Új Magyar Szó, 2010. április (6. évfolyam, 64-83. szám)

2010-04-01 / 64. szám

2010. április 1., csütörtök ) Gyenge szíve van Voicunak M. Á. Zs._______________________ ► Holnap reggel tárgyalják a leg­felsőbb bíróságon a korrupció­val vádolt Cătălin Voicu bukaresti szenátor fellebbezését a két nap­pal ezelőtt kiadott harmincnapos letartóztatási parancs ellen. A be­folyással való üzérkedésen raj­takapott honatya amúgy kedd es­te önként vonult zárkába, ahol csak pár órát töltött, ugyanis ke­véssel éjfél előtt rosszul lett, és a jilavai börtönkórházba szállítot­ták. Daniela Popescu, az intéz­mény szóvivője elmondta: a szív­panaszokkal beszállított Voicu ál­lapota stabilizálódott, és egy szak­orvos dönt majd arról, hogy visz­­szaviszik-e a zárkába. Mihai Dinu, a szenátor ügyvédje szerint a fellebbezésben nyomós érv lehet a szabadlábra helyezés mellett az a tény is, hogy védence egészségi állapota rohamosan romolhat a fogva tartás miatt. Amúgy semmi sem jelezte Voicu betegségét a kedd esti órákban, amikor kevés­sel a legfelsőbb bírósági döntés után megjelent háza kapujában egy rekesz ásványvízzel és egy sporttáskával, és meglepően jó hangulatban hozta az összegyűlt újságírósereg tudtára, hogy bevo­nul a börtönbe. „Csak a legszüksé­gesebbeket viszem, mint amikor tisztiiskolába jártam” - viccelő­dött Voicu. Ion Iliescu volt állam­fő tegnap tagadta, hogy már 1989 decemberében közeli kapcsolatba került Voicuval. „Akkor láttam először, amikor képviselőként megjelent a parlamentben. Akkor sem beszéltem vele, amikor a 2000-es években a Legfelsőbb Vé­delmi Tanács (CSAT) titkárságán dolgozott” - mondta Iliescu, hoz­zátéve, a CSAT állandó kapcsolat­ban állt a védelmi és belügymi­nisztériummal, valamint a külön­böző titkosszolgálatokkal .◄ Koalíciós zavar Szatmáron Sike Lajos______________________ ► Kisebb botrányt kavart a Szatmár Megyei Tanács teg­napi ülésén a minisztériumi alá­rendeltségű, vest megyei mező­­gazdasági tanácsadó központ me­gyei alárendeltségű mezőgazda­­sági kamarává alakításának jóvá­hagyása. A vonatkozó kormány­­rendelet értelmében a kamara ve­zetőségét az önkormányzat neve­zi ki, ennek értelmében a tanács határozatot, fogadott el az ideigle­nes igazgató mielőbbi munkába állításáról, hogy a folyó ügyek in­tézése ne szenvedjen halasztást. A határozat huszonöt támogató és öt ellenszavazatot kapott, elle­ne csak a PD-L szavazott, mivel tanácsosai a döntést úgy értel­mezték, hogy a tavaly beiktatott igazgatójuknak mennie kell. Az RMDSZ, a PSD és a PNL egyön­tetűen a változás mellett tette le voksát, belső hírek szerint az RMDSZ az intézmény jelenlegi atigazgatóját, a nagy tapasztalatú Fodor István mérnököt látná szí­vesen a kamara igazgatói széké­ben. A PD-L helyi vezetői most azzal próbálnak nyomást gyako­rolni az RMDSZ-re, hogy azt hangoztatják: a szervezet nem akar velük együttműködni, ezért feljelentik főnöküknél, Boc mi­niszterelnöknél. ◄ Teo honatya lenne ENSZ Politikai pályára lép a több szórakoztató televíziós mű­sort is nagy sikerrel vezető Teo Trandafir. Románia egyik legis­mertebb médiasztárja tegnap jegyeztette be indulását a De­mokrata-Liberális Párt (PD-L) színeiben a fővárosi választási irodánál. Ellenfele a PSD-PC ré­széről Liliana Minca lesz. „Álmatlan éjszakákon vagyok túl, nem tudtam eldönteni, jó vagy rossz lesz-e, ha indulok. Csupán attól félek, hogy ne okoz­zak csalódást a polgároknak” - mondta volt kollégáinak Trandafir, hozzátéve, elsősorban a gyermekek problémáival sze­retne foglalkozni, és rajtuk sze­retne segíteni, ha sikerül meg­nyernie a választást. Szerinte a televíziózás és a politizálás össze­egyeztethető, kiegészítik egy­mást. A 19-es számú, bukaresti egyéni választókerületben április végén szerveznek időközi válasz­tást, miután Daniela Popa volt konzervatív pártelnök lemondá­sával megüresedett egy hely a képviselőházban. A 42 éves Teo Trandafir, aki