Új Magyar Szó, 2007. október (3. évfolyam, 190-212. szám)
2007-10-01 / 190. szám
2 AKTUÁLIS Röviden Kulturális Autonómia Tanács: az SZNT bírálja a jelöltállítást Közleményben bírálta tegnap a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azt, hogy a hétvégén három székelyföldi RMDSZ- szervezetnél is kijelölték a Kulturális Autonómia Tanács tagjait: Alsóháromszéken, Udvarhelyszéken és Csíkszéken. „Többször kifejtettük, hogy a kisebbségi törvénytervezet - túlmenően azon, hogy egyelőre el sem fogadták, sőt, a napokban ismét felfüggesztették parlamenti vitáját - a szórványban sem felelne meg a magyarság elvárásainak, Székelyföldön pedig egyenesen káros lenne, mivel alapvetően ellentétes Székelyföld autonómiatörekvéseivel” - állapította meg az SZNT. A szervezet felszólította az RMDSZ-t, módosítsa a kisebbségi törvény tervezetét és a következő román-magyar közös kormányülésen, továbbá minden hazai és nemzetközi fórumon Székelyföld vonatkozásában csakis a területi autonómia megvalósítását tartsa szem előtt. BCS: Udrea a legszexisebb Ion Ţiriac, a teniszcsillagból lett bankár a legkedveltebb üzletember Romániában, Elena Udrea, a Demokrata Párt (PD) ügyvezető titkára a legszexisebb közéleti személyiség, Mircea Dinescu, a Román írószövetség elnökének munkája a legméltányoltabb a civil szervezetek terén, Cristian Tudor Popescu, a Román Sajtóklub elnöke pedig az újságírók toplistájának első helyezettje - derült ki a tegnap közzétett BCS közvélemény-kutató cég felméréseiből. A szeptember 3-10. között lebonyolított közvélemény-kutatás szerint élen járó üzletembernek számít Gigi Becali, az Új Generáció Párt (PNG) elnöke és Dinu Patriciu, a Rompetrol csoport tulajdonosa is. A sok női szépség mellett aki a legcsábosabb közéleti személyiség kategóriában egyetlen férfi neve merült fel, Mircea Radu műsorvezetőé, aki a kilencedik helyezést érte el. Tüntettek a japánok a történelemhamisítás ellen Több mint százezren tüntettek szombaton Okinavában az iskolai történelemkönyvek tervezett szövegmódosításai ellen. A tokiói kormányzat meg akarja változtatni a tankönyvekben a II. világháborús tömeges öngyilkosságokra való utalásokat, amelyekre a japán hadsereg kényszerítette a lakosságot az amerikai előrenyomulás nyomán. Hét iskolai történelmi szöveggyűjtemény kiadóit arra kötelezte korábban Tokió, hogy - a kormány politikájának megfelelően - kedvezőbb színben tüntessék fel a japán hadsereg II. világháborús ténykedéseit, s a kegyetlenkedésekről, a brutális akciókról ne tegyenek említést, így törölni kellene azt a beszámolót is, hogy az amerikaiak 1945-ös invázióját követően a sziget lakosságának kézigránátokat osztogattak a japán katonák, megparancsolva, hogy inkább legyenek öngyilkosak, semmint megadják magukat az amerikaiaknak. Tíz év késéssel kerül halottkém elé Diana Több mint tíz évvel Diana hercegnő és Dodi Fayed halála után megkezdődik a halottszemle. A 36 éves Diana hercegnő és a 42 éves Dodi Fayed 1997. augusztusában egy párizsi alagútban csapódott falnak autójával, és sofőrjükkel együtt életüket vesztették. Eredetileg 2004-ben indult volna el a halottszemle, de a hivatalos királyi halottkém elhalasztotta az eljárást, hogy megvárják a rendőri vizsgálat lezárultát. A francia és a brit rendőrség vizsgálata megállapította: a sofőr ittasan ült a volán mögé, és ez okozta a tragédiát, ám Mohammed Fayed - Dodi apja szerint a párt a brit titkosszolgálat meggyilkolta, mert a hercegnő terhes volt. Nem lesz „második Majdan” Hírösszefoglaló Nagyobb szabálytalanságok nélkül, rendben zajlottak az ukrajnai előrehozott parlamenti választások