Új Magyar Szó, 2007. március (3. évfolyam, 42-63. szám)

2007-03-01 / 42. szám

Tartalmas vitára számít Markó Béla ■ RMSZ Tartalmas vitára számít az elmúlt négy év tevékenységéről, valamint a program- és az alapszabályzat-mó­dosítás kapcsán Markó Béla RMDSZ-elnök a Szövetség aradi kongresszusán. Ezt tegnapi, buka­resti sajtótájékoztatóján mondta, és azt is leszögezte: az RMDSZ-nek továbbra is meg kell őriznie szövet­ség jellegét. Közölte, a várható mó­dosítások értelmében megszűnik a Szövetségi Egyeztető Tanács, he­lyette pedig megalakul a Kulturális Autonómia Tanács, melynek ren­deltetése aktívan, folyamatosan konzultálni a civil társadalom, az egyházak, valamint a szakmai szer­vezetek képviselőivel. Szintén a kongresszuson fogadják majd el az RMDSZ európai parla­menti választási programját, és hi­vatalosan is bemutatják tizenegy je­löltet. Az EP-választás kapcsán, új­ságírói kérdésre válaszolva, Markó úgy értékelte, a jelenlegi választási törvény olyan feltételeket szab, hogy a független jelölteknek, így Tőkés Lászlónak sincs esélye össze­gyűjteni a szükséges szavazatszámot az Európai Parlamentbe való beju­táshoz. A szavazók három százaléka kellene hogy Tőkésre voksoljon, ami kivitelezhetetlen - fejtette lá az RMDSZ elnöke. Hangsúlyozta, hogy az elkövet­kező időszakban olyan feladatokra kell összpontosítani, amelyek az or­szág integrációját segítik elő, köztük a határ menti együttműködés feltét­eleinek megteremtésére, a gazdasá­gi fejlesztési régiók átszervezésére, valamint Erdély infrastrukturális fejlesztésére. A belpolitikai helyzetre­­ kitérve megismételte: sem az államfő fel­függesztését célzó intézkedések, sem pedig a választási rendszer mó­dosítására vonatkozó népszavazás nem jelent prioritást az ország szá­mára. Álláspontja szerint ebben az időszakban az EP-választási kam­pányra, a választások megszervezé­sére kellene összpontosítani — mu­tatott rá az RMDSZ elnöke. ■ ^ A határon túli magyar szervezetek vezetőivel folytat megbeszélést az­­ RMDSZ-kongresszus előestéjén Markó Béla szövetségi elnök A csü­törtökön, az aradi Central szállodában, este 19 órakor tartandó kötetlen beszélgetésen többek között jelen lesz Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) vezetője, Komlóssy József, az Európai Nemzeti Kisebbségeket Támogató Társaság elnöke, valamint Jakab Sándor és Kell József, a Hor­vátországi Magyarok Demokratikus Szövetségének, illetve a Magyar Egyesületek Szövetségének alelnökei is. Az RMDSZ kongresszusára ér­kező magyar politikusok a határon túli magyar közösségek helyzetéről, valamint az együttműködés további lehetőségeiről tárgyalnak. Államfői intések a kormányülésen N­ M S­Z ■ Miközben tegnap a parlament az ál­lamfő menesztési módozatain vitat­kozott, Traian Băsescu vezetésével a Victoria-palotában kormányülés zajlott. Az ott elhangzottakról utóbb maga az elnök tájékoztatott. Beszámolója szerint azért kívánt személyesen részt venni a kormány­ülésen, hogy felhívja a miniszterek figyelmét bizonyos hátralékokra és hiányosságokra. Elsősorban azt sé­relmezte, hogy a különböző kor­mányküldöttségek külföldi látoga­tása után „semmi nem történik”, az­az a kétoldalú, elsősorban gazdasági megállapodások csupán papíron maradnak. Az államfő felszólította a kormányt, hogy sürgősségi rende­lettel gyorsítsa a román állampol­gárság