korábban egyebek között azzal keltett szenzációt, hogy hatvan kilogrammot fogyott, tegnap el­mondta: azért iratkozott be a PD-L-be, mert ígéretet kapott az alakulattól, hogy segítenek neki „egy pár olyan projekt sikerre vi­telében, amellyel évek óta küsz­ködik”. A sztár döntésében vélhetően az is közrejátszott, hogy 2008 vé­gétől szakmai téren holtvágány­ra került, szinte teljes mértékben lekerült „a képernyőről”, miután legutóbbi adásait már csak ala­csony nézettségű helyi televíziók sugározták. Hanyatlása 2007-ben kezdődött el, amikor elhagy­ta Pro TV-t. Utólag kiderült, hogy a médiasztár személyes márkane­ve nem olyan erős, mint a Pro TV- é, hiszen Teo Trandafir számára az ott töltött idő bizonyult „az aranykorszaknak”. A román közvélemény azonban még min­dig nagyon jól ismeri őt, így a kampányban előnyére válhat népszerűsége. Előnye azonban könnyen hátránnyá változhat, hi­szen a demokraták ellenfelei máris csípős megjegyzésekkel fo­gadták a demokraták döntését. Victor Ponta, a legerősebb ellen­zéki erőnek számító Szociálde­mokrata Párt (PSD) elnöke sze­rint a demokraták kifogytak a hozzáértő szakemberekből. Da­niel Constanin, a szintén ellenzé­ki Konzervatív Párt (PC) elnöke szerint a parlamentben politikai tapasztalatra van szükség, nem „valóságshow-ra”. ◄ Teo Trandafir (középen) mosolya a régi, kérdés, hogy a politikai iszapbirkózásban is megállja-e a helyét Fotó Agerpres Rádió: magyar elnök kerestetik Folytatás az 1. oldalról Forrásunk szerint az elvi politi­kai egyezség nem jelenti auto­matikusan azt, hogy a román rá­dió élére magyar szakember ke­rül. Többek között arra utalt, hogy a közszolgálati adó vezető­jét a parlament nevezi ki. A hon­atyáknak arról személyről kell majd szavazniuk, akit a tizenhá­rom tagú igazgatótanács saját soraiból elnök-vezérigazgatónak javasol. A testületbe a parlamen­ti pártok - politikai algoritmus szerint - összesen nyolc, a parla­ment és a kormány egy-egy, a ki­sebbségek egy, a rádió alkalma­zottai pedig két tagot delegálnak. „Ha az egyezség működik, ak­kor a tizenhárom igazgatótaná­csi tagból hét szavazata biztosí­tott. Ám előfordulhat, hogy nem mindenki úgy jár majd el, ahogy a politika diktálja” - magyarázta a politikus. Román sajtóértesülések sze­rint maga Traian Băsescu állam­fő jónak látná, ha a rádió jelen­legi elnök-vezérigazgatója, Ma­ria Țoghină megőrizné tisztsé­gét, annál is inkább, mert tevé­kenységében a pártok sem talál­tak kivetnivalót. Erre is utalha­tott Raluca Turcan, a képviselő­ház művelődési bizottságának elnöke is, aki a rádió tevékenysé­gi jelentésének keddi megszava­zásakor kijelentette: pártja nem akarja „csupán a változtatás kedvéért” leváltani az intéz­mény vezetőjét. Szász Attilát megkeresték Lapunk úgy tudja, az RMDSZ eddig Szász Attilát, az Audio­vizuális Tanács tagját, illetve Gáspárik Attilát a Marosvásárhe­­lyi Művészeti Egyetem rektorát kereste meg azzal a kéréssel, hogy vállalja el a tisztséget. Szász Attila ezt tegnap az ÚMS­Z-nek megerősítette. „Való­ban megkerestek, ám még nem adtam választ a felkérésre. Egy­előre hajlok arra, hogy megőriz­zem tisztségemet az Audiovizu­ális Tanácsban” - jelentette ki Szász. Gáspárik Attila ezzel szemben lapunknak azt nyilatkoz­ta: hivatalosan nem kereste meg senki az ügyben. „Ha felkérnének sem vállalnám” - szögezte le. A TVR-nél is lesz váltás? A közszolgálati adó igazgató­­tanácsában jelenleg Ágoston Hu­gó az RMDSZ delegáltja, aki azonban - nyugdíjas lévén - nem lehet vezérigazgató. Ágos­ton egyébként megőrizhetné mandátumát a testületben abban az igen valószínűtlennek tartott esetben, ha a kisebbik koalíciós alakulat a kormánynak járó hely­re is delegálhatna egy tagot. A közszolgálati televízió igazga­tótanácsában Stanik István az RMDSZ delegáltja. Lapunknak elmondta, őt még nem keresték meg azzal a kérdéssel, vállalna-e újabb mandátumot. Ha felkérnek, igent mondanék” - mondta