilyen változás nem történt. Ugyanakkor a kormány több izben közölte, hogy az általános és minden részletre kiterjedő békemegállapodás keretében hajlandó lesz a maga részéről is hozzájárulni a menekültkérdés megoldásához azáltal, hogy bizonyos számú menekültet visszafogad. Ezt a nyilatkozatot Izrael UNO fődelegátusa közölte az UNO politikai bizottságával 1949 május 5-én és a békéltető bizottság mellett működő lausannei zsidó delegáció vezetője május és június hónapok folyamán többízben hivatkozott erre. A külügyminiszter június 15-én elhangzott parlamenti beszédében ugyancsak megismételte ezt a nyilatkozatot. Ebben az állásfoglalásban sem történt semmiféle változás. Mi tette szükségessé az ajánlatot! — A lausannei konferencia újrakezdése kapcsán a kormány elhatározta, hogy álláspontjának megfelelően egy további lépést tesz előre. A kormány arra a konklúzióra jutott, amennyiben megteremtik ennek előfeltételeit és a szükséges talajt, készen kell lennie arra, hogy most már pontosabban meghatározza mivel járta] hozzá a menekültek problémájának megoldásához. Mert ez a hozzájárulás szerves részét képezi az arab népek és Izrael közötti általános béke megteremtésének és annak az átfogó tervnek, amely végleges formában fogja megoldani az arab menekültek kérdését. Ennek megefelően a kormány utasította a lausannei zsidó delegációt, közölte a békéltető bizottsággal, hogy amennyiben az arab küldöttségek valóban hajlandók béketárgyalásokat kezdeni, az izraeli delegáció a maga részéről hajlandó előbb a menekültek kérdéséről tárgyalni és ennek folytatásaként — amennyiben ez a tárgyalás az általános béketárgyalások egy részét fogja képezni — meghatározni, mivel járul hozzá Izrael az arab menekültek újbóli letelepítéséhez. A világos és magától értetődő feltétele ennek hogy az izraeli hozzájárulás végrehajtása a béke realizálásától függ és a menekült kér .déstalanos és végleges rendezésének ..egy részét fogja kpezni. Izrael nem felelős a menekült kérdésben — Izrael legújabb javaslata magában foglalja azokat a menekülteket, akik már visszatértek Izraelbe és újból letelepedtek. Ezeknek száma 25 ezerre rúg. Úgyszintén magában foglalja ez a pontosan körülhatárolt javaslat azokat a menekülteket is, akik időközben fognak visszatérni a háború által elszakított családok újból való egyesítésének programján belül. — Utasítottuk küldöttségünket, hogy e közlés átadásával egyidejűleg hangsúlyozza Újból, hogy Izrael semmilyen formában nem érzi felelősnek magát a menekültek kérdésében. E súlyos problémáért és szörnyű nyomorért a felelősséget Izrael azokra hárítja, akik megszegték az UNO határozatát és erőszak árán megpróbálták a hatrozat végrehajtását megakadályozni. Ezek az erők — A zsidó állam hozzájárulásának lértékét azonban nem szabhatják meg a probléma általános méretei. Ezt a hozzájárulást csakis az állam teherbíróképessége határozhatja meg, amelynek elbírálásánál egyrészt állambiztonsági másrészt nemzetgazdasági szempontokat vettünk figyelembe. Az eddig szerzett kezves tapasztalatok alapján Izrael kormánya meggyőződött arról, hogy bármilyen csekély számú menekült viszszafogadása is veszélyeket rejt magában. Úgyszintén nagyon jól tudja a kormány, hogy az arab menekültek újból való letelepítése komoly gazdasági nehézségeket jelent számára. A kormány mégis úgy véli, hogy az államnak vállalnia kell ezt a kockázatot és nehézséget abban az esetben, ha hozzájárul.A külügyminiszter szavai után Ben Eliezer (Chérut) külön vitát követelt a menkültprobléma fölött. Ben Aharon (Mapám) pedig azt kiáívta hogy a menekültek kérdésében a vitát kapcsolják egybe a szírai fegyverszünet fölötti vitával. Miután a Kneszet ilyen értelemben határozott, a vitához elsőnek Ben Aharon szólalt fel, aki szerint a Mapám mindig konstruktív megoldást követelt az arab menekültek kérdésében és a Mapám volt az, amely visszariadt a menekültek visszafogadásának gondolatától. A zsidó állam számára elsőrendű