Új Magyar Szó, 2006. december (2. évfolyam, 235-253. szám)

2006-12-04 / 235. szám

2 1 Új Magyar Szó I 1VT||ÍI IP I 2006. DECEMBER 4., HÉTFŐ | HIliUnLIU Phenjani ajánlat Moszkvának autonóm módon integrálódni A határon túli magyarokkal tanácskozott Sólyom László „Miután a MÁÉRT szünetel, ezért ez egy olyan testület, amely a párját ritkítja, hisz a határon túli magyarság és az anyaország találkozását most mi képviseljük” - ezekkel a szavakkal nyitotta meg Sólyom László a Hatá­rom túli magyarság a 21. században cí­mű konferenciasorozat második ülé­sét a Sándor palotában. A köztársasá­gi elnök az általa összehívott tanács­kozás résztvevőihez szólt így. Az első konferenciát májusban hívta össze a magyar államfő, a határon túli kö­zösségeket foglalkoztató probléma­körök azonosítására. A tavaszi ta­nácskozáson döntöttek arról, hogy az őszi találkozón az identitásmegőr­ző stratégiák és intézmények, ki­emelten a szórványban élők kérdés­körének megvitatása lesz a fő téma. Sólyom László ez alkalommal is hangsúlyozta, hogy a konferenciaso­rozat civil kezdeményezés, tehát a politikai pártok le vannak zárva, úgy­szintén a hivatalok is. A résztvevők tudósként, értelmiségiként­­ a hatá­ron túli magyarság elismert szemé­lyiségeként kaptak meghívót. A dél­vidéki, felvidéki, kárpátaljai, horvát­országi és ausztriai meghívottak mel­lett Erdélyből Bodó Barna politoló­gus, Darvas-Kozma József plébános, Péntek János nyelvész és Vetési László református lelkész vett részt. Magyarországról Bárdi Nándor tör­ténész, Csete Örs oktatásfejlesztési szakértő, Gereben Ferenc szocioló­gus, Kolláth Anna nyelvész és Szarka László történész. Az Identitás-megőrzés tömbben és szórványban címmel rendezett konfe­rencia a sajtó kizárásával zajlott. Az itt elhangzottakról a Köztársasági Elnöki Hivatal adott ki közleményt. A dokumentum szerint az előadók egyetértettek: az összes régióban - fáziseltolódásokkal - ugyanazok a fo­lyamatok mennek végbe, és az asszi­milációval szemben az autonóm mó­don történő integráció lehet az iden­titás megőrzésének biztosítéka. Hangsúlyozták, a Kárpát-medencei magyarságon belül többszázezren él­nek szórványban, olyan körülmé­nyek között, ahol az identitás meg­őrzése különösen nehéz. A résztvevők szerint az egyes régi­ók igényeihez igazodó átfogó szór­ványstratégia és támogatási rendszer kidolgozása nélkül a szórványosodás tovább terjedhet. Megállapították, a fejlesztéspolitika kulcskérdéseiben a határon túli szereplőkkel pártpoliti­kától független konszenzust kell ki­alakítani, és ehhez anyaországi rész­ről megfelelő szakigazgatásra van szükség. A problémák kezelésének egyik módjaként jelölték meg a kö­zös fejlesztési projektek kidolgozását és megvalósítását a határrégiókban, illetve az Európai Unióban jól mű­ködő regionális politikák átültetését. A szórványban élő magyar kisebb­ségek kapcsán elhangzott: megfelelő gazdasági lehetőségek nélkül nem­csak az identitás megőrzésének, de a szülőföldön maradásnak is kevés az esélye. Sólyom elnöki tevékenysége egyik sarkalatos pontjának tartja a nemzeti összetartozás erősítését, al­kotmányos felelősségnek nevezte a határon túliakkal való törődést. ■ Phenjan különleges lehetőségeket kínált fel Oroszországnak Észak- Korea uránkészleteinek kiaknázá­sára, cserébe pedig azt kéri Moszkvától, hogy nyíltan támo­gassa az észak-koreai atomprog­ramról folytatott hatoldalú tár­gyalásokon - jelentette tegnap­­ egy japán lap, meg nem nevezett orosz illetékesekre hivatkozva. Oroszország régóta szeretne hoz­záférni a távol-keleti