Uj Nemzedék, 1923. január (5. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-31 / 24. szám

l . ..:■ ') {*<-■ ^ y C Ötödik évfolyam, 24. (/OÜ&.J szám Ara IStá3ió|lO1^ korong Budapest, 1923 január dl, Szerda Előfizetisi ár: Szerkesztőiig is kiadóhivatal: Budapest, V. ker., Egy hónapra 400 korona, negyedévre 1120 korona. _ — — . - zr z nrr A n Honvéd-utca 10. szám. — Telefon­szám: 127—46. Egyes szám óra helyben, vidéken és pályaudvaron Ld­ 11K-A1 127—47, 127—48, 122— 49. József 65. — Gyorsírók : 20 kor. — Hirdetés milliméteres díjszabás szerint: 7—20, 7—21. — Fiókkiadóhivatal­­ IV, Duna­ n. 6. Reklamációk: 19—25­ Telefon: 123-08 és Törés­ körút 62. Telefon: 121-41. Mérföldkő A harcos toll ma megáll egy percre, hogy megpihenjen az ed­digi munka sikerében, hogy aztán ismét küzdjön tovább. Az Új Nem­zedék ma elérkezett az első na­gyobb mérföldkőhöz, amelyen ott ragyog az eddig végigharcolt tá­volság jelzése. Ma köszöntjük ez­redik számunkkal a keresztény Magyarországot. Nagy dátum ez azért, mert nem közönséges idők leőrölt éveit zárja magába ez a szám, hanem nehéz, keserű, véres és könnyes napok, szakadatlan küzdelem és rianó harc zajlanak benne. De nemcsak ezért ünnep nekünk a mai nap. Nem szeretünk és nem is szerettünk sohasem ma­gunkról beszélni, de ma úgy érez­zük, hogy bennünk és velünk a magyar és keresztény sajtó ünne­pel. A keresztény és magyar gon­dolat ünnepe tulajdonképpen ez a nap, azé a gondolaté, amelynek az Új Nemzedék mindig a legelső és a legharcosabb lapja volt. S mikor visszapillantunk most az ötödik évfolyamban az ezredik szám mérföldkövétől eddigi mun­kánkra, nekünk, a keresztény saj­tó névtelen közkatonáinak hálá­val és szeretettel kell megemlé­keznünk azokról az első magve­tőkről, akiknek munkájából, ve­rejtékéből, áldozatkészségéből ki­hajtott a keresztény sajtó éltető vetése. Elsősorban is arról a fér­fiúról, aki évek sokszor pusz­tába kiáltó szavával hordotta végig a liberalizmusba belekocso­nyásodott országban a riasztó vé­res kardot, hogy felrázza az eler­­nyedteket. Mondanunk sem kell, hogy Bangha Béla ez a férfiú, aki csaknem egész nagy, zengő és ér­tékes férfikorát arra a gondolatra tette fel, hogy legyen és lesz ke­resztény sajtó. Hála és elismerés az ő munkatársainak s mindenki­nek, aki megértette a hívószót és lehetővé tette, hogy az ország visz­­szahódításának, az új honfogla­lásnak előőrsei, a keresztény la­pok s elsősorban is a, mindig éber, mindig harcos Új Nemze­dék, megszülessenek. Ez az első gondolatunk, mikor első mérföld­kövünknél megállunk. Dübörgő évek, tépő fogú események, a sza­kadatlan küzdelem ma már acélos­sá keményítette a keresztény saj­tót, s tollunk már lendül is to­vább. Isten nevében, a haza és a keresztény gondolat jegyében küz­döttünk és megyünk ezen az után előbbre. Hisszük, hogy jó harcot harcoltunk, s hisszük, hogy igaz ügyért küzdünk ezután is. A meg­tett út, a kiállott küzdelmek csak újabb erőt adnak. Tudjuk, hogy sok gánccsal, cselvetéssel, táma­dással és talán gúnyos mosollyal kell még megküzdenünk, de mi, uj keresztes vitézei az uj Magyaror­szágnak törhetetlenül és rendíthe­tetlen hittel megyünk előre. A tá­volban a nagy, az ép, a szentist­­váni Magyarország mezői ragyog­nak felénk. Mindennap ezeket a mezőket álmodtatjuk, amíg fel nem harsan rajtuk a harsogó élethimnusz, a diadalmas magyar- Most kezdődik a háború utolsó felvonása simissa...