Új Magyarország, 1992. november (2. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-04 / 260. szám
II. évfolyam 260. szám Sajtótájékoztató a Külügyminisztériumban Külpolitikánkban az USA elsőrendű fontosságú (Folytatás az 1. oldalról) Megállapodást készít elő a Moszkvában tárgyaló Kádár Béla a mintegy 2 milliárd dollár értékű szovjet adósság rendezéséről és aláírják a védelmi minisztériumok közötti együttműködési megállapodást, valamint a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek jogait szavatoló nyilatkozatot is. A szóvivő a továbbiakban, tekintettel az amerikai választásokra, kiemelte, hogy Magyarország külpolitikájában az Egyesült Államok változatlanul elsőrendű fontosságú, természetesen összehangolva európai közösségi kapcsolatainkkal és céljainkkal. A nukleáris biztonság terén senki sem helyettesítheti az Egyesült Államokat, s az amerikai katonai jelenlét Európában a konfliktuskezelés és -megelőzés szempontjából is elengedhetetlen. Vitathatatlan szerepe van az emberi és kisebbségi jogok érvényesítésében és ez továbbra is szükséges Közép- és Kelet-Európa biztonsága megszilárdításához. Reméljük, hogy az Egyesült Államok külpolitikája folyamatos marad térségünkben. Egyre bővülő gazdasági kapcsolataink során további jelentős tőkebeáramlást remélünk. A Külügyminisztérium szóvivője közölte azt is, hogy november 16-án Budapesten rendkívüli ülésszakot tart a Duna Bizottság, miután Ausztria, Oroszország és Bulgária is támogatta azt a magyar kérést, hogy erre sürgősen kerüljön sor. A magyar fél javaslatára megtárgyalják a bősi vízerőmű üzembe helyezésére irányuló egyoldalú csehszlovákiai lépések hatását a dunai nemzetközi hajózásra. A magyar küldöttséget Bába Iván helyettes államtitkár fogja vezetni. Herman János a román külügyminisztérium október 29-i nyilatkozatával kapcsolatban cáfolta, hogy a magyar Külügyminisztérium képviselője részt vett volna az RMDSZ-küldöttek Országos Tanácsának kolozsvári ülésén. Értetlenül állunk a román jegyzékek előtt - mondta a szóvivő -, mert a magyar fél mind Kodolányi, mind Sepsey államtitkárok látogatásakor annak Kelemen András politikai államtitkár horvát partnere meghívására november 9-10-én hivatalos látogatást tesz Zágrábban. K. B. a meegállapodásnak megfelelően járt el, amelyet Katona Tamás és Teodor Melescanu államtitkárok ez év májusában kötöttek. A szóvivő egyúttal visszautasította a nyilatkozatban található célzásokat Magyarország állítólagos revizionista és irredenta szándékairól. A továbbiakban elmondta, hogy az Ír Köztársaság parlamentje október 30-án egyhangúlag jóváhagyta az Európai Közösségek és Magyarország társulási megállapodását. Közölte továbbá, hogy a harci cselekmények miatt evakuálják angolai nagykövetségünket. A kiküldöttek egyébként jól vannak. Bába Iván, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára a Kurír pénteki és a Népszava hétfői állításai kapcsán a szóvivői tájékoztatót megelőzően kijelentette: „Valóban beléptem az MDF-be és múlt hét hétfőjén volt egy találkozóm a XIII. kerületi MDF-szervezettel. Szeretném azonban nyomatékosan leszögezni, hogy ezen a találkozón nem nyilatkoztam arról, hogy Magyarországon általános sztrájkveszély van, nem mondtam azt, hogy rendkívüli vagy szükségállapot bevezetése várható vagy ennek a veszélye fenyeget és nem mondtam azt, hogy az 1994-es választásokat el kellene halasztani. Ilyen kijelentéseket nem tettem és erről a továbbiakban sem fogok nyilatkozni." Ausztriát aggasztja Kismartoni temetőgyalázás A kismartoni (Eisenstadt) zsidó temető meggyalázása, a 120 sír közül nyolcvan bemázolása horogkereszttel, SS- szimbólumokkal nagyobb visszhangot váltott ki Ausztria politikai életében, mint a korábbi hasonló esetek. Az időről időre fellángoló antiszemita vandalizmus nem elsőként sújtotta a burgenlandi fővárost, sőt a bécsi zsidó temetőből egy időben szinte naponta érkeztek hasonló hírek, ha nem is ilyen tömeges sírgyalázásról. A politikusok mostani nagyon határozott szembefordulása, és a