Uj Nemzedék, 1923. március (5. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-22 / 66. szám

2 Csütörtök Uj Nemzedék 1923 március 77. Hatvan bűnügyi f­öl­jelentést tettek a rend­őrségen a tőzsdei bessz következtében —« Az Új Nemzedék tudósítójától. — A főkapitányság intellektuális ■Osztályán Kőrös Arthur dr. rendőr­tanácsos szobájában, ahol a tőzsde­csalási ügyeket intézik, ismét szo­katlanul nagy az élénkség. Ijedt­­arcú, ideges emberek álldogálnak az előszobában, akiket sok millió koro­náig károsított meg a hétfői napon mutatkozott erős tőzsdei árfolyam­lanyhulás és lelkiismeretlen, hazárd spekuláción veszett oda minden va­gyonuk. A mai készpénz-üzletek idejében ugyanis rengeteg embert csábít a játékra az a körülmény, hogy kis összegért már milliókat ,vehet kölcsön egy pár hétre és ez alatt a néhány hét alatt azt remélik a merész spekulánsok, hogy hatal­mas nyereséggel adhatnak túl papír­jaikon. A hirtelenül bekövetkezett besz következtében azonban össze­omlottak a kosztpénzre épített üzle­tek és a károsultak most a rendőr­ség bűnügyi osztályán siratják a könnyelműségüket. Kőrös Arthur dr. rendőrtanácsos­hoz hatvan feljelentés érkezett nagfy részben tőzsdebizományosok és tőzs­deügynökök ellen, akiknek kezén a felek jóhiszeműen átadott pénze el­veszett. Ennek a mindent kockáztam spekulációnak a kulisszái mögé igen érdekesen világít be a Klug-cég bu­kása, amelyről az Új Nemzedék teg­napi számában már megemlékez­nünk. 1. Klug István, egy fakereskedelmi társaság igazgatója, nagy tételek­ben játszott a tőzsdén. Mivel azon­ban kosztpénzre játszott, a hétfői rendezési napon, amikor a kötele­zettségei nagy részét kénytelen volt realizálni, a papírok 25—30 százalé­kos esése folytán minden tőkéje el­úszott. Klug Istvánnak rengeteg ügyfele volt és az általuk odaadott pénz veszett oda, ami az eddigi becslés szerint körülbelül 100 millió korona körül jár. A legsúlyosabban a Magaziner Jenő céget károsította meg, 63 millió koronával. Mikor tegnap a feljelentésre detektívek mentek ki Klug István lakására, már nem találták odahaza, mert időközben megszökött. A fakeres­kedő lakása egyébként fényűző mó­don van berendezve, a pazar bútor­zat és dísztárgyak magukban fel­érnek 80 millió koronával. Kőrös dr. rendőrtanácsos a nyo­mozás során most már kiderítette, mi okozta a Klug-cég bukását A kereskedő ugyanis a múlt héten na­gyobb társaságban ezeket mondatta: — Én egy hét alatt 150 millió ko­ronát ak­arok keresni, tőke és munka nélkül. Vagy sikerül és akkor még gazdagabb ember leszek, vagy nem sikerül és akkor tönkremegyek, de mindegy, nem bánom, játszani aka­rok, mert biztos vagyok a számítá­somban. A följelentések a rendőrségen egyre szaporodnak. Sok ember vesz­tette el egyik­ napról a másikra va­gyonát, ami intő jel arra, hogy a tőzsdén most folyó tőkenélküli spekulációnak erélyes hatósági be­avatkozással kell véget vetni. A rendőrségre beérkezett 60 följelentés több mint 200 millió korona összeg­ről szól. Kőrös Arthur dr. rendőr­tanácsos több tisztviselő segítségé­vel dolgozik, hogy az egymásra tor­lódó ügyeket tisztázza és elvégez­tesse a szükséges házkutatásokat. X300000000000000000CX3000000000000000000CXXXXXXXXXXXX300( Szociális törvényjavaslatokat tárgyal a Ház Tizenhét interpelláció a mai napra — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra­kor nyitotta meg Szcitovszky Béla alelnök. Az elnöki bejelentések