Új Magyarország, 1996. július (6. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-23 / 171. szám

4 f­ GMOR SM 1 UiIT')^ ^ Körkérünk a budapesti hidakról - Százéves a Szabadság híd - A háborús sebek gyógyítása /* oA Petőfi híd felújításra szorul Alapvetően jó állapotban vannak a főváros hídjai. Je­lenleg csak a Petőfi híd szo­rul nagyobb rekonstrukcióra - tudtuk meg a Fővárosi Mérnöki Tervező Rt (Főm­­terv) munkatársától. Hor­váth Adrián, a Híd és Szer­kezet Tervező Iroda vezetője azt is elmondta, hogy az itt folyó munkálatok azért öl­töttek ekkora méreteket, mert a Nagykörút korszerű­sítésével párhuzamosan a BKV jónak látta a híd villa­mospályájának megújítását És ha már sikerült idáig eljutni - tette hozzá -, költségkemélő szempontból sort kerítenek az aszfaltburkolat kicserélésére is. Mint ismeretes, az alapproblé­mát a Petőfi híd egyik mozgó sa­rujának meghibásodása okozta, amely meggátolta a szerkezeti elemek hőtágulásból származó mozgását. A kivitelezés azonban mindaddig nem kezdődhetett meg, amíg át nem adták a Lágy­mányosi hidat. A városból le­­áram­ló óriási teherforgalom egy részét így átiránytották a koráb­ban sok vitát megért, a világkiál­lításra tervezett új létesítmén­nye. A Szabadság híd állapota sem annyira rossz, mint azt korábbam állították. A tavaly megkezdett Statikai számítások ugyanis azt látszanak igazolni, hogy az idén százéves szerkezet bírja az idő próbáját. Bár varnnak erősen kor­rodált elemei, továbbá egyes „kedvezőtlen szelvényméreti el­térései", de ez jórészt a világhá­borús károkkal és a­z azt követő, „olykor" nem szakszerű átépí­téssel magyarázhatóak Ennek ellenére az eddig elszenvedett teherismétlések nem okoztak olyan torzulásokat, ami miatt le kéne állítani a hídon áthaladó villamosforgalmat. Horváth ki­tért arra is, hogy a háborús sebek „begyógyításáról" hiányosak a tervdokumentációk, így sokszor csak találgatni lehet egyes szer­kezeti elemek minőségét és ere­detét. Azt azonban ő sem zárta ki: a Szabadság híd bizonyos egységei alkalmasak lehetnek e­z úgynevezett ridegtörésre. Lapunk megtudta azt is, hogy 3-4 évvel ezelőtt a Galvani út tér­ségére kidolgozott új híd enge­délyezési terve ugyan elkészült, de Budapest déli területeinek összekapcsolása helyett egyes szakértők és városrendezők az északii városrész fejlesztését tá­mogatnák. Ez egy régi koncesí­­ciót élesztene fe, amely Mun­káskörút névre hallgatott. (császár) Tegnap a Petőfi híd felét lezárták a gépkocsiforgalom elöl FOTÓ: TALUM ATTIA Miből él sok ezer család? A létminimum 13 ezer forint Folytatás az 1. oldalról Ezt követően megvizsgáljuk azo­kat a háztartásokat, amelyeknek tényleges élelmiszer-fogyasztása egyb­eesik a táplálkozástudomá­nyi szakemberek által megállapí­tott élelmiszer-normatívával, s ott megnézzük az összkiadást. Ezt tekintjük számított létmini­­málumak. Az élelmiszer-fogyasz­tás és ennek az összkiadóbeli arányszáma között közvetlen kapcsolat van: ha ez nő, az élet­­színvonal csökken és fordítva. - Hogyan váltható az élelmi­szer-szükséglet forintösszegre? - Még 1989-ben felkérik az Országos Egészségügyi és Táp­­­lálkozástudományi Intézetet, hogy határozzák meg a felnőtt emberre vonatkozó átlagos tápú