Új Magyar Szó, 2007. március (3. évfolyam, 42-63. szám)
2007-03-01 / 42. szám
Tartalmas vitára számít Markó Béla ■ RMSZ Tartalmas vitára számít az elmúlt négy év tevékenységéről, valamint a program- és az alapszabályzat-módosítás kapcsán Markó Béla RMDSZ-elnök a Szövetség aradi kongresszusán. Ezt tegnapi, bukaresti sajtótájékoztatóján mondta, és azt is leszögezte: az RMDSZ-nek továbbra is meg kell őriznie szövetség jellegét. Közölte, a várható módosítások értelmében megszűnik a Szövetségi Egyeztető Tanács, helyette pedig megalakul a Kulturális Autonómia Tanács, melynek rendeltetése aktívan, folyamatosan konzultálni a civil társadalom, az egyházak, valamint a szakmai szervezetek képviselőivel. Szintén a kongresszuson fogadják majd el az RMDSZ európai parlamenti választási programját, és hivatalosan is bemutatják tizenegy jelöltet. Az EP-választás kapcsán, újságírói kérdésre válaszolva, Markó úgy értékelte, a jelenlegi választási törvény olyan feltételeket szab, hogy a független jelölteknek, így Tőkés Lászlónak sincs esélye összegyűjteni a szükséges szavazatszámot az Európai Parlamentbe való bejutáshoz. A szavazók három százaléka kellene hogy Tőkésre voksoljon, ami kivitelezhetetlen - fejtette lá az RMDSZ elnöke. Hangsúlyozta, hogy az elkövetkező időszakban olyan feladatokra kell összpontosítani, amelyek az ország integrációját segítik elő, köztük a határ menti együttműködés feltételeinek megteremtésére, a gazdasági fejlesztési régiók átszervezésére, valamint Erdély infrastrukturális fejlesztésére. A belpolitikai helyzetre kitérve megismételte: sem az államfő felfüggesztését célzó intézkedések, sem pedig a választási rendszer módosítására vonatkozó népszavazás nem jelent prioritást az ország számára. Álláspontja szerint ebben az időszakban az EP-választási kampányra, a választások megszervezésére kellene összpontosítani — mutatott rá az RMDSZ elnöke. ■ ^ A határon túli magyar szervezetek vezetőivel folytat megbeszélést az RMDSZ-kongresszus előestéjén Markó Béla szövetségi elnök A csütörtökön, az aradi Central szállodában, este 19 órakor tartandó kötetlen beszélgetésen többek között jelen lesz Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) vezetője, Komlóssy József, az Európai Nemzeti Kisebbségeket Támogató Társaság elnöke, valamint Jakab Sándor és Kell József, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetségének, illetve a Magyar Egyesületek Szövetségének alelnökei is. Az RMDSZ kongresszusára érkező magyar politikusok a határon túli magyar közösségek helyzetéről, valamint az együttműködés további lehetőségeiről tárgyalnak. Államfői intések a kormányülésen N M SZ ■ Miközben tegnap a parlament az államfő menesztési módozatain vitatkozott, Traian Băsescu vezetésével a Victoria-palotában kormányülés zajlott. Az ott elhangzottakról utóbb maga az elnök tájékoztatott. Beszámolója szerint azért kívánt személyesen részt venni a kormányülésen, hogy felhívja a miniszterek figyelmét bizonyos hátralékokra és hiányosságokra. Elsősorban azt sérelmezte, hogy a különböző kormányküldöttségek külföldi látogatása után „semmi nem történik”, azaz a kétoldalú, elsősorban gazdasági megállapodások csupán papíron maradnak. Az államfő felszólította a kormányt, hogy sürgősségi rendelettel gyorsítsa a román állampolgárság megadását a határon túl élő románok számára. Az elnök emellett azt szeretné, hogy a kormány vizsgálja id az energiapiaci helyzetet. „Ez a kormány ugyanúgy jár el energiaügyben, mint a Nastasekabinet” - jegyezte meg Băsescu. ■ A parlament kezében az elnök sorsa Tizenöt fős bizottság vizsgálja ki Băsescu állítólagos törvényszegéseit Folytatás az 1. oldalról Az ülésen az államfő nem volt jelen, a liberális honatyák pedig „egyen-csokornyakkendőben” jelentek meg, a miniszterelnököt „csokornyakkendős európai fazonnak” nevező államfő gúnyos megállapítására válaszolva. A Titus Corlăţean szociáldemokrata politikus által előterjesztett, vádiratnak is nevezhető beadvány szerint az államfő hivatalba lépése óta sorozatosan megsértette az alkotmányt, akadályozta az alapvető állami intézmények, a parlament, a kormány, az igazságszolgáltatás, a közintézmények megfelelő működését, konfliktus- és válsághelyzetet idézett elő az államfő és az alapvető közhatóságok kapcsolataiban, a közhatóságok ellen uszította a civil társadalmat, ahelyett, hogy államfői közvetítői szerepkörének tett volna eleget. Az elnök „nem tett semmit a székelyföldi népszavazás ügyében”, rágalmazó, sértő minősítéseivel döntéseket befolyásolt, intézmények ellen fordította a közvéleményt, rendszeresen befolyásolta gazdasági vagy adminisztratív jellegű határozatok meghozatalát, dokumentumokat titkolt el, jogtalanul vett részt egy kormányülésen. Mindez súlyos következményekkel járt: állami intézmények hitelét rontotta, feszültséget keltett az állam intézményei között, intézményeket bénított meg, elterelte a figyelmet az ország valós problémáiról, rossz képet alakított