Új Magyarország, 1996. július (6. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-23 / 171. szám
4 f GMOR SM 1 UiIT')^ ^ Körkérünk a budapesti hidakról - Százéves a Szabadság híd - A háborús sebek gyógyítása /* oA Petőfi híd felújításra szorul Alapvetően jó állapotban vannak a főváros hídjai. Jelenleg csak a Petőfi híd szorul nagyobb rekonstrukcióra - tudtuk meg a Fővárosi Mérnöki Tervező Rt (Főmterv) munkatársától. Horváth Adrián, a Híd és Szerkezet Tervező Iroda vezetője azt is elmondta, hogy az itt folyó munkálatok azért öltöttek ekkora méreteket, mert a Nagykörút korszerűsítésével párhuzamosan a BKV jónak látta a híd villamospályájának megújítását És ha már sikerült idáig eljutni - tette hozzá -, költségkemélő szempontból sort kerítenek az aszfaltburkolat kicserélésére is. Mint ismeretes, az alapproblémát a Petőfi híd egyik mozgó sarujának meghibásodása okozta, amely meggátolta a szerkezeti elemek hőtágulásból származó mozgását. A kivitelezés azonban mindaddig nem kezdődhetett meg, amíg át nem adták a Lágymányosi hidat. A városból leáramló óriási teherforgalom egy részét így átiránytották a korábban sok vitát megért, a világkiállításra tervezett új létesítménnye. A Szabadság híd állapota sem annyira rossz, mint azt korábbam állították. A tavaly megkezdett Statikai számítások ugyanis azt látszanak igazolni, hogy az idén százéves szerkezet bírja az idő próbáját. Bár varnnak erősen korrodált elemei, továbbá egyes „kedvezőtlen szelvényméreti eltérései", de ez jórészt a világháborús károkkal és az azt követő, „olykor" nem szakszerű átépítéssel magyarázhatóak Ennek ellenére az eddig elszenvedett teherismétlések nem okoztak olyan torzulásokat, ami miatt le kéne állítani a hídon áthaladó villamosforgalmat. Horváth kitért arra is, hogy a háborús sebek „begyógyításáról" hiányosak a tervdokumentációk, így sokszor csak találgatni lehet egyes szerkezeti elemek minőségét és eredetét. Azt azonban ő sem zárta ki: a Szabadság híd bizonyos egységei alkalmasak lehetnek ez úgynevezett ridegtörésre. Lapunk megtudta azt is, hogy 3-4 évvel ezelőtt a Galvani út térségére kidolgozott új híd engedélyezési terve ugyan elkészült, de Budapest déli területeinek összekapcsolása helyett egyes szakértők és városrendezők az északii városrész fejlesztését támogatnák. Ez egy régi koncesíciót élesztene fe, amely Munkáskörút névre hallgatott. (császár) Tegnap a Petőfi híd felét lezárták a gépkocsiforgalom elöl FOTÓ: TALUM ATTIA Miből él sok ezer család? A létminimum 13 ezer forint Folytatás az 1. oldalról Ezt követően megvizsgáljuk azokat a háztartásokat, amelyeknek tényleges élelmiszer-fogyasztása egybeesik a táplálkozástudományi szakemberek által megállapított élelmiszer-normatívával, s ott megnézzük az összkiadást. Ezt tekintjük számított létminimálumak. Az élelmiszer-fogyasztás és ennek az összkiadóbeli arányszáma között közvetlen kapcsolat van: ha ez nő, az életszínvonal csökken és fordítva. - Hogyan váltható az élelmiszer-szükséglet forintösszegre? - Még 1989-ben felkérik az Országos Egészségügyi és Táplálkozástudományi Intézetet, hogy határozzák meg a felnőtt emberre vonatkozó átlagos tápú anyagszükségletet, s ezt matematikailag alakítsák át valóságos reggelivé, ebéddé és vacsorává - az évszakokat is figyelembe véve. Ha ezt a költséget beszorozzuk az élelmiszerek fogyasztási árával, megkapjuk a szükséges forintösszeget. Ebből kiindulva állapítjuk meg a nyugdíjas és a 15 éven túli gyermek élelmiszer-szükségletének a költségeit is. - Milyen fogyasztói árakkal szoroznak? - A KSH folyamatosan végez ármegfigyelést is, ez 1800 termékre vonatkozik. A felvett adatok átlagával dolgozunk. - Mi a mostani számításokban az új elem? - A leglényegesebb, hogy a lakosság tényleges fogyasztásáról is van képünk, tehát meg tudjuk mondani, hogy a különböző vagyoni rétegeikben élőknek milyen kiadásaik vannak, akár a legszegényebbeket figyelembe véve, akár a 19 500 