Új Magyarország, 1992. június (2. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-17 / 142. szám
Parlamenti napló Szakszervezetek esélyegyenlősége (Folytatás az 1. oldalról) Az Országgyűlés tegnapi ülésnapján 210 igen, 1 nem és 16 tartózkodó szavazat mellett határozatot fogadott el a kormány munkájáról szóló beszámoló országgyűlési vitájáról. A Tisztelt Ház azt a Salamon László által beterjesztett indítványt támogatta, amelynek értelmében a kormány a határozat kihirdetésétől számított 90 napon belül köteles beterjeszteni a parlamentnek beszámolóját eddigi munkájáról. Délután a T. Ház három mentelmi ügyben döntött. A képviselők kérésére felfüggesztette Ómolnár Miklós (35-ök) mentelmi jogát. A képviselő Torgyán Józsefet csalónak nevezte a Tv Híradóban. Ómolnár Miklós arra kérte a T. Házat: tegyék lehetővé, hogy a független magyar bíróság eldönthesse, vajon fűződött-e nyomós közérdek ehhez a kijelentéséhez. Pásztor Gyula, a 35-ök frakcióvezetője saját szavai szerint képviselőcsoportja határozatát ismertette egy sajtókonferencián, s emiatt Torgyán József rágalmazási pert indított ellene. A T. Ház Pásztor Gyula mentelmi jogát nem függesztette fel. Szintén ilyen döntést hoztak a képviselők Kiss György (MDF) ügyében, akit válása kapcsán jelentett fel az anyósa. Az Országgyűlés megszavazta az egészséges ivóvíz ellátást elősegítő programról szóló országgyűlési határozati javaslatot. A határozat szerint a kormánynak 1992. augusztus 31- éig kell kidolgoznia a települések egészséges ivóvíz ellátását elősegítő kétéves programját. A programnak tartalmaznia kell a megvalósíthatóság finanszírozási forrásait, azok elosztási rendjét, de a környezetvédelmi szempontokat is. Ezt követően a T. Ház elfogadta a szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló törvény módosítását. Az alig fél tucatnyi paragrafusból álló csomag lényege, hogy intézkedik a szakszervezeti vagyonmegosztás mikéntjéről, és bizonyos időpontokat határoz meg az érdekképviseleti testületek választására vonatkozóan. Az alaptervezet - az Alkotmánybíróság egy közelmúltban hozott döntésével összhangban - konkrét időszakaszt jelölt volna ki a szakszervezeti választásokra is. Az október 1-je és november 30-a közötti intervallumot végül is képviselői indítványra törölték a módosítások sorából. Ennek oka, hogy Schamschula György munkaügyi államtitkár az alkotmányügyi bizottságban ígéretet tett arra, hogy augusztusra elkészül a szakszervezeti választásokra vonatkozó külön törvényjavaslat, amely rögzíti az időpontot is. A most elfogadott törvény mindazonáltal már rögzíti, hogy a szakszervezetek között felosztandó vagyon használatának ideiglenes megosztása a választáson elért támogatás alapján történik. Az eredmények ismeretében a választásokat követően hat napon belül külön törvényt alkotnak az ideiglenes vagyonmegosztásról. A késő esti órákban az elnöklő Szűrös Mátyás az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó törvényekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját elnapolta. Az Országgyűlés ma bizottsági ülésekkel folytatja munkáját, a rendkívüli ülésszak következő plenáris ülését holnap tartják. Segíthet az erdősítés Magyarország nem kíván élni a lehetőséggel, hogy az erdősítésért cserébe adósságelengedésért folyamodjon. Ennek oka, hogy döntő részt nem kormányoknak tartozik hazánk. Ez az akció csak az ilyen jellegű tartozásokra biztosít kedvezményt. Egyébként is rontaná hitelképességünket - mondotta tegnap a brazíliai Rióból hazaérkező magyar küldöttség vezetője, Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a Ferihegyi repülőtéren tartott sajtótájékoztatón. A téma szóba került Rióban, a volt szocialista országok külön megrendezett tanácskozásán is. Hazánk Rióban aláírta a globális felmelegedés megakadályozása érdekében kötött egyezményt. A felmelegedésben nagyrészt szerepet játszó széndioxid jelentős részét köthetik meg az erdők, ezért egy már elfogadott program alapján az ezredfordulóig mintegy 150 ezer hektárnyi terület erdősítését irányozták elő. A miniszter rámutatott, hogy kötelezettségeket ró hazánkra a szintén aláírt, a biológiai sokféleségre vonatkozó egyezmény. A megfelelő természetvédelem pénzbe kerül, ezért szükséges, hogy Magyarország is mielőbb nemzeti jövedelmének nagyobb részét, fordítsa környezetvédelemre. és ígérem az alábbi címre tjgzbesitni: Megiindelő nevt: Cím:................. Sz előfizetés dija egy hónapra: 316.