Uj Nemzedék, 1922. június (4. évfolyam, 123-145. szám)

1922-06-23 / 140. szám

.2 Péntek A vörös izgatás taktikája ) Miért nem felel a "Népszava a vádakra? — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Most, hogy a vörös izgatás vérszegfűs lovagjai bekerültek a parlamentbe s elő­ször fognak élőszócsatákat vívni a haza­fias, vagy ahogy ők mondják, polgári elemmel, nem lehet érdektelen jóelőre fi­gyelmeztetni mindenkit arra, ami ennek a­­kétes­ célzatú társaságnak természetraj­zához hozzá tartozik s amit sajnos, a velük szembenállók nem mindig vettek észre, hogy tudniillik a szociáldemokrá­cia ereje és hatóképessége semmi esetre ism rejlik a programjában, sem azokban a látszólagos előnyökben, melyekkel kö­vetőinek, az együgyű munkásnépnek sze­bbe port hint, hanem szinte kizáróan abban a ravasz karbonári-taktikában, amelyet a vezérek nemzetközi konspirá­­ciójuk hosszú évtizedein keresztül mes­teri nívóra fejlesztettek. Aki a szociáldemokrácia harci taktiká­ját akár itthon, akár a nyugati orszá­­gokban figyeli, kénytelen megállapítani, hogy ez a taktika a maga nemében tö­kéletes. Oly tökéletes, hogy mintául le­hetne állítani más, tisztességesebb szer­vezkedések elé is, ha épen erkölcsi szem­pontból nem jelentené ez a taktika az amoralitásnak szinte legalacsonyabb el­képzelhető fokát. Amit a gettók és a fegyházak logikája összevéve kitermelni tud­, az emberi nyelvnek tisztán félreve­zetésre, az emberi agynak tisztán újabb bűnök kieszelésére való használata itt a Virtuozitás jegyében mutatkozik. Egyik jellemző ügyvédi fogása a szo­ciáldemokráciának, s az ő sajátos, elmei­­leg fegyelmezetlen táborában végtelenül hatásos is, hogy sohasem cáfol, soha Ob­jektíve nem érvel s a legkényesebb vita­pontokon következetesen a gúny és go­rombaság szellemeskedésével siklik ke­resztül. Ez nemzetközi vonás náluk. Min­dig és mindenütt óvakodnak attól, hogy­­a vita lényegébe belemenjenek, mint akik nagyon jól tudják, hogy abban a pillanatban vereséget szenvednek, mi­helyt tárgyilagos vitába bocsátkoznak, sőt mihelyt ellenfeleik konkrét vádjait saját közönségükkel csak indirekt formá­ban is megismertetik. Klasszikus példáját ennek a Népszava legutóbbi viselkedése. Oly mázsás és oly konkrét vádak hegy­óriásait állítottuk­ eléje tegnapelőtti ve­zércikkünkben, amelyekből ha egy is megáll, a szociáldemokrácia számára nem marad más hátra, ha ugyan a be­­csületérzés és szemérem egyetlen foszlá­­­­nya megmaradt rajta, mint a földalá­­; szégyenkezés. sg , mi volt a válasz? Egy félhasáb go­rombáskodás, egyetlen sor cáfolat nél­kül. S mikor tegnapi pardonunkban arra figyelmeztettük a jeles újságot, hogy ko­moly ember előtt egyetlen sor cáfolat többet ér, mint hat mázsa gorombásko­dás, mai­ feleletük megint kéthasáb üres szavalás és válogatott gorombaság volt „Sakálok üvöltése“ címen, de természe­tesen a cáfolatnak vagy csak a vádak visszautasításának is leghalványabb nyo­mát sem lehet felfedezni ebben a szuper­­lativusoktól hemzsegő, lendületesen üres fecsegésben. Ezt megállapítani nem azért fontos, mintha szocialista sajtótól mást várhattunk volna, hanem mert mint állandó s általános tünet jellemzi azt a nemzetközi taktikát, amely eleve lemond arról, hogy gondolkodó ellenfélt meg­győzni csak meg is kíséreljen, ellenben