Új Magyar Szó, 2011. november (7. évfolyam, 212-233. szám)
2011-11-01 / 212. szám
2011. november 1kedd I j Az USL „leírta” Mircea Geoanát N. Á. Zs. ► Miközben saját pártja vezetős ironikusan viszonyult Mircea Geoană volt szociáldemokrata államfőjelölt esetleges újrázási szándékához, a Szociál-Liberális Szövetség (USL) korábban már megnevezett jelöltje, Crin Antonescu nem zárkózott el tegnap az elől, hogy előválasztásokon döntsenek az ellenzék 2014-es indulójának személyéről. Az USL tegnap reggeli tanácskozása előtt Liviu Dragnea szociáldemokrata főtitkár arra „biztatta” Geoanát, hogy ha valóban indulni szeretne az elnökválasztásokon, akkor iratkozzon át a Nemzeti Liberális Pártba (PNL). „Mircea Geoanának tartózkodnia kellene az efféle kijelentésektől, hiszen ő elveszített már egy ilyen megmérettetést” - fogalmazott Dragnea, aki megjegyezte, hogy a szenátus elnöke valószínűleg azért nem tud az ellenzéki alakulatok együttműködésének feltételeiről, mert az utóbbi másfél évben külföldön tartózkodott. Victor Ponta pártelnök ugyancsak gúnyosan jegyezte meg, hogy nem támogatná Geoană átigazolását a PNL-be, mert „kedvesek nekem a liberálisok”. Crin Antonescu PNL-elnök nem tart az esetleges konkurenciától, tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, kész megmérettetni magát egy belső előválasztáson. Ugyanakkor leszögezte, hogy az USL kormányfőjelöltjének személye nem lehet vita tárgya, ugyanis a parlamenti választásokig kevés idő van hátra, és a szavazókat nem szabad összezavarni. A liberális elnök nyilatkozatának előzménye, hogy Adrian Năstase volt miniszterelnök azt javasolta: a PSD állítson államfő-, a PNL pedig kormányfőjelöltet az USL választási győzelme után. ◄ Államfői ultimátum N. Á. Zs. Tíz napon belül immár másodszor sürgette meg Traian Băsescu államfő a parlament két házának elnökeit, hogy gondoskodjanak a törvényhozásban elfekvő jogszabályok napirendre tűzéséről és gyors elfogadásáról. Az államfő elsősorban a szociális támogatások törvényét és a bírák jogállását szabályozó jogszabályt kérte számon. Băsescu azzal indokolta kérését, hogy Románia elnökeként garantálnia kell az uniós csatlakozási szerződésben foglaltak teljesítését. Mint ismeretes, az Európai Bizottság utolsó országjelentése az igazságügyi reformról elvárásként fogalmazta meg a bírák jogállásáról szóló törvény módosítását. „Amint önök is tudják, országunk kiemelt figyelmet kap az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében. A fent nevezett törvény elfogadásával átlátható és tárgyilagos szabályozást vezethetnénk be a legfelsőbb bíróságon dolgozó bírák kinevezését illetően” - fogalmazott Băsescu. A szociális támogatások törvényét több hete nem tudták szavazásra bocsátani a szenátusban az ellenzék „parlamenti játszmái” miatt. Legutóbb múlt szerdán bojkottálták a jogszabály vitáját, miután a Demokrata Liberális Párt (PDL) elállt attól az alkutól, amellyel első fázisban a kvórum biztosítására bírta a szociáldemokrata frakciót. Mivel ma az RMDSZ kérésére nem dolgoznak a honatyák, a kormány által benyújtott tervezetet a holnap érvénybe lépő hallgatólagos elfogadás napján tűzhetik utoljára napirendre. Az ellenzéki pártok nevében nyilatkozó Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök szerint Traian Băsescu félrecímezte levelét, azt kizárólag a kormánypárti szenátoroknak kellett volna küldenie, akik következetesen hiányoznak a felsőház plenáris üléséről. Tudatában annak, hogy a szenátusban majdnem lehetetlen lesz átvinni záros határidőn belül a kért jogszabályokat, a koalíciós tanács tegnapi ülésén leszögezték, nem zárják ki a kormányzati felelősségvállalást sem a szociális támogatások törvénye esetében, ugyanis a jogszabálynak az év végéig életbe kell lépnie. Ugyanakkor Sever Voinescu PDL-szóvivő szerint a képviselőházban sokkal hatékonyabban