Uj Nemzedék, 1922. június (4. évfolyam, 123-145. szám)

1922-06-23 / 140. szám

.2 Péntek A vörös izgatás taktikája ) Miért nem felel a "Népszava a vádakra? — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Most, hogy a vörös izgatás vérszegfűs lovagjai bekerültek a parlamentbe s először fognak élőszócsatákat vívni a hazafias, vagy ahogy ők mondják, polgári elemmel, nem lehet érdektelen jóelőre figyelmeztetni mindenkit arra, ami ennek akétes célzatú társaságnak természetrajzához hozzá tartozik s amit sajnos, a velük szembenállók nem mindig vettek észre, hogy tudniillik a szociáldemokrácia ereje és hatóképessége semmi esetre ism rejlik a programjában, sem azokban a látszólagos előnyökben, melyekkel követőinek, az együgyű munkásnépnek szebbe port hint, hanem szinte kizáróan abban a ravasz karbonári-taktikában, amelyet a vezérek nemzetközi konspirációjuk hosszú évtizedein keresztül mesteri nívóra fejlesztettek. Aki a szociáldemokrácia harci taktikáját akár itthon, akár a nyugati országokban figyeli, kénytelen megállapítani, hogy ez a taktika a maga nemében tökéletes. Oly tökéletes, hogy mintául lehetne állítani más, tisztességesebb szervezkedések elé is, ha épen erkölcsi szempontból nem jelentené ez a taktika az amoralitásnak szinte legalacsonyabb elképzelhető fokát. Amit a gettók és a fegyházak logikája összevéve kitermelni tud, az emberi nyelvnek tisztán félrevezetésre, az emberi agynak tisztán újabb bűnök kieszelésére való használata itt a Virtuozitás jegyében mutatkozik. Egyik jellemző ügyvédi fogása a szociáldemokráciának, s az ő sajátos, elmeileg fegyelmezetlen táborában végtelenül hatásos is, hogy sohasem cáfol, soha Objektíve nem érvel s a legkényesebb vitapontokon következetesen a gúny és gorombaság szellemeskedésével siklik keresztül. Ez nemzetközi vonás náluk. Mindig és mindenütt óvakodnak attól, hogya vita lényegébe belemenjenek, mint akik nagyon jól tudják, hogy abban a pillanatban vereséget szenvednek, mihelyt tárgyilagos vitába bocsátkoznak, sőt mihelyt ellenfeleik konkrét vádjait saját közönségükkel csak indirekt formában is megismertetik. Klasszikus példáját ennek a Népszava legutóbbi viselkedése. Oly mázsás és oly konkrét vádak hegyóriásait állítottuk eléje tegnapelőtti vezércikkünkben, amelyekből ha egy is megáll, a szociáldemokrácia számára nem marad más hátra, ha ugyan a becsületérzés és szemérem egyetlen foszlánya megmaradt rajta, mint a földalá; szégyenkezés. sg , mi volt a válasz? Egy félhasáb gorombáskodás, egyetlen sor cáfolat nélkül. S mikor tegnapi pardonunkban arra figyelmeztettük a jeles újságot, hogy komoly ember előtt egyetlen sor cáfolat többet ér, mint hat mázsa gorombáskodás, mai feleletük megint kéthasáb üres szavalás és válogatott gorombaság volt „Sakálok üvöltése“ címen, de természetesen a cáfolatnak vagy csak a vádak visszautasításának is leghalványabb nyomát sem lehet felfedezni ebben a szuperlativusoktól hemzsegő, lendületesen üres fecsegésben. Ezt megállapítani nem azért fontos, mintha szocialista sajtótól mást várhattunk volna, hanem mert mint állandó s általános tünet jellemzi azt a nemzetközi taktikát, amely eleve lemond arról, hogy gondolkodó ellenfélt meggyőzni csak meg is kíséreljen, ellenben egyetlen törekvése, hogy a hiszékenyek és tudatlanok tömege az ellenük emelt vádakat még csak meg se ismerhesse, azokra még indirekt formában is figyelmessé ne tétessék. Az isteni tömeg csak annyit tudjon meg, hogy az „aljas polgári söpredék“ el akarja gáncsolni a szegény munkásmártírokat: hogy mi a vád, amelyre nincs felelet és nincs mentség, azt a boldog tudatlanságnak jobb eltakarni a szeme elől. Kétségtelen, hogy nincs a világon szervezet, amely ellen oly megsemmisítő érveléssel , oly mázsányi vádakkal vonult volna fel, ó, éppen nem a kapitalisták hada, amely hiszen itt is, külföldön is feltűnő kényeztetéssel babusgatja a szinleg ellene sorakozó vörös tábort, hanem éppen a legelfogulatlanabb, legérdektelenebb s ha ez is fontos, mondjuk ki: az anyagiakban legszegényebb, de gondolkodó és becsületes emberek kara Mi több, egyenesen a szocialista prograramokból és irodalomból vett idézetek s egy-egy szocialista vezérnek akaratlanul őszinte elszólásai képviselik a legélesebb vádakat a vörös tábor igazi céljaira s törekvéseire vonatkozóan. Egész irodalma van a