anyagszükségletet, s ezt mate­matikailag alakítsák át valóságos reggelivé, ebéddé és vacsorává - az évszakokat is figyelembe vé­ve. Ha ezt a költséget beszoroz­zuk az élelmiszerek fogyasztási árával, megkapjuk a szükséges forintösszeget. Ebből kiindulva állapítjuk meg a nyugdíjas és a 15 éven túli gyermek élelmi­szer-szükségletének a költségeit is. - Milyen fogyasztói árakkal szoroznak? - A KSH folyamatosan végez ármegfigyelést is, ez 1800 ter­mékre vonatkozik. A felvett ada­tok átlagával dolgozunk. - Mi a mostani számításokban az új elem? - A leglényegesebb, hogy a la­kosság tényleges fogyasztásáról is van képünk, tehát meg tudjuk mondani, hogy a különböző va­gyoni rétegeikben élőknek mi­lyen kiadásaik vannak, akár a legszegényebbeket figyelembe véve, akár a 19 500 forintos, egy főre jutó havi jövedelemmel ren­delkezőket, de a legtehetősebb népességtizedben élőkét is. To­vábbi új elem, hogy 1996-tól e­zt is megkérdezzük a kiválasztot­taktól, mennyi pénzt tartanának szükségesnek egy, d­z övékéhez hasonló háztöszte nagyon szű­kös, továbbá szűkös, elfogadha­tó, jó és nagyon jó életszínvona­lú fenntartásához. Erről már adatunk is van 19% első negyed­évére vonatkozóan. Az 1995-ös 12 906 forinthoz képest a meg­kérdezettek átlagosan 13 503 fo­rintot tartanánk elfogadható­nak. A tapasztalat a bevallott jö­vedelmek alapján az, hogy míg a népesség alsó ötödében élők a tényleges jövedelmükhöz ké­pest 20-30 százalékkal magasabb összeget tartanának szükséges­nek, addig a felső határon élők­nek ehhez elég lenne jövedel­mük kétharmad része. Halász Zsuzsa Nyugati pályaudvar aluljáró­ja, csúcsidő. A vonathoz, villa­moshoz igyekvő járókelőket kérdezem, hogy mi jut eszükbe az életszínvonal szó hallatán. 70 éven felüli nyugdíjas hölgy:­­ Pár évvel ezelőtt leg­alább a tejet és a kenyeret meg tudtuk venni, ma már azt is meggondolom, hogy kilós vagy félkilós kenyeret teszek-e a ko­sárba. A félszázalékos nyugdíj­­emelés is szégyen, annnak idején megdolgoztunk azért, hogy nyugdíjasként nyugodtan élhes­sünk. Most pedig éppcsak annyi p­énzünk sem, hogy nem haladik éhen. 35 éves tanár: - Mindketten pedagógusok vagyunk a felesé­gemmel, én éppen most veszí­tettem el az adásomat. Most me­gyek a munkaügyi központba, hogy az átképzésemről intéz­kedjek. Még nem tudom, hogy adóellenőr legyek vagy biztosí­tási ügynök - mondja keserűen. 48 éves orvos: - Úgy tudom, a létminimumot ma alcsonyabban állapították meg, mint egy éve. Ennek oka az életszínvonal csökkenése. Jelenleg sokan van­nak olyan helyzetben, hogy bár­melyik pillanatban feleslegessé válhatnak munkahelyükön, vagy már el is vesztették állásu­kat. Körzeti orvosként azt is el­mondhatom, hogy az emberek egy része kezd igénytelenné vál­ni ömmagával szemben. Amit vi­szont az élelmiszeren megtaka­­rítana­k, azt sajnos elköltik a gyógyszerekre. 