tudnak majd haladni a törvény vitájával. Az ellenzék szerint felelősségvállalásról csak a következő, februárban kezdődő ülésszakban lehet szó, ugyanis a házszabályzat szerint egy napirendre tűzött jogszabály vitáját nem lehet önkényesen megszakítani. ◄ A foghíjas szenátusi padsorok miatt tulajdonképpen leállt a felsőház törvényhozói munkája Fotó: Tofán Levente Népszavazást írnának ki a székely megye megalakításáról Kovács Zsolt Háromszék önkormányzata tegnap többórás vita után elfogadta azt a határozattervezetet, amely révén 2012. március 11-én népszavazást írnak ki Kovászna megye területének módosításáról és Székelyföld megye megalakításáról. A kezdeményezés a Magyar Polgári Párt (MPP) nevéhez fűződik, amelynek megyei frakciója júniusban nyújtotta be a népszavazás kiírását kérő dokumentumot. Az RMDSZ-es tanácstagok mindeddig azért ódzkodtak a tervezet elfogadásától, mert a prefektúra már több hasonló kezdeményezést támadott meg - sikerrel- a közigazgatási bíróságon. A háromszéki önkormányzat tegnapi ülésén Tamás Sándor tanácselnök kifejtette: a határozattervezet napirendre tűzéséhez a tanácstagok egyharmadának, ez esetben tíz személynek a aláírására lenne szükség, mivel ez nem valósul meg, tanácselnökként ő javasolja, hogy felvegyék a napirendre, de jelezte, hogy nem ért egyet annak tartalmával. Hogy szavazhassanak a tervezetről, később Molnár Endre RMDSZ-es tanácstag jelezte, tizedikként ő támogatja a kezdeményezést. Tamás Sándor a téma kapcsán kifejtette: azért tartja szükségesnek tárgyalni erről a témáról, mert véleménye szerint ezt az MPP évek óta „véres kardként” hordozza körbe, igazából politikai céllal dobták be a témát, anélkül, hogy számoltak volna a következményeivel és hatásával. Emlékeztetett, hogy az elmúlt években tizenhárom Kovászna megyei településen, többek között Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen az MPP-s és az RMDSZ-es tanácstagok egyöntetű szavazatával fogadtak el ehhez hasonló határozatokat, amelyeket később mind érvénytelenítettek a közigazgatási bíróságon. Tulit Attila MPP-s tanácstag cáfolta ezt a feltevést, és kifejtette, hogy a polgári párt komolyan gondolja Székelyföld régió megalakítását. Az ülésen jelen lévő Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester ezt követően arra kérte a tervezetet kezdeményező polgári párti frakciót, pontosítsák azt, hogy a népszavazáson miről kérdezik meg az embereket: Székelyföldi fejlesztési régió, Székelyföld autonóm terület vagy Székelyföld megye létrehozásáról, ez ugyanis nem derült ki a benyújtott tervezetből. Felhívta arra is a figyelmet, hogy nem használhatják a tervezet mellékleteként a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Székelyföldi autonómia statútumát, mivel abból például kimarad a mostani Kovászna megye területéhez tartozó öt bodzavidéki település, és nincs benne az elmúlt években önállósult hat település, amelyek viszont Székelyföld részei. Tulit Attila polgári párti képviselő pedig elmondta: ha az RMDSZ tanácstagok tényleg érdemi vitát szeretnének folytatni, úgy, hogy annak finalitása is legyen, akkor ő vállalja a településekről szóló melléklet elkészítését. A végül elfogadott határozat szerint a népszavazást 2012. március 11-én, vasárnap tartják meg, és két kérdésre kell válaszolniuk a polgároknak. „Egyetért-e azzal, hogy módosítsák Kovászna megye területét, a melléklet szerint?” - ez a melléklet tartalmazza a háromszéki települések felsorolását, kivéve a románok által lakott Bodzavidéket. A népszavazás második kérdése az lenne, hogy „Egyetért-e Ţinutul Secuiesc - Székelyföld adminisztratív terület megalakításával, amelynek része Kovászna megye, az első kérdésben említett módosításokkal?” Sabin Calinic tanácstag ekkor arra hívta fel a figyelmet, hogy ez országos referendum témája, amelyet kizárólag az államfő írhat