Sta­nik, aki háromévesre rövidült mandátumának eredményei kö­zött említette a magyar nyelvű műsoridő meghosszabbítását és a marosvásárhelyi magyar nyelvű területi stúdió létrehozását. ◄­­ Szász Attila Fotó: Mihăiţeanu Albert AKTUÁLIS 13 Jövő a zálogházban Miután kezdetben a Nem- ' TM *''■­zetközi Valutaalaptól igényelt első „ válságköl­­csönt" csupán biztonsá­gi övnek nevezte, Traian Băsescu állam­­­­fő most nem tartja ki­rg­i­­­n­t­a zártnak, hogy Roma- Bogdan Tibor hiteihez folya­modik. Igaz, akárcsak korábban, most is igyekezett eljelentékteleníteni az esetleges pénzfelvételt, amelyet rugalmas hitelvonal­nak nevezve amolyan tartalékintézkedésként tálaltam az esetre, ha az országnak netán mégis szüksége lenne rá. Túl azon, hogy Cotroceni ideiglenes lakója ismét túllépte hatáskörét, és a bejelentésre illetékes minisz­terelnök, központi jegybanki kormányzó és pénzügyi tárcavezető helyett maga közölte az esetleges lépést, az államfő alighanem is­mét elhallgatja a lakosság előtt - mert a va­lutaalapot már kevésbé tudja megtéveszteni - a valós helyzetet. A valós helyzet pedig az, hogy a nemzetközi pénzintézettel lekötött 12,95 milliárd eurós hitel nagyobbik részét, több mint 9 milliárd eurót Románia már lehívta és felélte. Saj­nos, ez a pénz korántsem munkahelyterem­tő, gazdaságélénkítő beruházásokra ment el, hanem a társadalmi feszültségek gőzkazán­jának kitörését volt hivatott megelőzni, a bér- és nyugdíjalap megpótlásával, miköz­ben az ország eladósodása immár megha­ladta a bruttó nemzeti össztermék 30 száza­lékát. Tudott dolog, hogy a kölcsönben az a jó, hogy felvevője a más pénzéből költekez­het, de az a rossz, hogy a sajátjából kell visszafizetnie. Márpedig a kormány eddig csak költekezett, a visszafizetés csak ezután következik: két év múlva két-, 2013-ban hat, 2014-ben pedig ötmilliárd eurót kell törlesz­­­tenie az országnak. Hogy miből és miként­­ arra most az illetékeseknek nincs válaszuk, hacsak nem tekinthető bizonyos fokig an­nak az államfő bejelentése. A Nemzetközi Valutaalap elnökének hason­latát folytatva, miszerint intézménye a beteg országok orvosa, elmondható: az eddigi kap­kodó és rögtönzött, félszálas „válságkezelő" intézkedések mellett a hitelfelvétel csak tüneti kezelésnek tekinthető, amely nem gyógyítja a súlyosbodó kórt. Az idő pedig sürget, hiszen két esztendő múlva ismét választási év lesz, amely sohasem megszorító intézkedésekre bá­torítja a mindenkori hatalmat. Gazdasági és pénzügyi szakértők nagyrészt egyetértenek abban, hogy Romániának leg­feljebb akkor lenne szüksége újabb, jelentő­sebb nemzetközi hitelre, ha a válság a várt­nál jóval hosszabb időre kinyúlna, vagy ne­tán újabb krízishelyzet körvonalazódna. Traian Băsescu tehát alighanem ismét tud valamit, amit nem köt a lakosság orrára, jól­lehet a kölcsönöket és a velük járó kamatokat korántsem az államfő fizeti vissza, hanem éppen azok, akiknek jövőjét most ismét zaci­­ba készül csapni - nemcsak megkérdezésük, de tájékoztatásuk nélkül. Közhelyszámba menő igazság ugyanis, hogy az eladósodás végső soron a jövő elzálogosítása. Persze nem kevésbé igaz az is, hogy húsz esztendő után Romániának a jövőjén kívül már nincs is igazán mit áruba bocsátania. ­ Román lapszemle A Radu Berceanu szállításügyi miniszter köreibe tartozó cég készíti azt a számító­­gépes programot, amelyet minden sofőr­iskolának meg kell vásárolnia. (Adevărul) ► Tizenöt év telt el Románia legsúlyo­sabb légi katasztrófája óta: 1995. márci­us 31-én 59 személy vesztette életét, ami­kor Băloteşti-nál lezuhant a Tarom légi­­társaság Bukarestből Brüsszelbe tartó gé­pe. (Adevărul) ► A gazdasági krízis elle­nére öt százalékkal nőtt idén a húsvéti bónuszok összege. Legjobban a banki szektorban járnak, ahol átlagban 320'J lejt vihetnek haza. (Gândul) ► A mező­­gazdasági tárcavezető szerint a kereske­delemben kapható borok fele hamisít­vány. (Gândul)

Next