Új Magyar Szó, 2007. március (3. évfolyam, 42-63. szám)

2007-03-01 / 42. szám

2 Új Magyar Szó 2007. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK AKTUÁUS ­ Szerbeket tartóztattak le albánok meggyilkolásáért Őrizetbe vettek tegnap a szerb hatóságok négy személyt azzal a gyanúval, hogy közük volt három olyan albán származású amerikai állampolgár 1999-ben történt meggyilkolásához, akik a szaka­­dár koszovói albán gerillák olda­lán harcoltak a szerb és jugoszláv fegyveres erők ellen. A háborús bűnök ügyében eljáró különleges belgrádi törvényszék szóvivője tegnap számolt be erről. Tegnap a boszniai szerb kormány bocsá­natot kért az 1992-95-ös boszniai háború áldozatainak hozzátarto­zóitól és a túlélőktől. Megfenyegették Kaczynskit Fenyegető levelet kapott Jaroslaw Kaczynski lengyel kor­mányfő, benne három tölténnyel - jelentette tegnap a Gazeta Wyborcza című napilap. A levél a hét végén érkezett a miniszter­­elnöki hivatalhoz. A hatóságok megerősítették a kormányfő iker­testvérének, Lech Kaczynski el­nöknek és édesanyjuknak, Jad­­wiga Kaczynskának a védelmét is. Fizető­ssé válik az orvosi ellátás Csehországban Vizitdíjat, receptdíjat és napidíjat vezetnek be januártól a cseh egészségügyben - jelentette be tegnap Tomás Julínek cseh egész­ségügyi miniszter. A javasolt in­tézkedéscsomagot azonban még a parlamentnek is jóvá kell hagynia. A miniszter szerint a most beje­lentett intézkedéseket mintegy két éven belül valósítanák meg. Az el­képzelések szerint januártól 50 koronás vizitdíjat kellene fizetni az orvosoknál, s ugyanennyibe ke­rülne egy kórházi nap is, valamint orvosi segélyszolgálat igénybevé­tele. A receptdíj 20 korona lenne. Jelenleg Csehországban az uniós állampolgárok számára is ingye­nes az ellátás. Washington nem adja ki a megvádolt CIA-ügynököket Az Egyesült Államok nem haj­landó kiadni azokat az amerikai CIA-ügynököket, akik ellen bíró­sági eljárás indult Olaszország­ban. Egy milánói bíró február közepén rendelte el a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) 26 ügynökének bíróság elé állítását, akiknek feltehetően közük volt a terrorizmussal vádolt Abu Omar egyiptomi imám milánói elrablá­sához, majd ezt követően Egyip­tomba való átszállításához 2003. februárjában. Az egykori muzul­mán pap négy évet töltött egy egyiptomi börtönben, ahol - saját állítása szerint - megkínozták. Berlin nem támogatja az amerikai rakétatelepítést Az amerikai rakétaelhárító rend­szerek tervezett kelet-európai tele­pítése csupán az Egyesült Államo­kat védi, ezzel szemben Európa számára kockázatot jelent - hang­súlyozta tegnap egy magas rangú német konzervatív politikus. Karl von Wogan, a Német Keresztény­­demokrata Unió (CDU) európai parlamenti képviselője szerint az Európai Uniónak meg kell vizs­gálnia, hogy a telepítés milyen mértékű veszélyeztetettséget jelent a kontinens számára. Nemzeti paranoia vs. uniós adópolitika A tagországok pénzügyminiszterei hallani sem akarnak a német javaslatról ■ 111 ysmm­/imnim______ Egyfajta paranoia­­ így jellemezte közleményében az Európai Bi­zottság (EB) egyes tagországok pénzügyminisztereinek reakcióját az adópolitika harmonizálását cél­zó német javaslat kapcsán. Az Európai Unió soros elnök­ségét ellátó Németország kedden mutatta be a tagállamok pénzügy­­minisztereinek kezdeményezését, amely előreláthatólag szerepel majd az uniós vezetők következő csúcstalálkozójának napirendjén is. Tulajdonképpen a közös gaz­daságpolitikát érintő tervezetről van szó, amely azonban utaláso­kat tartalmaz a vállalkozások adóztatására, illetve egyes „veszé­lyes gyakorlatokra”. Ahogy az ja­nuár végén történt, a kérdés