ki a parlament megkérdezése után, így az erről való döntés nem tartozik a megyei tanács hatásköréhez. Emiatt a hat román tanácstag nem vett részt a határozattervezet megszavazásában, amelyet 24 MPP-s és RMDSZ-es támogató szavazattal elfogadtak. Az ülés végén Vargha Zoltán jegyző felhívta a képviselők figyelmét, hogy törvényességi hiányosságok miatt nem jegyzi ellen a határozatot, amelyet várhatóan a prefektúra a közigazgatási bíróságon támad majd meg. ◄ AKTUÁLIS 13 Búcsú az orvosoktól Riasztó adatot közölt a román orvosi kamara elnöke. Vasile Astdrostone arra figyelmeztetett, hogy az idei esztendő első kilenc hónapjában jövt. A fotó mint 1900 orvos Bogdan Tibor távozott az országból. Végleg vagy nem végleg - az majd elválik, ám mindenesetreg jó időre. Legalábbis addig, ameddig a román egészségügyi rendszerben érezhető javulás nem következik be, erre pedig a jelek szerint még jócskán várni kell. A romániai „orvosexodus” immár aggasztó méreteket öltött. Nem hivatalos adatok szerint például csupán Franciaországban jelenleg már mintegy hatezer romániai orvos dolgozik. Mindeközben pedig az országban ezer lakosra kevesebb mint két orvos (konkrétan 1,9) vagy ha derűlátóak akarunk lenni, és a fogorvosokat is beszámítjuk , akkor valamivel több, egészen pontosan 2,2 orvos jut. Ami nyilvánvalóan messze elmaradt az ezer lakosonkénti 3,7- es európai átlagtól. Pozitív változásra pedig semmi remény, legalábbis addig, ameddig minálunk az egészségügyre a bruttó hazai termék kevesebb mint 3 százalékát fordítják, miközben az Európai Unió szintjén átlagosan a nemzeti vagyon 5-6 százaléka jut az ágazatnak. Ilyen körülmények között az egészségügy reformjának sincs esélye, az egymást követő szakminiszterek minden jóindulatú törekvése ellenére. Az pedig igen kétes értékű siker, amivel a bukaresti hatóságok dicsekszenek, nevezetesen, hogy az országban az utóbbi időszakban hatszorosan növekedett a gyógyszerfogyasztás. Ez ugyanis egyrészt a lakosság siralmas egészségügyi állapotára utal, másrészt pedig az ország az egy főre eső gyógyszerfogyasztás tekintetében is a kullogok között van. Köztudott, hogy az orvosok alulfizetettek, aminthogy az sem titok, hogy legtöbbjük emiatt nem is a fizetéséből, hanem többnyire a betegek hálapénzeiből él, nem is mindig rosszul. Ezért hiba lenne az elvándorlás okát kizárólag az anyagiakban keresni. Tény, hogy igen sokan azért választják a külföldi boldogulást, mert a hazai egészségügy tarthatatlan állapota - a kórházak gyenge felszereltsége, a gyógyszerek, az elemi orvosi műszerek, berendezések hiánya miatt szakmai fejlődésük egyszerűen lehetetlenné vált az országban. És egyébként is: miért is, milyen megfontolásból, milyen reménnyel maradnának Romániában, amikor maga az államfő biztatja a lakosságot az elvándorlásra, a külföldi munkakeresésre, azt a véleményét sem titkolva, hogy az országnak nem értelmiségieket, filozófusokat, hanem autóbádogosokat és pincéreket kell kinevelnie. Persze be kell látnunk, hogy a román politikai elitnek valóban nincs szüksége hazai orvosra. Őket vajmi kevéssé érdeklik a hazai egészségügy állapotai. Ők ugyanis messze elkerülik a lerobbant romániai kórházakat, és, akárcsak egyébként maga Traian Băsescu, már régóta elit külföldi kórházakban gyógyíttatják magukat - az sem kizárt, hogy éppen Romániából elvándorolt, kiváló orvosokkal. Román lapszemle Űrtaxik gyártására készül a Boeing - állítják a cégen belüli források. Az űrtaxik a NASA űrsiklókat gyártó egységeinek egyikében készülnének. (Adevărul) ► Európai geológusok és paleontológusok egy csoportja kiszámította, hogy az emberiség 2252. október 30-án fog kipusztulni. Ezt követően a világot a patkányok uralják majd. (Evenimentul Zilei) ► Három év alatt négymillió fejébe kerül Romániának az ország turisztikai brandjének népszerűsítése. (Curierul Naţional)