forintos, egy főre jutó havi jövedelemmel rendelkezőket, de a legtehetősebb népességtizedben élőkét is. További új elem, hogy 1996-tól ezt is megkérdezzük a kiválasztottaktól, mennyi pénzt tartanának szükségesnek egy, dz övékéhez hasonló háztöszte nagyon szűkös, továbbá szűkös, elfogadható, jó és nagyon jó életszínvonalú fenntartásához. Erről már adatunk is van 19% első negyedévére vonatkozóan. Az 1995-ös 12 906 forinthoz képest a megkérdezettek átlagosan 13 503 forintot tartanánk elfogadhatónak. A tapasztalat a bevallott jövedelmek alapján az, hogy míg a népesség alsó ötödében élők a tényleges jövedelmükhöz képest 20-30 százalékkal magasabb összeget tartanának szükségesnek, addig a felső határon élőknek ehhez elég lenne jövedelmük kétharmad része. Halász Zsuzsa Nyugati pályaudvar aluljárója, csúcsidő. A vonathoz, villamoshoz igyekvő járókelőket kérdezem, hogy mi jut eszükbe az életszínvonal szó hallatán. 70 éven felüli nyugdíjas hölgy: Pár évvel ezelőtt legalább a tejet és a kenyeret meg tudtuk venni, ma már azt is meggondolom, hogy kilós vagy félkilós kenyeret teszek-e a kosárba. A félszázalékos nyugdíjemelés is szégyen, annnak idején megdolgoztunk azért, hogy nyugdíjasként nyugodtan élhessünk. Most pedig éppcsak annyi pénzünk sem, hogy nem haladik éhen. 35 éves tanár: - Mindketten pedagógusok vagyunk a feleségemmel, én éppen most veszítettem el az adásomat. Most megyek a munkaügyi központba, hogy az átképzésemről intézkedjek. Még nem tudom, hogy adóellenőr legyek vagy biztosítási ügynök - mondja keserűen. 48 éves orvos: - Úgy tudom, a létminimumot ma alcsonyabban állapították meg, mint egy éve. Ennek oka az életszínvonal csökkenése. Jelenleg sokan vannak olyan helyzetben, hogy bármelyik pillanatban feleslegessé válhatnak munkahelyükön, vagy már el is vesztették állásukat. Körzeti orvosként azt is elmondhatom, hogy az emberek egy része kezd igénytelenné válni ömmagával szemben. Amit viszont az élelmiszeren megtakarítanak, azt sajnos elköltik a gyógyszerekre. 46 éves előadó: - Szerencsésnek mondhatom magam, mert férjeek is, nekem is vám munkahelyem, de nekünk is meg kell gondolnuunk, hogy mire költjük a pénzünket. Néhány éve fizetésünk még jónak számított: jártunk színházba, vacsorázni... Erről le kellett szoknunk, mert az árak sokkal gyorsabban nőttek, mint a fizetésünk. (baktai) BELFÖLD A köztisztviselői bérek alakulása Megmaradtak a kétségek Megvalósul-e az 1996-os évre ígért 19,5 százalékos átlagos béremelés a köztisztviselői szférában? Milyen garanciái vannak a finanszírozásnak? Hogyan és milyen módon valósíthatók meg a tb-önkormányzatok jövő évben esedékes választásai? Ilyen és hasonló kérdésekre várt választ a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma ügyvivő testülete Kiss Péter munkaügyi minisztertől július 22-én folytatott megbbeszélésükön. A közvéleményt is foglalkoztató, valamint a közalkalmazottakat, köztisztviselőket közvetlenül érintő fontos témáról már korábban is tárgyaltak. Múlt héten Medgyessy Péter pénzügyminiszter ült le párbeszédet folytatni a fórum képviselőivel, de megállapodás nem született. Medgyessy ugyan megerősítette, a kormány mindent megtesz azért, hogy teljesülhessenek a közlkalmazottaknak ígért 19,5 százalékos idei béremelések, de kijelentette: a helyi önkormányzatoknak is vállalniuk kell a rájuk vonatkozó kötelezettségeket Szabó Endre, a fórum elnöke a pénzügyminiszter kijelentését kétségesnek ítélte, mivel az önkormányzatok jelentős része nem tudja és nem is akarja finanszírozni a béremeléseket A tegnapi találkozón Szabó Endre továbbra is aggodalmát fejezte ki. Ezért fontosnak tartotta, hogy további tárgyalásokat folydassanak az érdekképviseletek az önkormányzatokkal és a kormánnyal a béremelés garanciájára. Ragaszkodott továbbá ahhoz a megállapodáshoz is, hogy a közszféra bérei kövessék a reálszféra bérnövekedését Heicz Aliz 1996. JÚLIUS 23., KEDD Kisgazda-elképzelés a