Uj Nemzedék, 1922. június (4. évfolyam, 123-145. szám)

1922-06-23 / 140. szám

sz előárnyéka A pénzügyminiszter és az ellen­zék vezéreinek tegnapi tanácsko­zása pozitív eredménnyel nem végződött, de különböző h­írek keringenek, amelyek az ex-lex le­hetőségével vagy elkerülésének es­hetőségével számolnak. Mi mind­járt a dolog legelején kimondjuk a szót: nem szabad az ex-lexnek bekövetkeznie s az ellenzéknek mindent el kell követnie, hogy az indemnitást megadja. Nem szeret­­­nék, ha valaki szókimondásunkért­­félreértene. Senki sem annyira elégedetlen talán a kormány po­litikájával, mint mi. Tudjuk jól, hogy nem sok­ bizalmat érdemel és nem is sokkal dicsekedhetik. De végzetes hiba volna, ha az el­lenzék megfeledkeznék arról, hogy az­ indemnitás megadása vagy idegtagadása ma nem a régi ellen­­zéki taktikai­ fogás, hanem az or­szágot­­súlyosan érintő csapás. Az indemnitás nem a kormánynak kell, hanem az országnak. Az ex­lex kátyújából — volt példa rá a közel­múltban­­is — kivergődik a kormány, de vajon mi lesz az or­szággal! Egy újabb ex­lex esetleg a korona végleges leromlását s közgazdasági világunk végső kri­­zisét jelentené. A zürichi bölcsek úgyis meg vannak győződve ar­ról, hogy itt teljes politikai­ texas van,, újabb krízissel a korona­­hul­lámzásának hisztériás táncát elő­idézni meggondolatlanság lenne. Elismerjük, hogy az indemnitás könnyű megadása az ellenzék ré­széről áldozat. De legyen. Épen mi fogja igazolni az ellenzék komoly­ságát és lelki nagyságát s a'kor­­má­­y szegénységét, mert­ ellenfe­lei kegyéből jut előnyhöz. Vég­eredményben nem mit és nem az ellenzék tehet róla, hogy a kor­mány az a szükséges rossz, amely­­­nél egy percre el kell felejteni az alanyt és tekintetbe kell venni a jelzőt. S ha az ellenzék az in­­demnitás kedvéért lemond pár si­kert igérlő rohamról, amiál jobban tapsolni fog nem a kormány­nak, hanem az ellenzéknek — az ország, amely a drágaság ordító fortissimójától kábult. Az ellen­zéknek már csak taktikából sem szabad a közvéleményt újabb drá­gaság előidézésével maga ellen hangolni. Sőt. Amennyit felad a szlázban taktikailag, százszor any­­ligit nyer az országban szintén taktikailag. Itt esetleges olcsó si­kert veszít, ott drága győzelmet arat. Az ország kéri az indemni­­tást nem a kormánytól, hanem az ellenzéktől. A választási visszaélé­sek és egyéb­­megtorlandók felső s­zólá­sára úgyis lesz alkalom a költ­ségvetés és a kormányprogram­­vita idején. De azt honpolgári kö­telességből és f­azafiságból meg kell akadályozni épen az ellenzék­nek, hogy az országház gótikus kupolája az ex-lex fantasztikus és esetleg végzetes­­ árnyékát vésse előre a drágaságtól is izzó júniusi napokban. *. •. ..................■­­ ’ *.......... ./ ;­­4 . * tit .x * ......* •• v Cv› X „ ':: V­­\ a fi ";5.WMr "Xv .