ezút­tal is heves ellenreakciókat váltott ki több tagország részéről. Első­sorban Flollandia, Dánia, Svédor­szág, az Egyesült Királyság és Csehország pénzügyminisztere tiltakozott azon bekezdés ellen, amely szerint a közösség belső pi­acának működését javíthatná, ha európai szintű szabályozás szület­ne a vállalkozások megadóztatását illetően. „Fontos az adórendsze­rek közötti különbségek csökken­tése” - áll a tervezetben, amely­nek elfogadása esetén a tagor­szágok „üdvözölnék a folyamat­ban lévő szakértői munkát külö­nösen a profitadót illetően”. A vi­tatott dokumentum ugyanakkor leszögezi, hogy közös fellépésre van szükség az adócsalás és a ká­ros adóztatási gyakorlatok ellen. Egyes tagországok - elsősorban Nagy-Britannia és Csehország - ellenben azzal érveltek, hogy az adóversenynek pozitív hatása van. Mások, amelyek korábban támo­gatták a közös adópolitika irányá­ba mutató erőfeszítéseket - mint Svédország vagy Hollandia - szintén a javaslat elvetése mellett foglaltak állást. Peer Steinbrück német pénz­ügyminiszter a találkozó után azt nyilatkozta újságíróknak, hogy a vita ismételten felszínre hozta a nézetkülönbségeket, de rávilágított arra is, hogy a téma továbbra is meglehetősen „érzékeny”. Azon­ban - Steinbrück szerint - a tagál­lamok többsége hajlik arra, hogy elfogadja a közös adópolitikát érin­tő, sokkal konkrétabb javaslatot, amellyel a Bizottság várhatóan má­jusban rukkol elő. A Kovács László adóügyi biztos által kidolgozott kezdeményezés közös szabályrend­szert vezetne be többek között az osztalékadóra vonatkozóan, és ren­delkezne az adómentességekről is. Sokan attól tartanak, hogy az adó­alapot érintő közös szabályok elfo­gadása tulajdonképpen a közös adózási rendszer megalapozását je­lenti, bár a Bizottság cáfolja az ilyen összefüggés-teremtések he­lyességét. A Bizottság egyfajta pa­ranoiát lát e feltételezések mögött, amelyeket - egy közlemény szerint - a nemzeti szuverenitás elvesztése miatti félelem vált ki. ■ Az ambiciózus német kancellár egyre több akadályba ütközik „líisszhangos" magyar szolidaritás Az EU-n kívüli magyarok támogatásáról cikkezik a határon túli sajtó ■ tímsz A határon túli magyar szervezetek szolidaritását emelték ki a környe­ző országokban megjelenő lapok a Szülőföld Alap Regionális Egyez­tető Fórumának megalakulása kap­csán. „Magyar-magyar szolidari­tás”, „Előnyben a nem európai uniós magyar kisebbség” - ilyen cí­mekkel számoltak be az újságok ar­ról, hogy a Magyar Állandó Érte­kezlet (MÁÉRT) helyét átvevő tes­tület első ülésén az uniós tagor­szágok magyar szervezeteinek ve­zetői lemondtak a támogatások egy részéről a közösségen kívül rekedt nemzettársaik javára. „Pozitívnak tartom, hogy a kárpátaljai és a vaj­dasági magyarság megkülönbözte­tett figyelemben részesül” - idézi a Vajdasági Magyarok Szövetségé­nek (VMSZ) elnökét a Magyar Szó. A Szerbiában megjelenő lap­nak nyilatkozva Kasza József ugyanakkor kijelentette: ebben a pillanatban még nem lehet eldön­teni, hogy elégedettek lehetnek-e a megállapodások eredményeivel. „A szükségletek persze sokkal nagyob­bak, mint a rendelkezésre álló tá­mogatási összegek, de figyelembe kell venni, hogy az anyaországban is megszorítások vannak” - tette hozzá. A pozsonyi Új Szó is azt emelte ki, hogy a REF az Európai Unió területén kívül élő magyarok támogatását tekintette elsődleges­nek, azonban a lap hozzáteszi, hogy az abszolút számokat tekintve a legtöbb pénzre az erdélyi magya­rok számíthatnak. ■ ^ Jó elvek alakultak ki a Szülőföld Alappal kap-­­ csolatban, és ilyen szempontból a meghozott döntés rendben van - nyilatkozta tegnap Markó Béla a MÁÉRT örökébe lépő Regionális