tegnap délutáni jelentések szerint. Az országos választási bizottság adatai szerint az orosz ajkú keleti és déli megyékben többen mentek el szavazni, míg a „narancsszínűek” hátországának számító nyugati megyékben kevesebben. A részvétel Kárpátalján volt délutáni adatok szerint a legalacsonyabb, a keleti Donyeck és Luganszk megyékben pedig a legmagasabb. Az 1991. augusztusa óta független, több mint 47 millió lakosú volt szovjet köztársaság 450 tagú, egykamarás törvényhozását, a Legfelsőbb Tanácsot pártlisták alapján választják meg, a képviselők mandátuma ötéves időszakra szól. A parlamentbe jutáshoz a pártoknak vagy pártszövetségeknek egyaránt a leadott szavazatok legalább három százalékát kell megszerezniük. Az augusztus eleje óta tartó kampányban a szemben álló erők vezetői nagy arányú csalások elkövetésével, illetve előkészítésével vádolták egymást, a kampányt záró nyilatkozatokban azonban már nem volt szó arról, hogy bármely fél fontolgatná a választások egészének megkérdőjelezését. Viktor Juscsenko ukrán elnök tegnap ismételten megígérte, hogy az általa vezetett „narancsszínű erők” el fogják ismerni az előrehozott parlamenti választások eredményét, bármi legyen is az. „Elismerem ennek a parlamenti választásnak az eredményét, nem kerül sor az eredmény felülvizsgálatára. Nem lesz második Majdan sem...” - jelentette ki az elnök, Kijev központi terének említésével utalva arra, hogy a „narancsszínű erők” nem kívánják az „utca hangjával” felülírni a választások eredményét. Számos elemző úgy véli, hogy biztos bejutónak csak a miniszterelnök, Viktor Janukovics vezette Régiók Pártja, a 2004-es „narancsszínű forradalom,, egyik hősének tekintett Julija Timosenko tömbje (BJuT), illetve a Viktor Juscsenko államfőt támogató Mi Ukrajnánk-Népi Önvédelem számít. Rajtuk kívül a kommunistáknak és Volodimir Litvin volt házelnök tömbjének van esélye „átlépni a küszöböt,,, mivel a szocialisták sokat vesztettek népszerűségükből, amióta Olekszandr Moroz parlamenti elnök vezetésével átálltak a kormányfő „táborába”. ◄ Ma derül ki a végeredmény. Az ukrajnai választások eredménye a gázárat is befolyásolhatja Fotó: Rompres Derűlátó magyar jelöltek A szavazást megelőzően derűlátó volt mindkét kárpátaljai magyar képviselőjelölt az ukrán Legfelső Tanácsba való bejutásának esélyét illetően, borúlátóak viszont a választások várható lebonyolításával kapcsolatban. Tóth Mihály, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke, aki az előkelő 11. helyen szerepel az Ukrajnai Szocialista Párt jelöltjeinek listáján, az AZ 77-nek azt mondta, „minden oka megvan arra, hogy optimista” legyen. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke kijelentette: „Ha nem lehetne komolynak tekinteni a (számára biztosított) 99. helyet a nasa ukrajnás (az államfőt támogató Mi Ukrajnánk-Népi Önvédelem párti) listán, akkor nyilván nem is mentünk volna bele egy ilyen alkuba”. Határokon átnyúló Akadémia M.L Péntek János, a Babeş-Bolyai Egyetem bölcsészkarának magyarságtudománnyal foglalkozó tanszékvezetője lett a hétvégén megalakult Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) első határon túli bizottságának a székhelyéről „az erdélyi város tudományos múltja, az itt élő akadémikusok nagy száma, valamint a mintegy tízezer Kolozsváron tanuló magyar diák miatt” döntött az MTA, mondta el Vizi E. Szilveszter, az Akadémia elnöke. Vizi köszöntő beszédében hangsúlyozta: biztos benne, hogy a Kolozsvári Akadémiai Bizottság frissen megválasztott vezetői jó kapcsolatot építenek majd ki a Román Tudományos Akadémiával is, hiszen mint mondta, egy kisebbség sikere