% twiuuN.:zi n, /f & Negyedik évfolyam, 140. (819­) szám ^-n'n y^ anius^23. Péntekij Előfizetési ára Egy hónapra lota kar^ negyedévre S*«rkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V. ker„ 580 kor, félévre 560 kor, egés* évre 1100 kor. ^— r mts­ i r nr I rtTT An Bonvéd-ntea 10. síim. — Telefon-Mim. 127—4^ Egyes Mám­áré helyben, vidéken és pályaudvaron LDLI1 IIS.A.1 V4/\.ITlLAlT 177—-it, 127—48, 127—49. Júnef 65. — Gyorsírók 1­5 kor. — Hirdetés milliméteres díjszabás szerint , 7—20, 7—21. — Fiókkiadóhivatal: IV, Duna­ u.­­, Reklamációk: 19—25 és 121—40 Telefon: 123*08 és Teréz-körút 62. Telefon: 121-41. Teressky és Korám* vezeti az osztrák-magyar gazdasági tárgyalást A csehekkel való tárgyalás őszre marad — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Az új magyar kormány, úgy lát­­szik, enged a magyar közigazgatási tényezők sürgetésének és a szomszé­dos államokkal való külk­ereskedel­­mi szerződések megkötését­­legsürgő­sebb tenni­valói közé sorozza. Az osztrákokkal megindult gazdasági szerződést — a jelek szerint, — kor­mányunk mélyebben szorító egyez­ménynek tervezi, mint az eddig kö­tött kompenzációs szerződések vol­tak. Erre mutat, hogy a tárgyalások vezetésére a kormány a pénzügyi tanács két tagját kérte m­eg. Korá­nyi Frigyes báró volt pénzü­gymi­niszter id­evonatkozólag a követke­zőket mondotta munkatársunknak: Ném­etausztriával megkötni szán­dékolt gazdasági szerződést, a leg­közelebbi időbert tárgyaljuk. A kor­mány 1. tárgyalás a­nyagát két fő­csoportra akarja felosztani. Az egyiknek vezetésére Magyarország részéről Teleszky János dr.-t, a má­sik vezetésére engem szólított fel a kormány. A csehekkel való gazdasági szer­ződésünk tárgyalásáról egyelőre nincs szó. Erre vonatkozólag a cseh követségen a következő felvilágo­sítást adták munkatársunknak: — Amint Vavrecka követ úr nyi­latkozatában kijelentette, mi min­dig készen álltunk a szerződés meg­kötésére. Az­ új magyar kormány azonban — értesülésünk­ szerint — előbb még a jugoszláv és román szerződést­­akarja megkötni, úgy kogyrál velünk­ való tárgyalásra elő-, volathatólag csak ősszel kerül a sor. 00©OOOOOOOOOOCOOOOOCOOOCCCCCOO£JOCCOOCS­X 30 CCCCCCCCCCXJC. Vihar az olasz szeri­átusban a francia nagykövet jogtalan közbelépése miatt Az olasz fsormák­nyal nyomást akart a semasitiszekre gyakoroltatni Stenia, június 22. Az olasz szenátusban tegnap Bar­­rere róniai francia nagykö­vetnek különös intervenciója sok vitára és kritikára adott alkalmat. Motora szenátor, a sem­mitőszék elnöke elmondta, hogy a római fran­cia nagykövetség egyik tagja perre ment háziurával, mert arra való ki­­átkozással, hogy mint a diplomáéi.­, tagja területkivüiséget élvez, med­ián adta a lakbér fizetését. A semmi­­tőszék végül a háziúr mellett dön­tött. Barrére erre a kormányra nyo­mást igyekezett gyakorolni oly irányban, hogy a francia álláspont érdekében befolyásolja a semmitű­­sséket. A kormány tényleg igyeke­zett az ítéletre­­befolyást gyakorolni, a semmitőszék azonban ezt a jogta­lan beavatkozást erélyesen vissza­utasította. A bejelentést a szenátoro­k élénk tiltakozással vették tudomásul. Ilyen kiáltásokat lehetett hallani:­­— Hallatlan! Ez tetszenék nekik! Ezt csak a franciáktól lehet elvárni! Más szenátorok ezt kiáltották: — Bravo