sajtó kiemelt figyelme mindenképpen annak tulajdonítható, hogy Ausztria nem szeretne ismét nemzetközi porondon antiszemita ország hírébe kerülni. Ennek a kormányzatnak van már meglehetősen keserű tapasztalata arról, hogy mit tesz az elszigeteltség, s hogyan tudja a világ kiközösíteni azt az államot, amelynek hírnevén csorba esik. Kurt Waldheim elnökké választása így lett Ausztria számára tehertétel, s ezért jelentett megkönnyebbülést, hogy makulátlan múltú és nézetű új államfője ez év nyarától szívesen látott vendég a világ minden táján. Van egy másik, gyakorlati napi politikai motívuma is az ügynek. A kismartoni temetőben garázdálkodók Jörg Maidert éltették, azt a politikust, aki az eredetileg liberálisnak indult Szabadságpártból szélsőjobboldali, a külföldiek ellen, az osztrákok német kultúrkörhöz tartozása mellett fellépő pártot fabrikált. A kismartoni temetőgyalázást a Szabadságpárt hozta kapcsolatba a Haider javasolta népszavazás ügyével, amennyiben szélsőbaloldali provokációt látnak benne, Haider lejáratásának szándékát. Mások azonban úgy vélekednek, éppen fordított az ügy: Haider külföldi ellenes politikája, a bűnbakkeresés módszere váltja ki a szélsőséges indulatokat, s nem véletlen, hogy ő a példaképe az újnáci csoportnak, hogy az ő elvárásainak akarnak megfelelni a horogkeresztet mázolók. (MTI-Panoráma) A vendégek zsúfolt magyarországi programjuk során jártak Szentendrén, ahol megtekintették az ortodox egyház művészeti gyűjteményét, Ráckevén a Mátyás király korabeli szerb kolostortemplomban, majd koszorút helyeztek el Lazarevics István szerb despota, Zsigmond király egykori szövetségesének szobránál, Lázár szerb fejedelem szentendrei emlékművénél és végül Vuk Karadzsics, a szerb nyelv és írás reformátorának szobránál is. Sándor herceg nagy érdeklődést tanúsított a magyar kulturális értékek iránt is. A Nemzeti Múzeumban megtekintette a koronázási ereklyéket, járt a Szent István bazilikában, ahol hódolatát fejezte ki a szent jobbnál. A program politikai részének keretében fogadta őt Jeszenszky Géza külügyminiszter, a parlament külügyi bizottsága nevében pedig Szentiványi István képviselő. Az 1804-ből eredő dinasztia mostani trónörököse II. Péter szerb király egyetlen fia, nagyapja pedig az a Sándor király volt, akit annak idején Marseilleben meggyilkoltak. A sajtótájékoztatón a trónörökös megelégedését és köszönetét fejezte ki a magyarországi rendkívül szívélyes fogadtatásért. Nagy élmény volt számára a szerb kisebbségnél tett látogatása, és annak felismerése, hogy országunkban igazi hazára leltek. Aggasztó azonban, mondotta a vendég, a volt Jugoszláviában uralkodó helyzet. A trónörökös fontosnak tartja a szövetségi és a köztársasági választások lebonyolítását és a rendszerváltást, mert legfőbb ideje, hogy Belgrád is visszatérjen a demokráciát, az emberi jogokat, a kisebbségek és a felekezetek egyenlőségét tiszteletben tartó és megvalósító európai államok sorába. Karagyorgyevics Sándor válaszolt az újságírók kérdéseire. Az Új Magyarország arról érdeklődött, szándékozik-e végérvényesen visszatérni hazájába mint polgári személy vagy mint uralkodó. A válasz: - Egész életemben magánszemélyként éltem. Nem tagadhatom meg örökségemet, és kötelességeim is vannak népem iránt. Eddig abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy olyan országokban éltem, ahol tisztelték a demokratikus értékeket. Ez pedig norma az egész civilizált világban. Az én erkölcsi kötelességem, hogy a demokratikus értékeket hazámban is érvényesítsem. Nem vagyok egyetlen politikai pártnak sem a tagja, de tisztelem azokat a pártokat, amelyek demokratikus elvek alapján működnek. A legjobban a nemzetközi kapcsolatok terén szerzett ismereteimet tudnám hasznosítani szép országomban. Az otthoni rendszer, sajnos, nem akar tovább lépni. Valószínűleg nem is képes rá. Pedig soha nagyobb szükség nem volt a változásokra, mint most. Én nem kívánom a bosszút, de arra szükség lesz, hogy sokan visszavonuljanak a politikai életből. Nagyon