- ft, negyedévre: 948.- ft Az tldfizttlsi dijat a finti ebnen nyugtával jelentigzb ígző tsítbne((fizetem. A megrendeld lapot borítékon, bérmentesítés nélkül az alábbi címre írjak fladni: 1410 •Budapest, Tf.: 199. Tunolca It. aláírás Legyen feddhetetlen magyar parlament! Ennek érdekében a kisgazda politikus egy új különbizottság felállítását is javasolta, amelynek 60 napon belül kellene a testület elé terjesztenie megállapításait. Az előterjesztést név szerinti szavazással tűzték napirendre a képviselők. Javaslatom lényege - nyilatkozta lapunknak a kisgazda politikus -, törvény az országgyűlési képviselők feddhetetlenségéről. Keletkezését az indokolta, hogy úgy véljük, immár semmivel sem indokolható az a késedelem, ami a parlamentet ezen a téren jellemzi. Hiszen az első, e témába vágó törvényjavaslat éppen a napokban lesz kétéves, s májusban már egyesztendőssé vált a hasonló tárgykörű kormányjavaslat is. Emellett - s erre sincs elfogadható magyarázat - az emberi jogi és a nemzetbiztonsági bizottságok is már lassan fél éve tárgyalják a tervezetekhez beérkezett módosító indítványokat. Ebben a kérdésben végre „A"-t vagy „B"-t kell mondani! Még azt is tisztességesebb válasznak tartanám, ha kimondanák: egyszer és mindenkorra elfelejtjük, elejtjük ezt a témát, s nemet mondunk az egészre, minthogy nem akarunk, vagyii nem tudunk, vagy nem merünk szembenézni ezzel a kérdéssel. 1. - Miben tér el az ön indítványa a korábban a bizottságoknak kiadott ír javaslatoktól? n - A napirenden lévő, de hosszabb ideje nem tárgyalt törvény az országgyűlési képviselők mellett minden jelentős köznéleti poszton megvizsgálná a feddhetetlenség kérdését. Ez elsősorban az elmúlt rendszer III/III-as ügynöklistájához, az 1956 előtti AVH vezető testületéhez, illetve a forradalom utáni karhatalmi egységekhez való tartozást hivatott tisztázni. A kisgazda frakció már tavaly nyáron benyújtott e tárgyban egy indítványt, amelynek az a lényege, hogy a testület elsősorban önmagán végezze el a vizsgálatot. Azért fogalmaztunk így, mert erkölcstelennek tartottuk, hogy a parlament úgy döntsön más emberek feddhetetlenségének ügyében, hogy önmagát nem tisztázta előtte. Ezt a javaslatunkat azonban a Ház levette a napirendjéről, mert úgy ítélte meg, hogy ezt a kérdést majd a készülő törvény keretében fogják megválaszolni. Önök egyben egy újabb bizottság felállítását is javasolják a parlamenti képviselők „átvilágítása" ügyében... - Ez lenne a legmegfelelőbb forma a tisztázás lefolytatásához. Olyan bizottságra gondoltunk, amelyben - a paritás elvének megtartásával - a két legnagyobb parlamenti párt 2-2 fővel, a többiek pedig (a függetleneket is ideértve) 1-1 taggal képviseltetnék magukat, s ahol kétharmados többséggel születnének határozatok ebben a lényeges kérdésben. Továbbá: a Ház elnöke lenne a bizottság vezetője, a nemzetbiztonsági és az alkotmányügyi bizottságok irányítói pedig alelnöki tisztséget kapnának ugyanitt. A testület feladata egy mondatban az lenne: meg kellene vizsgálni, hogy az országgyűlési képviselők bármelyike állt-e érdemi tevőleges kapcsolatban a megnevezett szervezetekkel, s amennyiben kiderülne a múltbeli vétség, a bizottság felszólítaná a lemondásra az érintettet, akinek a nevét csak abban az esetben hoznák nyilvánosságra, ha nem tenne eleget ennek a parlamenti döntésnek. - A jelen lévő képviselők - a testület kétharmada - igennel szavazott az önök javaslatára. Akkor miért „ült" mégis két éve majdhogynem mozdulatlanul az ügy? - Egy biztos: alapos vizsgálatokkal még ma is