kommunista állam uránkészleteihez, mert a kőolaj- és földgáz-exportáló hata­lom a nukleáris fűtőanyagoknak is egyik fő szállítójává kíván válni. Orosz elképzelés szerint Oroszor­szágban dúsítanák az Észak-Kore­­ától vett uránt, s az így keletkező nukleáris fűtőanyagot továbbad­nák Kínának és Vietnamnak. Folytatódnak Libanonban a kormányellenes tüntetések Tegnap még mindig folytak a na­pok óta tartó kormányellenes megmozdulások Bejrútban: több ezer Szíria-barát ellenzéki követel­te a Nyugat által támogatott kor­mány lemondását, de a kabinet nem hajlandó megválni a hatalom­tól. A síita muzulmán Hezbollah csoport és a vele szövetséges ellen­zékiek folytatták a tiltakozó meg­mozdulásokat a Bejrút belvárosá­ban felállított sátortábornál, kar­nyújtásnyira Fuád Szinjora kor­mányfő hivatalától. A nyilatkoza­tokból ítélve a tüntetők eltökéltek, és addig nem hagyják abba a tilta­kozást, amíg a kormány nem távo­zik hivatalából. A Hezbollah egy­ségkormány megalakítását szor­galmazza. A befolyásos suta moz­galom szerint a kormány nemcsak alkalmatlan, de illegitim is. Pinochet élet és halál között Heves szívrohamon esett át teg­nap Augusto Pinochet volt chilei diktátor, és orvosai műtétet haj­tottak végre rajta, fia szavai sze­rint „gyakorlatilag megmentve őt a haláltól”. Bár a műtét, amelyben egy katéter segítségével megtisztí­tották artériáit, sikeres volt és ál­lapota jelenleg stabil, a 91 éves cukorbeteg tábornok élete az or­vosok legutóbbi közlése szerint továbbra is veszélyben van. Az ál­lapotáról kiadott első orvosi jelen­tés az akut szívroham mellett tü­dőödémáról számolt be. A család szóvivője szerint az eszméleténél lévő Pinochetnek feladták a bete­gek kenetét. Pinochet 1973 és 1990 között abszolút hatalommal kormányozta Chilét. Katonai jun­tájának véres uralma miatt ma emberi jogot sértő bűnügyek tu­catjai miatt folyik ellene eljárás. Rice elismeri az iraki hibákat Condoleezza Rice amerikai kül­ügyminiszter elismerte, hogy az Egyesült Államok hibákat követe­tett el Irakban, ezekről azonban nem káván beszélni George Bush elnöksége végéig. „Biztos vagyok benne, hogy többször hibáztunk (...) bizonyos dolgokat másképpen is lehetett volna csinálni” - fogal­mazott Rice, aki Bush legközvetle­nebb bizalmi körének tagja. Most előre kell nézni - mondta Rice, megjegyezve, hogy minisztersége után, amikor visszatér a Stanford Egyetemre, elemezni fogja az iraki háborút, és könyvet ír arról, mit lehetett volna másképpen intézni. Kétszáznál több magyar polgármester Szlovákiában Több mint kétszáz településen vá­lasztottak magyar nemzetiségű pol­gármestert Szlovákiában a szombati önkormányzati választáson. Bár so­kan nem a Magyar Koalíció Pártjá­nak színeiben, hanem független­ként indultak, Bugár Béla, az MKP elnöke elégedett az eredménnyel. A vasárnap délelőtti részeredmények még alacsony, valamivel harminc százalék fölötti részvételi arányt je­leztek, ezzel szemben a végleges eredmények szerint a szlovákiai sza­vazók közel 50 százaléka adta le voksát. Meglepő, hogy míg a váro­sokban a jogosultak mindössze 36,76 százaléka ment el szavazni, addig a falvakban 61,93 százalékos volt a részvételi arány. Kassán a sza­vazásra jogosultak 26, 5, Pozsony­ban 32,75 százaléka adta le voksát. Bugár örvendetesnek tartotta, hogy a vegyesen lakott járásokban az országos átlagnál jóval nagyobb volt a részvételi arány, jelezve, hogy a magyar választók nagyob­bik fele tudatosította: „önkor­ Bugár Béla, az MKP elnöke irányzati szinten a térvesztés sú­lyos érvágást jelentett