Új Magyar Szó, 2009. április (5. évfolyam, 63-80. szám)
2009-04-01 / 63. szám
2009. április 1., szerdai Belügybotrány a külügyben B. T. Újabb áldozata van a belügyminisztérium felderítő és belső rendvédelmi főigazgatóságán (DGIPI) kirobbant megvesztegetési és ingatlanspekulációs botránynak. Emil Boc miniszterelnök tegnap közölte, visszahívják tisztségéből Románia milánói főkonzulját. Tiberiu Dinu neve úgy került kapcsolatba az üggyel, hogy a korrupcióelleni ügyészek kiderítették, tavaly decemberben, a DGIPI későbbi és azóta már le is mondott főnökétől, Cornel Serbantől kérte, és megkapta egy politikus telefonhívásainak listáját. Bár Cristian Diaconesu külügyminiszter szerint csupán az eset tisztázása miatt kérették Bukarestbe a főkonzult, a kormányfő, miután Diaconescuval együtt hétfőn több mint egy órán át beszélgetett vele, kijelentette, szolgálati hatáskörének túllépése miatt végleges hazahívását kéri a tárcavezetőtől. Dinut a Korrupcióelleni Ügyészség (DNA) tegnap tanúként meghallgatta a történtek kapcsán. Igazságügyi források szerint ez alkalommal tagadta, hogy bármiféle tájékoztatást vonna a DGIPI főnökétől. Meghallgatása után az újságíróknak arról beszélt, hogy a miniszterelnök nem közölte vele a hazahívásáról hozott döntését. Hamisított a feleség? Dinu - aki egyébként a válogatott labdarúgó, Adrian Mutu első feleségének, Alexandrának az apja - újabb botrányba is belekeveredett. Bukaresti lapértesülése szerint felesége, Liliana Carmen hamis iratot bocsátott ki egy román állampolgárnak, akit az olasz rendőrség gyorshajtás miatt tartóztatott fel. Az olasz hatóságok a vétkes vezető által bemutatott hajtási jogosítvány hitelességének igazolását kérték a konzulátustól. Dinu felesége, konzuli minőségében hivatalosan igazolta a jogosítvány hitelességét, aminek alapján a román állampolgár érvényes olasz hajtási engedélyt kapott. Mint kiderült azonban, az érintett személy nem szerepel a hajtási jogosítvánnyal rendelkezők romániai listáján. A rendőrség munkatársainak egyike azt isfelfedezte, hogy a konzulátusi hitelesítésen szereplő rendszám egy számjeggyel többet tartalmaz a szükségesnél. Az érintett román állampolgár egyébként éppen a hamis bizonylatnak köszönhetően szabadult meg a hamis jogosítvánnyal való vezetésért járó börtönbüntetéstől Olaszországban. Meghallgatták Nicát A DGIPI kapcsán kirobbant újabb botrány nyomán, tegnap a törvényhozás képviselőházi védelmi bizottsága meghallgatta Dan Nica belügyminisztert, többek között a DGIPI volt főnöke, Virgil Ardelean jelenlétében A több mint háromórás meghallgatás egyik szünetében a parlamenti bizottság liberális tagja, Mihăiţă Calimente megdöbbenését fejezte ki amiatt, hogy a tárcavezető közölte, sem őt, sem a miniszterelnököt, sem pedig az államfőt nem tájékoztatták arról, hogy a DGIPI élére kinevezett Şerban ellen a DNA vizsgálatot folytat, annak titkosságára hivatkozva. Mi több, Şerbant a szolgálati feladatainak maradéktalanul eleget tevő, példamutató rendőrként mutatták be, aki ellen semmit sem lehet felhozni, és aki kiváló érdemjegyet és, kitüntetést érdemelne eddigi tevékenységéért. Virgil Ardelean mindezt megerősítette a bizottság előtt. Maga Dan Nica a meghallgatás után a sajtónak kifejtette, a tárca átszervezésének kérdéseit tekintették át, de szóba került a DGIPI-botrány is. Felmerült annak szükségessége, hogy bizonyos szinten felül az