46 éves előadó: - Szerencsés­nek mondhatom magam, mert férje­­ek is, nekem is vám mun­kahelyem, de nekünk is meg kell gondolnuunk, hogy mire költjük a pénzünket. Néhány éve fizeté­sünk még jónak számított: jár­tunk színházba, vacsorázni... Er­ről le kellett szoknunk, mert az árak sokkal gyorsabban nőttek, mint a fizetésünk. (baktai) BELFÖLD A köztisztviselői bérek alakulása Megmaradtak a kétségek Megvalósul-e az 1996-os évre ígért 19,5 százalékos átlagos bér­emelés a köztisztviselői szférá­ban? Milyen garanciái vannak a finanszírozásnak? Hogyan és milyen módon valósíthatók meg a tb-önkormányzatok jövő év­ben esedékes választásai? Ilyen és ha­sonló kérdésekre várt választ a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma ügyvi­vő testülete Kiss Péter munka­ügyi minisztertől július 22-én folytatott megbbeszélésükön. A közvéleményt is foglalkoz­tató, valamint a közalkalmazot­takat, köztisztviselőket közvetle­nül érintő fontos témáról már korábban is tárgyaltak. Múlt hé­ten Medgyessy Péter pénzügymi­niszter ült le párbeszédet folytat­ni a fórum képviselőivel, de megállapodás nem született. Medgyessy ugyan megerősítet­te, a kormány mindent megtesz azért, hogy teljesülhessenek a köz­­lkalm­azottaknak ígért 19,5 százalékos idei béremelések, de kijelentette: a helyi önkormány­zatoknak is vállalniuk kell a rá­juk vonatkozó kötelezettsége­ket Szabó Endre, a fórum elnöke a pénzügyminiszter kijelentését kétségesnek ítélte, mivel az ön­­kormányzatok jelentős része nem tudja és nem is akarja fi­­nanszírozni a béremeléseket A tegnapi találkozón Szabó Endre továbbra is aggoda­lmát fejezte ki. Ezért fontosnak tartot­ta, hogy további tárgyalásokat folydassanak az érdekképvisele­tek az önkormányzatokkal és a kormánnyal a béremelés garan­­ciájára. Ragaszkodott továbbá ahhoz a megállapodáshoz is, hogy a közszféra bérei kövessék a reálszféra bérnövekedését Heicz Aliz 1996. JÚLIUS 23., KEDD Kisgazda-elképzelés a kabinetigazgatóról Átlátható „fejcserék // Miután jelentős sajtóvisszhan­­got váltottak ki az államgépezet gyökeres átalakításáról szóln az elmúlt héten közzétett kisgazda­­elképzelések.Potai­ Béla TI­P el­­nöki főtanácsadó tegnap sajtótá­­jékoztatón igyekezett tisztázni a vitatott kérdéseket A Függeten Kisgazdapárt esetleges választá­si győzelme után aktuálissá váló reformtervek kidolgozója - utal­va Maczó Ágnes alelnök asszony ellentétes értelmű nyilatkozatára - hangsúlyozta, hogy minden­ben, amit nyilvánosságra hozott, előbb Torgyán Józse pártelnökkel konzultált, vagyis az pártvéle­ménynek is tekinthető. A minisztériumok átalakításá­­hoz szükséges alkotmányos pasz­­szusok hiánya szerinte nem lesz akadálya a tervek megvalósítá­­sána­k, mivel nem valószínű, hogy az ősszel megszületik az új alkotmány; ma már nemcsak az FKGP, a S­­NP is népszavazás­hoz köti a kardinális kérdések el­döntését, úgyhogy a kormány­pártok legföljebb keresztüleről­tethetik az új alkotmány elfoga­dását, ez pedig a­z MSZP meg­osztottsága miatt nem valószí­nű. Mint a politológus kifejtette: erős, kancellár típusú miniszter­­elnököt szeretnének, a miniszté­riumokban pedig fokozni kíván­ják a politikai befolyást a részte­rületekre szabott kabineteken - politikai irányítást végző testüle­teken - keresztül. A kabineteket kabinetigazgató felügyelné - aki a jelenlegi közigazgatási állam­titkár megfelelője -, és akit a mi­niszterelnök jelölne ki. Ez a rendszer szerinte egyszer s min­denkorra tisztázná és átlátható­vá tenné a kormányváltásokkor bekövetkező „fejcserék" rendjét, és eltávolítaná a jelenleg ott