volna.” ■ Ovidiu Ispir: Brüsszel jóindulatára bízva? Nem osztja a bukaresti sajtóban és az EP romániai megfigyelői­nek körében elterjedt, az Euró­pai Unió Számvevőszékének tag­ságára jelölt Ovidiu Ispirrel kap­csolatos gyanúsítgatásokat az Európai Parlament költségvetési bizottsága. A romániai megfi­gyelők közül többen azt szeret­ték volna elérni, hogy a parla­ment utasítsa vissza a jelöltet. Ovidiu Ispir a meghallgatás so­rán az Európai Számvevőszék minden kérdésére válaszolt, és nem adott támpontot azokhoz a gyanúsítgatásokhoz, amelyek Romániában személyével kap­csolatban megjelentek. Ezért a Bizottság többségi szavazással megadta számára a bizalmat munkájához. A román sajtó sze­rint Ovidiu Ispir egyik hibája a Vosganianhoz hasonló vékonyka CV-jében található. A román Számvevőszék három személyt jelölt az Európai Unió Számve­vőszékének tagságára: Horia Neamtut, Sever Bombost és Ovidiu Ispirt, akinek jelölését meglepő módon nagyon hamar elfogadták. Emellett gazdasági botrányok során is felmerült már a neve, ilyen a Számvevőszék ál­tal ellenőrzött Eximbank-ügy, de gyanús privatizációs ügyekkel is összemossák nevét. További elé­gedetlenségre ad okot, hogy Ovidiu Ispirt nem Tariceanu mi­niszterelnök, hanem Dol Drosu Saguna, a Számvevőszék elnöke jelölte. Tariceanu nyilatkozatá­ban hangsúlyozta, hogy a kor­mánynak csak az európai biztost kell kineveznie, a további neve­­ zéseket az Uniónak megfelelő romániai hivatalos szervek vég­zik. Mindezek ellenére Vasile Puşcaş volt főtárgyaló a Hot­­news.ro hírportálnak elmondta, Tariceanu nyilatkozatával ellen­tétben a 2007. január 1-jei csatla­kozásig az Európai Bizottság egyedüli partnere a román kor­mány lehet. ■ Tízezreket érintett a sugárzás? Több ezren hívták föl a sugár­zástól érintett brit gépek utasai közül a British Airways légitár­saság segélyvonalát. A november 29-én átvizsgált három brit gé­pen kívül további két orosz gép került a brit hatóságok érdeklő­dési körébe. Az egyik az orosz Transaero légitársaság Boing 737-ese, amely csütörtökön délelőtt érkezett a londoni Heathrow repülőtér 1-es termi­náljára, a második orosz gépről nem derült ki, miért került a Scotland Yard nyomozóinak ér­deklődési körébe. Alekszandr Litvinyenko meg­gyilkolását vizsgálva a Scotland Yard eddig huszonnégy londoni helyszínen folytatott vizsgálato­kat sugárnyomokat keresve, és ti­zenkét helyen észlelt sugárzást, viszont nem részletezték, hogy pontosan hol találták a sugárzási forrásokat. November 29-én a B.A. légitár­saság két repülőgépén mutatták ki a polónium 210-es radioaktív izo­tóp nyomait, továbbá egy harma­dik, Moszkvában tartózkodó gé­pet vizsgáltak. A Londonban vizs­gált gépeken nagyon alacsony su­gárzási értéket mértek, így való­színűsíthető, nem ezeken csem­pészték be a polóniumot. A gépek a kérdéses időpont­ban 33 ezer utast szállítottak, és összesen háromezer főnyi sze­mélyzet teljesített szolgálatot. A British Airways csütörtök este közölte, hogy az általa megadott telefonszámra 5500 hívás futott be, az információs honlapot 60 ezren látogatták. A polonium 210-es radioaktív izotóp változata, amellyel meg­mérgezték Alekszandr Litvi­nyenko volt orosz titkos­szolgá­lati tisztet, rendkívül veszélyes, ha bejut a szervezetbe, egyéb­ként azonban nem - állapították meg szakértők. Patrick Gourmelon profesz­­szor, a párizsi Emberi Sugárvé­delmi Intézet igazgatója szerint a polónium 210 néhány mikro­­grammja elegendő súlyos káro­­sodás okozására az emberi szer­vezeten belül, külsőleg azonban nem veszélyes. ■

Next