mazsizmus elméleti cáfolatának s egész irodalma annak a tételnek, hogy a szociáldemokrácia már nevében is hazugság, hogy semmi köze a munkásjóléthez, hogy minden törekvése csak egy-egy sakkhúzás a tömegtudatlanság politikai kizsákmányolására, hogy a szociáldemokrácia végeredményben semmi más, mint a szegény keresztény munkástömegek befogása a zsidó világimperializmus székjébe (nálunk is e percben semmisem fontosabb a Népszavának, mint a numerus clausus eltörlése a gazdag zsidó burzsoázia érdekében) s az ember mégis hiába vesz kezébe tizenöt különböző szocialista napilapot, hiába böngészi át akár az egész szocialista irodalmat, gúnyt, káromkodást, ékrendezést talál benne bőven, de cáfolatot? Soha egyetlen sort sem! A jóhiszeműségnek és őszinteségnek még a látszatáról is oly könnyen lemondó irányra nézve gondolkozó ember szemében ez is elég. A vörös tábor ma is, máskor is egyetlen érvül saját párthíveinek nagy számára mutat rá. De mit bizonyít ez? Csak annyit, hogy a taktika jól dolgozott s hogy a tudatlanok és félrevezetők száma csakugyan nagy. Arra, hogy honnan vették a vörös agitátorok azt a rengeteg milliót, (nyolcvan millióról beszélnek) amibe a választásaik kerültek, ez a „válasz“ nem dorít fényt. * A vörösszegfűsök bevonulása a parlamentbe azt az egy jót eredményezheti, itt majd mégsem kertelhetnek s taktikázhatnak a vezérek olyan könnyen, mint lapjaikban, vagy a kültelki csapszékekben. Feltéve természetesen, amiben ismét kevésbé bízunk, hogy a parlament komoly elemei között lesznek néhányan, akik a köntörfalazás és taktika virtuózainak csavarmentes frazeológiáját kellőkép leleplezni s tolvajnyelvüket egyáltalán megérteni tudják. U| Nemzedék mXXXXXJOOOCOOOCOCOOOOOCSOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOO A minisztertanács letárgyalta az idei gabonarendeletet Az exportált lisztre természetben fizetendők az illetékek — Az új Nemzedék tudósítójától.A tegnapi minisztertanács foglalkozott többek között a közellátás kérdéseivel és ennek során letárgyalta az idei gabonarendeletet is, amelyet Térffy Béla közélelmezési miniszter terjesztett a minisztertanács elé. Amint értesülünk, a minisztertanács a közélelmezési miniszter eredeti javaslatát fogadta el. A gabonarendelet a lgközelebb már meg is jelenik és fő érve az, hogy a szabadforgalom elvének az alapján is biztosítsa az ellátatlanok jövő évi gabonaszükségletét. A rendelet első és kiemelkedő intézkedése az lesz, hogy leszállítja az őrlési forgalmi vámot az eddigi tizenöt kilogramról tíz kilogramra. A tíz kilogramos őrlési vám tulajdonképen visszatérés a békeállapotokhoz, mert békében is tíz kilogram volt a megállapított őrlési vám. A gabonarendelet második fontos intézkedése az, hogy a minisztertanács az idei lisztexportot úgy rendezi, hogy az eddigi pénzben lerótt kiviteli illeték helyett az exportőröktől természetbeni leadást követel. Az őrlési vám leszállítása következtében természetesen az ellátatlanok részére szükséges gabona egy részét más után kell fedezni az államnak. Valószínű, hogy az állami gabonavásárlások másként fognak történni, mint ebben az évben, mert az állam nyílt búzavásárlásaival eddig rossz tapasztalatokat szereztek. Az állami gabonavásárlás ugyanis minden esetben felhajtotta a búza árát és ez az, amit az idén ki akarnak kerülni. A lisztkivitel után követelt természetbeni illeték viszont azt célozza, hogy ezzel a magas lisztárakat letörjék és a fogyasztók részére lehetővé tegyék az idei lisztbeszerzést. OOOOOOOOOOOOOOCOOOOOQOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXPOO’ Iparosok és kereskedők monstre-gyűlése a Vigadóban — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Ma délelőtt tíz órára hívták össze a fővárosi iparosok és kereskedők nagygyűlését, amelyen az üzlethelyiségeknek szabadforgalomba helyezése ellen tiltakoztak. Tíz órakor a főváros összes üzleteit bezárták. A Vigadóba nagy sietséggel érkeznek az iparosok és kereskedők. Arcuk, amelyen, azelőtt legfeljebb a kalkulációk izgalma vibrált, most jóval komorabb. Megülte a gond. Eurcsa a gondot látni ezeken az embereken, akikről azelőtt az úgynevezett „polgári jólét” sugárzott. Tíz órakor már zsúfolásig megtöltik a Vigadó nagytermét. Izgatottan tárgyalnak, magyaráznak. A nagygyűlés előkészítésében, Barczen Gábor kereskedelmi tanácsos vezetésével