után felolvassák az indítvány és inter­pellációs könyvet. Az interpellációs könyvbe 17 interpellációt jegyeztek be. Miután 17 interpelláció van beje­gyezve az elnök javasolja, hogy az interpellációkra a napirend letár­­gyalása után, de legkésőbb fél kettő­kor térjenek át Az elnök indítványá­val szemben Drózdy Győző hivat­kozva arra, hogy a két interpellációs nap közül csak szerdait fogják meg­tartani. Kéri, hogy az interpellációk elmondásának lehetővé tétele érde­kében már 12 órakor térjenek át az interpellációkra. Nagyatádi Szabó István ingerül­ten átkiált hozzá, így nem lehet ak­kor dolgozni! (Nagy zaj a balolda­lon). Szabó Sándor dr. kéri, hogy az in­terpellációkra egy órakor térje­nek át. Kuna P. András: El tudják azt akkor is végezni. Fogják rövidre. Mikor az elnök szavazásra bo­csátja Szabó Sándor indítványát, amely legközelebb áll az elnök indít­ványához, a kormánypártnak alig egy-két tagja áll fel az indítvány mellett. Miután a kormánypárti vezérek nincsenek jelen, a szavazás teljesen bizonytalanul történik és így Szabó indítványát kis hijján le nem sza­vazták. A Ház ezután az elnöki in­dítvánnyal és Drózdy indítványával szemben Szabó Sándor indítványát fogadja el, tehát az interpellációkra egy órakor térnek át. Ezután a jegyző felolvassa az össze­férhetetlenségi állandó bizottság jelenté­sét. A bizottság tegnapi ülésén Mayer János összeférhetetlenségi ügyében 11 szavazattal egy ellen határozatképen ki­mondották, hogy Mayer János ügyében semmiféle összeférhetetlenség nem forog fenn. Ezután Walkó Lajos kereskedelmi mi­niszter benyújtja a statisztikai hivatal részéről szóló törvényjavaslatot, a ma­gyarországi ingatlanok statisztikájáról, valamint a közutakról és vámokról szóló törvénycikk módosítására vonatkozó tör­vényjavaslatot. Egyúttal három jelentést is beterjeszt, az átvizsgálási eljárás sza­bályozásáról, a kéményseprő iparról és a helyiérdekű vasút jogviszonyának sza­bályozásáról. A jelentések napirendre tűzéséről annak idején az elnök tesz majd előterjesztést. Szabó Sándor, a közigazgatási, földmű­­velésügyi munkásügyi és pénzügyi bi­zottság együttes előadója beterjeszti ez­után a gazdasági munkabér szabályozá­sára vonatkozó törvényjavaslatról szóló bizottsági jelentést. A javaslatra az el­nök indítványára kimondják a sürgős­séget. Mikovényi Jenő a mentelmi bizottság előadója beterjeszti ezután a bizottság­nak Szilágyi Lajos, Kiss Menyhért és Zsirkay János két rendbeli mentelmi ügyében hozott határozatáról szóló jelen­tését. Napirend szerint következik a gazda­sági munkásházak építésének állami tá­mogatásáról szóló törvényjavaslat har­madszori olvasása. A javaslatot harmad­szori olvasásban is elfogadják. Áttérnek a mezőgazdasági munkavi­szonyok­ közigazgatási szabályozásáról szóló törvényjavaslat általános vitájára. Temesváry Imre a javaslatot általános­ságban elfogadja. Csik József (keresztényszocialista): Jóleső érzéssel látja, hogy a személyes kérdések izgalmában, néha-néha szo­ciális törvényjavaslatokat is nyújt be a kormány. Szociális törvényjavaslatokra szükség van és kötelessége a kormány­nak ilyeneket előterjeszteni. Elsősorban ezekkel a javaslatokkal kell rendet te­remteni a tőke és a munka viszonya kö­zött. El kell érni azt, hogy egyforma mértékkel mérjük mind a kettőt a tőka és a munka harcában, mivel a munka a gyengébb, ennek az ügyét kell előmoz­dítani. Éppen azért üdvözli a