egyetlen törekvése, hogy a hiszékenyek és tudatlanok tömege az ellenük emelt vádakat még csak meg se ismerhesse, azokra még indirekt formában is figyel­messé ne tétessék. Az isteni tömeg csak annyit tudjon meg, hogy az „aljas pol­gári söpredék“ el akarja gáncsolni a szegény munkásmártírokat: hogy mi a vád, amelyre nincs felelet és nincs ment­ség, azt a boldog tudatlanságnak jobb eltakarni a szeme elől. Kétségtelen, hogy nincs a világon szer­vezet, amely ellen oly megsemmisítő ér­veléssel , oly mázsányi vádakkal vonult volna fel, ó, éppen nem a kapitalisták hada, amely hiszen itt is, külföldön is feltűnő kényeztetéssel babusgatja a szin­­leg ellene sorakozó vörös tábort, hanem éppen a legelfogulatlanabb, legérdektele­nebb s ha ez is fontos, mondjuk ki: az anyagiakban legszegényebb, de gondol­kodó és becsületes emberek kara Mi több, egyenesen a szocialista prograra­­mokból és irodalomból vett idézetek s egy-egy szocialista vezérnek akaratlanul őszinte elszólásai képviselik a legélesebb vádakat a vörös tábor igazi céljaira s tö­rekvéseire vonatkozóan. Egész irodalma van a mazsizmus elméleti cáfolatának s egész irodalma annak a tételnek, hogy a szociáldemokrácia már nevében is hazug­ság, hogy semmi köze a munkásjóléthez, hogy minden törekvése csak egy-egy sakkhúzás a tömegtudatlanság politikai kizsákmányolására, hogy a szociál­demokrácia végeredményben semmi más, mint a szegény keresztény munkástöme­gek befogása a zsidó világimperializmus székjébe (nálunk is e percben semmi­sem fontosabb a Népszavának, mint a numerus clausus eltörlése a gazdag zsidó burzsoázia érdekében) s az ember mégis hiába vesz kezébe tizenöt különböző szo­cialista napilapot, hiába böngészi át akár az egész szocialista irodalmat, gúnyt, ká­romkodást, ékrendezést talál benne bő­ven, de cáfolatot? Soha egyetlen sort sem! A jóhiszeműségnek és őszinteségnek még a látszatáról is oly könnyen le­mondó irányra nézve gondolkozó ember szemében ez is elég. A vörös tábor ma is, máskor is egyet­len érvül saját párthíveinek nagy szá­mára mutat rá. De mit bizonyít ez? Csak annyit, hogy a taktika jól dolgozott s hogy a tudatlanok és félrevezetők száma csakugyan nagy. Arra, hogy honnan vették a vörös agi­tátorok azt a rengeteg milliót, (nyolcvan millióról beszélnek) amibe a választásaik kerültek, ez a „válasz“ nem dorít fényt. * A vörösszegfűsök bevonulása a parla­mentbe azt az egy jót eredményezheti, itt majd mégsem kertelhetnek s taktikáz­hatnak a vezérek olyan könnyen, mint lapjaikban, vagy a kültelki csapszékek­ben. Feltéve természetesen, amiben ismét kevésbé bízunk, hogy a parlament ko­moly elemei között lesznek néhányan, akik a köntörfalazás és taktika virtuózai­nak csavarmentes frazeológiáját kellőkép leleplezni s tolvajnyelvüket egyáltalán megérteni tudják. U| Nemzedék mXXXXXJOOOCOOOCOCOOOOOCSOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOO A minisztertanács letárgyalta az idei gabonarendeletet Az exportált lisztre természetben fizetendők az illetékek — Az új Nemzedék tudósítójától.