Uj Nemzedék, 1922. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-14 / 11. szám
1 ' w-J-'h Negyedik évfolyam, 77. (690.) szám Ára 3 korona Budapest, 1922 január 14. Szjmb^jl/l^ rufi-.t»«, faj Egy hónapra 60 kor., negyedévre , Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, V. ker., 170 kor. félévre 340 kor, egész évre 660 kor. _ r * g r . , Honvéd-utca 10. szám. — Telefonszám: 127— 46. Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron Főszerkesztő : ISZCzOO LtdSZIO 127—47, 127—48, 127—49. József 65. — Gyorsírók 3 kor. — Hirdetés milliméteres díjszabás szerint 7—20, 7-21. — Fiókkiadóhivatali IV, Duna u. 6. Reklamációk: 19—25 és 121—41. Telefon: 123-08 és Teréz-körút 62. Telefon: 121-41. Briand bukásával meghiúsult a cannesi konferencia Cannes, január 13. A legfelsőbb tanács mai ülésén valószínűen befejezettnek fogja nyilvánítani a cannesi értekezletet. A génuai tanácskozás Cannes egyetlen eredménye — Az Új Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen át. — Cannes, január 13. A konferencia tagjai között ,Briand lemondása roppant nagyfeltűnést keltett. A meglepetés első percében már kialakult az a vélemény, hogy a tárgyalás további sorsa bizonytalan. Tegnap este, amikor még nem tudták, hogy Millerand elnök Poincarét bízta meg a kabinet újjáalakításával, az a felfogás alakult ki, hogy Briand-t alkalmasint ismét megbízzák a kormány megalakításával, éppen arravaló tekintettel, hogy a régi mederben tovább folytathassák a cannesi konferencia tanácskozásait. Azzal úgyszólván valamennyi résztvevő egyetértett, hogy Briand végleges bukása esetén a konferenciát végérvényesen befejezettnek kell tekinteni. A konferencia tegnap esti ülésén egyébként parázs vita keletkezett a helyzet váratlan felborulása miatt. Az általános felfordulás közepette csak az angolok őrizték meg hidegvérüket. Ridell lord, angol delegátus kijelentette, hogy a cannesi konferencia Anglia számára mindenesetre fontos eredménnyel járt és ez az a határozat, amely kimondja a génuai gazdasági konferencia megtartását. Anglia ragaszkodni fog e határozathoz, mert Franciaország képviselője szabályszerűen hozzájárult. Ezzel szemben a franciák azt hangoztatják, hogy Briand nem kapott meghatalmazást a kamarától a határozatok elfogadásáraés nem is a kamarának jelentette be lemondását. A konferencia folytatásának kérdése pénteken reggel még teljesen bizonytalan. Ma általában az a felfogás, hogy az utóbbi napok eseményeinek rendkívül nagy jelentőségük van és az európai országok békéjének jövendő sorsa ezektől függ. Ma alkalmasint kimondják, hogy a konferencia berekeszti tanácskozását. A konferencia programja szerint Rathenaunak ma kellene utoljára beszélnie a legfelsőbb tanács előtt és ezzel befejeződnék a jóvátételi kérdésről való tanácskozás. Briand értesítette lemondásáról az angol miniszterelnököt Páris, január 13. Briand miniszterelnök a következő távirattal értesítette Lloyd Georgot lemondásáról: Tekintettel azokra a politikai körülményekre, amelyeket viszszaérkezésem után Párisban találtam, lehetetlenné vált, hogy továbbra is megtartsam a miniszterelnöki tisztséget és ezért beadtam a kormány lemondását a köztársaság elnökének. Nem utazhatom tehát vissza Cannesba, hogy a legfelsőbb tanács munkájában