levő „pártkatonákat". Utalt rá, hogy fejcserék az el­múlt két választások után is vol­tak, hiszen mindkét esetben le­cserélték az apparátus mintegy felét. A tárcáknál a jelenleg tevé­kenykedő 40-45 fős államtitkári és helyettes államtitkári garnitú­rát egy 200-220 fős politikai klientúra váltaná fel a kabinetek­ben. E személyek kiválasztása a párttagságból és a párt szimpati­zánsai közül rövidesen megkez­dődik, majd a p­otenciális szak­emberjelölteket tanfolyamsoro­zaton képzik tovább. Pokol Béla újságírói kérdésre, hogy nem lesz-e túl drága a felduzzasztott apparátus működtetése, lénye­gében kitérő választ adott. B. L. A. Kutyás őrök a győri erdő kapujában Drága a belépődíj Folytatás az 1. oldalról - Nem vethet föl ez a módszer másfajta jogsérelmet? - Szó sincs róla, hiszen egyet­lenegy esetben sem kellett még erélyesebben fellépniük, a bejá­­ratn­ál lévő két fő a két kutyával és a kerítések mellett járőröző társuk hatékonyan riasztotta el az illegálisan behatolna vágyó­kat. Fontos megjegyezni, hogy az őrök kutyáikat szigorúan pó­rázon, szájkosárral tartják. Az in­tézkedés egyébként sem irá­nyult egyetlen népcsoport vagy réteg ellen, hiszen diákok épp­úgy próbálkoztak ilyen módsze­rekkel, mint mások. - Nőttek a bevételeik az intéz­kedés hatására? - Igen, érzékelhető a változás. Olyasnyira, hogy számításaink szerint eddig a jóval kisebb láto­gatottság ellenére is nőttek a be­vételeink. - Annyira magasak az áraik, hogy az emberek nem tudják meg­­fietni? - Igen alacsony árakkal dolgo­zunk, hiszen egy felnőttjegy 130, egy diák- és nyugdíjasjegy 100, míg a gyermekjegy 60 forint. Csakhogy ezt a mérsékelt össze­get is e­z emberek egyre kisebb hányada tudja megfizetni, rá­adásul Győr a vizek városa, hi­szen a Duna és a Rába szabad­strandjait mindenki látogathatja. - Mennyiben csökkent a fürdő látogatottsága a tavalyihoz ké­pest? - Jelentősen, hiszen a hatezer fő befogadóképességű fürdőben az idén 4800 fő volt a maximális kihasználtság, s az is csak pár napig. Igaz, tavaly egész nyáron káltkula volt, mégis szembetű­nő, hogy eddig legtöbbször csak jóval kétezer fő alatt látogatták napo­nta a városi fürdőt, annak ellenére, hogy árau­nkat a tavaly­hoz képest csak csekély mérték­ben emeltük. M. D. Sztrájk után - musáremelés előtt4­ /*^Folytatás az 1. oldalról Lapunk azzal a kérdéssel kereste meg Kapuvári Józsefet, a Húsipa­ri Dolgozók Szakszervezetének el­nökét, hogy elégedett-e a szek­szárdi megállapodással, nem csak átmeneti győzelem­el van-e­­ A tulajdonos, a METRACO International Rt. Magyarorszá­gon bejegyzett német cég, és te­temes, 1 milliárd 620 millió forin­tos adóssággal vette meg a pri­vatizáció során az ÁPV Rt.-től a vállalatot. A METRACO-nak is volnnak tulajdonosai: egy, szin­tén német, nagy húskereskedel­mi cég, valamint szerb és német magánváld­lkozók. Érthető, ha a privatizált húsipari cég a saját zsebe szerinti jó megoldást ke­res, és megpróbál részint meg­egyezni a hitelezőkkel, részint költségeket csökkenteni. Négy­­százmilliót fektetett be a német fél, de ezt nem fordíthatja rög­tön bérkifizetésre, mert akkor nem volna miből vásárolnia. Adataink szerint a termelés nem futott föl a számított mértékben, viszont nyereség csak egy jól működő üzemnél keletkezik. A következő hetek, hónapok mu­tatók meg: jó volt-e a megálla­podás vagy sem.