Barrére! Az esetnek kétségkívül politikai utójátéka lesz. JOCXXXXJOOCQGOGOCOCC­ GOOOOOOCCOCOCCOCQCCCCCCQOCOOGCCOGCC' A szénái paresztkongresszus a parasztdiktatura kikiáltására tsatal­­mazta fel a isiliási kormányt Bukarest, június 22. (Bud. Tud.) Az Apoca jelentése szerint a szófiai parasztkongressz.is. a következő határozatot hozta: 1. a kormány fogadja el a szövetségközi bizottságok álma eiséit Bulgária pénz­ügyi ellenőrzése dolgában, 2. a ki­rály csupán t­ralk­ed­hátik, de­ a kor­mányzást a nép és az alkotmány előtt egyedül felelős nar­urtpárt­ in­­­tézi, 3. a nagybankok és bankárok vagyona elkobandó, 4. a köztisztvi­selői állások csupán a parasztpárt tagjaival, tölthetők be, 5. abban az esetb­en, ha a polgárság államcsínyt készítene el is, a Szambulinszkij-kor­­mányt a kongresszus felhatalmazza arra, hogy kiáltsa ki a parasztdik­­tatúrát és végezzen a polgárság ve­­zetőivel- -----...........- - - -­ Román, szerb­ és görög bandáik garázdálkodnak a bolgár határon — Az Új Nemzedék tudósítójától Bécs, június 22. Genfből jelentik: Bulgária kor­mánya beadvánnyal fordult a nép­szövetséghez, amelyben hivatkozás­sal a géni­ai konferencián már elő­adott panaszaira, ismét feltárja a szomszéd államok — Görögország, Jugoszlávia, Románia — részéről szenvedett atrocitásokat és újabb adatokat hoz fel ezek bizonyítására. A beadvány hivatkozik a népszö­vet­­ségei egyezményre és felhívja a nép­­szövetséget, hogy küldjön ki bizott­­ságot Bulgáriába. A román, görög és jugoszláv bandák ugyanis folyto­nos betöréseikkel állandóan veszé­lyeztetik a bolgár nép élet- és va­gyonbiztonságát". A kormány viszont a neuilly-i szerződés ■ határozatai’ következtében kénytelen volt lesze­relni hadseregét és­ így nincs abban a­ helyzetben, hogy a­ kellő katonái erővel verje "Vit­sza a bandák táma­dásait. ■ ’ 50 • ■ • Teltes visSelasis szerződést Előtett Franciaország is Románia — Az Új Nemzedék tudósítójától — Bukarest, június 22. Az Adaverul Franciaország és Ro-­ mánia között megkötött titkos ka­tonai szerződésről ad hírt, amelynek ' az éle Szovjet-Oroszország' ellen irá-­­ nyul. A szerződésben kötelezi magát Franciaország, hogy orosz részről­­ való támadás­­esetén gondoskodik Románia hadifelszereléséről és a szükséges hadianyagról. ■ Lenint egy berlini szanatóriumba szállítják ? — Az Új Nemzedék tudósítójától. -­Berlin, június 22. , A Chicago Tribune berlini értesü­lése szerint Moszkvában nagyon fo­­­­lyik az előkészület, hogy Lenint egy német szanatóriumba szállítsák,­­ Foerster és Klemperer berlini, va­lamint Flechsig lipcsei orvostanár , megáll­apí­totta, hogy Leninnek leg­alább hat hónapi pihenésre van­­, szüksége. Állítólag ezek az orvösök ajánlottak egy Berlin közelében le­vő szanatóriumot. Londoni orosz emigránsok ezzel szemben úgy tudják, hogy Lenin po­litikai pályafutása ahat, mert föladta a szélsőséges bolseviki elveket. Betegségiről azt mondják, hogy valóban komoly, Lenin sem­mire sem emlékezik már, közönyös minden iránt. Az agyi ágy­u­s tüne­tei mutatkoznak rajta-

Next