részt vettek az összes kereskedelmi és ipari érdekképviseletek kiküldöttei. A gyűlést tíz óra után néhány perccel nyitotta meg Kraemer József dr., a fővárosi kereskedők egyesületének titkára, s beterjesztette a kormánynak átnyújtandó határozati javaslatot, amelynek főbb pontjai a következők: A főváros ipari és kereskedelmi érdekképviseletei a legnagyobb megdöbbenéssel látják, hogy a háztulajdonosok egy csoportja a kormány méltányos javaslatával szemben a műhelyek, üzlethelyiségek és irodák azonnali teljesen szabad forgalmát követeli. Az érdekképviseletek tudják azt, hogy a szabadforgalomra való viszszatérést a kormánynak minden erejével szorgalmaznia kell, de ma, amikor az ipar és kereskedelem még majd minden vonatkozásban a kötött forgalom terheit kénytelen viselni, akkor az üzlethelyiségek forgalmának egyoldalú szabaddá tétele az iparűzőket és kereskedőket a legsúlyosabb válságba sodorná. A kormány bizonyára tudatában van annak, hogy a mai viszonyok között a felmondási jog és a béremelés szabaddá tétele oly monopolisztikus helyzetet teremtene a bérbeadónak, amellyel ma a kereskedők és iparűzők nem bírnának szembeszállni, közvetve pedig az összes felekül 1922 június 23. szerek és árucikkek árának emelkedését idézné elő. A javaslat ezután részletesen felsorolja azokat az okokat, amelynek alapján a nagygyűlés kéri a kormányt, hogy az üzletbéreket legfeljebb az 1917. évi november 1-én fizetett házbér hatszorosában állapítsa meg; a vitás kérdések eldöntését választott bíróságra bízza; megegyezés hiányában a bérbeadót kötelezze a választott bíróság döntésének kikérésére; az üzlethelyiségek rekvirálását azonnal és minden fentartás nélkül szüntesse meg; hogy a felmondási jogot ma korlátozó rendelkezéseket mindaddig, míg a körülmények megkívánják, változatlanul tartsa fenn. A határozati javaslat felolvasása után Barczen Gábor vázolta a hosszú idő óta húzódó küzdelmet, amelyet az üzlet- és műhelytulajdonosok folytatnak a Háztulajdonosok Országos Szövetsége ellen. Kiemelte, hogy vannak háztulajdonosok, akik egyáltalán nem azonosítják magukat a Háztulajdonosok Országos Szövetségének propagandájával, amelynek célja az üzlethelyiségek forgalmának szabaddá tétele. Mikor a háztulajdonosok le is ültek tárgyalni az üzlettulajdonosokkal a korlátozott béremelésről, akkor is az 1917-es bér 30-szorosát vagy a mai bér 10-szeresét követelték. A tárgyalás tehát megszakadt. Barczen beszéde alatt érkezett az gyűlésre Vázsonyi Vilmos. A határozati javaslathoz elsőnek Balkányi Kálmán, az OMKE igaz- gatója szólt hozzá. Utána Müller Antal, a kisiparosok szövetségének titkára okolta meg a kisiparosok követelését, hogy azokat a lakásrés széket, amelyeket a háború alatt tönkrement kisiparosok műhelyük használnak, ne lehessen üzlethelyiségnek tekinteni. A határozati javaslatot ő is elfogadásra ajánlja. A javaslatot ezután egyhangú lalsikesedéssel fogadták el. Bethlen István gróf miniszterelnök déli egy órakor fogadja a nagy- gyűlés három kiküldöttjét, akik a határozati javaslatot memorandum alakjában át fogják nyújtani. Benes , prágai egyetemi tanár Prága, június 22. A Tribuna értesülése szerint Massaryk cseh köztársasági elnök június 10-én irtat alá Benes dr. miniszterelnöknek a prágai cseh egyetemen a szociológia rendező tanárává való kinevezését . Ez a hír megcáfolja a sajtóirodák kor.rábban terjesztett híreit, amelyek, mint befejezett tényt állították Benes dr. vég* leges távozását és párisi cseh nagykövetté vagy berni egyetemi tanárrá való kinevezését. A prágai egyetemi tanárság korántsem jelenti a politikától való viszo,szavonulást, sőt arra mutat, hogy a miniszterelnökségtől való későbbi megválása esetén is készenlétben akar maradni. A múltban is gyakori volt az eset, amikor vezető politikusok a kényszerű visszavonulás idejét egyetemi katedrán böjtölték át és alkalomadtán onnan léptek vissza ismét a politika porondjára. Spanyolország 12 és fél millió aranypezetával vesz részt Európa újjáépítésében Madrid, június 21. (Havas.) A spanyol legfőbb banktanács összeült, hogy megvizsgálja Spanyolország részvételének kérdését az Európa újjáépítésére kiküldött nemzetközi bizottság munkálataiban. Spanyolország e szerint 22 és fél millió aranypezetát fog erre a célra megszavazni és egy képviselőt küld ki a nemzetközi bizottságba.