ki az állami hatóságokról és a román államról, az állampolgárok pedig elveszítették a hatóságokba vetett bizalmukat - hangzik a felfüggesztést kérő, hat fejezetre tagolt indoklás. Az első fejezet értelmében Traian Băsescu megszegte a jogállam, a demokrácia és a politikai pluralizmus elveit, semmibe vette a parlament hatásköreit. A második fejezet szerint a kormánnyal és a közigazgatás többi szervével fenntartott kapcsolataiban túllépte az államfő számára engedélyezett hatásköröket. A harmadik fejezetnek megfelelően a hatalmi ágak különválasztásának elvét nem tartotta tiszteletben, a negyedik fejezet a törvények és az alapvető állampolgári jogok védelmének elmulasztására vonatkozik, az ötödik fejezet a román államot képviselő elnök jogkörének, illetve külpolitikai hatásköreinek túllépésével vádolja, a hatodik fejezet pedig egyebek között amiatt marasztalja el, hogy nem tett eleget az alkotmány védelmezőjeként rá háruló kötelezettségeknek. „Következésképpen felkérjük az alkotmánybíróságot, állapítsa meg az államfő felfüggesztésére tett javaslatunk megalapozottságát, az alkotmányt sértő súlyos cselekedetek valós voltát és ennek megfelelően véleményezze kedvezően kezdeményezésünket, a parlamentet pedig felfüggesztési javaslatunk megszavazására kérjük” - zárul a vaskos vádirat. A történtekre az államfő tegnap délután sajtónyilatkozatban tért ki. A parlamenti vita kapcsán azt állította, egyebek között a kommunizmust elítélő beszéde által kiváltott parlamenti botrány miatt maradt távol az ülésről, amelyen egyébként nem is volt köteles részt venni. Egyben párhuzamot vont a saját és a parlament tevékenysége között: „Én bizottságot hoztam létre a kommunizmus bűneinek elítélésére, a parlament is bizottságot alakított az államfő elítélésére”. Határozottan leszögezte: nem változtat magatartásán, célja az, hogy az állami intézmények működjenek, ennek biztosítása, a problémák jelzése pedig alkotmányos kötelessége is. „Nem érik el céljukat azok a pártok, amelyek olyan elnököt szeretnének, aki csak hallgatni fog” - jelentette ki, egyben arról is biztosítva a sajtó képviselőit, hogy soha nem fog alkotmányellenes cselekedetet elkövetni. ■ AKTUÁLIS Új Magyar Szó I 0 2007. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK | | /HÍREK Módosítanak a főügyész kinevezésén Az igazságügyi miniszter helyett ezentúl a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) tiszte lesz a legfőbb ügyész kinevezése. A vonatkozó törvényt módosító ellenzéki indítványt tegnap szavazta meg a szenátus jogi bizottsága. A javaslatot a felsőház plénumának is el kell fogadnia. A jogi bizottság elnöke, Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor az indítvány ellen szavazott. Lakatos Péter: ne tékozoljuk a közpénzt! A politikumnak a közpénzzel való gazdálkodást érintő felelősségére hívta fel a figyelmet Lakatos Péter képviselő politikai nyilatkozatában. „Népszavazás kezdeményezése egy előre megjósolható válasz esetében olyan populista eljárás, mely nagyfokú közigazgatási erőfeszítést és költségvetési többlet kiadást feltételez az állam részéről” - fejtette ki a képviselő. A politikus megítélése szerint ugyancsak a közpénzt tékozló kezdeményezések közé tartozik az ország elnökének felfüggesztésére irányuló népszavazás is, hiszen az érvényben lévő törvényes előírások ismeretében a végeredmény ebben az esetben is előrelátható. Lakatos Péter ebből a meggondolásból felhívást intézett a címzettekhez: tegyenek tanúbizonyságot bölcsességről, politikai felelősségérzetről, és nyilvánosan foglaljanak állást az ilyen típusú népszavazási kezdeményezések ellen. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Teleház-projektek támogatása Hargita megyében a 2007-es évre Hargita Megye Tanácsa a 350/2005-ös törvény alapján pályázatot hirdet a Teleház-projektek vissza nem térítendő finaszírozására, a 2007-es évre. Pályázhatnak nem kormányzati és nem profitorientált, Hargita megyei, jogi személyiséggel rendelkező egyesületek és szervezetek, melyek teleházat működtetnek vagy szeretnének működtetni. A támogatás igényelhető a működő teleházak fenntartásának, illetve különböző szolgálatatások, (internet, telefon) költségeinek fedezésére, számítógépek, kellékek, operációs rendszerek, bútorzat vásárlására. A programra előirányzott keretösszeg: 39.000 lej Szükséges önrész minimum 30%. A program futamideje: a 2007-es költségvetési év. A pályázati űrlap letölthető a www.cdr.ro internetes oldalról, és érdeklődni lehet a 207700-as, 207711-es, 1310-es belső telefonszámon, személyesen a tanács épületében 206-os szobában vagy e-mailen a kszilvi@cdr.ro címen. Programfelelős Korpos Szilvia. A pályázatok beérkezési és iktatási határideje: 2007. március 23., 12 óra. Kérjük a pályázatokat egy példányban postázni, vagy lezárt borítékban Hargita Megye Tanácsának földszinti iktató irodájában benyújtani. Postacím: Consiliul Judeţean Harghita, Miercurea Ciuc, 530140, P-ţa Libertăţii nr. 5.