törvényja­vaslatot, amely a mezőgazdasági mun­kások munkaviszonyát szabályozza. Az a felfogása, hogy ebből a javaslat­ból mégis sok minden hiányzik. A ja­vaslat mindkét felet, de különösen a munkást nem nyugtathatja meg. Erre példákat sorol fel a javaslatból Felem­líti, hogy például a munka és a tőke ügyében a bíráskodás nem egészen he­lyes, mert a munkásság képviselői az ítélet hozatalánál mindig alul marad­hatnak. — Meg kell gyorsítani az ítélkezés módját is. Ismer eseteket, amikor két évnél is tovább tartott, míg az ítéletet meghozták. (Tiltakozás a kormánypár­ton.) — Ha a tisztelt kormánypárti képvi­selő urak ez ellen tiltakoznak, kényte­len vagyok elmondani egy esetet. El­mondja, hogy Sopron vármegye öt köz­ségében egy répaszedés alkalmával bér­mozgalom ütött ki, amelyben a döntést a bíróság csak két év múlva hozta meg. Szeretné azt is, hogy ha a független magyar bíróság ítélkeznék a munkás és a tőke ügyében, nem pedig a szolgabi­­rák. Ilyenformán ez a javaslat, csak írott malaszt marad. Van elég biró az országban, akinek ki lehetne az ügyeket osztani. Csontos Imre: Van elég ügyvéd is. Rassay Károly: Mi baja az ügyvédek­kel. Csontos bácsi. Csontos Imre: Ismerem én az ügyvé­dek praktikáját. (Nagy derültség az egész Házban.) Csik József: Szeretné, ha visszaható ereje volna ennek a törvényjavaslatnak. Urbanovits Kálmán: Szociális tör­vényjavaslatról van szó s egyetlen szo­­cialista sincs itt! Nagy zaj az egész Házban. Felkiáltá­sok: Hol vannak a szociáldemokraták!­ Ebben a pillanatban lép a teremtő Sütő József szociáldemokrata képviselő. — Gyerünk, gyerünk! — biztatják a kormánypártról. — Hozza a többieket is! Csik József: Bár az a felfogásom, hogy minden szociális törvényjavaslat­tal szemben, amelyet a kormány beter­jeszt, az ellenzéknek nem szabad állást foglalnia és meg kell azt szavaznia, de mert a javaslat nagyon hiányos, nem szavazza meg. Az a nézete, hogy a ja­vaslat semmivel sem viszi előbbre a mezőgazdasági munkásság ügyét és nem mozdítja elő a mezőgazdasági kisembe­rek védelmét. A következő szónok Perlaky György (kormánypárti). (Lapunk zártakor az ülés tart.) Villámgyorsan reagált a pesti piac a korona zürichi esésére A kirakatok „rendezés alatt" — és rendezés után — Az Új Nemzedék tudósítójától.­­ Az elmúlt öt hónap alatt a korona mozdulatlanul állt a zürichi tőzs­dén. Mindamellett az árak lassan, de biztosan emelkedtek és e gazda­ságilag aránylag egészségesebb fél­év alatt a drágulás 40—50, de bizo­nyos cikkeknél 100 százalékot is el­ért. Amikor egy hónappal ezelőtt eddig szilárd koronánk Zürichben lejtőre jutott, bizonyosra lehetett venni, hogy a piac üzleti érzékeny­séggel siet majd tiszteletben tar­tani azt a zürichi jegyzést, amelyet a mozdulatlan korona mellett egy­általában nem vett figyelembe. Az üzletek kirakataiban már jó ideje, de különösen az utóbbi na­pokban rendkívül élénk sürgés­­forgás figyelhető meg. A kirakat­­rendezők ezúttal nem annyira az áruk, mint inkább az árak rendezé­sével foglalkoztak. Amint a korona 18-ra esett, egész házsorokon végig megjelentek a kirakatban a már szomorúan ismeretes ékes magyar­­ságú jelzőtáblácskák: „A kirakat rendezés alatt“. A békés járókelő önkéntelenül­­ a zsebéhez kap e táblácskák olvasása közben, mintha már a korábbi ren­dezések nem szedtek volna ki onnan amúgy is minden megmaradt pén­zecskét. A boltok drágításán való felháborodás és az egész dologgal