bánt az, amit a néppel tesznek. De ez így megy már évtizedek óta. Ha majd a nép királyt akar, bennem egy demokratikus elvekhez hű királyra találna. Olyanra, mint János Károly spanyol uralkodó. K. L. - Belgrádnak vissza kell térnie Európához A szerb trónörökös Budapesten A Jakov Ignjatovics szerb kulturális alapítvány meghívására többnapos nem hivatalos baráti látogatáson tartózkodott hazánkban Karagyorgyevics Sándor szerb trónörökös és felesége. A látogatás célja a szerb nemzeti kisebbség helyzetének megismerése és a magyarországi szerbek kulturális emlékeinek megtekintése volt. A látogatás végén a trónörökös sajtótájékoztatót tartott. A Duna Kör tiltakozik A Duna Kör tiltakozó nyilatkozatot juttatott el az MTI-hez, melyben felkérik az Országgyűlést és annak környezetvédelmi bizottságát, hogy azonnali hatállyal gondoskodjék a vízlépcsővel foglalkozó nemzetközi szakértői bizottságokban Magyarország megfelelő képviseletéről. Minden gyanún felül álló szakemberek kiválasztását, s a londoni megállapodás bizonyos módosítását kezdeményezik. Követelik, hogy csak olyan szakértői véleményt lehessen Magyarország nevében előterjeszteni, amelyet előzőleg nyilvánosságra hoztak, és kiállta a nyilvánosság próbáját. A Duna Kör tiltakozik az ellen, hogy a londoni megállapodás alapján létrejött szakértői bizottságokban a vízlépcsőrendszer mellett elkötelezett, abban anyagilag érdekelt intézmény, a VITUKI szakértője képviselje Magyarországot. A Duna Kör szerint a VITUKI nagymértékben felelős azért, hogy a vízgazdálkodási és környezetvédelmi szakemberek minden figyelmeztetése ellenére sor került a bős-nagymarosi államközi szerződés aláírására, több mint 100 milliárd forint eltékozlására, a környezetet károsító építkezés részbeni végrehajtására, és végül a Duna elterelésére. A VITUKI szakértőinek delegálását a Duna Kör nyilvánvaló kísérletnek tekinti a parlamenti határozatok kijátszására. 1992. november 4., szerda A Panics-kormány túlélte a bizalmi szavazást (Folytatás az 1. oldalról) Milosevics egyszerre lépett fel a bizalmatlansági szavazással Panics kormányfő és Cseszics államfő ellen. Egyben az ellenzéket is lehetetlenné kívánta tenni úgy, hogy a legerősebb konkurensek eltávolításával még a decemberi előrehozott választások előtt úgy megerősíti személyes diktatúráját, hogy a választási győzelem ezek után már csak formalitás lenne. Érdekes módon, a mostani, immár másodszori kiprovokált bizalmi szavazást megelőzően, mint azt Kovács Oszkár a kormány alelnöke mondta mai parlamenti felszólalásában, a kormányhoz nem érkezett egyetlen bíráló szó sem munkájával és nemzetközi béketevékenységével kapcsolatban a legfontosabb helyről a választói kerületekből. Az utóbbi napokban a kormány számlájára érkező „bírálatok" de olyan kommentárok is, amelyek Panicsot és Cseszicsot hazaárulással vádolják, elsősorban a szerb vezetés által drákói szigorral ellenőrzött belgrádi rádió, de főleg a televízió szócsövéből, képernyőjéről áradtak a nézők felé. Az előállt helyzet kapcsán, amelyet a nemzetközi közvélemény egybehangzóan a milosevicsi önkény csúcsának nevez, miközben támogatásáról biztosítja a béke és a dialógus útját követő Panicsot és Cseszicsot, hétfőn, a Polgárok Tanácsa ülésével egy időben összeült a jugoszláv Államtanács, ma pedig a Köztársaságok Tanácsa ülésének idején a kormány. Ez utóbbi ülésről azt jelentették, hogy Panics elutasította a személye és kormánya ellen irányuló alaptalan és sértő vádakat. A szocialista és radikális képviselők fő vádjai arra vonatkoztak ugyanis, hogy a kormány az első száz napja leteltével nem ért el szinte semmit, mert a szankciók maradtak, közben a kormányfő engedményeket tett az ENSZ-nek, a horvátoknak a határkérdésekben, tárgyal a koszovói albánokkal a jogrend helyreállításáról és az albán nyelvű iskolák újbóli megnyitásáról, és mindennek a tetejében, még el is akarja ismerni Macedóniát. Panics és Rugova koszovói albán vezető minapi prishtinai tárgyalásai után (ott voltak Vance és Owen a Jugoszlávia-konferencia