­­ A félbeszakadt alkotmányo­zási vita egyik kulcspontja volt­­az ellenzők és a kormánypárti képviselők egy része egyaránt szóvá tette­­, hogy az érdekvéde­lem nem érvényesült a tervezet­ben. Megfelelő súllyal tudják-e képviselni a külföldi tulajdonos­sal szemben a munkavállalókat? - Nem sztrájkalapunk, és a szakszervezet jó néhány húsipa­ri cégnél részvénytulajdonos is, tehát a közgyűlésekre kötelező bennünket is meghívni. Igaz, ér­demben nem tudjuk befolyásol­ni a döntéseket, de legalább első kézből kapjuk az információkat. Jól érzékelhető: hihetetlenül gyors tulajdonosi mozgás van a húsiparban, a részvénycsoma­gok néha szinte óránként cserél­nek gazdát. Persze, mi nem a változó tulajdonosokkal, hanem az általában a helyükön maradó vezérigazgatókkel tárgyalunk. Úgy érzem, eddig nem vallot­tunk szégyent. - Tulajdonosok jönnek-men­­nek, cégek megszűnnek és újjáala­kulnak - mennyire érzi szilárd­nak a húsipariak helyzetét? - Egyáltalán nem érzem biz­tosnak. A privatizáció nagyjából lezajlott - a húspiac kiszámítha­tatlanná vált. Tavely például mindenki sertést tartott, az idén a szakminisztérium elvette az exporttámogatást, ezért nem ad­hattuk meg a korábbi felvásárlá­si árakat. A takarmány ára vi­szont a csillagos egekbe szökött, az állattartók tehát kettős szorí­tásban varrnak. Érmek következ­tében levágják az állományt, ami a folytonosan csökkenő kereslet ellenére is újabb drágulási hullá­mot indít el őszre. - Infláció, emelkedő árak, egy­re üresebb pénztárcák - nem ve­zethet-e ez el a húspiac összeom­lásához? - Nem valószínű, mert a hús nem olyan monopolcikk, mint például a gáz. Ha hideg van, fű­teni kell - húsból viszont legföl­jebb kevesebbet vásárolnak az emberek, ami a növekvő készle­tek miatt szükségképpen ár­csökkentő hatású. Másképpen fogalmazva, a drágulás késlelte­tett és kisebb mértékű, mint más áruféleségeknél. Jelenleg ott tar­tunk, hogy a piaccal már nem tudjuk elismertetni azokat az árakat, amelyek mellett kifeje­zetten nyereséges lenne a hús­kereskedelem. A tavalyi volt hosszú ideje az első esztendő, am­ikor a húsfogyasztás körülbe­lül húszszázalékos csökkenésén kívül visszaesett a húskészítmé­nyek - felvágottak, kolbászfélék, konzervek - vásárlása is. Igaz, e­z adatok nem tekinthetők teljesen valóságosaknak, mert ugyanak­kor emelkedik a fekete húsáru kereskedelme. Egyre többen dolgozzák fel kezdetleges és sokszor az egészségre veszélyes körülmények között a húst, és adják el ismerősöknek. Ezen ter­mészetesen nincs semmilyen já­rulékköltség, de nincs költségve­tési bevétel sem. Ha annynra le­megyünk a felvásárlási árakkal, hogy végképp nem adják el ne­künk az állatokat, ez számunkra is rossz, mert kihasználatlan ma­rad a kapacitás - ez pedig újra költségnövekedést, vagyis ár­emelkedést okoz. Jelenleg a ko­rábbi álománynnak a fele sincs meg, sertésből például a 10-12 millió darab helyett 5 millió. Egyelőre nem tudjuk kiszámíta­ni, miként ala­kul a kereslet-kíná­lat, de az őszi áremelkedés bizo­nyosra vehető. (Kaeffler) ___ ex 7c' J. ű ÍU.^oVo C (\AAjfCÍie\:___f P D i CíJ

Next