állami tisztségviselőket kinevezésük előtt szigorúan ellenőrizzék, ezt törvénykezés útján kell majd szabályozni, megváltoztatva a jelenlegi jogszabályt, ígérete szerint a DGIPI a jövőben hatékony európai struktúra lesz, amely közmegelégedésre végzi majd tevékenységét. ◄ Tegnap a törvényhozás képviselőházi védelmi bizottsága meghallgatta Dan Nica belügyminisztert Fotók: Szávaly Attila Liberális szerelmi idill Hírösszefoglaló________________ Crin Antonescunak, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökének szerelmi viszonya van az európai parlamenti jelöltlista második helyezettjével, Adina Văleannal. Ezt hétfőn mindketten elismerték a sajtónak. „Igen, szeretem Crint Antonescut” - mondta Vălean a Q Magazine című lapnak. Az újságírók azután firtatták a jelenlegi EP-képviselő és képviselőjelölt magánéletét, hogy Adrian Cioroianu egy tévéadóban kijelentette: miközben a PNL nepotizmussal vádol más pártokat, az EP-jelöltlistára „feleségek, leendő feleségek vagy Crin Antonescu támogatói kerülnek”. A volt külügyminiszter tulajdonképpen azt sérelmezte, hogy számára csupán a 8. helyet ajánlották fel a listán. Neveket nem említett, ám célzásával arra utalt, hogy a lista második helyét Adina Vălean, a negyedik helyet pedig Ramona Mănescu, a kongresszuson alelnökké választott Rareş Mănescu felesége kapta meg. Vălean elutasította azt a vádat, hogy Crin Antonescunak köszönheti az előkelő helyezést. „Mindenki ismeri és elismeri a tevékenységemet az EP-ben. Nagyon jól fogadták az eddigi kezdeményezéseimet” - érvelt a három éve elvált képviselő. Hasonlóan reagált Cioroianu célzásaira a PNL elnöke is. „Nem én küldtem 2007-ben Adina Văleant az EP-be, nem én választottam az európai liberálisok alelnökévé” - ecsetelte barátnője érdemeit az amúgy öt éve özvegy Crin Antonescu. ◄ Csibinek nem jutott befutóhely A liberálisok európai parlamenti jelöltlistájának csupán a nyolcadik helyére került Csibi Magor. Bár a PNL számításai szerint az első hat-hét jelöltnek van esélye brüsszeli mandátumra, a jelenlegi EP-képviselő lát esélyt arra, hogy megőrizze megbízatását. „Nem vagyok csalódott, megy tovább az élet. Mi több, örömmel tölt el, hogy amikor a pártban a jelöltekről döntöttek, több kollegám is az javasolta, hogy juttassanak számomra előkelőbb helyet” - nyilatkozta az ÚMSZ-nek Csibi Magor. NATO-születésnap államelnöki sértéssel Együttes ülésen ünnepelték meg tegnap a honatyák, a kormány és az államfő Románia NATO-tagságának öt, az Észak-Atlanti Szövetség fennállásának hatvanadik születésnapját. Míg a plénumban felszólalók mindegyike Románia NATO- hoz való csatlakozásának fontosságát, lojalitását és hitelességét emelte ki. Mircea Geoană szenátusi elnök beszédében az Irakban állomásozó román csapatok mielőbbi kivonását szorgalmazta, ugyanakkor valószínűnek tartotta, hogy bővíteni kell az afganisztáni kontingenst. Az ülésre igyekvő Traian Băsescu viszont egy újabb sértő kijelentésével némileg beárnyékolta az ünneplést, amikor az Antena 3 hírtelevízió egyik munkatársának replikázott. „Te kis mitugrász” - szólt vissza a riporternek, amikor utóbbi az államfő lánya házvásárlási botrányával kapcsolatban hívta műsorba Băsescut. ◄ Traian Băsescu sértő megjegyzéssel árnyékolta be az ünnepet Fotó: Mediafax AKTUÁLIS 13 Körön belül Székedi Ferenc Bukarestben a tegnap ünne- ■ 4Smrípeltek, a franciaországi Strasbourgban és a