kabinetigazgatóról Átlátható „fejcserék // Miután jelentős sajtóvisszhangot váltottak ki az államgépezet gyökeres átalakításáról szóln az elmúlt héten közzétett kisgazdaelképzelések.Potai Béla TIP elnöki főtanácsadó tegnap sajtótájékoztatón igyekezett tisztázni a vitatott kérdéseket A Függeten Kisgazdapárt esetleges választási győzelme után aktuálissá váló reformtervek kidolgozója - utalva Maczó Ágnes alelnök asszony ellentétes értelmű nyilatkozatára - hangsúlyozta, hogy mindenben, amit nyilvánosságra hozott, előbb Torgyán Józse pártelnökkel konzultált, vagyis az pártvéleménynek is tekinthető. A minisztériumok átalakításához szükséges alkotmányos paszszusok hiánya szerinte nem lesz akadálya a tervek megvalósításának, mivel nem valószínű, hogy az ősszel megszületik az új alkotmány; ma már nemcsak az FKGP, a SNP is népszavazáshoz köti a kardinális kérdések eldöntését, úgyhogy a kormánypártok legföljebb keresztülerőltethetik az új alkotmány elfogadását, ez pedig az MSZP megosztottsága miatt nem valószínű. Mint a politológus kifejtette: erős, kancellár típusú miniszterelnököt szeretnének, a minisztériumokban pedig fokozni kívánják a politikai befolyást a részterületekre szabott kabineteken - politikai irányítást végző testületeken - keresztül. A kabineteket kabinetigazgató felügyelné - aki a jelenlegi közigazgatási államtitkár megfelelője -, és akit a miniszterelnök jelölne ki. Ez a rendszer szerinte egyszer s mindenkorra tisztázná és átláthatóvá tenné a kormányváltásokkor bekövetkező „fejcserék" rendjét, és eltávolítaná a jelenleg ott levő „pártkatonákat". Utalt rá, hogy fejcserék az elmúlt két választások után is voltak, hiszen mindkét esetben lecserélték az apparátus mintegy felét. A tárcáknál a jelenleg tevékenykedő 40-45 fős államtitkári és helyettes államtitkári garnitúrát egy 200-220 fős politikai klientúra váltaná fel a kabinetekben. E személyek kiválasztása a párttagságból és a párt szimpatizánsai közül rövidesen megkezdődik, majd a potenciális szakemberjelölteket tanfolyamsorozaton képzik tovább. Pokol Béla újságírói kérdésre, hogy nem lesz-e túl drága a felduzzasztott apparátus működtetése, lényegében kitérő választ adott. B. L. A. Kutyás őrök a győri erdő kapujában Drága a belépődíj Folytatás az 1. oldalról - Nem vethet föl ez a módszer másfajta jogsérelmet? - Szó sincs róla, hiszen egyetlenegy esetben sem kellett még erélyesebben fellépniük, a bejáratnál lévő két fő a két kutyával és a kerítések mellett járőröző társuk hatékonyan riasztotta el az illegálisan behatolna vágyókat. Fontos megjegyezni, hogy az őrök kutyáikat szigorúan pórázon, szájkosárral tartják. Az intézkedés egyébként sem irányult egyetlen népcsoport vagy réteg ellen, hiszen diákok éppúgy próbálkoztak ilyen módszerekkel, mint mások. - Nőttek a bevételeik az intézkedés hatására? - Igen, érzékelhető a változás. Olyasnyira, hogy számításaink szerint eddig a jóval kisebb látogatottság ellenére is nőttek a bevételeink. - Annyira magasak az áraik, hogy az emberek nem tudják megfietni? - Igen alacsony árakkal dolgozunk, hiszen egy felnőttjegy 130, egy diák- és nyugdíjasjegy 100, míg a gyermekjegy 60 forint. Csakhogy ezt a mérsékelt összeget is ez emberek egyre kisebb hányada tudja megfizetni, ráadásul Győr a vizek városa, hiszen a Duna és a Rába szabadstrandjait mindenki látogathatja. - Mennyiben csökkent a fürdő látogatottsága a tavalyihoz képest? - Jelentősen, hiszen a hatezer fő befogadóképességű fürdőben az idén 4800 fő volt a maximális kihasználtság, s az is csak pár napig. Igaz, tavaly egész nyáron káltkula volt, mégis szembetűnő, hogy eddig legtöbbször csak jóval kétezer fő alatt látogatták naponta a városi fürdőt, annak ellenére, hogy áraunkat a tavalyhoz képest csak csekély mértékben emeltük. M. D. Sztrájk után - musáremelés előtt4 /*^Folytatás az 1. oldalról Lapunk azzal a kérdéssel kereste meg Kapuvári Józsefet, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnökét, hogy elégedett-e a szekszárdi megállapodással, nem csak átmeneti győzelemel van-e A tulajdonos, a METRACO International Rt. Magyarországon bejegyzett német cég, és tetemes, 1 milliárd 620 millió forintos adóssággal vette meg a privatizáció során az ÁPV Rt.