Uj Nemzedék, 1922. június (4. évfolyam, 123-145. szám)
1922-06-24 / 141. szám
„Le a Horthykutyákkal" így üvöltött tegnap a Teleki-téren a hirtelen szarva megnőtt, piros szegies proletáröntudat, amely harcra tüzelte a kufárok terének csőcselékét a Munkásbiztosító keresztény tisztviselői ellen. Tehát, keresztény testvérem, tudd meg, hogy ismét eljött az idő, amikor minden, ami keresztény és magyar, az lebunkózni való kutya s hogy a piros szegfű és a Teleki-tér újra harcot mer indítani nem a Telekitér kutyái, hanem a „Horthy-kutyák“ ellen. Hát igen, tudjuk régóta, hogy a Teleki-tér és környéke a magyar újjászületés sok szenvedésbe került korát a „Horthy-kutyák“ jelzővel szignálja, mert a saját lehetetlen világnézetének csődje, pocsolyája nem tud mást, csak sarat termelni. Tudtuk jól, hogy a leszámolás és elszámolás elől megugrott vörös „kurucok“ a bécsi hotelek terraszairól ezt a jelzőt röpítik világgá szóval, betűvel, propagandával rólunk, vergődő magyarokról, akik régi nagyságunk és kincseink romjaiból akarják felépíteni a magyar jövő hitének kereszténységre 03 nemzeti gondolatra alapozott templomát. Tudtuk, hogy az itthon lapulók nyelvén is leskelődik ez a szó . Csak a piros szegfűs parlamenti bevonulás kellett, hogy a gyáva nyelvek megszólaljanak. Tudd meg tehát, keresztény testvérem a hivatalban, a hadseregben, a parlamentben, a gyárban, a bányában, az eke mellett, ha keresztény mersz lenni és maradni, kutya vagy. A megtámadott kutya egyszerű logikája az, hogy harap. S ha mi meg sem hirdetjük ezt a logikát, tesszük azért, mert bennünk nem a jelszavas, a külszínti, nem a túltemperamentumos kereszténység él, hanem a komoly, megfontoltan haladó, építeni akaró és tudó kereszténység. De őszintén ki kell jelentenünk, jogos önérzettel szalad a mi és minden keresztény testvérünk arcába a vér, ha az a világnézet, amelynek Magyarországon a közelmúlt történtjei miatt sohasem volna szabad szóhoz és levegőhöz jutni, ennyire arcátlanul mer, sa-ját otthonunkban arcunkba v.V a gyalázatot. Kell, hogy a kormánykörök is magukhoz térjenek. Bethlen István gróf miniszterelnök épen tegnap este jelentette be, hogy keresztény és nemzeti politikát akar. Ez azonban még csak ígéret. Mi sem helyeseljük a verekedő, ólombotos keresztény politikát, de a kimet követeljük a kormánytól, hogy a keresztény tömegek nap-nap után megismétlődő inzultálását ne tűrje el. Férfiasan, komolyan haladjon olyan irányba hogy a forradalmak vörös patkányai ne harapjanak a keresztény és magyar becsület arcába. Budapesten úgyis sok a patkány és hozzá vörös is. Ha a magyar keresztények kutyák, majd elválik, melyik erősebb: a „Horthy-kutya“, vagy a „vörös patkány“. 1 Fényes Lászlót és társait internálni akarják 71 nyomozás megállapította, hogy titkos kommunista szervezet tagjai — Az Új Nemzedél tudósítójától. — Eger, június 23. Ismeretes, hogy a választás idején a sajtó egy bizonyos része, mint rettenetes igazságtalanságot kürtölte világgá, hogy Fényes László Heves megyében, a pétervásári járás területén programbeszédét nem mondhatta el, mert a főszolgabíró nem engedte meg. Mint értesülünk most, a főszolgabíró eljárásának oka az volt, hogy Fényes László a pétervásári járásban oly szélsőséges propagandát fejtett ki, hogy a főszolgabírónak már csak hazafias szempontból is Fényes László további izgatását meg kellett akadályozni. A nyomozás során kiderült, hogy Fényes László vezérkarában nagyon sok olyan ember van, aki titkos kommunista szervezet tagja, több titkos összejövetelt tartottak, izgató hargú röpcédulákat adtak ki. Éppen ezért a főszolgabiróság a nyomozási adatok alapján Fényes Lászlónak és társainak internálását hozta javaslatba, a 3000 font. B. A. 1922. sz. rendelet 2. paragrafusa ,.