né-Kirhjimetországi Kehiben a hét végén készítik az ünnepi fotókat, és közben durrannak a pezsgőspalackok Zágrábban és Tiranában is, hiszen ezekben a napokban két újabb állammal, Horváthországgal és Albániával bővül a hatvan esztendős Észak-atlanti Szerződés Szervezete, amelyet a II. világháború után, 1949. április 4-én alapítottak Washingtonban. Az alapokmány értelmében a tagállamok minden politikai és katonai eszközt felhasználnak országaik szabadságának és biztonságának megőrzése érdekében, az eltelt évtizedek pedig azt igazolták, hogy az alapítók ugyancsak jól gondolkodtak: mind a politikai, mind a katonai eszközök igénybevételére szükség volt, nem csupán a huszadik század második felében, hanem a huszonegyedik század első évtizedében is. A jormán parlament tegnapi ünnepi ülésén Románia csatlakozásának ötödik évfordulójára is emlékeztek, de arra már kevésbé, hogy mibe is került a csatlakozása az országnak. Például - és ennek is már tíz éve - meg kellett nyitnia légiterét a volt Jugoszláviát bombázó NATO-repülőgépek előtt, területért át kellett engedni a Koszovóba tartó cseh és lengyel katonai szerelvényeket, és 2004-ig még történt egy s más, ami a NATO-partnerség előszobájában bizonyította, hogy Románia szófogadó gyermek, az engedményekért és a Fekete-tengert is érintő globális katonapolitikai szempontok alapján beléphet a legalább résnyire megnyitott ajtón. A belső pártvillongások ellenére a román diplomácia megint csak jól teljesített, a romániai magyarság számára pedig a NATO-csatlakozás egyben azt is jelentette: Románia a szervezetbe már jó ideje belépett Magyarország mellé került, így a román nacionalizmus által fel-feldobott határ- és területmódosítási, Erdély-elvételi koholmányoknak többé nem lehet még csak szóbeli alapja sem, hisz a két szomszédos ország ugyanazokat a stabilitási dokumentumokat írta alá. De vajon mit érzett még a romániai átlagember a NATO-csatlakozás nyomán? Azt mindenképpen, hogy a hadsereg átalakult, a kötelező katonai szolgálat helyett életbe lépett a hivatásos, hogy a konstancai támaszpont mentén meglódult az élet, és nyilvánvalóan azt is, hogy amikor Bukarestben nagyszabású NATO-tanácskozás van, akkor még má sem nő a Cişmigiuban, nemhogy az utcákon lehessen járni. És talán azt is érzi: a romániai külföldi katonai jelenlét fokozásában vagy felszámolásában nem a hazai parlamenti erőké a döntő szó, még akkor sem, ha olykor a szónoki emelvényről történelmi büszkeséggel emlegetik a függetlenséget. Románia egy olyan katonaipolitikai szervezet tagja, ahol konkrét, gyakorlati kérdésekben nem nagyon lehet ficánkolni, de a NATO-Európai Unió, NATO-Oroszország, NATO-posztszovjet térség viszonyáról itthon is igen veretes külpolitikai tanulmányokat lehet írni. Nyilván nem ezek döntenek majd egyik témában sem, de a döntésközeliség érzése sokkal rokonszenvesebb, mint a körönkívüliségé. IP I* ps# Román lapszemle A Világbank javaslata szerint a hetven év fölé kellene emelni a nyugdíjkorhatárt 2050-ig, hogy a nyugdíjalap ne menjen csődbe. A férfiak várható átlagéletartama azonban 68 év. (Cotidianul) ► Az egységes bérezési törvénynek 2010 január 1-ig kell életbe lépnie. A munkaügyi minisztérium öt-öt kritérium alapján kell rangsorolja a tisztségeket, mint például: felelősség, kerativitás, tanulmányok, különleges státus, nyilatkozta a Pro Lex szakszervezetének vezetője Vasile Lincu. (Gândul)