­­A tegnapi minisztertanács foglalkozott többek között a közellátás kérdéseivel és ennek során letárgyalta az idei gabona­­rendeletet is, amelyet Térffy Béla köz­­élelmezési miniszter terjesztett a min­isz­­tertanács elé. Amint értesülünk, a mi­nisztertanács a közélelmezési miniszter eredeti javaslatát fogadta el. A gabona­­rendelet a lgközelebb már meg is jelenik és fő érve az, hogy a szabadforgalom elvének az alapján is biztosítsa az ellá­tatlanok jövő évi gabonaszükségletét. A rendelet első és kiemelkedő intézkedése az lesz, hogy leszállítja az őrlési forgalmi vámot az eddigi tizenöt kilogramról tíz kilogramra. A tíz kilogramos őrlési vám tulajdonképen visszatérés a békeállapo­tokhoz, mert békében is tíz kilogram volt a megállapított őrlési vám. A gabonarendelet második fontos intéz­kedése az, hogy a minisztertanács az idei lisztexportot úgy rendezi, hogy az eddigi pénzben lerótt kiviteli illeték helyett az exportőröktől természetbeni leadást kö­vetel. Az őrlési vám leszállítása következté­ben természetesen az ellátatlanok részére szükséges gabona egy részét más után kell fedezni az államnak. Valószínű, hogy az állami gabonavásárlások másként fog­nak történni, mint ebben az évben, mert az állam nyílt búzavásárlásaival eddig rossz tapasztalatokat szereztek. Az álla­mi gabonavásárlás ugyanis minden eset­ben felhajtotta a búza árát és ez az, amit az idén ki akarnak kerülni. A lisztkivitel után követelt természet­beni illeték viszont azt célozza, hogy ez­zel a magas lisztárakat letörjék és a fo­gyasztók részére lehetővé tegyék az idei lisztbeszerzést. OOOOOOOOOOOOOOCOOOOOQOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXPOO’ Iparosok és kereskedők monstre-gyűlése a Vigadóban — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Ma délelőtt tíz órára hívták össze a fővárosi iparosok és kereskedők nagygyűlését, amelyen az üzlethelyi­ségeknek szabadforgalomba helye­zése ellen tiltakoztak. Tíz órakor a főváros összes üzleteit bezárták. A Vigadóba nagy sietséggel érkez­nek az iparosok és kereskedők. Ar­cuk, amelyen, azelőtt legfeljebb a kal­kulációk izgalma vibrált, most jóval komorabb. Megülte a gond. E­urcsa a gondot látni ezeken az embereken, akikről azelőtt az úgynevezett „pol­gári jólét” sugárzott. Tíz órakor már zsúfolásig megtöltik a Vigadó nagy­termét. Izgatottan tárgyalnak, ma­gyaráznak. A nagygyűlés előkészítésében, Barczen Gábor kereskedelmi taná­csos vezetésével részt vettek az ös­­­szes kereskedelmi és ipari érdek­képviseletek kiküldöttei. A gyűlést tíz óra után néhány perccel nyitotta meg Kraemer Jó­zsef dr., a fővárosi kereskedők egye­sületének titkára, s beterjesztette a kormánynak átnyújtandó határo­zati javaslatot, amelynek főbb pont­jai a következők: A főváros ipari és kereskedelmi érdekképviseletei a legnagyobb meg­döbbenéssel látják, hogy a háztulaj­donosok egy csoportja a kormány méltányos javaslatával szemben a műhelyek, üzlethelyiségek és irodák azonnali teljesen szabad forgalmát követeli. Az érdekképviseletek tudják azt, hogy a szabadforgalomra való visz­­szatérést a kormánynak minden ere­jével szorgalmaznia kell, de ma, amikor az ipar és kereske­delem még majd minden vonat­kozásban a kötött forgalom ter­heit kénytelen viselni, akkor az üzlethelyiségek forgalmának egyoldalú szabaddá tétele az ipar­űzőket és kereskedőket a legsúlyosabb válságba sodorná. A kormány bizonyára tudatában van annak, hogy a mai viszonyok között a felmondási­ jog és a bér­emelés szabaddá tétele oly monopo­­lisztikus helyzetet teremtene a bér­beadónak, amellyel ma a kereske­dők és iparűzők nem bírnának szem­­beszállni, közvetve pedig az összes felekül­ 1922 június 23. szerek és árucikkek árának emelkedését idézné elő.