kideríthető, mennyire feddhetetlenek a magyar parlamentben ülő képviselők. S most ezért is sürgetem ezeknek a tisztázásoknak a lezárását. Egyszer s mindenkorra szűnjenek meg azok a vádaskodások, feltételezések, amelyekben egyesek azt mondják: az eltelt két év alatt sok dokumentum elveszett vagy átíródott, így egyes képviselők múltja úgymond megszépült. Mailár Éva Alig csendesült el a hétfői plenáris ülésen kialakult kisgazda-, illetve Torgyán-keltette vita, tegnap ismét e párt - igaz a másik képviselőcsoportjának egy tagja vonta a testület figyelmét magára. Omolnár Miklós napirend előtti felszólalásában azt sürgette a Tisztelt Háztól, hogy végre tegyenek pontot annak a vizsgálatsorozatnak a végére, amely a képviselők múltját lenne hivatott tisztázni. Gazdasági térkép a fővárosi kórházakról Elavult belső pénzügyi rendszer Fővárosi kórházigazgatók találkoztak a közelmúltban a parlament egészségügyi bizottságának tagjaival. A megbeszélések tapasztalatait Fejér László, az Erzsébet kórház igazgató főorvosa foglalta össze lapunk számára. - A találkozón a hazai egészségügy helyzetét a budapesti kórházak sajátos gondjain keresztül vizsgáltuk meg. Azért is kezdeményeztük ennek a témának ilyetén megtárgyalását, mert leginkább a kórházakban, érzékeljük, mennyire hiányoznak az ágazat működéséhez szükséges alaptörvények, az azokhoz csatlakozó kamarai és gyógyszerészeti jogszabályok. Mennyire rontja az említett helyeken folyó tevékenység feltételeit az, hogy kidolgozatlanok a társadalombiztosítást korszerűsítő, a különleges biztosításokat lehetővé tevő rendeletek. Emellett különösen a működtetési költségek megdrágulása rontja az egészségügyi intézmények helyzetét: az energiaárak, a közüzemi díjak emelkedésén túl a kórházakat nagy mértékben terhelik a magas gyógyszerbeszerzési összegek is. E fenti gondok ismeretében kértük az említett találkozón az illetékes parlamenti bizottságot, hogy lehetőség szerint segítse elő: szülessen mielőbb döntés ezeknek a növekvő költségeknek az ellentételezésére. Úgy tudom, a fővárosi kórházaknak éppen az utóbbi hónapokban készítettek „térképet" a működési feltételeket meghatározó gazdasági mutatóikról... - Olyan adatokat gyűjtöttek egybe ezek a budapesti intézmények, amelyek jól tükrözik, milyen, főleg anyagi eredetű nehézséggel kell szembenézniük működtetésük közben, mennyit lehet - ha lehet egyáltalán - lefaragni az olykor vitathatatlanul pazarló gazdálkodásból, túlköltekezésből. Abban a szakemberek és a képviselők is egyetértettek, hogy ezek az úgynevezett „átvilágítások" hűen feltárják a kórházak működési körülményeit, használható, pontos adatokat közölnek az egyes épületek műszaki állagáról, a műszerezettségük fokáról, sőt még a fejlesztési elképzelésekre is utalnak. Így kiválóan alkalmasak arra, hogy alapul szolgáljanak az egészségügyben folyó jogalkotó munkához. - Milyen témák kerültek még szóbra a megbeszélésen ? - A fővárosi kórházak vezetői első kézből tájékoztatták a képviselőket a szakellátás helyzetéről, az ahhoz szorosan kapcsolódó műszerbehozatali nehézségekről - ennél a témánál az orvos-igazgatók érintőlegesen kitértek a vámügyi kérdésekre is -, melyeknek pénzügyi fedezetei egyelőre megoldatlan. Jelentős eredménynek tartom, hogy a gyakorlati szakemberek is elismerték: az egészségügyi reformfolyamatok továbbviteléhez elengedhetetlen az intézményeken belül is megvalósuló takarékosság, a belső finanszírozási rendszer gyökeres átalakítása. Mi ennek a változásnak a lényege? - A gyógyító intézmények belső pénzügyi rendszerének átszervezése talán nagyobb gondot jelent az egészségügy irányítói számára, mint az egész ágazat gazdasági szisztémájának a megváltoztatása. Előbbibe ugyanis olyan megcsontosodott „adok-kapok" rendszer alakult ki - így például a diagnosztikai, illetve a klinikai osztályok között, vagy a laboratóriumok, gyógyszertárak felé irányuló fizetésekkel, melynek keretében mindenféle teljesítménymérés nélkül áramlottak a pénzek. Az évtizedekig