­­ Beszélgetés Spahn dr. centrumpárti vezérrel - Az Új Nemzedék tudósítójától. — Berlin, január 27. Egész. Európában ismerik Spahn Márton dr. volt strassburgi egyete­mi tanárnak, Németország egyik legkiválóbb történelem-filozófusának nevét, aki ezidőszerint a centrum- , pártnak egyik vezetője. Spahn dr. vezető helyre emelkedett a tudomá­nyos világban is, mert Nagy Fri­gyesről, Bismarckról és a német nép jövőjéről szóló könyvei méltóvá tették vezető szerepre. A birodalom politikai összeomlása óta nagy ré­sze van Spahn dr.-nak a német nem­zeti mozgalomban és ez indította az Új Nemzedék munkatársát arra, hogy meglátogassa és Németország aktuális kérdéseiről véleményét megkérdezze. A Ruhr-vidék megszállása erkölcsi és gazdasági kudarccal jár . Sokat beszélnek arról, mondta munkatársunk, hogy a franciákra nézve technikai lehetetlenség a Ruhr-vidék­­nek tartós megszállása. Mi a véleménye erről a dologról tanár úrnak! — Erre a kérdésre úgy felelhe­tek legjobban, hogy rövidesen vá­zolom a Ruhr vidékének földrajzi, népességi és szociális helyzetét. A Ruhr vidékének területe körülbe­lül 2500 négyzetkilométer. Ezen a területen négymillió ember lakik, tehát annyi, mint egész Svájcban. Alig azonban ott egy négyzetkilo­méterre csak 94 ember jut, a Ruhr vidékén 1000. Nincsen Európának még egy hasonlóan sűrűn lakott területe. A lakosság legnagyobb része gyárakban és bányákban dolgozik. A munkások száma ti­zenöt esztendővel ezelőtt körülbe­lül 750.000 volt, de ma már közel van a millióhoz. De nem­ csupán a lakosság sűrűsége dolgában, ha­nem a széntermelés mennyiségé­nek tekintetében is első helyen van a Ruhr vidéke egész Európá­ban. A széntermelés már 1913-ban elérte a 110 millió tonnát, azóta pedig évről-évre állandóan foko­zódott. — Az antantnak szállítandó szén legnagyobb része — folytatta Spahn dr. — szintén a Ruhr vidé­kének bányáiból kerül ki. Hogy a békeszerződésben ránk kirótt szénmennyiséget szállítani tudjuk, kénytelenek voltunk tavaly száz­­ötvenezer új munkást letelepíteni, természetesen családostól. Ez az az intézkedés nagyon kedvezőtlen befolyással volt a lakásviszonyok­ra. Már tavaly is százezer ember volt lakás nélkül, most pedig a francia megszállás miatt kétsze­resére fog emelkedni a hajléktala­nok száma. A Ruhr vidéke egy­részt az ipar fejlettsége, másrészt pedig az ipari viszonyok bonyo­lultsága tekintetében is páratlanul áll az egész világon. Ez is biztosí­téka annak, hogy a franciák a la­kosság passzív­ ellenállásával szemben semmiféle eredményt sem érhetnek el, sőt egészen bizonyo­san nagy erkölcsi és gazdasági kudarccal fejezik be vállalkozásu­kat. Az erőszak politikája átalakította a lelkeket . Lesz-e elegendő lelkierő a német népben ahhoz, hogy ilyen nehéz viszo­nyok között kitartson! — kérdezte mun­katársunk. — A kormány — felelte Spahn dr. — a legvégsőbbre is elkészült. Aki ma beutazza Németországot, annak észre kell vennie, hogy a franciák erőszakos politikája nagy átalakítást vitt végbe né­pünk lelkében. Könyörtelen el­nyomó politikájukkal , kizsákmá­nyoló adminisztrációjukkal többet ártanak nekünk, mint Napóleon idejében. Napóleon esztendőkön át kerülte az alkalmat, hogy megüt­közzék a porosz hadsereggel, ame­lyet Nagy Frigyes alkotott meg. Amikor 1806-ban váratlanul meg­rohanta és leverte ezt a hadsere­get, amely évtizedeken át nem volt tűzben, mindent elkövetett, hogy megakadályozza Poroszor­szág újjáéledését. De hiába erősza­koskodott, mert csak azt érte el, hogy még jobban fölrázta a német népet letargiájából és ez a nép azután összetörte a francia bilin­cseket Spahn dr. ezután így folytatta: Hasztalanul ámították a német munkásságot a szocializmus hamis jelszavaival • Népünk ma is olyan egészsé­ges, mint száz esztendővel ezelőtt volt Való, hogy a gazdasági nyo­más, a