a többségi nemzet érdekeit is szolgálja. „Én azt hiszem, hogy az erdélyi tudományosság az elmúlt évszázadok során olyan sokat adott a magyarságnak, ha nem az egész világnak, s a jelenlegi potenciálja Erdélynek olyan nagy, olyan fontos a Kárpát-medencében a magyarság számára is, hogy ide kellett hozni a magyar államhatárokon kívüli, első területi bizottságunkat” - mondta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság új elnökét tegnap Budapesten értük utol telefonon. Péntek János szerint az akadémiának vannak bukaresti, temesvári, marosvásárhelyi, székelyföldi tagjai, és „ennek a bizottságnak az egyik legfontosabb feladata, hogy ezeket a szétszórt erőket, szétszórt műhelyeket és személyeket lehetőleg összefogja, és hát olyan irányba terelje, amely az egész erdélyi magyar közösségnek hasznára lesz”. ◄ EU-s „forrásnyitó” alap is a hatodik, erdélyi bizottság A Magyar Tudományos Akadémia tavaly októberi rendkívüli közgyűlése elé benyújtott előterjesztés alapján született határozat arról, hogy 2007. január 1-jétől bővüljön ki az Akadémia Ügyrendje az MTA kolozsvári területi bizottságával. A hatodik akadémiai területi bizottság feladata - hasonlóan a magyarországi területi bizottságokéhoz - egyrészt a területéhez tartozó, tehát romániai magyar tudományos közösség munkájának segítése, elismerése, számukra nyilvános fórumok biztosítása, inter- és multidiszciplináris megbeszélések lehetővé tétele, regionális konferenciák támogatása, a tudományos kutatást érintő hazai és nemzetközi információk szolgáltatása, tudományos ismeretterjesztés a társadalom minél szélesebb rétegei felé. Cél: kialakítani azokat a stratégiai elképzeléseket, melyek megvalósításában a romániai magyar intézmények egymással, magyarországi kutatóműhelyekkel, a a román kollégákkal együttműködhetnek. I 2007. október 1., hétfő ENSZ-közgyűlésen Niculescu A napokban kezdődött New Yorkban az ENSZ közgyűlésének 62. éves ülésszaka, amelyen mától részt vesz a román kormány képviseletében Niculescu Toni külügyi államtitkár is. Á. H. - Október 1-5-e között leszek New Yorkban, ahol egy hét alatt három eseményen szólalok fel. Ma ülésezik a Demokráciák Közössége (augusztus 10-e óta Románia elnökli a demokratikus kormányzásért folytatott regionális együttműködést szorgalmazó munkacsoportot). Emellett másodikán zajlik a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezet minisztériumi találkozója. Végül pedig negyedikén-ötödikén az ENSZ-közgyűlés elnöke szervezésében kerül sor a vallások és kultúrák közötti magas rangú párbeszédre az együttműködés és a béke érdekében. Az utóbbi találkozó témája például a civil társadalom és a privát szféra együttműködésének kérdése. ► Ezt megelőzően, szeptember 21-22-én részt vett az Európai Uniós fejlesztési miniszterek Funchalban, a Portugáliához tartozó Madeira szigetén szervezett találkozóján. A miniszteri találkozón három témát tárgyaltunk meg: a törékeny („fragile”) államok helyzetét, a fejlődés és a biztonság kérdéseinek összefüggések, valamint a nemzetközi emberjogi segélyrendszer reformját. Románia szempontjából ezek a kérdések sajátos jellegűek. Egyrészt ebben az évben fogadó félből, államból adományozóvá lettünk. Másrészt a Funchalban terítékre került kérdéskör régiónk több országát is érinti. Mivel, sajnos, ezúttal sem alakult ki közös álláspont a régi tagállamok között, a 2004 után csatlakozott országok képviselői megegyeztünk abban, hogy még a portugál elnökség alatt, azaz még az idén találkozni fogunk egyeztetés végett. Egyelőre Románia Moldáviát, Szerbiát és Afganisztánt vette célba a segélyalap-programban. ◄