alkalmazott gyakorlatban az úgynevezett leosztásos bázisfinanszírozás-rendszer mára tarthatatlanná vált! - Lesz-e folytatása a politikusokszakemberek találkozójának? Örömmel mondhatom, hogy az utóbbiak, tehát a fővárosi kórházak vezetői eddig is rendszeresen találkoztak egymással. Ennek a folyamatos véleménycserének köszönhető, hogy valamennyien jól ismerjük egymást, s mondhatni csupán lényegtelen hangulati különbség fedezhető fel közöttünk. Ami a politikusokkal megkezdett találkozónkat illeti, minden remény megvan annak folytatására. Olyan feladatok állnak ugyanis az egészségügy előtt, melyeket gyakorló szakemberek nélkül megoldani nem lehet! Hogy csak a legaktuálisabbat említsem: kizárólag a fővárosi kórházigazgatók közreműködésével lehet elkészíteni azt a „rangsort", mely az intézményeknek nyújtandó, műszaki állapotukat, felszereltségüket figyelembe vevő jövőbeli támogatáshoz alapul szolgál. Katona Tamás új feladatköre Rendszeres és megbízható tájékoztatás ~ (Folytatás az 1. oldalról) tőkénk-propagandánk az lehetne, ha ezt az országot valóságosan tudnánk bemutatni a külföld előtt. Magyarország e térségben a stabilitás és a működő demokrácia szigete. A harmadik és leglényegesebb terület, ahol az én munkámra leginkább szükség lehet, a magyar közvélemény rendszeres és megbízható tájékoztatása. Az előző, csődbejutott rendszer terhes örökségét kell cipelnünk és lehetőleg kis idő alatt megváltoztatnunk - erre úgy érzem, a teljes esély megvan. De biztos vagyok abban is, hogy akárhogyan is viszonyul a sajtó, a média a kormányhoz, az nem fog elzárkózni az idevágó információk közreadásától. - Új feladatköre testhezállóbb-e, mint a korábbi? - Bizonyára nem, mert abba már két év alatt beleszoktam... Minden ilyen kormányzati tevékenységhez a bizalmi szálak, a személyes ismeretségek igen fontosak. Új munkámhoz megfelelő háttér, hogy a miniszterelnökkel barátságunk negyven esztendőnél többre tekint vissza. Egyébként kitűnő választásnak tartom, hogy helyemre Kelemen András kerül, akinek képességeit és szolgálatra kész egyéniségét is nagyra becsülöm. - „Jól értesült" ellenzéki körök úgy vélik, azért kapott ön új beosztást, mert Jeszenszky Géza külügyminiszterrel nehezen tudtak együttműködni... - Tipikus találgatás. Sok kérdésben mi kemény vitákat folytattunk, de egyben soha, és ez a diplomáciai irányvonal. Úgy érzem, nem dolgoztunk eredmény nélkül, következésképp érdemes volt akár „veszekedni" is. Ha ő engem föl akart volna állítani, megtehette volna korábban is - de hát nem ő kezdeményezte! Összefoglalva: remélem, hogy az engem is érintő személyi változás a tárcaközi együttes munkának a javulásához fog vezetni, sőt, külügyi érdekeket is szolgálhat... (soó) Sáfár Tibor felvétele Alapítvány a munkanélküliség ellen Napjainkban már húsznál több olyan önszerveződő érdekképviseleti egyesület működik az országban, amelyek a munkanélküliek gondjain próbálnak enyhíteni, munkalehetőségek után kutatva, állásközvetítést vállalnak magukra. Egyik közülük az „Alapítvány a munkanélküliség ellen" szervezet. Tegnap tartott sajtótájékoztatóján Bagó József szociológus, a Munkaügyi Minisztérium osztályvezető-helyettese elmondta: - Csak üdvözölhetjük, hogy a kritikus helyzetű térségekben is létrejöttek az érdekképviseletek. Kivételt csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye képez. Az Új Álláskereső című hetilap szerkesztősége által életre hívott alapítvány létrehozott egy szolgáltató irodát is, amely alapítványi vállalkozásként, nonprofit formában működik. A Golf Iroda (címe: 1117 Budapest XL, Schönherz Zoltán utca 17., I. emelet, Tel.: 181- 0049) teljes adatállományát munkalehetőségekről, ajánlatokról, állásnélküliekről számítógépre vitte, s mind eredményesebben működik. A szolgáltatások díjtalanok. Az alapítványt a munkaügyi tárca eddig 60 millió forinttal támogatta. Ehhez bárki csatlakozhat - szólt Paládi József, a kuratórium titkárának, az Új Álláskereső főszerkesztőjének felhívása. Márkus Szilvia