*) pontjára való hivatkozással Megállapította a főszolgabíróság azt is, hogy Fényes Lászlóéknak az a védekezése, amely szerint cselekvésüknek politikai hátteret akarnak tulajdonítani, nem állhat meg, s csak a hatóság félrevezetését célozza, mert politikai akció esetén sem éjjeli agitációra, sem pedig titkos megállapodásokra szükség nem lett volna. Éppen ezért Heves vármegye alispánja az előzetesen őrizetbe vett Manner Károly, Kiss Dezső, Farkas József és Nagy József verpeléti lakost és Fényes László budapesti hírlapírót a 4352.Int. 1920. számú BM. rendelet 4. paragrafusa alapján a vármegye területéről kitiltotta és Zalaegerszegre való internálásukat javasolta. A határozat indokolása elmondja, hogy Fényes Lászlóék egy titkos kommunista szervezet tagjai, akik különösen a kommün alatt exponált egyénekkel és a kommün felé hajló gyári munkásokkal tartottak fenn összeköttetést, azokat a társadalmi rend ellen izgatták, titkos szövegű táviratokat váltottak, izgató röpcédulákat terjesztettek és minden eszközzel a társadalmi rend felforgatására törekedtek. «actXXXXXSOOCCJXíXXSCCOOCCCCXXXXXXíOOOOaCCCCCCCCOGCOCC^ Tizennégyezer rangabait akarnak kizárni a budapesti gyárak — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Az általános bérmozgalom tovább tart a fővárosi gyárakban.. A sivutcai dohánygyárban ma reggel 196 ember állt munkába. Az igazgatóság reméli, hogy a munkások a jövő hét elején már teljes létszámmal megkezdik a munkát úgy itt, mint a lágymányosi gyárban. A Magyar Pamutipar Részvénytársaság uivesti gyárában részleges menenxezés történt. A pamutgyárban ugyanis hatvan százalékos béremelést kértek a munkások, akiknek a többsége keresztényszocialista. A keresztényszocialista munkások egységes bérmozgalmát azonban megbontották a szociáldemokrata üzemi munkások, akik tegnap munkába álltak, pedig az igazgatóság a szövő- és segédmunkásoknak még ma sem hajlandó megadni a kért hatvan százalékot A munkások elkeseredéssel értesültek az igazgatóság határozatáról és úgy döntöttek, hogy tovább folytatják a harcot. A MFTR hajóműhelyében megszűnt a bérmozgalom, amennyiben, az igazgatóság a hajónyilag munkásainak is a Magyar Vas- és Gépgyárak Országos Egyesülete által elfogadott órabért fizeti. A MÁV névgyári munkások holnap, szombatra halasztották a döntést. A keresztényszocialista szakszervezet megbízottai tegnap a kereskedelmi miniszternél jártak a MÁV gépgyári munkások ügyében. Ha az igazgatóság holnap déli 12 óráig nem dönt a béremelésről, úgy hétfőn itt is sztrájkba állnak a munkások. Mozgalmat kezdtek a keresztényszocialista borbély és fodrászmunkások a munkaidő szabályozásáért Ugyanis ismeretes, hogy a kereskedelmi miniszter Budapesten a borbély- és fodrászüzletek záróráját szombaton fél 6-ig, a környéken pedig 10 óráig engedélyezte a nyári hónapokra. A borbély- és fodrászmunkások megbízottai hangoztatják, hogy ez a záróra egészségügyi szempontból komoly veszedelmet jelent a túlterhelt munkásságra és tiltakoznak a más iparágakban ismeretlen 72—71 órás munkaidő ellen. A kereskedelmi alkalmazottak bérmozgallm, a tegnapi nagygyűléssel teljes erővel megindult. A nagygyűlésen határozati javaslatot fogadtak el, amelynek pontozatait a kereskedelmi alkalmazottak képviselőit érvényesíteni is akarják. A Generáli Biztosító intézet tisztviselői még ma sem álltak munkába. A biztosító intézet trieszti központjának két megbízottja tegnap este Budapestre érkezett, hogy. .V' 9 *.