Egyezte­tő Fórum (REF) alakuló ülése kapcsán. Az RMDSZ elnöke kitért arra, hogy a támogatási ala­pok elosztásánál megállapodtak abban, hogy az EU-n egyelőre kívül maradt magyar közösségek a százalékarányoknál nagyobb összeget kapjanak. „Nekik nagyobb szükségük van a támogatásra” - fűzte hozzá Markó. A támogatási prioritások kap­csán elmondta: minden közösség az anyanyelvi ok­tatást és az oktatási törvények támogatását jelölte meg elsőként. „Erdély esetében mi kiemeltük a szórvány támogatásának fontosságát, az oktatáson belül pedig a felsőoktatás elsődlegességét. Az el­következő időszak nagy kihívása, hogy versenyké­pessé tegyük az erdélyi magyarságot az EU-ban. Azt is nagy eredménynek tartom, hogy a Szülőföld Alap tíz százaléka kis pályázatokra, rendezvények, évfordulók megszervezésére, falumonográfiák ki­adására, különböző alkalmi programokra, emlék­táblákra fordítható” - nyilatkozta az RMDSZ el­nöke, hozzáfűzve­­ „meglátjuk, mennyi lesz a pénz a valóságban”. Markó „nagy pénznek” nevezte a több mint kétmilliárd forintnyi előirányzott össze­get, úgy vélte azonban, hogy kevés lesz, ha a tár­cáknál nem marad pénz határon túli célokra. A Az Európai Unió elnöki­­ tisztségét betöltő Németor­szág támogatja Ukrajna európai integrációját, de Kijev uniós csatlakozására Berlin szerint be­látható időn belül nem kerülhet sor. Közvetve ezt hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár szerdán a Viktor Janukovics uk­rán miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokon. A kancellár elis­­merően szólt azokról az erőfeszí­tésekről, amelyeket Ukrajna az európai integráció érdekében tett. Másfelől nem hagyott kétsé­get afelől, hogy az unió elsődle­ges feladata a huszonhét tagúra bővült szervezet cselekvőképes­ségének biztosítása. Német hiva­­talos eorrások szerint Merkel biz­tosította az ukrán kormányfőt ar­ról, hogy Kijev - mint fogalma­zott - különleges viszonyra szá­míthat az EU-hoz fűződő kap­csolataiban. A német kancellár állásfoglalása egyáltalán nem meglepetés. Berlini kormányfor­rások az elmúlt időszakban több ízben utaltak arra, hogy Né­metország ellenzi a bővítés foly­tatását, addig mindenképp, amíg az Európai Unió új alkotmánya nem kerül elfogadásra. Januko­vics ezzel szemben ismételten hangsúlyozta, hogy Ukrajna az Európai Unióhoz való csatlako­zásra törekszik. Reményét fejez­te ki, hogy az Unió ajtaja nyitva marad Kijev előtt. Ugyanezt hangsúlyozta tegnapi nyilatko­zatában Viktor Juscsenko ukrán államfő is. Egy német lapnak adott nyilatkozatában Juscsenko közvetve halogató magatartással vádolta az uniót, felróva, hogy sem az EU, sem a NATO nem méltányolja Ukrajna integrációs erőfeszítéseit. Tíz éves csúcson az MDF népszerűsége ■ MN­_____________________ Tíz éve nem volt ennyi támo­gatója a Magyar Demokrata Fórumnak (MDF) - derül ki abból a Szonda Ipsos felméré­séből, melyet a Népszabadság közölt tegnap megjelent szá­mában. Ha most vasárnap len­nének a választások, az MDF a szavazatok hét százalékát kap­ná. A pártnak utoljára 1996- ban volt ilyen széles támogatói tábora. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy valamelyes csökkent a különbség a legna­gyobb ellenzéki párt, a Fidesz és a kormányzó szocialisták kö­zött. A polgári szövetség to­vábbra is vezet, de­ egy hónap alatt tizenháromról tíz száza­lékpontra csökkent előnye az MSZP-vel szemben az összes választókorú polgár körében, a biztos pártválasztóknál pedig az előny 22 százalékról tizen­hat százalékra mérséklődött. Elmozdult az őszi mélypontról az kisebbik kormánypárt, az SZDSZ is, amely jelenleg a vá­lasztók öt százalékának szava­zatára számíthat. ■

Next