politikai pártviszályok, az osztályharc és nem utolsó sorban a zsidó befolyás némiképen elzsib­basztották az erejét A vére azon­ban egészséges maradt és máris kiveti magából a veszedelmes ba­­cillusokat. Thyssen és társai, va­lamint a Ruhr vidékének népe is megmutatták, hogyan kell megfej­­elni az erőszakra. Ha nagyszerű példaadásuk nem is jár ma még a kívánt eredménnyel, azért hatása állandó marad. Egyetemi ifjúsá­gunk szelleme ideális, volt kato­náink szintén tudják a kötelessé­güket és a munkásságban is erősö­dik a nemzeti érzés. Hasztalanud ámították fél évszázadon át a szo­­cializmus hamis jelszavaival és hiába hódították a kommunista ta­nít­ások mérgével. Lelki egyen­súlya napról-napra nagyobb erő­vel nyilvánul meg. A bajorországi Hitler-féle mozgalom, amelyhez ezrével csatlakoznak a munkások, valamint a most alakult szabad­ságpárt is nagy tömegekben vonz­za­­Bogához a munkásokat. A mun­ kásság is kezdi belátni, hogy a kö­zös ellenség az, amely most a Raj­nánál ál. Mikor kezdődik új korszak Középeurópában ? Végül a következő nagyjelentősé­gű nyilatkozatot tette Spahn dr.: — A meg vagyunk győződve róla, hogy a világháború még nem fe­­jeződött be. Most következik az utolsó felvonás. Ha sikerülni fog közelebb hozni egymáshoz azokat a középeurópai népeket, amelyek évszázadokon át oszlopai voltak a a művelődésnek és a civilizáció­nak, akkor új korszak kezdődik Középeurópában. Azok a politikai és társadalmi viszonyok, amelyek­ben a háború előtt éltek Közép­­európa népei, nem voltak egészsé­gesek. Ez volt egyik fő oka an­nak, hogy politikai és társadalmi tekintetben nem tudtunk annyira helytállni, mint katonai nézőpont­ból. Ez okból alapjától kezdve ke­ll újjáépíteni Középeurópát és ha ez sikerül, akkor ismét fölemelke­dünk arra a pozícióra, amely ben­nünket németeket megillet A tudós politikus felfogása két­ségkívül nagy figyelmet fog Ma­gyarországon kelteni K. A. A német kormány rendületlenül áll — Az Új Nemzedék tudósí­tójától. —­ Berlin, január 26. Azokra a hírekre vonatkozóan, hogy a német kormány lemond, föl­tétlenül megbízható helyről azt az értesítést kaptam, hogy ez mind koholmány. A német kormánynak egyáltalában nincs szándékában a visszalépés, sőt ellenkezőleg, el van tökélve, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel a harcot a győzelmes befejezésig végigküzdi. Németor­szágban mindenki tudja, hogy ilyen történelmi pillanatot a lehetőségig ki kell használni; gyávaság volna ma, midőn a német nép egységes sorban a kormány mögött áll, enge­dékenységet és gyengeséget mu­tatni. De erről szó sincs. Csak abban az esetben válhatnék kritikussá a kor­mány helyzete, ha a szocialisták, ab­beli félelmükben, hogy az országos hangulat pártpolitikai helyzetüket meggyengítené, a kormánytól meg­vonnák bizalmukat. Ez az eshetőség azonban bár az általános nemzeti felzúdulás tényleg elvonja a szocia­­listáktól a nép érdeklődését, nem fog valóra válni. A német szocia­­listák ugyanis ma már annyira né­met érzésűek, hogy nem áldozzák fel német testvéreiket a francia im­perializmus molochjának. Ezt nemcsak a Ruhr-vidéki szo­­cialista munkásság állásfoglalása, hanem a berlini munkásság határo­zata és a Vorwaerts cikkei is bizo­nyítják. A német szocialisták a Ruhr-kérdésben az összes pártokkal szolidárisak, a kormányt nehéz munkájában feltétlenül és minden hátsó gondolat nélkül támogatják. A kormány pedig mindaddig, amíg a parlament bizalmát bírja, a ki­tartás legmerevebb álláspontján áll. Tárgyalásokról a franciákkal szó sem lehet mindaddig, míg csak egy francia katona is ál a Ruhr­­vidéken.

Next