* , 1.5. \ • A ' Ag ....................................................A _... víáil Negyedik évfolyam, 141. (820.) szám Ára koronat) Budapest, 1922 junius 24. Szomb^ Előfizetési ári Egy hónapra KH 8 kor., negyedévre Szerkesztőség és kiadóhivatal 1 Budapest, V. ker, 280 kor, félévre 560 kor, egész évre 1100 kor. __ _ rrrtTf A T 71T l tvtt . a Honvéd utca 10. sírm. — Telefonszám: 127—46. Egyes számára helyben, vidéken és pályaudvaron il\JLtllll/xl /V/\jTILl/LI 127—47, 127—48, 127—49. József 65. — Gyorsírók 15 kor. — Hirdetés milliméteres díjszabás szerint: 7—20, 7—21. — Fiókkiadóhivatali IV. Duna u. C. Reklamációk: 19—25 és 121—41. . . . , Telefon 1 123-68 és Teréz-körút 62. Telefon: 121-41. A világi első gabonakincsiincsi most bocsátotta fel a saovist A kölcsön tízmillió púd gabonára szól — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Berlin, június 23. A legközelebbi napokban dől el, vájjon sikerül-e a moszkvai kormánynak elhelyezni a világ első gabonakölcsönét. A kölcsönt tízmillió púd gabonára hirdeti a szovjet és az egyes kötelezvényeken egy púdtól száz púdig terjedő rozsmenynyiség szerepel. (Egy púd 40 orosz font, azaz 16 kiló). A kölcsönkötvényeket készpénzért adja el a kincstár. A kötvény árát egy púd rozsnak átlagos piaci árában szabták meg öt százalék levonással. Az állam ezzel szemben kötelezi magát, hogy tartozását 1922 december elseje és 1923 január 31-ike közötti időben letörleszti, mégpedig gabona alakjában. Minden kötvény tulajdonosa tehát a legközelebbi télen megkapja a megfelelő mennyiségű gabonát. Ezenkívül tízmillió arany rubel értékű alapot köt le biztosítékul a szovjetkincstár, hogy a benne nem túlságosan bízó derék alattvalókat jobb meggyőződéssel töltse el. Ennek a gabonakölcsönnek segítségével reméli a szovjet, hogy ezen az után hatvanezer milliárd szovjet rubel papírpénzt kap vissza, ami a forgalomban levő összes papírpénznek a fele. A szovjet reméli, hogy ennek a kölcsönnek meg lesz a kellő eredménye, mert ez a kölcsön módot ad a lakosságnak arra, hogy pénzét megóvja a további elértéktelenedés- n t közvetlen tárgyalást kezdjen a tisztviselők képviselőivel. Úfjabb tömeges munkáskizárás fenyeget a faiparban. Néhány héttel ezelőtt a Schlick—Nicholson asztalos üzemében a Hazai Fatermelő Részvénytársaság műhelyeiben és a Viktória bútorgyárban bérmozgalmat kezdtek a munkások. Minthogy a három gyár igazgatósága nem teljesítette a munkások követelését, az asztalos és famunkások képviselői bejelentették a gyárak igazgatóságának, hogy beszüntetik a munkát. A három gyár vezetősége erre a két napos üzembeszüntetéssel válaszolt. Mikor a munkások értesültek ’ erről, mindhárom gyárban megszüntették a munkát és bojkottot hirdettek a Schlick—Nicholson, a Hazai Fatermelő és a Viktoria gyár ellen. A Gyáriparosok Országos Szövetségének faipari szakosztálya gyűlést tartott és elhatározta, hogy június 21 -ére felmondminden famunkásnak. Ez a határidő holnap jár la és ha ma estig nem jár eredménnyel a tárgyalás, úgy holnap 74.000 famunkást zárnak ki a fővárosi gyárakból. A GYOSz vezetősége azonban reméli, hogy sikerül megegyezni a munkásság megbízottaival és elkerülhetik a tömeges munkáskizárást.