való foglalkozás egyre inkább ve­szít gyakorlati jelentőségéből, s az alább következő tudósításnak a ma­gyar középosztály szempontjából, sajnos, voltaképpen már csak elmé­leti értéke van. De minthogy a „rendezés alatt“ lévő kirakatok pár nap alatt bámu­latra méltó fürgeséggel mégis csak elkészültek és legalább a boltos szempontjából teljesen rendeződtek, minthogy rendezettségük ragyogá­sában az utcán j­ártunkban-kertünk­ben lépten-nyomaon orrunk alá dug­ják új áraikat, mégis körül­ kell nézni ebben az idegen világban, amelynek megfizethetetlen kincsei már rég elröppentek szemeink elől. Vegyük tehát tudomásul, hogy egy pár kész női cipő a Rákóczi-út végén 10,000 koronánál kezdődik és a Bel­városban 23.000 koronánál ér véget. A férfi cipő szélesebb skálát mutat. A perifériákon még ma is lehet 8000 koronáért mindennapi haszná­latra való bakancsot kapni, míg a nevesebb cipőművészek kirakatai­ban 28.000 koronáig rugtatnak fel. A másik véglet: a kalap, ugyancsak tág határok között mozog. A Ki­rály­ utcában 2300 koronás kalapot is látni, míg a váci­ utcai és dorottya utcai kalapkirályok 24,000 korona értéket is bele tudnak dolgozni egy tavaszi fejfedőbe. Készruhát 35,000 koronáért is kap­hat a legszerényebb igényű vásárló, bár az áruk megpillantása után se­hogy sem lehet elképzelni, kinek van 35,000 koronája azok közül, akik ilyen ruhát magukra öltenek. Akik­nek azonban fejlettebb az ízlésük, azok számára a Károly- és Múzeum­­körutak 60—80,000 koronás készruhát is kínálnak. Ha cipőben a férfiak mutattak szélesebb skálát, úgy ruhában a nők még sokszorta különb teljesítmény­re képesek. Mert míg a VI. kerület rejtettebb utcái 60—70.000 koronáért kínálnak tavaszi kabátot s körülbe­lül ugyanannyiért kosztümöt, addig a Bécsi­ utcában a tavaszi kabát 175.000 koronát, egy burbury kosz­­tüm 215.000 koronát ér el, igaz, hogy az utóbbihoz sport­céloknak megfe­lelő nadrágot is adnak. Minthogy, pedig az igazi úriasszony nem lehet el az átmeneti időszakban bőrkabát nélkül, a bécsi utcai boltosok gyön­géd figyelemmel ilyet is kínálnak, rövidet 250.000, hosszút pedig 320.000 koronáért, de hogy lássák, hogy a kereskedőnek is van szíve, ezért a pénzért még egy-egy sapkát is ad­nak a kabátokhoz. Az „olcsó“ női öltözék, az annyira elterjedt jumper a Belvárosban el­­érte a 38.000 koronát , minthogy ez az olcsó holmi könnyen megázhat, mellette mindjárt gummiköpenyt is kínálnak 110.000 koronáért, igaz, hogy ezt is sapkával. . Aki azonban a készruhát nem szereti, annak dús választékú szö­vetraktárak kínálkoznak a kiraka­tokban. Férfiszövetet kapni már 8000 koronáért is, de a cseh koroná­val fizetett eredeti angol szövet méteréért 23.000 koronát is elkérnek. Minthogy az ilyen finom ruhához megfelelő fehérnemű is szükséges, megnéztük a belvárosi divatkirály kirakatát, ahol megállapíthattuk, hogy egy megrendelésre készült férfiing nem is olyan drága: mind­össze 13.250 korona. A hivatalos tavasz beköszöntött, de az igazi, annyira áhított enyhe melegével egyre késik. De azért nem kell félni, egészen bizonyosan hamarább itt lesz, mint a Zürich­ben hosszú időkre elrepült tavaszi öltözék. fl húsvéti Könyvpiac érdekessége Nitfi: tilHCSEti BÉKE EURÓPÁBAN című hatalmas koncepciójú könyve (második kiadásban). Ára 854 korona és Gáspár Jenő: ÖRÖK KARFA ciműl verskötete. Ara 300 korona. Mind akettő a PALILAS kiadása. Kapható minden könyvkereskedésben

Next