megadását a határon túl élő románok számára. Az elnök emel­lett azt szeretné, hogy a kormány vizsgálja id az energiapiaci helyze­tet. „Ez a kormány ugyanúgy jár el energiaügyben, mint a Nastase­­kabinet” - jegyezte meg Băsescu. ■ A parlament kezében az elnök sorsa Tizenöt fős bizottság vizsgálja ki Băsescu állítólagos törvényszegéseit Folytatás az 1. oldalról Az ülésen az államfő nem volt jelen, a liberá­lis honatyák pedig „egyen-csokornyakkendő­­ben” jelentek meg, a miniszterelnököt „cso­kornyakkendős európai fazonnak” nevező ál­lamfő gúnyos megállapítására válaszolva. A Titus Corlăţean szociáldemokrata poli­tikus által előterjesztett, vádiratnak is nevez­hető beadvány szerint az államfő hivatalba lépése óta sorozatosan megsértette az alkot­mányt, akadályozta az alapvető állami intéz­mények, a parlament, a kormány, az igazság­szolgáltatás, a közintézmények megfelelő működését, konfliktus- és válsághelyzetet idézett elő az államfő és az alapvető közható­ságok kapcsolataiban, a közhatóságok ellen uszította a civil társadalmat, ahelyett, hogy államfői közvetítői szerepkörének tett volna eleget. Az elnök „nem tett semmit a székely­­földi népszavazás ügyében”, rágalmazó, sértő minősítéseivel döntéseket befolyásolt, intéz­mények ellen fordította a közvéleményt, rendszeresen befolyásolta gazdasági vagy ad­minisztratív jellegű határozatok meghozata­lát, dokumentumokat titkolt el, jogtalanul vett részt egy kormányülésen. Mindez súlyos következményekkel járt: állami intézmények hitelét rontotta, feszültséget keltett az állam intézményei között, intézményeket bénított meg, elterelte a figyelmet az ország valós problémáiról, rossz képet alakított ki az álla­mi hatóságokról és a román államról, az ál­lampolgárok pedig elveszítették a hatóságok­ba vetett bizalmukat - hangzik a felfüggesz­tést kérő, hat fejezetre tagolt indoklás. Az első fejezet értelmében Traian Băsescu megszegte a jogállam, a demokrácia és a poli­tikai pluralizmus elveit, semmibe vette a par­lament hatásköreit. A második fejezet szerint a kormánnyal és a közigazgatás többi szervé­vel fenntartott kapcsolataiban túllépte az ál­lamfő számára engedélyezett hatásköröket. A harmadik fejezetnek megfelelően a hatalmi ágak különválasztásának elvét nem tartotta tiszteletben, a negyedik fejezet a törvények és az alapvető állampolgári jogok védelmének elmulasztására vonatkozik, az ötödik fejezet a román államot képviselő elnök jogkörének, illetve külpolitikai hatásköreinek túllépésével vádolja, a hatodik fejezet pedig egyebek kö­zött amiatt marasztalja el, hogy nem tett ele­get az alkotmány védelmezőjeként rá háruló kötelezettségeknek. „Következésképpen fel­kérjük az alkotmánybíróságot, állapítsa meg az államfő felfüggesztésére tett javaslatunk megalapozottságát, az alkotmányt sértő sú­lyos cselekedetek valós voltát és ennek meg­felelően véleményezze kedvezően kezdemé­nyezésünket, a parlamentet pedig felfüggesz­tési javaslatunk megszavazására kérjük” - zá­rul a vaskos vádirat. A történtekre az államfő tegnap délután sajtónyilatkozatban tért ki. A parlamenti vita kapcsán azt állította, egyebek között a kom­munizmust elítélő beszéde által kiváltott par­lamenti botrány miatt maradt távol az ülés­ről, amelyen egyébként nem is volt köteles részt venni. Egyben párhuzamot vont a saját és a parlament tevékenysége