-től a vállalatot. A METRACO-nak is volnnak tulajdonosai: egy, szintén német, nagy húskereskedelmi cég, valamint szerb és német magánváldlkozók. Érthető, ha a privatizált húsipari cég a saját zsebe szerinti jó megoldást keres, és megpróbál részint megegyezni a hitelezőkkel, részint költségeket csökkenteni. Négyszázmilliót fektetett be a német fél, de ezt nem fordíthatja rögtön bérkifizetésre, mert akkor nem volna miből vásárolnia. Adataink szerint a termelés nem futott föl a számított mértékben, viszont nyereség csak egy jól működő üzemnél keletkezik. A következő hetek, hónapok mutatók meg: jó volt-e a megállapodás vagy sem. A félbeszakadt alkotmányozási vita egyik kulcspontja voltaz ellenzők és a kormánypárti képviselők egy része egyaránt szóvá tette, hogy az érdekvédelem nem érvényesült a tervezetben. Megfelelő súllyal tudják-e képviselni a külföldi tulajdonossal szemben a munkavállalókat? - Nem sztrájkalapunk, és a szakszervezet jó néhány húsipari cégnél részvénytulajdonos is, tehát a közgyűlésekre kötelező bennünket is meghívni. Igaz, érdemben nem tudjuk befolyásolni a döntéseket, de legalább első kézből kapjuk az információkat. Jól érzékelhető: hihetetlenül gyors tulajdonosi mozgás van a húsiparban, a részvénycsomagok néha szinte óránként cserélnek gazdát. Persze, mi nem a változó tulajdonosokkal, hanem az általában a helyükön maradó vezérigazgatókkel tárgyalunk. Úgy érzem, eddig nem vallottunk szégyent. - Tulajdonosok jönnek-mennek, cégek megszűnnek és újjáalakulnak - mennyire érzi szilárdnak a húsipariak helyzetét? - Egyáltalán nem érzem biztosnak. A privatizáció nagyjából lezajlott - a húspiac kiszámíthatatlanná vált. Tavely például mindenki sertést tartott, az idén a szakminisztérium elvette az exporttámogatást, ezért nem adhattuk meg a korábbi felvásárlási árakat. A takarmány ára viszont a csillagos egekbe szökött, az állattartók tehát kettős szorításban varrnak. Érmek következtében levágják az állományt, ami a folytonosan csökkenő kereslet ellenére is újabb drágulási hullámot indít el őszre. - Infláció, emelkedő árak, egyre üresebb pénztárcák - nem vezethet-e ez el a húspiac összeomlásához? - Nem valószínű, mert a hús nem olyan monopolcikk, mint például a gáz. Ha hideg van, fűteni kell - húsból viszont legföljebb kevesebbet vásárolnak az emberek, ami a növekvő készletek miatt szükségképpen árcsökkentő hatású. Másképpen fogalmazva, a drágulás késleltetett és kisebb mértékű, mint más áruféleségeknél. Jelenleg ott tartunk, hogy a piaccal már nem tudjuk elismertetni azokat az árakat, amelyek mellett kifejezetten nyereséges lenne a húskereskedelem. A tavalyi volt hosszú ideje az első esztendő, amikor a húsfogyasztás körülbelül húszszázalékos csökkenésén kívül visszaesett a húskészítmények - felvágottak, kolbászfélék, konzervek - vásárlása is. Igaz, ez adatok nem tekinthetők teljesen valóságosaknak, mert ugyanakkor emelkedik a fekete húsáru kereskedelme. Egyre többen dolgozzák fel kezdetleges és sokszor az egészségre veszélyes körülmények között a húst, és adják el ismerősöknek. Ezen természetesen nincs semmilyen járulékköltség, de nincs költségvetési bevétel sem. Ha annynra lemegyünk a felvásárlási árakkal, hogy végképp nem adják el nekünk az állatokat, ez számunkra is rossz, mert kihasználatlan marad a kapacitás - ez pedig újra költségnövekedést, vagyis áremelkedést okoz. Jelenleg a korábbi álománynnak a fele sincs meg, sertésből például a 10-12 millió darab helyett 5 millió. Egyelőre nem tudjuk kiszámítani, miként alakul a kereslet-kínálat, de az őszi áremelkedés bizonyosra vehető. (Kaeffler) ___ ex 7c' J. ű ÍU.^oVo C (\AAjfCÍie\:___f P D i CíJ