­­ A javaslat ezután részletesen fel­­sorolja azokat­ az okokat, amelynek­ alapján a nagygyűlés kéri a kor­mányt, hogy az üzletbéreket legfel­­jebb az 1917. évi november 1-én fize­tett házbér hatszorosában állapítsa meg; a vitás kérdések eldöntését választott bíróságra bízza; meg­egyezés hiányában a bérbeadót kö­telezze a választott bíróság dönté­sének kikérésére; az üzlethelyiségek rekvirálását azonnal és minden fentartás nélkül szüntesse meg; hogy a felmondási jogot m­a kor­látozó rendelkezéseket mindaddig, míg a körülmények megkívánják, változatlanul tartsa fenn. A határozati javaslat felolvasása után Barczen Gábor vázolta a hosszú idő óta húzódó küzdelmet, amelyet az üzlet- és műhely­tulajdonosok folytatnak a Háztulajdonosok Or­szágos Szövetsége ellen. Kiemelte, hogy vannak háztulajdonosok, akik egyáltalán nem azonosítják magu­kat a Háztulajdonosok Országos Szövetségének propagandájával, a­melynek célja az üzlethelyiségek forgalmának szabaddá tétele. Mi­kor a háztulajdonosok le is ültek tárgyalni az üzlettulajdonosokkal a korlátozott béremelésről, akkor is az 1917-es bér 30-szorosát vagy a mai bér 10-szeresét követelték. A tárgyalás tehát megszakadt.­ Barczen beszéde alatt érkezett az gyűlésre Vázsonyi Vilmos. A határozati javaslathoz elsőnek Balkányi Kálmán, az OMKE igaz-­ gatója szólt hozzá. Utána Müller Antal, a kisiparosok szövetségének titkára okolta meg a kisiparosok követelését, hogy azokat a lakásrés­ széket, amelyeket a háború alatt tönkrement kisiparosok műhelyük használnak, ne lehessen üzlethelyi­ségnek tekinteni. A határozati ja­­­vaslatot ő is elfogadásra ajánlja. A javaslatot ezután egyhangú lalsi­kesedéssel fogadták el. Bethlen István gróf miniszterel­­nök déli egy órakor fogadja a nagy-­ gyűlés három kiküldöttjét, akik a­ határozati javaslatot memorandum­ alakjában át fogják nyújtani. Benes , prágai egyetemi tanár Prága, június 22.­­ A Tribuna értesülése szerint Massaryk cseh köztársasági elnök június 10-én­ irtat alá Benes dr. miniszterelnöknek a prá­­gai cseh egyetemen a szociológia rendező tanárává való kinevezését . Ez a hír megcáfolja a sajtóirodák kor.­­rábban terjesztett híreit, amelyek, mint befejezett tényt állították Benes dr. vég* leges távozását és párisi cseh nagykö­vetté vagy berni egyetemi tanárrá való­ kinevezését. A prágai egyetemi tanárság­ korántsem jelenti a politikától való viszo,­szavonulást, sőt arra mutat, hogy a mi­niszterelnökségtől való későbbi megvá­­lása esetén is készenlétben akar marad­ni. A múltban is gyakori volt az eset, amikor vezető politikusok a kényszerű visszavonulás idejét egyetemi katedrán böjtölték át és alkalomadtán onnan lép­tek vissza ismét a politika porondjára. Spanyolország 12 és fél millió arany­­pezetával vesz részt Európa újjáépítésében Madrid, június 21. (Havas.) A spanyol legfőbb bank­­tanács összeült, hogy megvizsgálja­ Spanyolország részvételének kérdé­sét az Európa újjáépítésére kikül­dött nemzetközi bizottság munkála­taiban. Spanyolország e szerint 22 és fél millió aranypezetát fog erre a célra megszavazni és egy képvise­lőt küld ki a nemzetközi bizottságba.

Next