szükségesség, hogy a hálandó arab közvéleménnyel együttműködjék. A Mapám annak idején örömmel üdvözölte a gázai tengerparti sáv átcsatolására vonatkozó javaslatot is és nem szűnik meg hangoztatni, hogy Palesztina arab részeiben nálló arab államot állítsanak fel. ,,׳ Csak afölött kell mély sajnálatunkat kifejeznünk — mondotta Ben Aharon —, hogy a kormány nem a saját kezdeményezésére, hanem az Egyesült Államok nyomására tette meg ezt a nyilatkozatot és ilyen sajnálatos formában tette magáévá a Mapám népszerűtlen választási programját.” A szónok ezután a szíriai fegyverszüneti ,egyezményt analizálta és azt állította, hogy ez a legkedvezőtlenebb szerződés, amelyet a zsidó állam eddig kötött. Főleg azt kifogásolta, hogy a semlegesített övezetben az UNO-megbízottnak teljhatalmú jogai vannak amelyeket a többi fegyverszüneti egyezmények nem biztosítottak az UNOnak. A képviselő tiltakozott az ellen, hogy két zsidó falut, Érn-Gebet és Dárdárát, amelyek a háború alatt hősiesen védekeztek a szíriai támadások ellen, a kormány a semleges övezetbe hagyott átkapcsolni. Javasolta, hogy a Kneszet fejezze sajnálatát a fegyverszüneti egyezménynek ielen módon történt megkötése fölött. Ha nem lett volna fegyvernyugvás Meffidor (Chérut) tiltakozott az ellen, hogy a külügyminiszter a szíriai egyezményről tett nyilatkozatában becsmérlően nyilatkozott a zsidó hadseregről. ,,A zsidó hadsereg előrenyomulását és a háború diadalmas befejezését ugyanaz a külügyminiszter akadályozta meg, aki most nem átalja a zsidó hadsereg becsületét sérteni.’’ Ha a kormány nem engedelmeskedett volna az UNO fegyvernyugvásii parancsainak, a zsidó részint lázadás útján az ország területén .. belki másrészt külföldről való invázió révén igyekeztek csitájában elfojtani a zsidó államot és megakadályozni annak felállítását. Ugyanakkor, bármennyire nem tartozik felelősséggel érte, Izrael állama nem lehet közömbös a körülötte lévő nyomorral és szenvedéssel szemben. A zsidó állam érdeke, hogy a probléma, megoldást nyerjen és humánus kötelességének tartja, hogy a maga részéről — erejéhez és tehetségéhez mérten — elősegítse a probléma megoldását. sának meghatározása ajtót nyit a béketárgyalások számára. Mert ez a megdönthetetlen feltétel. Ha nem sikerül elérni a békét, ha az arab államok nem vállalják magukra a menekültek többségének elhelyezésével járó felelősséget, ha nem sikerül végleges formában megoldani a problémát. — Izrael mostani konkrét javaslata nem lesz kötelező. Ezt a hozzájárulást egy láncolat szemeként javasoljuk, önállóan ez a láncszem nem létezik, ez csak része az egésznek. — Ez az izraeli delegáció állásfoglalása Lausanneban és a delegáció hallani akarja most, mit szólnak ehhez az arab államok küldöttségei, államnak nem volnának megoldatlan külpolitikai kérdései. A továbbiakban a menekültkérdést analizálta és tiltakozott az ellen, hogy az arab menekültek befogadásával ötödik hadoszlopot engedjenek be az országba. ..Amikor Ben Gurion miniszterelnök kormányprogramját ismertette — mondotta — nem ilyen módon képzeltük el az ország lakosságának megkétszerezését.’’ Szafir (Klál) az előtte szóló véleményéhez csatlakozott és kifogásolta, hogy a külügyminiszter nem jelölte meg nyilatkozatában, hogy hány ezer arabot hajlandó a zsidó állam visszafogadni. Liebenstein (Mapáj) védelmébe vette a fegyverszüneti egyezményt és kijelentette, hogy az arab államokkal történt megállapodások új korszakot nyitnak meg azország fejlődésében. Dr. Nurok (vallásos front) üdvözölte a Szíriával kötött egyezményt, de tiltakozott az arab menekültek visszafogadása ellen. Analizálta az UNO 1947 novemberi határozatát, amely már nem kötelezi a zsidó államot és így az arra való hivatkozással történő külföldi nyomás előtt nem szabad a zsidó államnak meghátrálnia. Az alijta korlátozása és az arabok visszafogadása Mikunisz (kommunista) arról beszélt, hogy a zsidó állam fennállása óta az angol-amerikai imperializmus állandó nyomást