továbbra is részt vegyek. Kérem, közölje ezt kartársainkkal és egyúttal közölje velük azt is, mennyire sajnálom, hogy munkámat abba kellett hagynom. Poincaré titkolózik Páris, január 13. Millerand elnök csütörtökön este kilenc órakor fogadta Poincarét, akivel egy óra hosszat tanácskozott. Poincarét az elnöki palotából való távozásakor több képviselőtársa és újságíró megkérdezte, mit végzett az elnöknél. Poincaré mindenkinek megtagadta a felvilágosítást. Annál kevésbé hallgat Briand. A sajtó képviselőinek kijelentette, hogy lemondása végleges, mert látja, hogy senki sem akarja támogatni. Ezután a kormány eljárásáról mondta meg a véleményét. Az új francia kormányt kibővítik két politikai párt képviselőjével — Az Új Nemzedék tudósítójától — Bécs, január 13. A párisi lapok jelentése szerint Poincaré egy radikális baloldali és egy jobboldali politikust is meghív a kormányába. A baloldali pártból esetleg Doumergue, a jobboldalról pedig Daudet képviselőt fogja meghívni. )OOOOOOOOOOCOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOGOOOOOOOCi Miért volt munkaképtelen a nemzetgyűlés? Rassay Károly: Nem értek egyet azokkal, akik úgy akarják beállítani a nemzetgyűlés szerepét, hogy az csak konstituante, amelynek egyéb dolga nincs, mint az alkotmányozás. A nemzetgyűlések forradalmak következményei. Abból keletkeznek, hogy új életviszonyok támadtak, amelyek nem találnak a vezetőkörök megértésére és emiatt revoluciókban törnek ki. Igazi alkotmányozó nemzetgyűlésen, mintpéldául a francia nemzetgyűlésen, sohasem foglalkoztak csupán alkotmányrevízióval, hanem az élet legkülönbözőbb viszonylataira hoztak törvényt. Pénzügyi, szociálpolitikai, törvények születtek. A magyar nemzetgyűlésnek ugyanezt a szerepet kellett volna betöltenie, mégpedig fokozott mértékben, miután csak két év időtartam állott rendelkezésre. Ebben a munkában azonban a nemzetgyűlést a saját gyengeségén kívül még kívülálló tényezők is akadályozták. (Nagy zaj.) Felkiáltások: Halljuk, halljuk! Rassay Károly: Erre majd később ki fogok térni. Felolvassa Huszár Károlynak a nemzet ülés megnyitásakor mondott beszédét, mely a nemzetgyűlés feladatairól szól. Két év óta ezekből a feladatokból — mondotta Rassay — nem valósítottunk meg semmmit. Ernszt Sándor: Tévedés, nagy része meghiúsult. Kerekes Mihály: Például a numerus clausus és a botbüntetés. Rassay Károly: Nem tudok igazat adni Ernszt képviselő úrnak, amit a földbirtokreformmal csináltak, az nem volt a kérdés becsületes elintézése. (Nagy zaj. Az elnök csenget.) Elnök: Kérem a képviselő urakat nezavarják a szónokot, különben perszerint fogom megnevezni a rendzavarokat. Dánér Béla: Andrássyék akadályozták meg a földreformot. Rassay Károly: Én nem tudok az. szabbítaná. A magyar alkotmányjog életében csak egyszer történt meg, a világháború alatt, azonban akkor az országgyűlésnek erkölcsi jogosultsága volt hozzá. Mégis az a tény, hogy tíz évig elszakította magát a közvéleménytől, egyik oka volt a bekövetkezett zavaroknak. Új honalapítás lett volna az a feladat . — Még ha azért is hosszabbita- *// nánk meg a nemzetgyűlés életét, (Jó ' hogy fontos közjogi törvényeket hozzunk, akkor is veszedelmes lejtőre kerülnénk, mert a következő, új nemzetgyűlés bölcsőjébe a törvénytelenség