között: „Én bi­zottságot hoztam létre a kommunizmus bű­neinek elítélésére, a parlament is bizottságot alakított­­ az államfő elítélésére”. Határozot­tan leszögezte: nem változtat magatartásán, célja az, hogy az állami intézmények működ­jenek, ennek biztosítása, a problémák jelzése pedig alkotmányos kötelessége is. „Nem érik el céljukat azok a pártok, amelyek olyan el­nököt szeretnének, aki csak hallgatni fog” - jelentette ki, egyben arról is biztosítva a sajtó képviselőit, hogy soha nem fog alkotmányel­lenes cselekedetet elkövetni. ■ AKTUÁLIS Új Magyar Szó I 0 2007. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK | | ­/HÍREK Módosítanak a főügyész kinevezésén Az igazságügyi miniszter helyett ezentúl a Legfelsőbb Bírói Ta­nács (CSM) tiszte lesz a legfőbb ügyész kinevezése. A vonatkozó törvényt módosító ellenzéki in­dítványt tegnap szavazta meg a szenátus jogi bizottsága. A javas­latot a felsőház plénumának is el kell fogadnia. A jogi bizottság elnöke, Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor az indít­vány ellen szavazott. Lakatos Péter: ne tékozoljuk a közpénzt! A politikumnak a közpénzzel való gazdálkodást érintő felelősségére hívta fel a figyelmet Lakatos Pé­ter képviselő politikai nyilatkoza­tában. „Népszavazás kezdemé­nyezése egy előre megjósolható válasz esetében olyan populista el­járás, mely nagyfokú közigazgatá­si erőfeszítést és költségvetési többlet kiadást feltételez az állam részéről” - fejtette ki a képviselő. A politikus megítélése szerint ugyancsak a közpénzt tékozló kezdeményezések közé tartozik az ország elnökének felfüggesztésére irányuló népszavazás is, hiszen az érvényben lévő törvényes előírá­sok ismeretében a végeredmény ebben az esetben is előrelátható. Lakatos Péter ebből a meggondo­lásból felhívást intézett a címzet­tekhez: tegyenek tanúbizonyságot bölcsességről, politikai felelősség­­érzetről, és nyilvánosan foglalja­nak állást az ilyen típusú népsza­vazási kezdeményezések ellen. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Teleház-projektek támogatása Hargita megyében a 2007-es évre Hargita Megye Tanácsa a 350/2005-ös törvény alapján pályá­zatot hirdet a Teleház-projektek vissza nem térítendő finaszírozására, a 2007-es évre. Pályázhatnak nem kormányza­ti és nem profitorientált, Hargita megyei, jogi személyiséggel rendelkező egyesületek és szervezetek, melyek teleházat működtetnek vagy szeretnének működtetni. A támogatás igényelhető a működő teleházak fenntartásának, illetve külön­böző szolgálatatások, (internet, telefon) költségeinek fedezésé­re, számítógépek, kellékek, operációs rendszerek, bútorzat vá­sárlására. A programra előirányzott keretösszeg: 39.000 lej Szükséges önrész minimum 30%. A program futamideje: a 2007-es költségvetési év. A pályázati űrlap letölthető a www.cd­r.ro internetes oldalról, és érdeklődni lehet a 207700-as, 207711-es, 1310-es belső telefonszámon, személyesen a tanács épületében 206-os szobában vagy e-mailen a kszilvi@cd­r.ro címen. Programfelelős Korpos Szilvia. A pályázatok beérkezési és iktatási határideje: 2007. március 23., 12 óra. Kérjük a pályázatokat egy példányban postázni, vagy lezárt borítékban Hargita Megye Tanácsának földszinti iktató irodá­jában benyújtani. Postacím: Consiliul Judeţean Harghita, Miercurea Ciuc, 530140, P-ţa Libertăţii nr. 5.

Next