igyekszik gyakorolni rá olyan engedmények elérésére, amelyek az ő katonai érdekeiket szolgálják. Ennek a jegyében járult hozzá a kormány a szíriai fegyverszüneti egyezmény feltételeihez. Szerinte a zsidó államnak vissza kell fogadnia a békés szándékú arab menekülteket, de ezt a hajlandóságát az arabokkal közvetlenül kellett volna közölnie, nem pedig az amerikaiak nyomására. Ben-Eliezer (Chérut) tiltakozott azellen, hogy az Egyesült Államok kormányának nyomására ötödik hadoszlopot engedjenek be az országba. Felolvasta Shárét egyik Ujizó beszédét, amelyben a külügyminiszter bejelentette, hogy a zsidó állam nem fogadja vissza a menekülteket. A kormány, amely korlátozza a zsidók a listáját, most kinyitja kapuit az arabok előtt. Grabowski (Mapáj) arra hívta fel a figyelmet, hogy az az engedmény, amit a zsidó állam a menekültkérdésben tesz, éppen külső biztonsági szempontjaiból bír nagy jelentőséggel. Veszedelmes precedens Bar-Jehuda (Mapam) után Báhir (Mapáj) beszélt, majd Bernstein (Kiál) volt ipari és kereskedelmi miniszter átfogó beszédben mély analízisét adta a menekültproblémának. A zsidó állam jóváhagyásakor tudomásul vettük 400 ezer arab jelenlétét az államban és tudtuk, hogy ez a probléma fennáll. Közben háború volt, az arabok elmenekültek. Jóllehet, ez sem tökéletes érv annak igazolására, hogy az aratódat nem kell viszszafogadni, de az ország közvéleményének nagy része mégis azt hiszi, hogy az egyetlen megoldása ennek a kérdésnek az arabok áttelepítési transzfere. Békeszerető arabokról beszélnek, pedig azok nem békeszeretetből, hanem csak azért jönnek vissza, hogy visszakapják vagyonukat. Tagadhatatlan, hogy a zsidó állam hosszú idő óta Amerika nyomásának van kitéve és nézete szerint nem kellett volna ennek a nyomásnak éppen most behódolni, amikor ez a gesztus veszedelmes precedenst teremthet. A vita folytatását keddre halasztották, amikor Sháret külügyminiszteren kívül valószínűleg Ben-Gurion miniszterelnök is felszólal. A politikai veszélyek és gazdasági nehézségek ellenére Megindul a vita Ára 28 mil Anglia és Amerika újabb jegyzéket intézett Romániához a békeszerződés megszegése ügyében A két nagyhatalom követeli a vitás ügyek esetére előírt vegyesbizottság megalakítását Bukarest (AFP). A bukaresti angol követség hétfőn délelőtt jegyzéket nyújtott át a román kormánynak, amelyben — a békeszerződés 38-ik szakasza alapján, amely a két aláíró fél közötti vitákról szól, — az angol kormány közli, hogy véleménye szerint itt a legfőbb ideje annak a háromoldali bizottságnak a felállítására, amelyről a hivatkozó szakasz intézkedik. A bizottság egyik tagját a román kormány, a másodikat az angol kormány jelölné ki, míg a harmadikat kölcsönös megegyezés alapján neveznék ki. Hír szerint az amerikai követség hasonló szövegű jegyzéket nyújtott át a román kormánynak. A két jegyzéket megelőzően úgy az angol, mint az amerikai kormány — mint ismeretes — április 2-án igen éleshangú jegyzéket intézett már a román kormányhoz, amelyet a békeszerződés 3-ik szakaszának megszegésével vádolt, de ezt a vádat a román kormány visszautasította. Az április 2-iki jegyzék a gyulafehérvári és iassi római katolikus püspökök felfüggesztése és a római katolikus egyház ellen foganatosított egyéb kormányintézkedések miatt került átnyújtásra. Bukarest (AFP): — Minisztertanácsi határozattal 15 római katolikus kongregációt és egyházi rendet oszlattak fel Romániában. A rendelet egyúttal a 15 feloszlatott szervezethez tartozó összes intézmények és alakulatok bármilyen további tevékenységét is megtiltja, úgy a nevelés, mint az egészségügyi tevékenység és a népjóléti ténykedések terén. A szerzeteseknek és apácáknak a rendelet megengedi, hogy folytassák zárdái életüket, vagy ha túl öregek, vagy betegek bevonulhatnak valamelyik romániai állami aggmenházba. A külföldi illetőségű szerzetesek és apácák hat napon belül kötelesek jelentkezni és megfelelő tartózkodási egedélyt beszerezni.