mérgét helyeznénk el. Súlyos idő nagy feladatokra hívott ide bennünket. Rákerültünk az idők fókuszára és innen messze századokra előre vetítődünk, ahol majd a történelem fog felettünk ítélkezni. Vizsgálnunk kell ezért, mi volt a nemzetgyűlés feladata, mit teljesített belőle és kit terhel a felelősség azért, amit nem teljesített. — Feladatát a következőkben jelölhetem meg: A nemzetet vissza kellett volna adni a forradalmak rombolása után hazájának. Új honalapítást kellett volna végezni. Rassay ír a kormányról és a nemzetgyűlésről — Az Új Nemzedék tudósítójátólA nemzetgyűlés mai ülését Gaál Gaszton elnök, tíz órakor nyitotta meg. Az ülés megnyitása után Kerekes Mihály kérte a tanácskozóképesség megállapítását. Miután az ülésteremben az elnökön és jegyzőkön kívül csupán Kerekes Mihály, Rassay Károly és Sréter István képviselő van jelen, nyilvánvaló a tanácskozásképtelenség. E miatt az elnök az ülést felfüggeszti. Gaál Gaszton elnök az ülést másodszor féltizenegykor nyitotta meg. Az indemnitáselső szónoka Rassay Károly. Az alkuba bocsájtott közjogi kérdések Ralsay Károly: Nem kívánok válaszolni Hegedűs képviselőtársam tegnap elhangzott szavaira, miután úgy láttam, hogy ezek a szavak itt a nemzetgyűlésen is már kevés visszhangot keltettek, úgy tűnt fel nekem Hegedűs, mint Don Quichole, aki nem veszi észre az idők változását és halad régi útján, egyetlen Sancho Pansával, Budaváry Lászlóval. Elnök: Kérem a képviselő urat, ne használjon ilyen hasonlatot képviselőtársával szemben. Rassay Károly: Hasonlatommal egyáltalán nem akartam sérteni tisztelt képviselőtársamat. — A nemzetgyűlés életében mindössze négy hét van még hátra, — folytatja Rassay. Meskó Zoltán: Végelgyengülésben van! Rassay Károly: Szükségesnek tartom rámutatni arra, hogy a miniszterelnököt helyettesítő kultuszminiszter úr nemrég azt a javaslatot tette az ellenzéknek, szavazza meg a hathónapi indemnitást és akkor együttmaradhat a nemzetgyűlés júliusig, a tiszántúli választások évfordulójáig. Jellemzőnek tartom ezt a kormányra, amely még a közjogi kérdéseket is alku tárgyává teszi. Vagy alkotmányos tétel az, hogy a nemzetgyűlés mandátuma február 16-án lejár és akkor meghosszabbítani nem lehet, vagy pedig nem alkotmányos tétel és akkor lehetetlen alkudni róla. Nekem e tekintetben a képviselőház tisztelt elnökének férfias és határozott nyilatkozata az egyetlen komoly garancia arra, hogy február 16-án a nemzetgyűlés ülésezése véget ér. A további együttmaradás jogilag és erkölcsileg egyaránt lehetetlen. Az 1920:1. törvényeik első szakaszának rendelkezése szerint a nemzetgyűlés mandátuma az összeüléstől számított két év után lejár. Ez a két év február 16-án véget ér. Figyelmeztetem azokat, akik az 1920: I. törvénycikket alkotmányunk mai alapjának tekintik, jól vigyázzanak, mert ha ennek a törvénynek első szakaszát félre lehet magyarázn akkor tág tér nyílik a többi szakaszok félremagyarázására is. (Helyeslés az ellenzéken.) — Ügyelnünk kell azonban arra is, hogy 1920 februártól júniusig a nemzetgyűlés sok fontos törvényt hozott. Ha a nemzetgyűlést csupán a tiszántúli választástól számítanánk összeültnek, akkor mindezek a törvények elvesztenék érvényességüket ■— Végzetes lejtőre csúszna a nemzetgyűlés, , haönmagát megnesz