társelnökei is) a szerb kormány nyilatkozatban ítélte el a szövetségi kormányfő kezdeményezését. Visszatérve a szavazáshoz, a jugoszláv alkotmány értelmében, miután a parlamenti Köztársaságok Tanácsa nem fogadta el a bizalmatlansági indítványt, ezzel érvényét vesztette a hétfői nemleges szavazás is a másik Házban. Panics kormánya tehát, (újból) zavartalanul folytathatja tevékenységét. A legközelebbi alkalomig. Az utóbbi két napban Belgrádban történtek után, talán most már a világközvélemény előtt is világos, Kis-Jugoszlávia területén csak egyetlen politika érvényesülhet: Milosevics radikális, nacionalista, diktatórikus és háborús politikája. Minden más kezdeményezést meghiúsítanak, a „szófogadatlanokat" mint amilyen Panics kormányfő is, (ha sikerül) eltávolítják a színről. Ezzel a politikával szemben pedig, a dialógus politikája túlságosan gyenge fegyver. Kovács László Szavaznak a szerb képviselők MTI - Külföldi képszerkesztőség Magyar BT-elnök Novemberben Magyarország képviselője, Erdős André nagykövet látja el az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöki tisztét. Az öt állandó és tíz nem állandó tagból álló testületben az államok képviselői havonta felváltva adják az elnököt. Magyarországra kétéves tagsága alatt ezúttal először került sor. A magyar diplomatára az átlagosnál is több munka vár: a BT a hónap folyamán ismét foglalkozik majd többek között a boszniai és a Szomáliai válsággal, illetve más időszerű nemzetközi kérdésekkel. Nagykövetünk levelek a Lantos-vita részvevőihez Nem bűnbakok keresése a válasz Levélben fordult a magyar belpolitikai fejleményekről az amerikai képviselőházban a közelmúltban rendezett vita részvevőihez Tar Pál, washingtoni magyar nagykövet. A diplomata a levélben utalt arra, hogy országa hivatalos képviselőjeként maga is jelen volt a vitán, majd rámutatott: „Nagy örömömre szolgált, hogy annyi kollégája csatlakozott honfitársunkhoz, Tom Lantoshoz, osztozva aggodalmában egykori hazája iránt. Számomra valamennyi felszólalás a Magyarország iránti jó szándékot és rokonszenvet, a szónokok magas erkölcsi alapállását tükrözte" - írta. „Napjainkban, 40 év kommunista diktatúrája után, az átmenet a demokráciához nem mentes a nehézségektől, a feszültségektől, a szellemi és az erkölcsi zűrzavartól. A gazdasági átalakításhoz vezető, járatlan út tele van buktatókkal. A legtöbb szónok találóan leírta, hogyan szolgálhat a gazdasági válság a demagógia termékeny talajául. Ez azonban csak egy eleme a jelenlegi helyzetnek. A letűnt, régi rendszer nómenklatúrája sok pozícióját képes volt megőrizni. Hála a békés átmenetnek, megtarthatták gazdasági hatalmukat, sokan közülük átalakultak tehetős üzletemberekké, ami sérti a lakosság igazságérzetét." „Csurka úr, aki - és azt szükséges leszögezni - csak egy az MDF hat alelnöke közül, nem értette meg, hogy e nehézségekre nem bűnbakok keresése a válasz. Politikai pamfletje, jóllehet az átmenet sok fontos kérdését veti fel, válaszaiban teljesen helytelen és káros. Biztosítani kívánom arról, hogy nagyon sok magyar az ő antiszemita és antidemokratikus kijelentéseit ugyanúgy elítéli, mint önök. Antall József miniszterelnök az elsők között jelentette ki világosan, hogy a magyar kormány nem azonosulhat ilyen irányzatokkal. Sajnos, e fontos tényt csak a vita egyetlen felszólalója említette." „Ugyanígy csalódással hallottam, hogy egyes szónokok kijelentették: Csurka pamfletje válasz nélkül maradt Magyarországon. Éppen ellenkezőleg: elsöprő válasz érkezett, a társadalom minden rétegéből. Sok cikket közöltek és közölnek azóta is, tv- és rádiókommentárok hangzottak el, ami, véleményem szerint, a legjobban mutatja a szólás- és a sajtószabadságot. Az állásfoglalások többsége bírálta Csurka tanulmányát, amely a magyar társadalom csak egy nem jelentős részének véleményét tükrözi. Úgy vélem, hogy a magyar társadalom nem fogja megengedni sem a szélsőjobbnak, sem a szélsőbalnak, hogy teret nyerjen" - írja egyebek között levelében a nagykövet. nkc-